Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-18 / 186. szám

MAGYARORSZÁG 2004. szeptember 18., szombat • HÍDLAP 3 Európa elítéli a jogtiprást Még csütörtökön határozatot fo­gadott el az EP a vajdasági magya­rokat ért atrocitások kivizsgálása ér­dekében, valamint a politikai légkör stabilizálásra szóltja fel Szerbia- Montenegrót, jelentette ki Szájer Jó­zsef, az Európai Néppárt képviselő­je tegnapi sajtótájékoztatóján. A képviselő elmondta, tekintettel a szervezett zaklatási hullámra, ami az elmúlt hónapokban érte a vajdasági kisebbségeket, különösképpen a ma­gyar kisebbséget, az EP határozatban ítéli el ezt a folyamatot. A magyar diplomáciai siker annak tudható be, hogy végre az EP is meg­értette, hogy a Vajdaság számos vá­rosában jelenleg is folynak erőszakos akciók magvar származású szerb ál­lampolgárokkal szemben. Mint is­meretes, tavasz óta elszaporodott a magyar sírok meggyalázása, nagy számban jelentek meg magyarellenes feliratok, többeket megvertek, el­égették a Magyar Köztársaság zászla­ját, valamint a rendőrök fizikailag bántalmaztak egy magyar kisebbsé­get képviselő polgármestert. A határozatra hivatkozva Szájer megjegyezte, hogy jóllehet ezek az incidensek helyinek és elszigetelt­nek tekinthetők, fennáll annak a ve­szélye, hogy másfelé is továbbterjed­hetnek. A magyar képviselők sikeres közbenjárása kellett ahhoz, hogy az Európai Parlament felhívja a Szerb Köztársaság és Szerbia-Montenegró állam hatóságait, hogy ezeket az erő­szakos cselekedeteket az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően Szájer József minősítsék bűncselekményeknek, ragaszkodik annak fontosságához, hogy tegyenek haladéktalan és haté­kony intézkedéseket, hogy hasonló esetek ne maradjanak orvoslás nél­kül, s megelőzzék jövőbeli előfordu­lásukat. Annak ellenőrzésére, hogy a határozatban foglaltakat a szerb par­lament betartja, az EP delegációt küld a Vajdaságba. „A határozat figyelmezteti a Szerb Köztársaság és Szerbia-Mon­tenegró állam kormányát, hogy ha­ladéktalanul vizsgálja meg ezeket az ügyeket, stabilizálja a politikai lég­kört, ami megfelel minden állam­polgár aggodalmának és szándéká­nak, s garantálja a biztonságot és a törvényesség betartását a térség­ben.” - tette hozzá Szájer József. EPRESS Az MDF kifogásolja az árfolyamnyereség-adót Az MDF parlamenti képviseló'cso- portja nem kifogásolja a személyi jövedelemadó kétkulcsossá tételét, viszont komoly kifogásai vannak az árfolyamnyereség-adó bevezetésé­vel kapcsolatban - jelentette ki He­rényi Károly frakcióvezető. Herényi úgy véli, hogy az SZJA kétkulcsossá tételével a kormány nem tesz egyebet, mint abból a 450 milliárd forintból amit az ÁFA kul­csok emelése során elevett a lakosság­tól, most 100 milliárdot „visszaad”. A pénzügyi tárcának ezt a lépését üdvözli a kisebbik ellenzéki párt, de a tervezett árfolyamnyereség-adó be­vezetésében a Demokrata Fórum ko­moly kockázatot lát. A frakcióvezető szerint az új adó­nem bevezetése nem a gazdagokat, hanem a „másfél milliónyi középré­teget sújtja”, akiknek a megtakarítá­sai látják mindennek kárát. A kormány itt egyik kezével ad, a másikkal elvesz, mert a tőkejövedel­mek megadóztatása mindenkit érint, de legfőképp azokat, akik a