Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-24 / 190. szám

4 HÍDLAP • 2004. szeptember 24., péntek RÉGIÓ MAI TÉMA A párkányi teherkomp és ipari park jelentősége Mészárosné Lampl Zsuzsanna, a pozsonyi Lampl-Consulting munka­társa szociológiai tanulmányt ké­szített a párkányi teherkomp és ipari park szerepéről a párkányi körzetet sújtó magas munkanélkü­liség csökkentése szempontjából. A párkányi régióban más magyar­lakta területekkel együtt már hagyo­mányosan a szlovákiai átlagot mintegy tíz százalékkal meghaladó munkanél­küliséget jegyeznek, amely a térségben kh. 3500 foglalkoztatható szabad mun­kaerőt jelent. Szlovákiában közel fél­millió munkanélkülit tartanak nyilván, és ez nagyjából 19 százalékos munka- nélküliségnek felel meg. Párkány von­záskörzetében viszont vannak olyan te­lepülések, ahol ez a szám eléri, sőt ese­tenként meghaladja a 20-30 százalékot. Abban az esetben, ha Párkány (11 708), Muzsla (1937), Nána (1162) és Ebed (1165) lakosságának számát összevetjük, a Párkány vagy Ebed határában létesí­tendő ipari park közvetlenül a régió la­kosainak csaknem felét, hozzávetőleg 16 ezer embert érintene. Az iskolai vég­zettség szempontjából a körzet 23 tele­pülésén a középfokú végzettség, ezen belül az érettségi nélküli szaktanintéze­ti végzettség dominál. Míg a szakmun­kások a munkanélküliek 48 százalékát, az általános iskolát végzettek a munka- nélküliek egyharmadát képezik. A fennmaradó hányadot érettségizett sze­mélyek alkotják, akiknek kétharmada szakközépiskolában érettségizett. 51 személynek van felsőfokú képzettsége. Csupán munkaadók megjelenése, konk­rét igényeik megfogalmazása esetén de­rülne ki, hogy a körzetben található munkaerő megfelel-e szükségleteiknek, vagy eg)' részüket át kellene-e képezni. Szükséges az ipari park létesítése A szerző fókuszcsoportos beszél­getések és egy ankét kapcsán arra is választ keresett, hogy a régió lakos­sága miképpen viszonyul a létesíten­dő teherkomphoz és ipari parkhoz. Arra, hogy szerintük megvalósítha- tók-e az erre irányuló erőfeszítések, és milyen konkrét eredményeket várnának ezektől a beruházásoktól. A megkérdezettek túlnyomó többsé­ge fontosnak tartaná a teherkomp beindítását, és egy ipari park létesí­tését. Míg véleményük szerint a komp elsősorban a nyitottság jelké­pe, az ipari park a munkalehetőségé és a fejlődésé, ezért mindkettő egy­értelműen kedvező értelmezésben jelenik meg. Más szóval a munka- nélküliség csökkentése szempontjá­ból létfontosságúnak tartják mind­két beruházást. Az interjúalanyok zöme egybehangzóan úgy véli, hogy a befektetés elsősorban a fia­taloknak és középkorúaknak, továb­bá a középfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek nyújthatna munka- lehetőséget. Többség számára az ide települt cégek által felkínált munkahely középszintű végzettsé­get igénylő státust jelentene. Az interjúalanyok elképzelés szerint sok kis céget kellene telepíte­ni, amelyeknél a húzóágazat a mező­gazdasági feldolgozóipar és az élel­miszeripar lenne. Multinacionális vállalatok Multinacionális vállalatot csak végső esetben fogadnának el, mert konkrét esetekre hivatkozva szerin­tük a nagyvállalatok nem veszik em­berszámba alkalmazottaikat, és ki­használják őket. Elutasító magatar­tásukban szerepet játszik a kiszol­gáltatottságtól és a bizonytalan jö­vőtől való félelem. A kiszolgáltatott embert bármikor lapátra tehetik, hisz „tekintettel a szabad munka­erőre, lehet válogatni, s ha valakinek nem tetszik a hajtás, elmehet”. A külföldi nagy cégben reggel még azt mondják, hogy minden rendben van, délután már elköszönnek tőle, mert nincs szükség a munkájára. Emellett a multinacionális vállalt bármikor bezárhatja a boltot. Az interjúalanyok zöme szkeptikus a teherkomp és az ipari park létesítését illetően. Borúlátásuk a következő véle­ményekben nyilvánul meg: az állam­nak nem érdeke a magyarlakta vidékek fejlesztése, éppen fordítva hagyják le­rombolni ezeket a régiókat; nincs meg­felelő lobbi - a párkányi ipari park nem téma az MKP számára, ezért nem is fogja támogatni; a helyi érdekellentétek - a városvezetés egyrészt tehetetlen, másrészt az új munkaadókat szíveseb­ben telepítené be a papírgyár kihaszná­latlan csarnokaiba (Pedig az önkor­mányzat nem kevés pénzért tervezetet készíttetett a beruházással kapcsolat­ban. Emellett mind a polgármester, mind az MKP választási programjában prioritást élvezett az ipari park létesíté­se. Más kérdés, hogy a papírgyár veze­tésével telekvásárlási ügyben nem sike­rült dűlőre jutni, és ezzel a párkányi önkormányzat legalább egy évet elve­szített. Ezután a párkányi képviselő- testület szándéknyilatkozatban biztosí­totta támogatásáról az ebedi ipari park kezdeményezőit. Emellett testületi ha­tározat is született egy új telephely ke­reséséről. Jelenleg nagyobb esély van arra, hogy Ebed határában épüljön fel a térség ipari parkja.); A vállalkozók nem akarják, hogy legyen ipari park, mert tartanak a versenyhelyzettől, a földtulajdonosok pedig zsolnai mintára felvernék az árakat; pénzhiány - a szer­ző szerint érdekes módon az emberek sokkal kevésbé látják problematikusnak a pénz előteremtését, mint az előzőleg ismertetett akadályok leküzdését. Még öt-tíz év A teherkomp és az ipari park kivi­telezésének időpontját a megkérde­zettek egy része - főleg az iskolázot­tabb munkanélküliek, középkorúak és idősebbek - valamely konkrét fel­tétel beteljesülésétől, az ismertetett akadályok leküzdésétől teszik füg­gővé. A konkrét idősíkban gondol­kozók öt-tíz év múlva tartják reális­nak az ipari park megvalósítását. Az abszolút pesszimisták — akik már több éve munkanélküliek - egyálta­lán nem hisznek a párkányi vagy ebedi ipari park létrejöttében. • (zc) Milyen eszközöket vásárol az őszi munkálatokra? Dömötör (kertépítő) Egy igazi gazda nem hagy­ja utolsó pillanatra a vásár­lást. Szerszámokat nem vettem idén, mert ami kell, az hosszú évekre megfelel, mindenem megvan, amire szükség lehet. Egy erős és sajnos'árága permetezőszert kellett vásárolnom. Talán nem tartozik az őszhöz, de egy új hólapátot is beszereztem. Ferenc (őstermelő) Kerttulajdonosként gyakori látogatója vagyok a kertésze­teknek, magboltoknak. Van egy csodálatos gyümölcsö­sünk otthon. A fák termései, majd idővel a levelei állandóan hulla­nak egy hosszabb időszakon keresz­tül. Ezek összegyűjtéséhez a „hosszúkarmú” gereblyét haszná­lom, ami sajnos tönkrement tavaly, ezért most újat kellett vennem. Irma (nyugdíjas) Ritkán vásárolok új eszkö- ' zöket, mert a régi is megte­szi. Miért is vennék a három régi kapa mellé egy negye­diket is? Ami nálam hamar tönkremegy, amit leggyakrabban kell cserélnem, az a metszőolló. Gyö­nyörűséges rózsakertet alakítottam ki az utóbbi tíz évben. Ezeket ma­gam gondozom, metszem. Sándor (férfifodrász) Van egy kis telkem a Búbá­nat völgyében, ahová min­den hétvégén kijárok. Most vásároltam meszet, amivel nemsoká „befestem” a fá­im törzsét, hogy óvjam őket a hosz- szú télre. Amire még szükségem volt, azt az undok kis vakondok miatt kellett megvennem. Sajná­lom a kis jószágot, de kénytelen vagyok csapdát állítani neki. A lélek zenéje, a zene lelke Esztergomban járt Szt. Martin Növekvő turistaforgalom A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megyei intézetének vizsgálatai szerint az idei év első felében több turista érkezett Komárom-Esztergom megyébe, mint tavaly ilyenkor, igaz az egy évvel korábbinál kevesebb időt töltöttek itt. Barátságos hangulatú beszélge­tésben vehettek részt azok, akik el­látogattak St. Martin világhírű sza­xofonista előadására a Babits Mi­hály Városi Könyvtárba. „Az egész élet színház, s a közönséget nem ismered még!” - olvasható a ze­nész saját verseskötetében. Ezen mondat igazságát és érvé­nyét bizonyította a hozzá intézett kérdésekre adott válaszaival, beszé­dével s életének történeteivel. Rafa­el Balázs újságíró vezetésével zajló beszélgetés igazi csemegéket szol­gált a St. Martint magánemberként is megismerni vágyó rajongóknak és a sajtó munkatársainak egyaránt. A Hódmezővásárhelyen Szent- mártoni Imre néven született ze­nész művészneve magyarázatával