Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-21 / 187. szám

2 SZLOVÁKIA • HÍDLAP • 2004. szeptember 21., kedd Célegyenesben az egyesülés Rober Fico, a Smer elnöke a hét végén elismerte a Smer és az SDL egyesülésére tett törekvéseket. A baloldali pártelnök és Lubomír Pet­rák, az SDL első embere vasárnap azt mondták, hogy elkezdődtek az egyesüléséről szóló tárgyalások. Fico azt reméli, hogy a fúzióra még ebben az évben sor kerül. Az elnök azt is elmondta, hogy még nem döntötték el, hogy a pártok képviselői miként fognak osztozni a közös tömörülés irányításán, mert szerinte előtte a közös értékek és a pártprogram tekintetében kell közös véleményt kialakítaniuk. Büntetés fenyegeti az országot Az Európai Unió megbüntetheti a Hyundai/Kia beruházás túlzott állami támogatása miatt Szlovákiát - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Monika Benová európai parlamenti képviselő. A volt Smer-es törvényhozó meg van győződve arról, hogy a kor­mány túllépi a befektetésre fordít­ható maximális összeget. Benová azt is kétségesnek tartja, hogy az autó­gyár szlovák munkaerőt kíván fog­lalkoztatni. Szerinte az állam által felépített 2700 lakást a koreai mun­kások is használhatnák. A Smer zavarja az iskolai tanítást A Smer képviselői az ország alap­iskoláinak látogatásával zavarják a tanítás menetét. Az oktatási tárca rossz szemmel nézi, hogy az ellenzé­ki párt a szlovák nemzeti szimbólu­mokról szóló információs füzeteit az iskolai tanítási órák alkalmával oszt­ja szét a diákok között. A Smer még az iskolai szünidő előtt határozta el, hogy az alapisko­lás diákokban e füzetek segítségével fogja erősíteni a nemzeti tudatot. Mára már mintegy 9 ezer példány­ban elkészült a szlovák nemzeti jel­képekről szóló füzetecske, amelyből minden kerületben mintegy ezer da­rabot osztanak szét. Martin Frone oktatási miniszter helytelennek tartja, hogy a tanítási órákat zavarják meg a brosúrák szétosztásával. A miniszter azt állít­ja, a tárca szívesen segített volna a füzetek terjesztésében, ha arra megkérik. A jelen esetben viszont szóba kerülhet az a lehetőség is, hogy az iskolák igazgatóinak java­solni fogják: ne engedjék be a politkusokat a tanítási órákra. Hanyatlik a HZDS Egy szeptember elején tartott par­lamenti szavazás alkalmával nyolc párt jutott volna be a parlamentbe - derül ki a Statisztikai Hivatal által ké­szített választási felmérésből. A az or­szágház legerősebb pártja a Smer lett volna 27,7 százalékos támogatottság­gal. A népszerűségben őket a HZDS követi 15 százalékkal, bár ők augusz­tus óta négy százalékot vesztettek tá­mogatottságukból. A felmérés harma­dik helyén a KDH áll 11,1 százalék­kal, míg az MKP 10,1 százalékos tá­mogatottságot tudhat a magáénak. A parlamentbe jutott volna még az SDKÚ, KSS, SNS és az ANO is. • -K­Bőkezűbben támogatnák a politikai pártokat A Belügyminisztérium politikai pártokról és politikai mozgalmakról szóló törvényjavaslata szerint a po­litikai pártok parlamenti választá­sokra fordítható összege 12 millió koronáról 25 millió koronára fog változni. Ezenkívül a törvényjavas­lat újból szabályozza a mandátu­mok után járó juttatás kifizetését. Az új szabályozás szerint minden egyes megszerzett mandátumért, de legfeljebb 20 mandátumért az adott párt évente a választásokat megelőző évben a gazdaságban érvényes havi átlagos nominálbér harmincszorosá­nak megfelelő juttatást kapja. A 21. mandátumtól kezdve minden követ­kező mandátumért a párt az átlagno­minálbér hússzorosát kapja. Jelenleg a pártok egy mandátumért évente 500 korona támogatáshoz jutot­tak hozzá. A politikai pártok az állam­tól a szavazatokért és a tevékenységü­kért is kapnak anyagi támogatást. A hozzájárulás mértékét a márciusban elfogadott választási törvény határoz­za meg. A parlamenti választásokon a szavazatok három százalékát megszer­zett pártok eddig minden egyes meg­szerzett szavazatért 60 koronát kaptak, az új törvény alapján a havi átlagfize­tés egy százalékát fogják megkapni, amely jelenleg 150 korona lenne. A te­vékenységért kapott juttatás mértéke megegyezik a szavazatokért kapott jut­tatás összegével, amelyet a négy év alatt 48 részre osztanak szét. A Belügyminisztérium számításai szerint ezek a változtatások az állami költségvetés kiadásait 2006-2010 kö­zött 275 