Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-09-18 / 186. szám
MAGYARORSZÁG 2004. szeptember 18., szombat • HÍDLAP 3 Európa elítéli a jogtiprást Még csütörtökön határozatot fogadott el az EP a vajdasági magyarokat ért atrocitások kivizsgálása érdekében, valamint a politikai légkör stabilizálásra szóltja fel Szerbia- Montenegrót, jelentette ki Szájer József, az Európai Néppárt képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján. A képviselő elmondta, tekintettel a szervezett zaklatási hullámra, ami az elmúlt hónapokban érte a vajdasági kisebbségeket, különösképpen a magyar kisebbséget, az EP határozatban ítéli el ezt a folyamatot. A magyar diplomáciai siker annak tudható be, hogy végre az EP is megértette, hogy a Vajdaság számos városában jelenleg is folynak erőszakos akciók magvar származású szerb állampolgárokkal szemben. Mint ismeretes, tavasz óta elszaporodott a magyar sírok meggyalázása, nagy számban jelentek meg magyarellenes feliratok, többeket megvertek, elégették a Magyar Köztársaság zászlaját, valamint a rendőrök fizikailag bántalmaztak egy magyar kisebbséget képviselő polgármestert. A határozatra hivatkozva Szájer megjegyezte, hogy jóllehet ezek az incidensek helyinek és elszigeteltnek tekinthetők, fennáll annak a veszélye, hogy másfelé is továbbterjedhetnek. A magyar képviselők sikeres közbenjárása kellett ahhoz, hogy az Európai Parlament felhívja a Szerb Köztársaság és Szerbia-Montenegró állam hatóságait, hogy ezeket az erőszakos cselekedeteket az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően Szájer József minősítsék bűncselekményeknek, ragaszkodik annak fontosságához, hogy tegyenek haladéktalan és hatékony intézkedéseket, hogy hasonló esetek ne maradjanak orvoslás nélkül, s megelőzzék jövőbeli előfordulásukat. Annak ellenőrzésére, hogy a határozatban foglaltakat a szerb parlament betartja, az EP delegációt küld a Vajdaságba. „A határozat figyelmezteti a Szerb Köztársaság és Szerbia-Montenegró állam kormányát, hogy haladéktalanul vizsgálja meg ezeket az ügyeket, stabilizálja a politikai légkört, ami megfelel minden állampolgár aggodalmának és szándékának, s garantálja a biztonságot és a törvényesség betartását a térségben.” - tette hozzá Szájer József. EPRESS Az MDF kifogásolja az árfolyamnyereség-adót Az MDF parlamenti képviseló'cso- portja nem kifogásolja a személyi jövedelemadó kétkulcsossá tételét, viszont komoly kifogásai vannak az árfolyamnyereség-adó bevezetésével kapcsolatban - jelentette ki Herényi Károly frakcióvezető. Herényi úgy véli, hogy az SZJA kétkulcsossá tételével a kormány nem tesz egyebet, mint abból a 450 milliárd forintból amit az ÁFA kulcsok emelése során elevett a lakosságtól, most 100 milliárdot „visszaad”. A pénzügyi tárcának ezt a lépését üdvözli a kisebbik ellenzéki párt, de a tervezett árfolyamnyereség-adó bevezetésében a Demokrata Fórum komoly kockázatot lát. A frakcióvezető szerint az új adónem bevezetése nem a gazdagokat, hanem a „másfél milliónyi középréteget sújtja”, akiknek a megtakarításai látják mindennek kárát. A kormány itt egyik kezével ad, a másikkal elvesz, mert a tőkejövedelmek megadóztatása mindenkit érint, de legfőképp azokat, akik a nyugdíj - vagy egészségbiztosítónál tartják megtakarított forintjaikat. Herényi hozzátette, hogy a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája a lakossági megtakarítások alacsony aránya és rossz szerkezete, ezért ösztönözni kellene a háztartásokat a megtakarításra. „Az életszínvonal növekedése elleni lépés az, amikor a pénzügyi megtakarításokat ismételten megterhelik” - tette hozzá Herényi. Hazánkban a lakosság pénzének mindössze 1-2 százaléka van részvényekben, ami rendkívül rossz arány, szemben az átlag uniós 10-15 százalékkal. A Demokrata Fórum az adótörvények vitája során javasolni fogja az áfa-rendszer megváltoztatását, és a már többször szóvá tett örökösödési illeték - az úgynevezett halál-adó - eltörlését. Az MDF javaslata szerint a három áfa-kulcs mértékét 5, 10, és 20 százalékra kellene csökkenteni a jelenlegi 5, 15, illetve 25 százalékról. • EP Akcióterv a foglalkoztatás javításáért A munkavállalói oldal szóvivője Wittich Tamás az ülésen kérte, hogy félévente értékeljék az Országos Érdekegyeztető Tanácsban az akcióterv