nyugdíj - vagy egészségbiztosítónál tartják megtakarított forintjaikat. Herényi hozzátette, hogy a ma­gyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája a lakossági megtakarítá­sok alacsony aránya és rossz szerke­zete, ezért ösztönözni kellene a ház­tartásokat a megtakarításra. „Az életszínvonal növekedése elle­ni lépés az, amikor a pénzügyi meg­takarításokat ismételten megterhe­lik” - tette hozzá Herényi. Hazánk­ban a lakosság pénzének mindössze 1-2 százaléka van részvényekben, ami rendkívül rossz arány, szemben az átlag uniós 10-15 százalékkal. A Demokrata Fórum az adótörvé­nyek vitája során javasolni fogja az áfa-rendszer megváltoztatását, és a már többször szóvá tett örökösödési illeték - az úgynevezett halál-adó - eltörlését. Az MDF javaslata szerint a három áfa-kulcs mértékét 5, 10, és 20 százalékra kellene csökkenteni a jelenlegi 5, 15, illetve 25 százalékról. • EP Akcióterv a foglalkoztatás javításáért A munkavállalói oldal szóvivője Wittich Tamás az ülésen kérte, hogy félévente értékeljék az Országos Ér­dekegyeztető Tanácsban az akcióterv megvalósulását. A stratégiát a parla­ment plenáris ülése is vegye napi­rendjére és az akciótervben meghatá­rozott évi egyszázalékos foglalkozta­tási szint bővülés csak a minimum követelmény legyen. A munkavállalói oldal a 2006-ig szóló stratégiában a teljes foglalkoz­tatás célkitűzését szeretné megjele­níteni, ami itt azt jelentené, hogy aki dolgozni akar, annak legyen is meg erre a lehetősége. Előterjesztet­ték azt az ajánlást is, ami arról szól, hogy ágazatonként határozzák meg a bértarifa rendszert, vagyis a mun­kaminősítési besorolás különféle ka­tegóriái szerinti alapbértételeket. Ezt szakmai szempontból a munka­adói és a munkavállalói oldal egy­aránt elfogadta. Wittich Tamás a munkavállalók szóvivője annyit még hozzáfűzött: szeretné, ha az érdekegyeztető ta­nács eljutna odáig, hogy a minimál­bér-tarifarendszerben megállapod­nának, mert egyelőre még mindig óriási a jövedelemkülönbség ágaza­tonként is az ország keleti és nyuga­ti részében. • MR Őszi programok a pályakezdő fiatalok elhelyezkedéséért A pályakezdő fiatalok elhelyezke­dését segítő őszi programokról és a munkanélkülieknek állást terem­tő adó- és járulékkedvezményekről tartott tájékoztatót Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munka­ügyi miniszter. Augusztus végén 38 ezer 800 pálya­kezdő munkanélkülit tartottak nyil­ván, ezért a munkaügyi tárca a koráb­bi éveknél is nagyobb figyelmet kíván fordítani a fiatalok munkaerőpiaci esé­lyeinek javítására, elhelyezkedésük elősegítésére. Mint Burány Sándor miniszter elmondta: csak ősszel 50 pá­lyaválasztási kiállítást rendeznek szer­te az országban, várhatóan 120 ezer fi­atal részvételével, emellett 70 képzési és állásbörzét is tartanak. Ezek igen eredményesek, hiszen tavaly például 10 ezer munkaviszony jött létre a bör­zéknek köszönhetően. Az idén egyéb­ként csaknem 5 milliárd forintot for­dítanak a pályakezdő fiatalok elhelyez­kedését segítő programok támogatásá­ra. A munkaügyi miniszter ismertette azokat a jövő évi tervezett adó- és járu­lékkedvezményeket, amelyektől a fog­lalkoztatottság javulását várják. Burány Sándor hozzátette:- A következő esztendőben minden