Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-09-16 / 184. szám
MAGYARORSZÁG 2004. szeptember 16., csütörtök • HÍDLAP • Kiforratlan az új felsőoktatási törvény Ultraliberális szemléletet akar kötelezővé tenni Fércmunkának nevezte Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, korábbi oktatási miniszter az új felsőoktatásról szóló törvénytervezetet, Bessenyei Lajossal, a Rektori Konferencia elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján tegnap. Még meg sem száradt a tinta az Oktatási Minisztérium által készített felsőoktatási törvény tervezetén, máris óriási viharokat kavart szakmai körökben. A nagyobbik ellenzéki párt által kezdeményezett fórumon különböző szakmai körökkel vitatják meg a törvényjavaslatot, melyet az érintettek egyöntetűen elfogadhatatlannak tartanak. Besenyei Lajos, elmondása szerint, a rektori konferencia arra az álláspontra jutott, hogy az elkészült módosítás sem formailag, sem tartalmilag nem felel meg a követelményeknek, és a törvénymódosítást nem tudta elfogadni. Jelenleg a törvénymódosításhoz benyújtott javaslatok átvezetése történik, de a kész törvényanyag még annak ellenére sincs kész, hogy jövő héten kedden hallgatja meg a rektori konferencia Magyar Bálint miniszter törvénnyel kapcsolatos véleményét. Pokorni Zoltán rámutatott, hogy a felsőoktatási törvény módosításának mai napig sem teljesen ismert változatai nem kielégítelek, majd hozzátette, hogy „az ezzel kapcsolatos kormányzati munka könnyűnek találtatott. Ilyen felelőtlen módon nem lehet kezelni a magyar felsőoktatás Pokorni Zoltán ügyét, ezért a Fidesz nyugalomra, szakszerűségre kéri a kormányt a témával kapcsolatban, és arra, hogy támaszkodjék jobban a rektorokra, a magyar felsőoktatás vezetőire, mert úgy látszik, saját erejéből nem tudja megoldani a törvénymódosítással kapcsolatos feladatokat.” A volt oktatási miniszter ugyanakkor felajánlja a Fidesz szakmai segítségét is a törvény kidolgozásához. Pokorni négy ponton találja problémásnak a tervezetet: a reformra szánt idő rövidsége, a pénzhiány, a felsőoktatási intézmények privatizációja és a tárca túlbuzgalma a rendszer átállítására. A Fidesz-MPSZ alelnöke hpzzátet- te, hogy a nemzetközi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a régi duális szakstruktúra és az új lineáris képzési rendszer képes megélni egymás mellett. Vagyis a magyar törekvések jelen pillanatban éppen az európai célkitűzések ellenében hatnak. A tervezet bírálói szerint az intézményi szenátus jogköre jelképessé válna, kizárólag az akadémiai és adminisztratív oktatási kérdések esetén lenne döntési joga. A legfontosabb gazdasági és stratégiai döntéseket a felsőoktatási intézménytől független személyekből álló Igazgató Tanács (IT) hozná. A rektort nem a szenátus, hanem az IT nevezné ki, ráadásul a rektori cím elnyerése semmilyen tudományos fokozat meglétét nem igényelné. A rektori cím gyakorlatilag egyet jelentene a mai értelemben vett gazdasági igazgatói megbízatással. További hibája a tervezetnek, hogy a hallgatói részvétel nem lenne sem a szenátusban, sem az IT-ben, azért, mert a politikai delegáltakkal töltenék be az eddigi hallgatói helyeket. Az Oktatási Minisztérium ezzel a lépéssel a 15 éve eredményesen működő hallgatói önkormányzatiságot tenné tönkre, visszaállítva a rendszerváltozás előtti állapotokat, állítják a szakmai bírálatok. Az