Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-21 / 187. szám

4 HÍDLAP • 2004. szeptember 21., kedd RÉGIÓ MAI TÉMA Minden perc számít - Alzheimer Világnap Helyszín: Esztergom Tesco áruház 14 óra Folytatás az 1. oldalról Legfőbb céljuk az, hogy felhívják a közvélemény, az egészségügyi és szo­ciális ellátórendszer résztvevőinek fi­gyelmét a demenciára, ezen belül ki­emelten az Alzheimer-kórra, a bete­gek számának várható növekedésére, valamint a családokat továbbra is ter­helő súlyos problémákra. A világnap célja Az Alzheimer Világnap célja, hogy minél szélesebb körben tudatosítsa az emberekben a demenciának, mint betegségnek a mibenlétét és megis­mertesse a demenciával kapcsolatos tudnivalókat a lakosság körében. Ezenkívül célja, hogy megdöntse a betegséggel kapcsolatos téveszméket, valamint elfogadtassa, hogy bármely társadalomban ez a betegség egy na­gyon komoly egészségügyi és szociá­lis ellátási probléma. Célja, hogy konkrét üzeneteket juttasson el a csa­ládorvosokhoz és más szakemberek­hez, akik ha munkájuk során kapcso­latba kerülnek demens betegekkel, megfelelő segítséget tudjanak nyújta­ni számukra, végül alkalmat teremt­sen arra, hogy a különböző médiák reális és pozitív képet terjesszenek er­ről a betegségről. Üzenet a kormánynak és a lakosságnak A mai nap rendezvényével a kor­mányzat felé azt az általános üzene­tet szeretnék közvetíteni, hogy mind a demens beteget gondozó családok­nak, mind az egészségügyi és szociá­lis ellátórendszer demens beteg ellá­tással foglalkozó résztvevőinek - akiknek napról napra egyre nagyobb kihívást jelent a demens betegek ápolása — már minden perc számít. A lakosság részére pedig azt az üze­netet kívánják eljuttatni, hogy na­gyon fontos ismerniük, melyek a be­tegség kibontakozásának korai tüne­tei és árulkodó előjelei, és hogy leg­alább ugyanennyire fontos a tünetek korai felismerése is. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a demenciára utaló tünetek mögött be­tegség is állhat, és nem feltétlenül az öregedés természetes folyamatának része. Tudatosítani kívánják minden­kiben, hogy a tünetek felismerését követően már minden perc számít a beteg és a család hosszú távú jó élet­minőségének megőrzése érdekében. Haladéktalanul szükséges mielőbb lépéseket tenniük a betegség szakem­ber általi pontos diagnosztizálása, a korszerű terápia korai elkezdése és a betegség lassítása érdekében. • Összeállította: nil A demenciáról és az Alzheimer-kórról A demencia folyamatos leépülést okozó kóros agyi tünetcsoport, amely ki­hat a memóriára, a gondolkodásra, a viselkedésre és az érzelmekre. A demencia nem ismer társadalmi, gazdasági, etnikai vagy földrajzi határokat. A demencia legtöbb előidéző okára nincs gyógymód, de sokféle segítség vehető igénybe, és léteznek bizonyos kezelések is. A betegség lefolyása leg­többször progresszív, ami azt jelenti, hogy a tünetek fokozatosan súlyos­bodnak. Az állapotromlás gyorsasága egyénenként változó. A demencia nem az öregedési folyamat természetes velejárója, bár az életkor fontos kockáza­ti tényezőt jelent. A 80 év felettiek mintegy 20%-a demens - ami jelzi, hogy a 80%-a viszont nem. Demencia egyik oka az Alzheimer-kór, ami az esetek 50-60%-áért felelős, és az agyszövet kóros elváltozása okozza. A vaszkuláris demencia a második leggyakoribb ok, amely vérkeringési agyi kórfolyamat következménye. A Lewy-testes demencia az agy körülírt területén az agyi idegsejtekben kórosan felszaporodó fehérjékkel kapcsolható össze. A fron- to-temporális