millió koronával emelnék meg. Az új törvényjavaslat alapján a pártoknak a választásokra fordított kiadásokról nemcsak egy zárójelen­tést, hanem egy előzetes jelentést is kell készíteniük. Ha a párt nem ké­szíti el a kitűzött időpontig az előze­tes és zárójelentést vagy az éves pénzügyi jelentést, akkor a Pénzügy­minisztérium százezer korona bünte­tést róhat ki a pártra. Amennyiben a párt nem készíti el az említett jelentések valamelyikét vagy esetleg átlépi a választásokra for­dítható összeget, az állam nem fizeti ki a juttatásokat. A politikai pártok­nak a javaslat szerint nem szabad vál­lalkozói tevékenységet folytatniuk, azonban kereskedelmi társaságokat alapíthatnak és azok társtulajdonosai­vá is válhatnak. Ezek a társaságok nem vehetnek részt a közbeszerzések­ben. A szóban forgó törvénynek 2005. január 1-jén kellene hatályba lépnie. • RGA Egy nemzetben kell gondolkodnunk! Tegnap este lapzártánk után kezdó'dött a Magyar Koalíció Párt­ja (MKP) frakcióülése, amelyen szó volt a kettős állampolgárság kérdéséről is. Szigeti János parla­menti képviselő, Búcs polgármes­tere szerint érezhető a széthúzás Magyarországon. A magyaroknak viszont egy nemzetben kellene gondolkodniuk.- Én személy szerint pozitívan értékelem a kettős állampolgárság kezdeményezését. Viszont a kérdés bizonyos magyar körökben nem csapódik le egyértelműen. Két hete voltunk egy találkozón, amelyet Szili Katalin, a Magyar Országgyű­lés elnöke hívott össze. Itt a határon kívüli magyar parlamenti képvise­lők találkoztunk az anyaországi képviselőkkel. Nagyon szomorú, hogy két és fél órában kellett végig­hallgatnunk az erdélyi magyarok, az RMDSZ és az újonnan alakult Szigeti János párt torzsalkodását, mert nem értik meg egymást. Itt is tükröződött, hogy milyen széthúzás van a ma­gyarok között. Szerintem majd a szavazásnál mutatkozik meg, hogy ki az igazi magyar. Aki nem megy el, és nem igennel voksol, az nem tudom, milyen magyarnak vallja magát. Véleményem szerint egy nemzetben kell gondolkodnunk - mondta lapunknak Szigeti János, aki szerint most is kell ellenpropa­gandával számolni. Ennek ellenére bízik a referendum sikerességében. Csáky Pál miniszterelnök-helyet­tes a témával kapcsolatban korábban lapunknak elmondta: fontosnak tartja az Országgyűlés döntését, a következő lépésben viszont tisztázni kellene azt, hogy milyen előnyökkel járna a kettős állampolgárság. Amennyiben a népszavazás ered­ménytelen lenne, az a határon túli magyarság számára mindenképpen negatív üzenetet jelentene. Csáky szerint a népszavazásnak nem lesz éles visszhangja Szlovákiában, de nem tartja kizártnak, hogy a nemze­ti pártok politikai tőkét akarnak majd kovácsolni a kérdésből. • -erM­Ivan Gasparovic kihúzta a gyufát A Magyar Koalíció Pártja (MKP) kedvezőtlenül értékeli Ivan Gasparovic köztársasági elnök első száz napját, figyelembe véve a kor­mánypártokról szeptember 14-én, Besztercebányán tett kijelentéseit. - Azt gondolom, hogy a köztársasági elnök nem engedheti meg magá­nak, hogy úgy értékelje a kormánypártokat, ahogy azt Besztercebányán megtette. Szerintem nagy baklövést követett el, amely a többi cseleke­detét igencsak elhalványítja. Ha ez nem történt volna meg, akkor in­kább pozitívan, mint negatívan értékelném az államfő eddigi ténykedé­sét - jegyezte meg Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Gasparovic múlt hét kedden talál­kozott a Besztercebányai közigazgatá­si kerület képviselőivel. A találkozón jelentette ki, hogy a kormánykoalíció a szabadelvű ANO-ból, az ortodox jobboldali KDH-ból, a nacionalista magyar pártból és az SDKU-ból áll, amely, sajnos azt sem tudja, micsoda. Bárdos elmondta, hogy az MKP a köztársasági elnökkel folytatott legkö­zelebbi találkozó során szóba fogja hozni a kijelentéssel kapcsolatos fenn­tartásait. Szerinte Gasparovic elha­markodottan, túl korán reagált a besz- láni tragédiára. Máskor jobban meg kell gondolnia, hogy mikor és mit mond. Azt is az államfő fejére olvasta, hogy a következő, a kormány-részvé­telével elkészített nyilatkozatában a Köztársasági Elnöki Hivatal elfelej­tette feltüntetni a kormány nevét. • RGA Sarkított és hibás törvényértelmezés Sergej Kozlík, a HZDS európai parlamenti képviselője a Szlovák Televízió (STV) öt perc múlva ti­zenkettő című vitaműsorában