vállalkozás 50 százalékos járulékked­vezményt kap, amely vállalkozás 25 év alatti pályakezdő fiatalt, vagy 50 év feletti tartósan munkanélkülit, vagy pedig gyesről visszatérő édesanyát, édesapát alkalmaz. A másik adóked­vezmény a mikro-vállalkozások szá­mára vehető igénybe. Ez azt jelenti, hogy létszámbővítés esetén a társasá­gi adóalapjából az adókedvezmény­nek megfelelő összeget levonhatják. A harmadik pedig - ez valamennyi munkáltatót érinti -, a tételes egész­ségügyi hozzájárulást november else­jétől 2250 forintra fogjuk csökkenteni. • MR Gyermekeken spórolnának Pénzügyminisztériumi levél „ajánlja ” a megszorítást A volt oktatási miniszter kijelen­tette, hogy a kormány kisebb részt akar vállalni a gyerekek oktatásá­ból. A Fidesz alelnöke arra a levél­re hivatkozik, amelyet a pénzügy- miniszter küldött az önkormányza­toknak, és különböző intézkedése­ket javasol benne. Az Oktatási Mi­nisztérium nem tud a levélről, és azt mondja, hogy a tervezésnél nem vették figyelembe az abban említett szempontokat. A gyerekek nevelésére fordított időt és pénzt csökkenteni akarja a kormány - értesült a Fidesz Oktatási Munkacsoportjának vezetője. Pokorni Zoltán sajtótájékoztatóján a pénz­ügyminiszter egyik leveléből idézett.-A polgármestereknek ad egyfajta tájékoztatást a jövő évi költségvetés várható irányairól a pénzügyminiszter, amelyben a pedagógusok kötelező óra­számának emeléséről ír. A gyerekek számára ingyenesen biztosított iskolai foglalkoztatási idő csökkentéséről, az osztálylétszámok emeléséről is van szó benne. Ez alapvetően a kis iskolákat, a falusi iskolákat érintené, durván 400 ezer gyermeket érint kedvezőtlenül ez az elképzelés - fogalmazott Pokorni. Pokorni Zoltán Az Oktatási Minisztérium a költség- vetés tervezésekor a kormányprogram­ban foglalt feladatokat tartja szem előtt - írja a tárca sajtóirodája. A Fidesz saj­tótájékoztatóján a hivatkozott levél nem terveket és döntéseket tartalmaz, hanem tájékozódási céllal született. A levélről az Oktatási Minisztérium nem tudott, a Pénzügyminisztérium is cá­folta, hogy a jövő évi költségvetés ter­vezésekor a levélben foglalt és az ellen­zék által hivatkozott szempontokat fi­gyelembe vették volna - áll az Oktatá­si Minisztérium közleményében. • MR Még napirenden az irányított betegellátás Határozottan elutasítja a szakma a tervezetet Rendszer-átalakítás helyett meg­előzés az egészségügyben? Csend van a reformtervek körül, és úgy tű­nik, hogy egy darabig még nem is lehet tudni biztosat. Ha változik is a kidolgozott terv, szükség volt az az­zal kapcsolatos munkára - nyilat­kozta a Magyar Rádiónak Kökény Mihály, egészségügyi miniszter. A sokat vitatott irányított betegel­látás ügyében csak egy dolog biztos: minden bizonytalan, és nem lehet tudni, mi lesz a sorsa az egészségügyi reformtervezetnek. Bár a kidolgozó­ja, Radnai György elhagyta az egész­ségügyet, és azóta pénzügyminiszté­riumi államtitkár lett, de ezzel nem vált gazdátlanná az új modell. Mint azt Kökény, Mihály egész­ségügyi miniszter a Krónikának el­mondta: folytatni akarják az egész­ségügy modernizációját, és ennek része az irányított betegellátás, mert arra szükség van. A miniszter sze­rint a közpénzeket hatékonyabban kell