demencia (más néven Pick-betegség) az agy homloklebenyé­ben végbemenő agyszövet károsodás miatt alakul ki. Sokan gondolják ügy - köztük orvosok is -, hogy a feledékenyebbé válás az öregedés szükség- szerű velejárója. A memóriazavar nem normális jelenség egyetlen életkorban sem. Feltétlenül szükséges kivizsgáltatni. Bár a memória, a szellemi teljesít­mény az életkor előrehaladtával nyilvánvalóan csökken, de ez általában még nem okoz zavart a mindennapi életben. A memória fokozódó zavara lehet a szellemi hanyatlás (demencia) legáltalánosabb korai tünete, vagy más betegség állhat mögötte. Amikor a csökkenő szellemi teljesítmény már a mindennapi életet is megnehezíti, eljött az ideje segítséget kérni. Mit tud On az Alzheimer-kórról? Gabi (munkavállalási tanácsadó) Ez az a betegség, amikor az ember szellemileg és testileg is leépül. Evek so­rán elveszti a koordináci­ós képességét, beszélni és mozogni és nehezebben tud, vé­gül már a rokonait sem ismeri föl. A nagymamám is ebben a kórban szenvedett, megváltás lehetett ne­ki a halál. Gergő' (tanuló) Úgy tudom, hogy ez egy súlyos betegség. A film­szakmában mindenki jól is­meri Michael J. Fox esetét, aki fiatal kora óta szenved ettől a betegségtől. O állítólag már a legsúlyosabb stádiumban van, ta­lán már nem is forgathat. Lajos (nyugdíjas) Szegény KlárLnéni, a szomszédunk már több mint öt éve Alzheimer- kóros. Konkrétan nem tu­dok beszélni erről a be­tegségről, de azt látom, hogy na­gyon szenved tőle a néni. Öt az unokahúga gondozza, néha ő is beszél arról, hogy mi lesz a leépü­lés következő foka. Nagyon sajná­lom őt, és mindenkit, aki elkapja ezt a betegséget. Brigitta (munkanélküli) Nem hallottam még erről a betegségről. Senki sincs az ismeretségi körömben, aki ebben szenvedne, vagy legalábbis nem tu­dok róla. Most hallottam, hogy az Alzheimer-kórral kapcsolatban világnapot is kijelöltek. Megőrzött hagyomány Táton Szüreti ünnepség Búcson Szüreti felvonulás volt szomba­ton Tát nagyközségben. A menet­ben vonulók délután a tát- kertvárosi kultúrháztól indultak el a Móricz Zsigmond és a Néphad­sereg utcát érintve, a Fő úton vé­gig haladva, a tát-újtelepi CBA áruház parkolójáig. A kultúrház nemzetiségi csoport­jai és a kísérők vidám hangulatban érkeztek meg négy szekérrel a par­kolóhoz. A hagyományos szüreti műsor itt folytatódott tovább. A jó időnek köszönhetően szép számmal látogattak ki a helyi és a Tát kör­nyéki lakosok. Kardos Mihály, a tá­ti római katolikus templom plébá­nosa megáldotta a nemrég átadott áruházat. Ezt követően Hámos László, a kultúrház munkatársa kö­szöntötte a megjelenteket. Elsőként a táti mazsorettek vonultak fel, majd a magyar népt Inccsoport és a nyug­díjas énekkar adott műsort. A színvonalas műsort a táti Nem­zetiségi Fúvószenekar zárta. Este nyolc órakor kezdődött a szü­reti bál a táti kultúrházban, amelyen a közkedvelt Városlődi zenekar húz­ta a talpalávalót. Kátai Ferencnétől, a kultúrház igazgatónőjétől megtudtuk, hogy a szüreti felvonulás nagyon régi nép­szokás a községben, amely hosszú évekre nyúlik vissza. A hagyomá­nyos felvonulásra vendégek érkeztek a németországi Buseck és az ausztri­ai Molln testvértelepülésekről, vala­mint tiszteletét tette az erdélyi Kaplony település újonnan megvá­lasztott polgármestere, jegyzőasszo­nya, és a kulturális vezetők. Az igazgatónő tájékoztatást adott lapunknak a soron következő kultu­rális programokról is. Nemzetiségi Nap lesz szeptember 24-én, szombaton a Music Land Uta­zási Iroda szervezésében. A