OM szakértői által elkészített anyag hiányosságait még hosszasan lehetne sorolni (kétszintű érettségi megkérdőjelezése, hallgatói mobilitás ügyében való tájékozatlanság, stb.), azonban a fentiekben csak a legelképesztőbb javaslatokat emeltük ki. Összességében elmondható, hogy a szakmai vitaanyagnak szánt tanulmány félrevezetőén kezeli a bolognai - prágai dekrétumban megfogalmazottakat, és ultraliberális, szélsőséges elveket vall a felsőoktatás átalakításáról. A tervezetben az SZDSZ szélsőséges társadalomszemlélete és politikája köszön vissza. • (epress) A lineáris képzési rendszer megvalósítása. A Magyar Universitas Program (MUP) elnevezésű, piramisszerűen felépített felsőoktatási modell - a bolognai dekrétummal összhangban - lehetővé teszi, hogy a tömeg- és az elitképzés szempontjai egy közös rendszeren belül, egyszerre érvényesüljenek. A jelenlegi duális rendszerű, elkülönült főiskolai és egyetemi szintű képzés az átalakítást követően három fő ciklusra bomlik: az első három, három és fél év alatt a hallgató felsőfokú alapképzésben részesül, ezt követi az általában kétéves (négyszemeszteres) mesterképzés, s erre épül a hároméves doktori képzés. Az új képzési formák bevezetése egyrészt tehetővé teszi a munkaerőpiaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodást, másrészt bővíti a hallgatók továbbtanulási lehetőségeit. • (ForrAs: OM) Hankiss Ágnest otthonról akarták elvinni a rendőrök Évi húszezer forintot is veszíthetnek jövőre az adózók Jövőre majdnem 6o ezer forinttal több nyugdíjjárulékot kell befizetniük az államkasszába az évi 6 millió forintot keresőknek - ez tűnik ki Gyurcsány Ferenc eddigi nyilatkozataiból. Az adókedvezmény-határ megállapításában különböző álláspontot képvisel az MSZP és a miniszterelnök-jelölt. Akár évi húszezer forintot is veszíthetnek jövőre az adózók. Ennek az az oka, hogy jövőre százezer forintban maximálná az állam az igénybe vehető kedvezmények összegét személyenként. A tavalyi személyi jövedel- madó bevallásokból kiderül, hogy több, mint 4 millió adózó vallotta be összevont jövedelmét, ami után közel 500 milliárd forint kedvezményt vett igénybe. Egy gyors számolás után láthatjuk, hogy ez személyenként közel százhúsz ezer forintnyi kedvezményt jelent évente. Tavaly egy millióan vettek igénybe összesen 82 milliárd forint értékben családi kedvezményeket vagyis egy adózóra átlag 82 ezer forint jutott. A lakáscélú hitelek után 31 milliárd forintot vett igénybe 268 ezer adózó, ami 116 ezer forintot jelent személyenként. Az idén a nyugdíjkedvezmények már nem élnek, és csökkent a lakáscélú kedvezmények összege is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökjelölt és az MSZP adatai azonban nem fedik egymást a kedvezmények megszűnését illetően. A miniszterelnök-jelölt szerint évi 6 millió forint, míg az MSZP-nél évi 12 millió forint jövedelem az a határ, amely fölött már nem vehetőek igénybe az adó- kedvezmények. A kedvezmények megvonása mellett a nyugdíjjárulékplafon emelése is mérsékli a nettó jövedelmet a jövedelemhatár felett. A Pénzügyi Tárca tervei szerint az idei öt egész háromtized millió forintos éves jövedelem helyett hatmillió forinttól nem emelkedik a fizetendő egyéni nyugdíjjárulék összege. Az évi hatmillió forintot keresőknek ezentúl évi ötvennyolcezer kilenc- száz forinttal kell többet befizetniük az