megvalósulását. A stratégiát a parlament plenáris ülése is vegye napirendjére és az akciótervben meghatározott évi egyszázalékos foglalkoztatási szint bővülés csak a minimum követelmény legyen. A munkavállalói oldal a 2006-ig szóló stratégiában a teljes foglalkoztatás célkitűzését szeretné megjeleníteni, ami itt azt jelentené, hogy aki dolgozni akar, annak legyen is meg erre a lehetősége. Előterjesztették azt az ajánlást is, ami arról szól, hogy ágazatonként határozzák meg a bértarifa rendszert, vagyis a munkaminősítési besorolás különféle kategóriái szerinti alapbértételeket. Ezt szakmai szempontból a munkaadói és a munkavállalói oldal egyaránt elfogadta. Wittich Tamás a munkavállalók szóvivője annyit még hozzáfűzött: szeretné, ha az érdekegyeztető tanács eljutna odáig, hogy a minimálbér-tarifarendszerben megállapodnának, mert egyelőre még mindig óriási a jövedelemkülönbség ágazatonként is az ország keleti és nyugati részében. • MR Őszi programok a pályakezdő fiatalok elhelyezkedéséért A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését segítő őszi programokról és a munkanélkülieknek állást teremtő adó- és járulékkedvezményekről tartott tájékoztatót Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Augusztus végén 38 ezer 800 pályakezdő munkanélkülit tartottak nyilván, ezért a munkaügyi tárca a korábbi éveknél is nagyobb figyelmet kíván fordítani a fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek javítására, elhelyezkedésük elősegítésére. Mint Burány Sándor miniszter elmondta: csak ősszel 50 pályaválasztási kiállítást rendeznek szerte az országban, várhatóan 120 ezer fiatal részvételével, emellett 70 képzési és állásbörzét is tartanak. Ezek igen eredményesek, hiszen tavaly például 10 ezer munkaviszony jött létre a börzéknek köszönhetően. Az idén egyébként csaknem 5 milliárd forintot fordítanak a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését segítő programok támogatására. A munkaügyi miniszter ismertette azokat a jövő évi tervezett adó- és járulékkedvezményeket, amelyektől a foglalkoztatottság javulását várják. Burány Sándor hozzátette:- A következő esztendőben minden vállalkozás 50 százalékos járulékkedvezményt kap, amely vállalkozás 25 év alatti pályakezdő fiatalt, vagy 50 év feletti tartósan munkanélkülit, vagy pedig gyesről visszatérő édesanyát, édesapát alkalmaz. A másik adókedvezmény a mikro-vállalkozások számára vehető igénybe. Ez azt jelenti, hogy létszámbővítés esetén a társasági adóalapjából az adókedvezménynek megfelelő összeget levonhatják. A harmadik pedig - ez valamennyi munkáltatót érinti -, a tételes egészségügyi hozzájárulást november elsejétől 2250 forintra fogjuk csökkenteni. • MR Gyermekeken spórolnának Pénzügyminisztériumi levél „ajánlja ” a megszorítást A volt oktatási miniszter kijelentette, hogy a kormány kisebb részt akar vállalni a gyerekek oktatásából. A Fidesz alelnöke arra a levélre hivatkozik, amelyet a pénzügy- miniszter küldött az önkormányzatoknak, és különböző intézkedéseket javasol benne. Az Oktatási Minisztérium nem tud a levélről, és azt mondja, hogy a tervezésnél nem vették figyelembe az abban említett szempontokat. A gyerekek nevelésére fordított időt és pénzt csökkenteni akarja a kormány - értesült a Fidesz Oktatási Munkacsoportjának vezetője. Pokorni Zoltán sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter egyik leveléből idézett.-A polgármestereknek ad egyfajta tájékoztatást a jövő évi költségvetés várható irányairól a pénzügyminiszter, amelyben a pedagógusok kötelező óraszámának emeléséről ír. A gyerekek számára ingyenesen biztosított iskolai foglalkoztatási idő csökkentéséről, az osztálylétszámok emeléséről is van szó benne. Ez alapvetően a kis iskolákat, a falusi iskolákat érintené, durván 400 ezer gyermeket érint kedvezőtlenül ez az elképzelés - fogalmazott Pokorni. Pokorni Zoltán Az Oktatási Minisztérium a költség- vetés tervezésekor a kormányprogramban foglalt feladatokat tartja szem előtt - írja a tárca sajtóirodája. A Fidesz sajtótájékoztatóján a hivatkozott levél nem terveket és döntéseket tartalmaz, hanem tájékozódási céllal született. A levélről az Oktatási Minisztérium nem tudott, a Pénzügyminisztérium is cáfolta, hogy a jövő évi költségvetés tervezésekor