németor­szági Weinheinből érkeznek vendé­gek és az ő tiszteletükre a kultúrház nemzetiségi csoportjai műsort adnak. Vasárnap délelőtt jubiláló szentmi­se lesz Borsa Mihály kanonok tiszte­letére, aki 31 évig volt a táti római ka­tolikus templom lelkipásztora. Dél­után öt órától pedig az ötvenfős sváj­ci Jugendmusik Uzwil zenekar ad koncertet a nagyközségben. • Kovács Ági Jövőre „Árpád népe” a Pilisben Szörényi Levente már készíti új történelmi nagyoperáját, melyet jö­vő nyáron a Pilisben, természeti környezetben szeretne bemutatni a Zikkurat Színpadi Ügynökség. Az Árpád népe című nagyopera hely­színére a szervezők az esztergomi kemping melletti területen, a Nagy- Villám és Kis-Villám között elterülő rétet találták a legmegfelelőbbnek. Az új opera stílusa teljesen eltérő lesz a már megszokott Szörényi ope­ráktól. A Veled, Uram! című operá­hoz szereposztásában is csak annyi­ban kapcsolódik, hogy abban szerep­lő három gyermekszínész közül ket­tő, András és Levente az új darabnak lesz a főszereplője. A jövőre hat­vanéves Szörényi Levente úgy gon­dolta, hogy Árpád személye túlságo­san monolitikus, színpadon nehezen megszemélyesíthető figura, ezért András és Levente történetén keresz­tül próbálja meg az István halála utá­ni magyarországi helyzetet és életet bemutatni. Az Árpád népe tükröt is tart a mai magyar társadalom elé, mert Szörényi szerint az emberek többsége nemhogy az árpádi szelle­miséggel, de - a hivatalos ünneplések ellenére - még a Szent István-i örök­séggel sem tud igazán mit kezdeni - nyilatkozta Szörényi. . A jelek szerint és a már megrende­zett operák tapasztalataira épülve várhatóan ez a darab is nagy érdeklő­désre tart számot. Rosta Mária, a Zikkurat Színpadi Ügynökség producere úgy véli, hogy a pilisi helyszín, mint szakrális hely megfelelő lesz a darabnak és méltó ünnepe lesz a zeneszerző szü­letésnapjának is. A nagyoperához az alapdrámát Fonyódi Tibor, a libret­tót Pozsgai Zsolt írja, a művet Nagy Viktor állítja színpadra. A több mint 160 millió forintos költségvetésű elő­adást támogatja a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma is. • ÁK A helyi önkormányzat a Csemadok helyi alapszervezetével karöltve rendezte meg vasárnap Búcson a XVII. szüreti ünnepséget. Az ünnep­séget idén a Csemadok megalakulásának 55. évfordulója tiszteletére rendezték meg. Szeptember 19-én, vasárnap dél­után gazdag program keretében tar­tották meg Búcson a XVII. szüreti ünnepséget. Kerekes Levente, a Cse­madok helyi szervezetének elnöke la­punknak elmondta, hogy ez a legna­gyobb rendezvénye a szervezetnek. Idén a Csemadok 55. évfordulója tisz­teletére rendezték meg az egész falut megmozgató ünnepséget a helyi ön- kormányzattal karöltve. A szervezet még mindig aktívan működik, a szü­reti ünnepségen kívül jelentősek még a Katona Mihály Napok és a március 15-i rendezvényeik. Az egész falut megmozgató ese­mény kultúrműsorában felléptek a helyi óvodások és iskolások, a Sissy mazsorett-csoport Párkányból, a Kesztölci Pávakör, a helyi Csema­dok éneklőcsoportja, a Megyer nép­tánc-együttes Nagymegyerről, a kürti Pepes Cigányzenekar. Nagy si­kert aratott a Horgony színpad Bu­dapestről, akik operett részleteket adtak elő, valamint Maksa Zoltán humorista fellépése is. Ezenkívül voltak szüreti csujjogatók, de a gye­rekek számára is biztosították a szer­vezők a szórakozást. Volt például arcfestés, üvegfestés, ugrálóvár, a ki­sebbek örömére pedig lehetőség nyílt pónilovakkal is kocsikázni. • CzM

Next

/
Thumbnails
Contents