indította a kedélyes légkörben zajló beszélgetést. Meglehet a névválasz­tás segítette hozzá, hogy a 12 éve el­indult szólókarrierje 4 hónappal a kezdés után már Malaysiába repí­tette. így csakhamar debütáló albu­ma külföldön és később Magyaror­szágon is vezette a lemezeladási lis­tákat. Bár nem először járt Eszter­gomban, ez alkalommal mégis elő­ször látogatott el a városba új titu­lusban szerepelni - vallotta minden titkolódzás nélkül. Mesélt a gyer­mekkorában aláhamisított fekete­pontokról, a véleménynyilvánítás miatt az iskolai magyartanárral ál­landóvá vált problémákról, és mindezek ellenére, a zene révén benne kialakult tiszteletről a taná­rok iránt. A vendéglátó város egy meglepetés ajándékkal is készült a beszélgetésre, melynek során az Esztergomi Klubszínpad társulatá­nak tagjai (Elek Csilla, Kovács Im­re, Szalay Álmos, Váradi Anett) Bakai Ferenc vezetésével előadták az instrumentális zene jeles képvi­selőjének saját verseit. Az előadók saját értelmezésükkel is gazdagítot­ták a késő délutáni találkozót, mely­nek során a hallottakat nagy öröm­mel, egyetértőén és elismerően nyugtázta St. Mártin. A szintén már közel egy évtized­re visszanyúló versírásáról és a fo­tózásáról is lelkesedéssel mesélt. Mint mondta „többször alakulhat ki zenészből költő, mint költőből ze­nész”, de a pillanatok, érzések sza­vakba öntése nehezebb feladat, mint zenével kifejezni mindazt. A fotózással kapcsolatban egy külföl­di munkája során megismert új-zé- landi fotóművészre hivatkozott: „Sose kérdezz, csak nyisd ki a sze­med!” S mint elárulta, ezen cél megvalósítása az ő esetében is ered­ményesnek bizonyult, hiszen „nem a technika, hanem a pillanatnyi ér­zés a fontos” a fotó esetében. Nem is beszélve a zenéről! Persze annak kapcsán, hogy mit szól hanghordo­zói hamisításához, már kevésbé ví­gan mesél tapasztalatairól. Minden zenész titkon reméli, hogy egyszer majd az ő lemezét is másolni fogják, hiszen ez azt jelzi, hogy keresett az általa készített anyag — mondta. Amikor azonban megtörténik ez, az már kevésbé örömteli esemény. Az viszont tény, hogy amíg folyik a kalózkodás az al­bumaival, addig nem kell tartania a közönség negatív visszajelzésétől. Új, október 20-a körül megjelenő lemezéről ízelítőt is hallhattak az érdeklődők, mely a tervek szerint 11 vadonatúj dalt tartalmaz majd, amelyek egyike sem ismerhető a ko­rábban megjelent albumairól. Tör­ténetek gyűjteménye ez az album - ismertette St. Martin -, mely az Érintés nevet fogja viselni. Bár az új lemezen 6:5 arányban a pánsíp dia­dalmaskodott, azért nem fognak csalódni az instrumentális zene kedvelői sem. Az érdeklődőket rá­adásként még egy zenei rögtönzés­sel is megajándékozta a szaxofon­virtuóz, melyet lelkes taps fogadott. A találkozó a hallgatók kérdéseivel és a zenész verseskötetének, illetve Cd-inek dedikálásával zárult. • Szalai Andrea Idén eddig közel 54 ezren látogat­tak el megyénkbe - derült ki a KSH felméréseiből. A vizsgálat szerint az átlagos tartózkodási idő két és fél nap, ami kevesebb, mint egy évvel ezelőtt volt (a belföldieké 2,1, a kül­földieké 3,7 éjszaka). A külföldi ven­dégek közül a legtöbb vendégéjsza­kát továbbra is a németek, az osztrá­kok és a hollandok töltötték a szál­láshelyeken, bár az előző év azonos időszakához képest esetükben is a csökkenés a jellemző. A megyében található kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevétele 6,7 százalékkal emelkedett, összege megközelíti a 470 millió forintot. Az egy vendégéj­szakára jutó szállásdíj átlagosan 3 439 Ft volt, mely 2 271 Ft-tal keve­sebb, mint az országos átlag, a buda­pestitől pedig 5 828 Ft-tal marad el. 2004. január-június között közel 15,9 millió külföldi látogatott hazánkba és 74 millió magyar utazott külföld­re, ami az egy évvel korábbinál 2,8, illetve 13 százalékkal volt magasabb. A Komárom-Esztergom megyei ha­tárállomásokon 923 ezren érkeztek külföldről, és magyar útlevéllel 554 ezren hagyták el ezeken a határátke­lőkön keresztül az országot. • (forrás: Kék Duna)

Next

/
Thumbnails
Contents