Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-09-22 / 188. szám
MAGYARORSZAG 2004. szeptember 22., szerda • HÍDLAP 3 Nettó befizetők leszünk Tőlünk inkább elvisz az unió? Magyarország az idén az Európai Unió (EU) nettó befizetó'jévé válik azáltal, hogy 155 milliárd forintos befizetési kötelezettsége van, ugyanakkor nem tudja igénybe venni az uniós pályázati lehetőségeket - hangzott el Nógrádi Zoltán, és Hörcsik Richárd fideszes képviselők tegnapi sajtótájékoztatóján. A Fidesz gazdasági kabinetvezetője szerint pártja az elmúlt időszakban többször jelezte, hogy kaotikus állapotok alakultak ki, az uniós forrásokat fogadó intézményrendszerek körül, és nem követhetőek nyomon a döntések. Nógrádi Zoltán véleménye szerint, kialakult egy olyan pályázat-előkészítő alap, amely pártpolitikai befolyásoltság alatt áll, és ahol kormányzati támogatással készítenek pályázatokat azokkal szemben, akiknek saját erejükből kell megfelelni ebben az éles versenyben. A képviselő úgy véli, hogy a kormány legfontosabb célja az volt az uniós források felhasználásával kapcsolatban, hogy elmondhassa: előkelő helyet foglalunk el a fogadóintézmény rendszer felállításában. Ezek szerint nem az volt a fontos, Hörcsik Richárd hogy az intézkedések megfeleljenek az élet adta követelményeknek és a pályázók minél előbb hozzájuthassanak a pályázati pénzekhez. Mint ismeretes Magyarország 3-4 milliárd eurós hitelt vett fel az Európai Beruházási Banktól a pályázatok fogadása számára intézményi háttér megteremtésére. „Ennek ellenére az helyzet állt elő, hogy az ország pályázói, önkormányzatai, vállakózói, civil szervezetei és a költségvetés szempontjából is, nettó befizetői státuszba kerülünk.” Nógrádi rámutatott, hogy 155 milliárd forint befizetési kötelezettség terheli az ország költségvétését, amit ebben az évben teljesíteni kell. Nógrádi Zoltán hozzátette, hogy kijelentéseit az állam- háztartás hiányáról szóló törvény megállapításaira alapozza. „Mi történt az Európai Beruházási Banktól felvett hitellel?” - tette fel a kérdést Nógrádi. Továbbá azt is tudni szeretné, hogy az erre az évre várható államháztartási hiány kritikusan befolyásolja-e az uniós források felhasználását. Nógrádi elmondása szerint nem működik az egységes monitoring és irányítási rendszer sem, ami miatt a közelmúltban a Közbeszerzési Döntőbizottság megbüntette a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt. Hörcsik Richárd, az OGY Integrációs Bizottságának fideszes tagja azt kifogásolta, hogy Kovács László külügyminiszter, uniós biztos-jelölt „nem hajlandó megjelenni az integrációs bizottságban” a szeptember 30-i európai parlamenti meghallgatása előtt. A bizottságnak erre vonatkozó kérését a szocialista és a szabad deNógrádi Zoltán mokrata tagjai is támogatták. A külügyminiszter azt az üzenetet küldte a testületnek, hogy a meghallgatásnak csak az EP-s bemutatkozás után kíván eleget tenni. Hörcsik véleménye szerint a politikus ezzel nem tesz eleget törvényi kötelezettségének és eljárása alkotmánysértő. Mint mondta, akkorra okafogyottá válik a kérés, hiszen az EP-s meghallgatás után, már szentesítődik a kinevezése. • EJ Bizalomvesztés Gyurcsány érve szerint a bankok nyugodtan fizessék be a tervbe vett megemelt adót, és egyáltalán ne mondják, hogy külföldre viszik egyes üzletágaikat. Hiszen, a polgár sem költözik el, ha rosszul megy neki. Gyurcsány nem egyeztetett minisztertársával, Magyar Bálinttal. Utóbbi ugyanis minden héten külföldre küldi boldogulni a magyar fiatalokat. Gyurcsány elveszti Magyar bizalmát. (uzs) Gyurcsány mindent rendben talál A miniszterelnök-jelölt ragaszkodik az uniós felzárkóztatási programhoz és az euró bevezetésének tervezett időpontjához. Gyurcsány Ferenc a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában összegyűlt vállalati vezetők előtt megerősítette, hogy a magyar gazdaság összességében jó . helyzetben van, csupán egyetlen szeletével, a költségvetési politikával vannak problémák. A miniszterelnök-jelölt megismételte, hogy semmi ok sincs drámai intézkedésekre Egyre jelentősebbek a jövő évi