államkasszába. • HIrTV Gyümölcsöt az iskoláknak Magyar gyümölcsöt minden gyereknek - ez a címe annak az országos akciónak, amelyet az MDF szándékozik elindítani részben a gyümölcstermelők helyzetének javítása, részben pedig a gyerekek egészsége érdekében - mondta el a Magyar Rádió krónikájának Fülöp István. A kisebbik ellenzéki párt képviselője szerint most elsősorban a szabolcsi almatermelőkön szeretne segíteni, ugyanis a léalma, vagyis az étkezési almánál kisebb méretű ipari alma kilónkénti felvásárlási ára 8 forint, miközben a termelés önköltsége ennek közel háromszorosa. Ha nem kapnak állami segítséget, az almatermelők jórészének nem éri meg jövőre a gyümölcsfák gondozása, permetezése. Márpedig ma több százezren ebből élnek - mondta Fülöp István, aki szerint mindössze egymil- liárd forintos állami ráfordításra lenne szükség, és 3-tól 18 éves korig az óvodákban és az iskolákban minden gyermeknek jutnak naponta egy alma. Emellett más gyümölcsöket, például szőlőt, szilvát is tehetnének az asztalra szintén a termelőket segítendő. Fülöp István elmondta még, szeretné, ha ez már a jövő évi költségvetésben is szerepelne, de az iskolatejakció mintájára külön törvényjavaslatot is beterjesztenek majd. • MR A rendőrség munkatársai a lakásáról akarták előállítani Hankiss Ágnes írót egy bírósági tárgyalásra. Az otthonában lázas betegen fekvő írónővel, a Hír TV állandó munkatársával közölték: akár mi is lesz, mennie kell. A rendőrök végzést vagy parancsot nem mutattak fel. Rendőrök parancsoltak rá mindenfajta magyarázat nélkül Hankiss Ágnes íróra, a Hamvas Intézet igazgatójára, hogy szálljon be a hatóság gépkocsijába, és jelenjen meg a Vásárhelyi Mária által ellene indított büntetőper bírósági tárgyalásán. A pert a balliberális szociológus indította amiatt, hogy Hankiss Ágnes a Péntek 8 című műsorban Vásárhelyi Miklósról beszélt annak kapcsán, hogy korábban megismerte a Nagy Im- re-per operatív és nyomozati anyagait. Vásárhelyi Mária rágalmazással és kegyeletsértéssel vádolja a Hamvas Intézet igazgatóját. Hankiss Ágnes elmondta: a per meghallgatásán tavasszal megjelent, a reggel nyolc órakor kezdődő első tárgyalásra pedig lázas betegsége miatt nem tudott elmenni, így ügyvédjét bízta meg képviseletével előző este telefonon. Szeptember 22-én Európa-szerte - így Magyarországon is - ismét Európai Autómentes Napot rendeznek. Az Autómentes Nap felhívja a figyelmet a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti problémákra, amelyekkel a városokban nap, mint nap találkozhat mindenki. Az önkormányzatok által felkarolt mozgalom méltán kapta az „Európai Autómentes Nap” elnevezést, melyet az EU-tagállamok kormányai támogatnak. Az Európai Mobilitási Hét nemzeti koordinátorai, az Európai Koordináció és az Európai Bizottság a 2004. évi EuHankiss Ágnes Mint fogalmazott, reggel hét óra előtt jelent meg egy rendőr, aki nem volt hajlandó semmilyen papírt felmutatni, ám közölte: üljön be a rendőrautóba, amely a tárgyalásra viszi. Végül annyit mondott, hogy Hankiss nem vette át az idézést, ami nem igaz, hiszen arról tértivevény tanúskodik. Hankiss Agnes megtagadta, hogy beüljön a rendőrautóba, mondván, elvileg jogállamban élünk, nem érti a teljesen szokatlan, preventív intézkedést. Ügyvédje a bíróságon érdeklődött a történtekről, ahol azt a tájékoztatást kapta: a bíró rendelte el a beidézést. • hIrTV.net, mno rópai Mobilitási Hét átfogó témájául a Biztonságos Utcákat a Gyermekeknek témát választotta. A központi gondolat aktualitását növeli, hogy a szeptemberi iskolakezdéssel naponta 1, 5 millió magyar diák indul iskolába. A hazai szervezők arra kérik településeik lakóit és különösen a személygépkocsival közlekedőket, csadakozzanak az Európai Autómentes Nap és Mobilitási Hét programjához, és szeptember 22-én autójuk használata helyett, részesítsék előnyben a tömegközlekedési eszközöket, sétáljanak vagy üljenek kerékpárra. • (EJ) Törvényért kiált az igazságügy-miniszter Bárándy Péter szerint nincs tisztességes jogi eszköz arra, hogy Magyarországon betiltsanak egy alkotmányellenes célokkal szervezett tüntetést. Az igazságügy-miniszter erről a közszolgálati televízió reggeli műsorában beszélt. Hozzátette: vannak, jogi eszközök a tüntetés betiltására, de azok szerinte - idézzük - sumák dolgok, amik nem méltóak egy jogállami léthez. Bárándy.Péter úgy látja: az 1989-ben született gyülekezési törvénybe műhiba került, nevezetesen az, hogy egy tüntetés feloszlatásához más okokat fogalmaztak meg, mint a megtagadás lehetőségéhez. Folytatódik a hungaristázás Tegnap hajnalban szabadon bocsátotta a rendőrség Bácsfi Dianát, mivel lejárt őrizetben tartásának 72 órás határideje. A Magyar Jövő Csoport vezetője hangsúlyozta: akármennyire próbálják is egy mesterséges hisztériakampányban meghiúsítani az október 15-ei hungarista tüntetést, annak nincs törvényes akadálya. Bácsfi Diánái elmondta: közösség elleni izgatással, uszítással gyanúsítják egy soproni beszéde és egy napilapban megjelent, szerinte manipulativ interjú miatt. A rendőrség közösség elleni izgatás és tiltott önkényuralmi jelkép használatának megalapozott gyanúja miatt vádemelési javaslattal küldte meg kedden az ügyészségnek a Magyar Jövő Csoport vezetőjének ügyét. Lamperth Mónika Bene kapitány mellett Az országgyűlés rendészeti bizottsága tegnapi ülésén elsőként Lamperth Mónika belügyminiszter ajánlotta Bene László országos rendőrfőkapitány-jelöltet a képviselők figyelmébe. A miniszter asszony szerint a jelölt kiválóan felkészült, határozott vezető, kitűnően végzi a munkáját. Jó rendőrfőkapitány lesz belőle - zárta mondandóját Lamperth Mónika, és azonnal elsietett a kormányülésre. Ezt az ellenzéki képviselők modortalannak tartották, mert a belügyminiszter kérésére másfél órával később kezdődött ez a napirendi pont. Ezután szót kapott Bene László. Elmondta, hogy konkrét elképzeléseit csak a megyei kapitányokkal történt egyeztetés után hozza nyilvánosságra. A mentelmi jog a bírót sem mentesít Elutasította az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, hogy a bírák a mentelmi jogukkal takarózva próbáljanak kibújni rendőri intézkedések alól - jelenti a HavariaPress. Az ÓIT állásfoglalásával arra a közelmúltban történt esetre reagált, amelyben egy bírónő - mentelmi jogára hivatkozva - megtagadta, hogy megfújja az őt igazoltató rendőr alkoholszondáját. A testület állásfoglalása szerint a mentelmi jog csupán arra szolgál egy bírónak, hogy egy esetleges rendőri eljárás ne akadályozhassa a munkáját, ám arra nem, hogy megvédje őt a felejősségrevonás alól. A Tanács úgy vélte, a bírókkal szemben az átltagosnál is komolyabbak az erkölcsi követelmények, ezért elutasította az ilyenfajta magatartást. * Szeptember 22. - autómentes nap
