Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-28 / 192. szám

RÉGIÓ 5 2004. szeptember 28., kedd • HÍDLAP • A Duna mellett felnövő embernek mindennapos látvány a vízen sikló hajó látványa. Nem csoda, volt idő megszokni őket, hiszen már több mint negyven éve hasítják a vizet. A szárnyas hajók története egy Enrico Forlanini nevű olasz úrral kezdődött, aki a századelőn elő­ször alkalmazta sikerrel a ma is követendő alapelveket: a hajótest­re a víz felszíne alatt elhelyezett szárny szerkezetek segítségével a sebesség növelésének függvényé­ben létrehozott dinamikus felhajtó­erő által a hajótest kiemelkedik a víz felszíne fölé. A MAHART 1961- ben két darab RAKÉTA típusú szovjet szárnyashajót rendelt, ame­lyek a SIRÁLY I. és SIRÁLY II. ne­vet kapták. 1971-ben és 1977-ben újabb szárnyashajók érkeztek Ma­gyarországra, amelyeket ma SÓ­LYOM és VÖCSÖK néven ismer a Duna parti ember. A korabeli be­számolók szerint még az USA-ból érkező látogatók is csodálattal adóztak a kommunista félteke eme találmányának, ami akár hihető is lehet, lévén, hogy az emberek je­lentős része még ma - századjára látván is - érdeklődve nézegeti az elsuhanó hajótestet. Átkeresztelt szárnyashajók z «< Lábatlant várossá avatták Lábatlan városavató ünnepségét szombaton délelőtt rendezték, az ünnepi programok azonban csü­törtöktől vasárnapig tartottak. Lamperth Mónika belügyminiszter adta át a „város kulcsát” Török István polgármesternek a Ge- renday kertben tartott ceremónia keretén belül. Szombaton reggel fél tízkor fú­vószenére ébredtek Lábatlan lakói, fél óra múlva pedig kezdetét vette a városavató ünnepség a Gerenday Arborétumban. A ceremónián részt vett Agócs István a megyei közgyű­lés elnöke, Zatykó János, Komárom város polgármestere, országgyűlési képviselő és a térség településeinek polgármesterei is. Az ünnepség résztvevőit elsőként köszöntő Lamperth Mónika belügyminiszter beszédében elmondta: Lábatlan azon kisebb létszámú települések közé tartozik, amelyik városi rangra pályázott, mégsem volt benne két­ség afelől, "hogy megérdemli e ran­got a nagyközség. Hangsúlyozta, hogy ennek elérése minőségi fejlő­dést jelent Lábatlannak, ugyanakkor nagy felelősséget is a város vezetésé­nek és az itt élő embereknek. Az eseményen részt vevő legalább ezer ember hosszú percekig tartó tapssal köszönte meg a belügyminiszter azon kijelentését, hogy a lábatianiak szorgalmukkal, kitartásukkal, közös összefogással vívták ki a városi ran­got. Beszéde végén Török István polgármesternek átnyújtotta a „vá­ros kulcsát”. Agócs István, a Komá- rom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke Lábatlan története című dí­szes könyvet ajándékozott a megye legfiatalabb városának. A könyv üres lapjait a lábatlaniaknak kell tar­talommal megtölteniük.- Életem legszebb napja a mai - mondta beszédében Török István polgármester. Az örömteli jeles na­pon Török István arról is szólt, hogy sok munka vár még az új vá­rosra, hiszen a település sok tekin­tetben nem felel még meg a XXI. század kihívásainak. De mint mondta: ha összefognak, akkor a cé­lok megvalósulhatnak. Az ünnepi program részeként a polgármester ajándékkal köszöntötte Lábatlan legidősebb és legfiatalabb lakosát. Török István is meglepődött, mikor Boda Csaba alpolgármester kért szót. A lábatlani képviselő-testület döntése alapján a település fejlesz­tése érdekében végzett munkája el ismeréseként díszpolgári címet ve­hetett át tőle Török István. A nap folyamán megrendezett vá­rosnézés keretében sokan vettek részt a gyárlátogatáson, az esti szü­reti felvonulás és bál pedig fergete­gesen jó volt - mondta lapunknak a polgármester. Az ünnepi rendez­vénysorozat vasárnap sportrendez­vényekkel folytatódott. • NIL Szüreti hagyományok Esztergom-Kertvárosban A szüreti felvonulás régi, népi hagyomány, amelyről írásos emlé­kek is vannak - mondta el Tóth Ta­más, a Féja Géza Közösségi Ház igazgatója a hétvégi esztergom- kertvárosi szüreti felvonulás kap­csán, hiszen a ház - sokak nagy örömére - tavaly ismételten bekap­csolódott ebbe az ünnepségbe. A menet a közösségi ház elől in­dult két hintóval, hat huszárral és négy fogattal. A régi szüreti munka­eszközökön kívül Dodó-vonat és a Vajda fiáker is látható volt. Bajkó Sándor, az Esztergom- Kertvárosi Részönkormányzat elnöke elmondta, hogy régen a településen nagy szőlők voltak, most jó érzés újra feleleveníteni a hagyományokat. A pilismaróti óvoda személyzete népvi­seleti ruhában vonult fel, és a két esztergom-kertvárosi lovarda is segí­tette a felvonulás színesebbé tételét. Bajkó Sándor továbbá hozzátette, hogy a közösségi ház szűkös anyagi helyzetén a vállalkozók segítenek, akikre mindig számíthatnak. Az őszi időszakbán folyamatosan, tartalmas programokkal várják a lakosokat, ami elsősorban Tóth Tamás igazgatónak és Bodnár Attilánénak, a közösségi ház munkatársának köszönhető. • Kovács Ági Uj épületbe, a város szívébe költözik az OBI A külvárosból a város szívébe, egy vadonatúj épületbe költözik az OBI Tatabányán. A Győri úton 6400 ui2-es alapterületen, közel 2000 m2-es kertészettel épült új áruház továbbra is a város és a régió első számú otthonteremtési és kertésze­ti áruháza lesz, amely a réginél négyszer nagyobb eladótéren, megújult árukészlettel várja csütör­töktől a látogatókat. Az építkezés 138 nap alatt, az OBI sa­ját beruházásában valósult meg, összér­téke eléri az egymilliárd forintot, és 45 új munkahelyet teremt a régióban. A költözés miatt a város egy percre sem marad OBI nélkül! Egyedülálló mó­don szeptember 29-én még a régi áru- j házban zárják a pénztárakat, szeptem­ber 30-án reggel nyolc órától pedig már az új létesítményben köszöntik az első látogatókat. Az új áruházban 70.000- féle termékből válogathatnak a vásár- i lók, melyet kiegészítenek az áru- és szolgáltatás-bemutatók, valamint a két­hetente megújuló akciók, melyek min­den bizonnyal nagy sikert aratnak majd. A vásárlás kényelmét és színvo­nalát emelendő az OBI most először a tatabányai áruházában vezeti be azt az új vevőbarát információs rendszert, melynek köszönhetően a vásárlók önál­lóan, egyszerűen és gyorsan megtalál­hatják a keresett termékeket. Az OBI szlogenje, a „Lakásból otthont” is azt a célt szolgálja, hogy a vásárlókban tuda­tosodjon, az OBI kedvező árú és minő­ségi termékválasztéka mellett komplett otthonfejlesztési tanácsokat is nyújt ah­hoz, hogy a lelkes „kezdőktől” a szak­emberekig áruházaiban mindeViki megtalálja az elképzeléseihez megfelelő termékeket és szolgáltatásokat. Az 1970-ben megalapított OBI áru­házlánc a Tengelmann vállalatcsoport tagja. Az eredetileg amerikai ódét célja az volt, hogy 12 szaküzlet választékát egy tető alatt kínálja. Mára az OBI cso­port vezető pozícióra tett szert a hason­ló profilú áruházak között Európa barkácspiacán. Az OBI 1994-ben nyi­totta meg első áruházát Magyarorszá­gon. Jelenleg 14 OBI áruház működik Magyarországon. A nagyarányú fejlesz­téseknek köszönhetően az év végére az OBI áruházak száma 17-re, alkalmazot­taink száma 1500-ra bővül országosan, amellyel az OBI a legnagyobb piaci sze­replővé válik a szegmensben. Az OBI életében központi szerepet kap a kör­nyezettudatos gondolkodás. Elsősorban olyan termékeket forgalmaz, amelyek méregtől mentes, újra hasznosítható, környezetbarát anyagokból készültek. • -PR­Támogatás a gyermekkórusnak Ötvenezer forintos támogatást kapott a dorogi önkormányzattól a Zrínyi Ilona Általános Iskola „Te­hetség el nem vész” alapítványa. Az összeget a Cantinela Gyermek- kórus működésére használják fel. Az iskola 1993-ban hozta létre a „Te- j hetség el nem vész” alapítványát, j amellyel az intézmény tehetséges ta­nulóinak támogatását valósítják meg. J Céljuk, hogy az