gazdasági kockázatok Végül mégis elismerte a Pénzügyminisztérium, hogy a 4.6 százalékos GDP arányos deficitcél az idei évre nem tartható - állapítja meg a Morgan Stanley bankház elemzésében. Az új cél 5-5.3 százalék, míg a bankház elemzői 5.4 százalékra számítanak. Az új cél nem veszélyezteti a finanszírozhatóságot és rövid távon támogathatja a forint árfolyamát, ugyanakkor a jövő évre vonatkozó kockázatok egyre jelentősebbek. A Morgan Stanley elemzője szerint 2004-ben a megemelt prognózis ellenére továbbra is a felfelé mutató kockázatok jelentősebbek. A bankház szakértője számára nem teljesen világos, hogy az ígért adminisztratív kiadáscsökkentő lépések mennyivel jelentenek többet mint az év korábbi részében bejelentett lépések. A 2005-ös költségvetéssel kapcsolatosan nincsenek konkrétumok, azonban a pénzügyminiszter 0.5%pontos deficitcsökkentésnél többet ígért. A Morgan Stanley a jövő évi hiánnyal kapcsolatosan az MNB előrejelzését veszi irányadónak, mely a beígért kiadásnövelő intézkedéseket, a 13. havi bérfizetést, a NATO kötelezettségekhez kapcsolódó kiadásokat és az ön- kormányzatok választások előtti kiadásnövelését összegezve akár 1.2 százalékpontos GDP arányos deficitnövekedést sem tart kizártnak 2005-re. • (Portfolio.hu) Gyurcsány bankadót akar Nem tágít Gyurcsány Ferenc a bankok tervezett extra adóztatásától. A miniszterelnök-jelölt a Magyar Televízió Este című műsorában úgy fogalmazott, hogy bár az elvonás módszere még változhat, a lényeg - azaz az, hogy 30 milliárd forint extra bevételt szeretne a pénzügyi szektortól jövőre behajtani - nem változhat. Csányi Sándor hétvégi kemény hangú nyilatkozatára - melyben ‘az OTP válaszaként a kormány intézkedésére kilátásba helyezte egyes magas nyereségtartalmú tevékenységek külföldre telepítését - válaszul Gyurcsány azt mondta, hogy nem kell meghallani mindent, amit nem muszáj. A miniszterelnök-jelölt szerint ugyanúgy, ahogy az emberek sem költöznek el az országból, a hazai tőkétől is elvárható hogy itthon maradjon és a társadalmi igazságosság keretében rá háruló terheket viselje. A pénzintézeti szektort sújtó diszkriminatív jellegű adóztatásra reagálva Gyurcsány közölte, hogy felkéri az igazságügy minisztert a bankadóról szóló javaslat alkotmányos vizsgálatára, s szükség esetén a lényeget (azaz a 30 milliárd forint extra bevételt) nem érintő módosításra kéri fel a pénzügyminisztert. • (Portfolio.hu) A jegybankelnök hétszázalékos inflációt vár Idén hét százalék körül alakul az infláció, 2005-ben azonban 4-5 százalékra mérséklődik - mondta tegnap Járai Zsigmond a parlamentben. A jegybankelnök szerint az idei inflációnövekedés szinte kizárólag az év eleji adóemeléseknek köszönhető. Járai hozzátette: a maginfláció és a gazdasági folyamatok lehetővé teszik, hogy jövőre ismét 4-5 százalék körüli legyen az infláció. Járai Zsigmond úgy véli: valóban magas a 11 százalékos jegybanki alapkamat, azonban az Európai Unió 25 tagállama közül jelenleg Magyarországon a legmagasabb az infláció. Hozzátette: a magas kamat a piaci bizonytalanságot tükrözi, a kamat csökkentéséhez az államháztartás stabilitására és hiányának csökkentésére lenne szükség. • Hír TV Épülhet az M5 -ös A magyar állam és az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. külföldi tulajdonosai aláírták az M5-ös autópálya építéséről és üzemeltetéséről szóló koncessziós szerződés módosítását, miután hétfőn az Országgyűlés többsége azt jóváhagyta - jelentette ki Csillag István gazdasági miniszter a tárca keddi sajtótájékoztatóján. Csillag István elmondása szerint, az elmúlt napokban „sikerült megalkudni” a felekkel, hogy a Kiskunfél- egyháza-Szeged közötti autópályaszakasz megépítése után 2006. január 1-jétől 2030-ig a magyar állam által fizetendő rendelkezésre állási díj évente 92, 5 millió euró (mintegy 23 milliárd forint) legyen a korábbi 106 millió euró (27 milliárd forint) helyett. A GKM álláspontja szerint, így az állam rendelkezésre állási díj címén huszonöt év alatt nominálisan mint- egy 575 milliárd forintot fizet ki az AKA Rt.