a levélben foglalt és az ellenzék által hivatkozott szempontokat figyelembe vették volna - áll az Oktatási Minisztérium közleményében. • MR Még napirenden az irányított betegellátás Határozottan elutasítja a szakma a tervezetet Rendszer-átalakítás helyett megelőzés az egészségügyben? Csend van a reformtervek körül, és úgy tűnik, hogy egy darabig még nem is lehet tudni biztosat. Ha változik is a kidolgozott terv, szükség volt az azzal kapcsolatos munkára - nyilatkozta a Magyar Rádiónak Kökény Mihály, egészségügyi miniszter. A sokat vitatott irányított betegellátás ügyében csak egy dolog biztos: minden bizonytalan, és nem lehet tudni, mi lesz a sorsa az egészségügyi reformtervezetnek. Bár a kidolgozója, Radnai György elhagyta az egészségügyet, és azóta pénzügyminisztériumi államtitkár lett, de ezzel nem vált gazdátlanná az új modell. Mint azt Kökény, Mihály egészségügyi miniszter a Krónikának elmondta: folytatni akarják az egészségügy modernizációját, és ennek része az irányított betegellátás, mert arra szükség van. A miniszter szerint a közpénzeket hatékonyabban kell felhasználni, ezért szükséges egy új érdekeltségi rendszer, de garantálni kell az egészségügyi ellátás biztonságát is. Ezt segítheti a Radnai-féle tervezet. Kökény Mihály A rádió kérdésére elmondta: lehet, hogy nem az eredeti elképzelések valósulnak meg, de akkor sem volt felesleges az elvégzett munka. Minden attól függ, hogy az új kormány mit akar az egészségügygyei, és milyen szerepet kap az új kormányprogramban az irányított betegellátás. Mint ismert, a szakmai szervezetek heves ellenállással fogadták, hogy tőkeerős, profitérdekeltségű vállalkozások beékelődjenek az önkormányzatok és az orvosok illetve az egészségügyi intézmények közé. A tervezet az MSZP-t is megosztotta. Kökény Mihály határozottan cáfolta azt a sajtóértesülést, hogy a kérdés végleg lekerült volna a napirendről, mint mondta: minden az elkövetkező hetek tárgyalásaitól függ. • MR Csillebércet elvették az úttörőktől Érvénytelenek a csillebérci tábor elajándékozásáról szóló szerződések a Fővárosi ítélőtábla ítélete szerint. A jogerős ítélet az elsőfokú bíróság erre vonatkozó döntését hagyta helyben. A döntés értelmében a tábor nem a Magyar Úttörők Szövetségének tulajdona. A csillebérci tábor ügyében 2000 júliusában a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint az akkori Ifjúsági és Sportminisztérium keresetben azt kérte: mondja ki érvénytelennek a bíróság azokat az 1989-es ajándékozási szerződéseket, amelyek a 46 hektáros XII. kerületi ingatlant az úttörőszövetség tulajdonába juttatták. 2006-ra készül el a Duna-híd Dunaújvárosban ünnepélyesen aláírták az M8-as autópálya részeként megvalósuló dunaújvárosi Du- na-híd és a csatlakozó úthálózat kivitelezési szerződését. A gyorsforgalmi út jelentősen csökkenti majd az M1-M5 autópályák tranzitforgalmát és kapcsolatot teremt az M7-M5-ÖS sztrádák között - áll a gazdasági tárca sajtóközleményében. Az épülő Duna-híd 54 milliárd forintból készül majd el 2006 végéig. Módosítanák a gyülekezési törvényt A szocialista párt több helyen pontosítást szeretne a gyülekezési törvényben - közölte a párt frakcióvezető-helyettese. Juhász Gábor elmondta, hogy a frakciók elé terjesztett elképzelés szerint a jogszabályban konkrétan jelenne meg az 1947-es párizsi békeszerződés, amely betiltja a fasiszta szervezeteket. Szintén a béke- szerződésre hivatkozva el kívánják érni, hogy a rendőrség betilthasson olyan tüntetéseket, amelyek sértik mások jogait. A szocialisták emellett úgy vélik, hogy a törvénynek egyértelműbben kellene hivatkoznia az alkotmányos szabadságjogokra. Nincs új elnöke a Duna TV-nek Ismét eredménytelen volt a Duna TV elnökségére kiírt pályázat. A csatornát felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány ülésén az elnökség nem tudott dönteni a második pályázaton induló jelöltek közül. A jelenlegi elnök, Pékár István megbízatása szeptember 22-én jár le, akkortól Szekeres László, a jelenlegi gazdasági alelnök ügyintézőként irányítja majd a Duna Televíziót. Drágul a gázolaj A Mól Rt. hétfőtől egy forinttal emeli a gázolaj literenkénti árát - közölte a társaság. Az indoklás szerint áremelésre a jövedéki adó emelése miatt van szükség. A motorbenzin ára nem változik.