otthoni szerényebb anyagi helyzet vagy a környezet ne je­lentsen akadályt azorr tanulók előme­netelében, akik valamilyen területen kimagasló teljesítményt nyújtanak. Az alapítványhoz befolyt összeg­ből táboroztatásokat, iskolai verse­nyeket szerveznek, valamint ebből biztosítják többek között a sport és kulturális rendezvényeken való részvételt. Kovács Lajos, az iskola igazgatója elmondta, hogy többször kértek már támogatást az önkor­mányzattól, amit általában megkap­tak, a nemrég kapott ötvenezer fo­rintot a testülettől nem kérték. Az önkormányzat nagylelkű felajánlá­sát kifejezetten a gyermekkórusnak szánta, amely két-három éve rend­szeresen fellép a város rendezvénye­in. A Cantinela Gyermekkórus megfordult már Németországban is, és tavasszal nagysikerű országos fesztiválon szerepelt Balatonfüre- den. Az igazgató elmondta, az öt­venezer forintos támogatásból a kó­rus utazási és működési költségeit fogják finanszírozni. Igaz, az összeg egy csepp a tengerben, hiszen a költségek egy részét fedezi csak, de mint Kovács Lajos mondta: egy na­gyon fontos csepp. • GK Tisztújító ülés a megyei MSZP-nél Az MSZP Komárom-Esztergom megyei területi szövetség tisztújító küldöttgyűlést tartott vasárnap dél­után. Új megyei elnököt választottak Lukács Zoltán személyében. Az elmúlt időszakban végzett mun­kát hetvennyolc küldött értékelte, és a résztvevők többsége nem fogadta el a korábbi elnökségi beszámolót. A va­sárnapi zárt ülésen új megyei elnök­nek választott Lukács Zoltán szerint át kell alakítani a megyei elnökség műkö­dését, a hatékonyabb és szá- monkérhetőbb munkavégzés érdeké­ben. Céljai között szerepel az úgyne­vezett Hálózat-76 program elindítása is. Tervei szerint ennek a segítségé­vel egy éven belül mind a 76 megyei településen legalább néhány szerve­zetten dolgozó pártaktivista lesz. • NIL Kitelepítettek és deportáltak találkoztak A Felvidéki Kitelepítettek és De­portáltak III. Országos Találkozóját tartották meg szombaton Komárom­ban. Az idei találkozó díszvendége Udvard község küldöttsége volt, akik a Klapka téren és a Monostori Erőd­ben mutatták be kultúrműsorukat. Délután a résztvevők a Monostori Erődben tisztelegtek Nagy János képzőművész munkája előtt. A talál­kozó fő szervezője, a Kecskés László társaság, védnökei pedig Bastrnák Tibor, Komárom polgármestere, va­lamint Zatykó János, Dél-Komárom polgármestere volt. A díszvendégek között jelen volt Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke és Schmidt Pál, az Európai Parlament képviselője, a Fidesz alelnöke. • -ER­Szüreti mulatság Szentgyörgymezó'n A Szentgyörgymezői Olvasókör, a Kertbarát Kör, a Nőklub és a Szentgyörgymező Barátainak Egye­sülete - a megjelentekkel ellentétben - október 2-án, szombaton tartja ha­gyományos, szüreti felvonulását, amely a 48-as térről indul. Mint minden évben, így az idén is több hintóval és szekérrel érkeznek meg a Városháza előtti térre, ahol délután három órakor kezdődik a szüreti műsor, amelyen népi tánco­sok, zenészek adnak színvonalas mű­sort. Mindeközben a cigány kocsi­ban felhőtlen mókázásra, jóslásra is sor kerül. A felvonuláson láthatóak lesznek a szüreti munkaeszközök, így például a prés és a daráló. A műsor folytatásaként fúvószeneka­rok és a kéméndi néptánccsoport szórakoztatják a jelenlévőket. Művészek a zene világnapján Dorog Város Önkormányzata, Do­rog Város Barátainak Egyesülete és a Dorogi Közművelődési Közhasznú Társaság szerdán délután a Zene Vi­lágnapja alkalmából a dorogi művelő­dési házban tartja műsoros estjét és kiállítását. Ebből az alkalomból Tittmann János polgármester átadja Dorog város Rauscher György-díját. A „Művészek a 20 éves városban” cí­mű kiállítást pedig Zsembery Dezső nyugalmazott főorvos, műgyűjtő nyitja meg. A tárlat a dorogi Galériá­ban október 19-ig tekinthető meg. • Kovács Ági

Next

/
Thumbnails
Contents