felhasználni, ezért szükséges egy új érdekeltségi rendszer, de ga­rantálni kell az egészségügyi ellátás biztonságát is. Ezt segítheti a Radnai-féle tervezet. Kökény Mihály A rádió kérdésére elmondta: lehet, hogy nem az erede­ti elképzelések valósulnak meg, de akkor sem volt felesleges az elvégzett munka. Minden attól függ, hogy az új kormány mit akar az egészségügy­gyei, és milyen szerepet kap az új kormányprogramban az irányított betegellátás. Mint ismert, a szakmai szervezetek heves ellenállással fogad­ták, hogy tőkeerős, profitérdekeltsé­gű vállalkozások beékelődjenek az önkormányzatok és az orvosok illetve az egészségügyi intézmények közé. A tervezet az MSZP-t is megosztot­ta. Kökény Mihály határozottan cá­folta azt a sajtóértesülést, hogy a kér­dés végleg lekerült volna a napirend­ről, mint mondta: minden az elkö­vetkező hetek tárgyalásaitól függ. • MR Csillebércet elvették az úttörőktől Érvénytelenek a csillebérci tábor elajándékozásáról szóló szerződések a Fővárosi ítélőtábla ítélete szerint. A jogerős ítélet az elsőfokú bíróság erre vonatkozó döntését hagyta helyben. A döntés értelmében a tá­bor nem a Magyar Úttörők Szövet­ségének tulajdona. A csillebérci tá­bor ügyében 2000 júliusában a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, vala­mint az akkori Ifjúsági és Sportmi­nisztérium keresetben azt kérte: mondja ki érvénytelennek a bíróság azokat az 1989-es ajándékozási szer­ződéseket, amelyek a 46 hektáros XII. kerületi ingatlant az úttörőszö­vetség tulajdonába juttatták. 2006-ra készül el a Duna-híd Dunaújvárosban ünnepélyesen aláírták az M8-as autópálya része­ként megvalósuló dunaújvárosi Du- na-híd és a csatlakozó úthálózat kivi­telezési szerződését. A gyorsforgal­mi út jelentősen csökkenti majd az M1-M5 autópályák tranzitforgalmát és kapcsolatot teremt az M7-M5-ÖS sztrádák között - áll a gazdasági tárca sajtóközleményében. Az épülő Duna-híd 54 milliárd forintból ké­szül majd el 2006 végéig. Módosítanák a gyülekezési törvényt A szocialista párt több helyen pon­tosítást szeretne a gyülekezési tör­vényben - közölte a párt frakcióveze­tő-helyettese. Juhász Gábor elmond­ta, hogy a frakciók elé terjesztett el­képzelés szerint a jogszabályban konkrétan jelenne meg az 1947-es pá­rizsi békeszerződés, amely betiltja a fasiszta szervezeteket. Szintén a béke- szerződésre hivatkozva el kívánják ér­ni, hogy a rendőrség betilthasson olyan tüntetéseket, amelyek sértik mások jogait. A szocialisták emellett úgy vélik, hogy a törvénynek egyér­telműbben kellene hivatkoznia az al­kotmányos szabadságjogokra. Nincs új elnöke a Duna TV-nek Ismét eredménytelen volt a Duna TV elnökségére kiírt pályázat. A csatornát felügyelő Hungária Televí­zió Közalapítvány ülésén az elnök­ség nem tudott dönteni a második pályázaton induló jelöltek közül. A jelenlegi elnök, Pékár István megbí­zatása szeptember 22-én jár le, ak­kortól Szekeres László, a jelenlegi gazdasági alelnök ügyintézőként irá­nyítja majd a Duna Televíziót. Drágul a gázolaj A Mól Rt. hétfőtől egy forinttal emeli a gázolaj literenkénti árát - közölte a társaság. Az indoklás sze­rint áremelésre a jövedéki adó eme­lése miatt van szükség. A motorben­zin ára nem változik.

Next

/
Thumbnails
Contents