-nek, ami jelen értéken 209 milliárd forintot tesz ki. Egyúttal az AKA Rt. aláírt a számára korábban hitelező négy pénzintézettel egy 750 millió euróra (190 milliárd forintra) vonatkozó hitelszerződést is. Ezzel a magyar államnak megszűnt a korábban fennálló 500 millió eurós garanciavállalása arra a hitelre, amit még a koncesszor vett fel a 90-es évek közepén és finanszírozta belőle az M5-ÖS 1. szakaszának építését. A négy hitelező pénzintézet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a CIB, az Espiritos Santos és a Westdeutsche Landesbank. Csillag rámutatott hogy, ezzel az M5-ös projekt visszakerül a magánszféra befolyása alá és elkezdődik egy új fejezet az autópálya történetében, ami kedvező az adófizetőknek és biztosítja annak továbbépítését is. • (ti) Zsugorodik a MAY elbocsátások várhatók Nem elég az állami támogatás tsz Államvasutak tovább növekvő veszteségéről és eladósodottságáról tartott tájékoztatót tegnap Fónagy János korábbi közlekedési miniszter, hozzátéve, hogy emiatt körülbelül 12 ezer dolgozót fognak elbocsátani. Hétfőn sem a szaktárca, sem a MÁV nem kívánt reagálni az elhangzottakra. A Magyar Rádiónak tegnap sikerült szóra bírnia Kavalecz Imrét, a MÁV sajtószóvivőjét.- A vállalat korszerűsítése és a versenyképessé tétele érdekében több fájdalmas lépésről, így a vállalati méretről is döntött a MÁV Rt. vezetése kezdte válaszát a sajtófőnök. - A szakszervezetekkel egyeztetett döntés szerint húsz százalékkal kell csökkenteni a munkaviszonyban állók létszámát 2006 végéig. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ennyi ember kerül az utcára. A túlbürokratizált adminisztratív létszámot csökkenti a vasúttársaság, emellett nyugdíjaztatással és az egyes vasúti tevékenységhez szorosan nem kapcsolódó tevékenységek versenyképes piaci környezetbe helyezésével sokuknak az egzisztenciája biztosított lesz, de az igazi vasutas munka itt marad, a vállalat keretei között.- A húsz százalék összesen hány fő elbocsátását jelen ti?- A húsz százalék körülbelül 11 ezer főt jelent, de ennek terhére már többek elbocsátása megtörtént. A többieket pedig fokozatosan, 2006-ig, az imént említettek szerint küldik el.-Mennyi pénzre lenne szüksége a MAV-nak ahhoz, hogy ne kelljen csökkenteni a járatok számát?- A személyszállítás szinten tartásához jövőre 76 milliárd forint költségvetési támogatásra lenne szükségünk. Várhatóan ennél mintegy húszmilliárd forinttal kevesebbet tud az állami költségvetés biztosítani. A MÁV Rt. igazgatósága ezért döntött úgy, hogy felülvizsgálja a legveszteségesebb járatait. A sajtóhírekkel ellentétben viszont teljes vasútvonalak bezárása nincs a tervek között. • MR az államháztartási hiány lefaragásához, a 3 százalék alatti hiány óvatos lépésekkel is elérhető 2008-ra. Hitelkeret az eladásra A kormány 25 milliárd forint hitelkeretet ad a járóbetegeket ellátó rendelőintézetek magánosításához. Kökény Mihály egészségügyi miniszter rádiónknak elmondta: a vásárlók csak az intézmények szakdolgozói lehetnek a munkavállalói részvényprogram keretében. A tárca számításai szerint jövőre indulhat a privatizáció, és a szakdolgozói tulajdon 3-4 év múlva válhat jellemzővé a rendelőknél. Mérgező anyag szivárog Tatán Folyamatosan szivárog a mérgező anyag abból a több száz hordóból, amelyeket egy elhagyatott tatai katonai lőtéren találtak. A 360 vegyszeres hordó a címkék tanúsága szerint nyáron kerülhetett a lőszerraktárak mellé, de azt még nem lehet tudni, hogy ki rakta oda őket. Egyelőre tíz tartályból folyik a vegyszer, de napról napra több hordó reped szét. A tartályokban festékek, oldószerek és lakkok vannak. Októberig nem szűnnek meg minisztériumok Az X-Press információi szerint október 4-én még a mostani kormányzati szerkezetben teszik le az esküt az új miniszterek. Vagyis nem szűnik meg sem az ifjúsági, sem az informatikai tárca. A hírügynökség úgy tudja: a szocialistákhoz kerül majd a gazdasági tárca, amiért a szabad demokraták az igazságügyi vagy a külügyminisztériumot kapnák cserébe. Várhatóan távozik a kormányból Bárándy Péter igazságügyi, és Lamperth Mónika belügyminiszter.