kije­lentette, hogy a diszkrimináció-el­lenes törvény pozitív diszkrimináci­óról szóló rendelkezése a kormány problémája. Kozlík nem gondolja azt, hogy a szlovák diszkrimináció­ellenes törvénynek visszhangja lesz majd az Európai Parlamentben vagy az Európai Unióban. A politikus hozzátette, hogy sze­rinte Európa tele van pozitív diszkri­minációval. Csáky Pál miniszterel­nök-helyettes szőrszálhasogatónak tartja a törvény körül kialakult prob­lémát. Úgy véli, Dániel Lipsic igaz­ságügyi miniszternek nem a kor­mány segítségevei kellene az Alkot­mánybírósághoz fordulnia, más al­kotmányos utat kellene keresnie ah­hoz, hogy véghezvigye elképzeléseit. Csáky arra is felhívta a figyelmet, hogy a szóban forgó törvény a pozi­tív diszkrimináció kifejezést nem is tartalmazza. Tisztában van vele, hogy az alkotmány szerint senkinek nem származhat előnye vagy hátrá­nya a faji és nemzetiségi hovatarto­zásából. Azt is hozzátette, hogy er­ről a törvény nem is szól.- A diszkrimináció-ellenes tör­vény arról rendelkezik, hogy a kor­mány és a parlament olyan ideigle­nes kiegyenlítő intézkedéseket ve­zethet be, amelyekkel felszámolják az egyes állampolgárok hátrányos helyzetét. Csáky szerint politikai jellegű problémáról van szó. - Lipsic közvetlenül a törvény elfoga­dása után kijelentette, hogy az Al­kotmánybírósághoz fordul. Csak­hogy kormánytagként ezt nem tehe­ti meg, és most a kormányt akarja rávenni, hogy valósítsa meg tervét. A kormány Európa előtt nevetséges­sé válna, ha megtámadná a saját tör­vényét - mondta Csáky. • RGA Németh Zsolt jegyzete Sodrás szélén Hazánkban különösen jellemző a süketek párbeszéde. Itt ugyan esély sincs egymás megértésére, de a cél sem az. Ilyenkor a részt­vevők arra törekednek, hogy a maguk mondókájából több jusson a célszemélyhez, vagy célcsoport­hoz. Jelen esetben a célszemély szerepet maga a nép tölti be. Az egymás mellett elbeszélők pedig a kormányon lévők, ami jelen idő szerint áll egy sportminiszterből, aki testmozgásból felmentett, egy mindenre kész pénzügyminiszter­ből meg egy kancelláriát irányító miniszterből, aki viszont alulma­radt a párt belső versenyén a mi­niszterelnökségért folyó futam­ban a sportminiszterrel szemben. A másik oldal - láss csodát - nem a politikai ellenfele a bal-liberális kormányzati csapatnak, hanem a gazdasági élet szereplői. így ahogy vannak, az iparból, a mező- gazdaságból vagy éppen a pénzvi­lágból. Most éppen az utóbbiak kedélyét borzolta fel a végletekig a sportminiszter bejelentése, aki csak és kizárólag ezen a gazdasági területen akar jelentős nyereség­adót emelni. Mert jól megy a bankároknak, jól megy a bankok­nak. Csakhogy, azért mert a kor­mánynak nem megy jól, nevezete­sen eltapsolták az állami bevétele­ket, rosszul gazdálkodtak, hiányt hiányra halmoznak, nos ilyenkor valakinek csak úgy elvenni a pén­zét, ez alpári stílus. Olyan útonál- lós, olyan feltüzelt prolis, olyan tizenkilences kunbélás. Tudniillik kőnél keményebb érvek szólnak a lépés ellen. Egyszerűen a pénzintézet áthelyezi a szék­helyét egy másik országba, esetleg még üzletágakat is átvisz, és a sportminiszter kormánya giganti­kus bevételektől esik el, növekszik a munkanélküliség, csökken a vá­sárlóerő, egy hosszú sorban foly­tatható, amivel visszaüt a kor­mány ostoba terve. Továbbá uniós tagságunkkal a külföldi pénzinté­zetek fiókot nyithatnak nálunk, anélkül, hogy ide adóznának. Ez önmagában is gyengíti a hazai vagy az itt letelepedett bankokat. A süketek párbeszéde zavartalanul folytatódik. A kormány által kéz­ben tartott média pusmog a ban­kok valóban magas jövedelmeiről, táptalajt adva a velük szembeni rosszérzésnek. De arról nem esik szó, hogy a pénzintézetek megin­gása drámai gazdasági összeomlás­hoz vezethet, ami egy sportmi­nisztert gyufaszálként sodor el. Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Lapterv: Balage P Szeder Tervezőszerkesztők: Ágfalvi Loretta, Latkóczy Béla Szerkesztőségi titkár: Jászberény iné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 Felelős kiadó: dr. Gál Nóra vezérigazgató Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: + 36 ( 33 ) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. F.lófizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrcnská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents