Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-16 / 184. szám

MAGYARORSZÁG 2004. szeptember 16., csütörtök • HÍDLAP • Kiforratlan az új felsőoktatási törvény Ultraliberális szemléletet akar kötelezővé tenni Fércmunkának nevezte Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, korábbi oktatási miniszter az új felsőokta­tásról szóló törvénytervezetet, Bes­senyei Lajossal, a Rektori Konfe­rencia elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján tegnap. Még meg sem száradt a tinta az Ok­tatási Minisztérium által készített fel­sőoktatási törvény tervezetén, máris óriási viharokat kavart szakmai körök­ben. A nagyobbik ellenzéki párt által kezdeményezett fórumon különböző szakmai körökkel vitatják meg a tör­vényjavaslatot, melyet az érintettek egyöntetűen elfogadhatatlannak tarta­nak. Besenyei Lajos, elmondása sze­rint, a rektori konferencia arra az állás­pontra jutott, hogy az elkészült módo­sítás sem formailag, sem tartalmilag nem felel meg a követelményeknek, és a törvénymódosítást nem tudta elfo­gadni. Jelenleg a törvénymódosításhoz benyújtott javaslatok átvezetése törté­nik, de a kész törvényanyag még an­nak ellenére sincs kész, hogy jövő hé­ten kedden hallgatja meg a rektori konferencia Magyar Bálint miniszter törvénnyel kapcsolatos véleményét. Pokorni Zoltán rámutatott, hogy a felsőoktatási törvény módosításának mai napig sem teljesen ismert válto­zatai nem kielégítelek, majd hozzátet­te, hogy „az ezzel kapcsolatos kor­mányzati munka könnyűnek találta­tott. Ilyen felelőtlen módon nem le­het kezelni a magyar felsőoktatás Pokorni Zoltán ügyét, ezért a Fidesz nyugalomra, szakszerűségre kéri a kormányt a té­mával kapcsolatban, és arra, hogy tá­maszkodjék jobban a rektorokra, a magyar felsőoktatás vezetőire, mert úgy látszik, saját erejéből nem tudja megoldani a törvénymódosítással kapcsolatos feladatokat.” A volt okta­tási miniszter ugyanakkor felajánlja a Fidesz szakmai segítségét is a tör­vény kidolgozásához. Pokorni négy ponton találja prob­lémásnak a tervezetet: a reformra szánt idő rövidsége, a pénzhiány, a felsőoktatási intézmények privatizá­ciója és a tárca túlbuzgalma a rend­szer átállítására. A Fidesz-MPSZ alelnöke hpzzátet- te, hogy a nemzetközi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a régi du­ális szakstruktúra és az új lineáris képzési rendszer képes megélni egy­más mellett. Vagyis a magyar törek­vések jelen pillanatban éppen az eu­rópai célkitűzések ellenében hatnak. A tervezet bírálói szerint az intéz­ményi szenátus jogköre jelképessé válna, kizárólag az akadémiai és ad­minisztratív oktatási kérdések esetén lenne döntési joga. A legfontosabb gazdasági és stratégiai döntéseket a felsőoktatási intézménytől független személyekből álló Igazgató Tanács (IT) hozná. A rektort nem a szenátus, hanem az IT nevezné ki, ráadásul a rektori cím elnyerése semmilyen tu­dományos fokozat meglétét nem igé­nyelné. A rektori cím gyakorlatilag egyet jelentene a mai értelemben vett gazdasági igazgatói megbízatással. További hibája a tervezetnek, hogy a hallgatói részvétel nem lenne sem a szenátusban, sem az IT-ben, azért, mert a politikai delegáltakkal tölte­nék be az eddigi hallgatói helyeket. Az Oktatási Minisztérium ezzel a lé­péssel a 15 éve eredményesen műkö­dő hallgatói önkormányzatiságot tenné tönkre, visszaállítva a rend­szerváltozás előtti állapotokat, állít­ják a szakmai bírálatok. Az OM szakértői által elkészített anyag hiányosságait még hosszasan lehetne sorolni (kétszintű érettségi megkérdőjelezése, hallgatói mobili­tás ügyében való tájékozatlanság, stb.), azonban a fentiekben csak a legelképesztőbb javaslatokat emeltük ki. Összességében elmondható, hogy a szakmai vitaanyagnak szánt tanul­mány félrevezetőén kezeli a bolognai - prágai dekrétumban megfogalma­zottakat, és ultraliberális, szélsőséges elveket vall a felsőoktatás átalakításá­ról. A tervezetben az SZDSZ szélső­séges társadalomszemlélete és politi­kája köszön vissza. • (epress) A lineáris képzési rendszer megvalósítása. A Magyar Universitas Program (MUP) elnevezésű, piramisszerűen felépített felsőoktatási modell - a bo­lognai dekrétummal összhangban - lehetővé teszi, hogy a tömeg- és az elitképzés szempontjai egy közös rendszeren belül, egyszerre érvénye­süljenek. A jelenlegi duális rendszerű, elkülönült főiskolai és egyetemi szintű képzés az átalakítást követően három fő ciklusra bomlik: az első három, három és fél év alatt a hallgató felsőfokú alapképzésben része­sül, ezt követi az általában kétéves (négyszemeszteres) mesterképzés, s erre épül a hároméves doktori képzés. Az új képzési formák bevezetése egyrészt tehetővé teszi a munkaerőpiaci igényekhez való rugalmas alkal­mazkodást, másrészt bővíti a hallgatók továbbtanulási lehetőségeit. • (ForrAs: OM) Hankiss Ágnest otthonról akarták elvinni a rendőrök Évi húszezer forintot is veszíthetnek jövőre az adózók Jövőre majdnem 6o ezer forinttal több nyugdíjjárulékot kell befizet­niük az államkasszába az évi 6 mil­lió forintot keresőknek - ez tűnik ki Gyurcsány Ferenc eddigi nyilatko­zataiból. Az adókedvezmény-határ megállapításában különböző állás­pontot képvisel az MSZP és a mi­niszterelnök-jelölt. Akár évi húszezer forintot is veszít­hetnek jövőre az adózók. Ennek az az oka, hogy jövőre százezer forintban maximálná az állam az igénybe vehe­tő kedvezmények összegét szemé­lyenként. A tavalyi személyi jövedel- madó bevallásokból kiderül, hogy több, mint 4 millió adózó vallotta be összevont jövedelmét, ami után közel 500 milliárd forint kedvezményt vett igénybe. Egy gyors számolás után láthatjuk, hogy ez személyenként kö­zel százhúsz ezer forintnyi kedvez­ményt jelent évente. Tavaly egy mil­lióan vettek igénybe összesen 82 mil­liárd forint értékben családi kedvez­ményeket vagyis egy adózóra átlag 82 ezer forint jutott. A lakáscélú hitelek után 31 milliárd forintot vett igénybe 268 ezer adózó, ami 116 ezer forintot jelent személyenként. Az idén a nyugdíjkedvezmények már nem élnek, és csökkent a lakás­célú kedvezmények összege is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök­jelölt és az MSZP adatai azonban nem fedik egymást a kedvezmények megszűnését illetően. A miniszterel­nök-jelölt szerint évi 6 millió forint, míg az MSZP-nél évi 12 millió forint jövedelem az a határ, amely fölött már nem vehetőek igénybe az adó- kedvezmények. A kedvezmények megvonása mellett a nyugdíjjárulék­plafon emelése is mérsékli a nettó jö­vedelmet a jövedelemhatár felett. A Pénzügyi Tárca tervei szerint az idei öt egész háromtized millió forintos éves jövedelem helyett hatmillió fo­rinttól nem emelkedik a fizetendő egyéni nyugdíjjárulék összege. Az évi hatmillió forintot keresőknek ezentúl évi ötvennyolcezer kilenc- száz forinttal kell többet befizetniük az államkasszába. • HIrTV Gyümölcsöt az iskoláknak Magyar gyümölcsöt minden gye­reknek - ez a címe annak az országos akciónak, amelyet az MDF szándéko­zik elindítani részben a gyümölcster­melők helyzetének javítása, részben pedig a gyerekek egészsége érdekében - mondta el a Magyar Rádió króniká­jának Fülöp István. A kisebbik ellen­zéki párt képviselője szerint most el­sősorban a szabolcsi almatermelőkön szeretne segíteni, ugyanis a léalma, vagyis az étkezési almánál kisebb mé­retű ipari alma kilónkénti felvásárlási ára 8 forint, miközben a termelés ön­költsége ennek közel háromszorosa. Ha nem kapnak állami segítséget, az almatermelők jórészének nem éri meg jövőre a gyümölcsfák gondozása, permetezése. Márpedig ma több szá­zezren ebből élnek - mondta Fülöp István, aki szerint mindössze egymil- liárd forintos állami ráfordításra len­ne szükség, és 3-tól 18 éves korig az óvodákban és az iskolákban minden gyermeknek jutnak naponta egy al­ma. Emellett más gyümölcsöket, pél­dául szőlőt, szilvát is tehetnének az asztalra szintén a termelőket segíten­dő. Fülöp István elmondta még, sze­retné, ha ez már a jövő évi költségve­tésben is szerepelne, de az iskolatej­akció mintájára külön törvényjavasla­tot is beterjesztenek majd. • MR A rendőrség munkatársai a laká­sáról akarták előállítani Hankiss Ágnes írót egy bírósági tárgyalásra. Az otthonában lázas betegen fekvő írónővel, a Hír TV állandó munka­társával közölték: akár mi is lesz, mennie kell. A rendőrök végzést vagy parancsot nem mutattak fel. Rendőrök parancsoltak rá mindenfaj­ta magyarázat nélkül Hankiss Ágnes íróra, a Hamvas Intézet igazgatójára, hogy szálljon be a hatóság gépkocsijába, és jelenjen meg a Vásárhelyi Mária által ellene indított büntetőper bírósági tár­gyalásán. A pert a balliberális szocioló­gus indította amiatt, hogy Hankiss Ág­nes a Péntek 8 című műsorban Vásár­helyi Miklósról beszélt annak kapcsán, hogy korábban megismerte a Nagy Im- re-per operatív és nyomozati anyagait. Vásárhelyi Mária rágalmazással és kegyeletsértéssel vádolja a Hamvas Intézet igazgatóját. Hankiss Ágnes elmondta: a per meghallgatásán ta­vasszal megjelent, a reggel nyolc órakor kezdődő első tárgyalásra pe­dig lázas betegsége miatt nem tudott elmenni, így ügyvédjét bízta meg képviseletével előző este telefonon. Szeptember 22-én Európa-szerte - így Magyarországon is - ismét Euró­pai Autómentes Napot rendeznek. Az Autómentes Nap felhívja a fi­gyelmet a megnövekedett autóforga­lom okozta környezeti problémákra, amelyekkel a városokban nap, mint nap találkozhat mindenki. Az önkormányzatok által felkarolt mozgalom méltán kapta az „Európai Autómentes Nap” elnevezést, melyet az EU-tagállamok kormányai támogatnak. Az Európai Mobilitási Hét nemzeti koordinátorai, az Európai Koordináció és az Európai Bizottság a 2004. évi Eu­Hankiss Ágnes Mint fogalmazott, reggel hét óra előtt jelent meg egy rendőr, aki nem volt hajlandó semmilyen papírt fel­mutatni, ám közölte: üljön be a rend­őrautóba, amely a tárgyalásra viszi. Végül annyit mondott, hogy Hankiss nem vette át az idézést, ami nem igaz, hiszen arról tértivevény tanúskodik. Hankiss Agnes megtagadta, hogy beül­jön a rendőrautóba, mondván, elvileg jogállamban élünk, nem érti a teljesen szokatlan, preventív intézkedést. Ügy­védje a bíróságon érdeklődött a történ­tekről, ahol azt a tájékoztatást kapta: a bíró rendelte el a beidézést. • hIrTV.net, mno rópai Mobilitási Hét átfogó témájául a Biztonságos Utcákat a Gyermekeknek témát választotta. A központi gondolat aktualitását növeli, hogy a szeptemberi iskolakezdéssel naponta 1, 5 millió ma­gyar diák indul iskolába. A hazai szerve­zők arra kérik településeik lakóit és kü­lönösen a személygépkocsival közleke­dőket, csadakozzanak az Európai Autó­mentes Nap és Mobilitási Hét prog­ramjához, és szeptember 22-én autójuk használata helyett, részesítsék előnyben a tömegközlekedési eszközöket, sétálja­nak vagy üljenek kerékpárra. • (EJ) Törvényért kiált az igazságügy-miniszter Bárándy Péter szerint nincs tisz­tességes jogi eszköz arra, hogy Ma­gyarországon betiltsanak egy alkot­mányellenes célokkal szervezett tün­tetést. Az igazságügy-miniszter erről a közszolgálati televízió reggeli mű­sorában beszélt. Hozzátette: vannak, jogi eszközök a tüntetés betiltására, de azok szerinte - idézzük - sumák dolgok, amik nem méltóak egy jogál­lami léthez. Bárándy.Péter úgy látja: az 1989-ben született gyülekezési tör­vénybe műhiba került, nevezetesen az, hogy egy tüntetés feloszlatásához más okokat fogalmaztak meg, mint a megtagadás lehetőségéhez. Folytatódik a hungaristázás Tegnap hajnalban szabadon bo­csátotta a rendőrség Bácsfi Dianát, mivel lejárt őrizetben tartásának 72 órás határideje. A Magyar Jövő Csoport vezetője hangsúlyozta: akármennyire próbálják is egy mes­terséges hisztériakampányban meg­hiúsítani az október 15-ei hungaris­ta tüntetést, annak nincs törvényes akadálya. Bácsfi Diánái elmondta: közösség elleni izgatással, uszítással gyanúsítják egy soproni beszéde és egy napilapban megjelent, szerinte manipulativ interjú miatt. A rend­őrség közösség elleni izgatás és til­tott önkényuralmi jelkép használa­tának megalapozott gyanúja miatt vádemelési javaslattal küldte meg kedden az ügyészségnek a Magyar Jövő Csoport vezetőjének ügyét. Lamperth Mónika Bene kapitány mellett Az országgyűlés rendészeti bi­zottsága tegnapi ülésén elsőként Lamperth Mónika belügyminiszter ajánlotta Bene László országos rendőrfőkapitány-jelöltet a képvise­lők figyelmébe. A miniszter asszony szerint a jelölt kiválóan felkészült, határozott vezető, kitűnően végzi a munkáját. Jó rendőrfőkapitány lesz belőle - zárta mondandóját Lamperth Mónika, és azonnal elsie­tett a kormányülésre. Ezt az ellen­zéki képviselők modortalannak tar­tották, mert a belügyminiszter kéré­sére másfél órával később kezdődött ez a napirendi pont. Ezután szót ka­pott Bene László. Elmondta, hogy konkrét elképzeléseit csak a megyei kapitányokkal történt egyeztetés után hozza nyilvánosságra. A mentelmi jog a bírót sem mentesít Elutasította az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács, hogy a bírák a mentelmi jogukkal takarózva pró­báljanak kibújni rendőri intézkedé­sek alól - jelenti a HavariaPress. Az ÓIT állásfoglalásával arra a közel­múltban történt esetre reagált, amelyben egy bírónő - mentelmi jogára hivatkozva - megtagadta, hogy megfújja az őt igazoltató rendőr alkoholszondáját. A testület állásfoglalása szerint a mentelmi jog csupán arra szolgál egy bírónak, hogy egy esetleges rendőri eljárás ne akadályozhassa a munkáját, ám arra nem, hogy megvédje őt a felejősségrevonás alól. A Tanács úgy vélte, a bírókkal szemben az átltagosnál is komolyabbak az er­kölcsi követelmények, ezért elutasí­totta az ilyenfajta magatartást. * Szeptember 22. - autómentes nap

Next

/
Thumbnails
Contents