Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-09-14 / 182. szám
MAGYARORSZAG 3 2004. szeptember 14., kedd • HÍDLAP • A Gyurcsány-kormány óriási elbocsátásokra készül Negyven milliárd forintot, több minisztérium egész éves költségvetésénél is nagyobb összeget különít el a kormány a jövő évi elbocsátások végkielégítéseire. Draskovics Tibor szavai szerint az adófizetők érdekében kell lényegesen csökkenteni a közszférában dolgozók számát. A pénzügyminiszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökjelölt vasárnap közölte a megszorítások feltételeit a Medgyessy-kor- mány tárcavezetőivel. Medgyessy Péter dolgozószobájában vasárnap mások dolgoztak. Gyurcsány Ferenc, Draskovics Tibor és Kiss Péter közölte a jövő évi költségvetés újabb megszorító intézkedéseit az előző kormány minisztereivel. A hatalmasra duzzadó hiányt az alakuló Gyurcsány-kormány óriási elbocsátásokkal kívánja orvosolni. Csak végkielégítésekre 40 milli- árdot szánnak, amely több tárca egész éves költségvetését is meghaladó összeg A leépítésekre azért is szükség lesz, mert a szintén a kormány által elrendelt hat százalékos béremelések fedezetére a tárcák és az önkormányzatok egy fillért sem kapnak. A pénzügyminiszter szerint több pénz jut viszont az európai uniós pályázatok előkészítésére, a rendőrség fejlesztésére és munkahelyteremtésre. Arról is döntés született, hogy a kormány jövőre már nem minden iskolást támogat alanyi jogon ugyanannyi pénzzel. Azok az intézmények ugyanis magasabb fejkvótát kapnak majd, amelyek feladva korábbi függetlenségüket, kistérségükben más iskolákkal egyesülnek. • HIr TV Varga Mihály szerint az már ismert, hogy milyen területekre fordít jövőre több pénzt a kormány, az azonban nem, hogy kik ennek az osztogatásnak a vesztesei. Az Orbán-kormány pénzügyminisztere azt is kifogásolta, hogy Draskovics Tibor nem beszélt az idei számokról, és azt is elvárták volna, hogy a pénzügyminiszter elismerje: az elmúlt nyolc hónapban nem volt valós az államháztartás alakulásáról adott forgatókönyv. A leépítéseket illetően Varga Mihály elmondta: az elmúlt két évben ehhez hasonlót már többször bejelentett a kormány, ennek ellenére a létszám nem csökkent, hanem emelkedett. Ügyészségi vizsgálat a vízszennyezés miatt Illés feljelentette az Onyxot Folytatás az 1. oldalról Dr. Illés Zoltán elmondása szerint az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságában teljes konszenzus született arról, hogy addig, amíg a Dorogi Hulladékégető minden tevékenységét felül nem vizsgálják, és el nem hárítják a potenciális szennyezési lehetőségeket, ne történjen semmilyen tevékenység az égetőműben. Ennek ellenére az illetékes győri környezetvédelmi felügyelet kiadta az engedélyt az égetőmű további működésére, a veszélyes hulladékok fogadására, illetve megsemmisítésére. Mint ismertes, a dorogi Onyx Kft. telephelyén július 30-án egy tartály meghibásodása miatt 50-100 köbméter veszélyes hulladék került a Ke- nyérmezei-patakba, majd onnan a táti Kis-Dunába, alig két kilométerDr. Illés Zoltán re az esztergomi ivóvízbázistól. Ennek következtében Esztergomban és környékén augusztus 10-ig teljes vízkorlátozás volt érvényben. A bizottság vizsgálata során kiderült, hogy az esemény valószínűleg nem baleset volt, mivel a veszélyes hulladékot tároló, kettős falú tartály külső borítására szabálytalanul és törvénytelenül csapot szereltek fel; ezen a csapon keresztül vélhetően egy aknába vezették a vizet, majd innen egy illegális csővezetéken keresztül egy közeli patakba. „Az eddigi információk szerint nagy valószínűséggel nem baleset történt, hanem állítható, hogy bűn- cselekmény gyanúja merül fel, amelyet nem lehetséges, hogy csak az ott dolgozó fizikai munkások követtek el. Nagy valószínűséggel erről az illegálisan létesített csővezetékről a cég vezetésének is tudnia kellett” - jelentette ki Illés. Illés Zoltán rámutatott, hogy az országos és a megyei tiszti főorvos nem mondott igazat az ivóvíz szennyezettségének csökkenéséről, mert a veszélyes hulladék nagy része szerves oldószerből, toluolból állt, aminek rákkeltő hatása van, és Magyarországon az ivóvízben ebből minimális mennyiséget sem engedélyez a vonatkozó 21/ 2001-es kormányrendelet. Illés szerint a győri környezetvédelmi felügyelőségnél is vizsgálódni kell: előfordul-e bármilyen összefonódás a hatóság és a dorogi hulladékégető között. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az ügyben „mossa kezeit”, arra hivatkozva, hogy nincs felügyeleti jogköre, de a politikai felelősség mindenképpen a környezetvédelmi tárcáé. • EJ. A magyarságnak egységben kell megjelennie Duka-Zólyomi: Vállalni kell a nemzeti identitást A hétvégi II. Magyar-Magyar Parlamaneti Csúcstalálkozó egyik résztvevője, Duka-Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának EP képviselője lapunknak adott nyilatkozatában beszél a szlovákiai földvisszaigénylés lehetőségéről és a délvidéki magyarokat ért támadásokról is.- A magyar-magyar találkozón többször elhangzott, hogy perspektívát kell adni a határon túli magyarságnak. Mik lehetnek ezek?- Ki kell dolgoznunk nemzetstratégiai szempontból, hogy milyen legyen a már uniós tagsággal bíró magyarság együttműködése a kint rekedtekkel. Nekünk egységben, egy tömbben kell dolgoznunk a magyarságért, hiszen az Unió a nemzetek közösségének tömörülése, és ezen belül a magyarság egy egységként jelenik meg. Az autonómia egy ilyen perspektíva lehet. Ez egy kiegyensúlyozó eszköz, mellyel nyugalmat, feszültségmentes életet lehet biztosítani az országban kisebbség és többség között.- Szomorú aktualitást adnak a találkozónak a vajdasági magyarokat ért mindennapos atrocitások. Mint EP képviselő, mit tud tenni ez ügyben?- Mint az Európai Néppárt frakciójának tagja, közösen a magyarországi Fidesz és MDF képviselőkkel elértük azt, hogy jövő héten csütörtökön sürgősségi indítványként - nagy valószínűséggel - bekerül az ülés napirendjébe ez a tragikus helyzet. Nem könnyű ezt elérni, mert sokan félvállról veszik a problémát, és nem érzik a súlyát. Az EP-n belül is erősebben kell hangsúlyozni azt, hogy ez mit jelent, és hová vezethetnek az események. Bízom abban, hogy az Európa Tanács közgyűlése -amelynek szeptember végén lesz az összejövetele- határozatban ítéli el a vajdasági magyarokat ért támadásokat. Ha egy ilyen folyamat elkezdődik, akkor nagyon gyorsan kell lépni, hogy mérgesedjen el hosszú időre a helyzet. — A magyarság etnikai arculata menynyiben változik a Felvidéken? — A természetes asszimiláció létezik a Felvidéken is, hiszen a házasságok 30 százaléka vegyes házasság, és annak is csak a töredéke marad meg. De a hiba nem itt van. Látjuk, hogy a környező országokban is felmerül ez a probléma, de a magyarság körében erőteljesebben jelentkezik. Nálunk ne beszéljünk erőszakos asszimilációról, főleg akkor ne, ha ott vagyunk a kormányban. Mégis oktatni kell a saját népünket, hogy maradjon meg annak, aminek született, és ne válassza az úgynevezett könnyebbik utat. Mert van egy olyan felfogás, mely szerint, ha az állam nyelvén fog tanulni a gyerekem, akkor könnyebb jövő áll előtte. Ez nem működik, mert meghasonul az ember. — Sokakat érint a „nevesítetlen földek" körül kialakult helyzet. Mit tehetnek, akik igényt tartanak őseik földjére? — Nem lehet általánosítani, hogy bárki, aki elvesztette a földjét, jöhet, visszakapja. Ez így nem működik. Van egy csoport, akiktől az úgynevezett restitú- ció értelmében elkobozták a földet. Ott csak az szerezheti vissza a földjét, aki most is szlovák állampolgár. A másik csoportba tartoznak azok, akiknél nem hajtották végre az elkobzást, vagy elfeledkeztek róla, ezek a nevesíteden földek. Ebben az esetben az igénylő - jelentkezzen a világ bármely részéről-, ha bizonyítani tudja, hogy például Rimaszombat mellett, ez és ez a föld az ő nevén van, akkor visszakaphatja. Ez érvényes a magyar állampolgárokra, és azokra, akiket 1945 után erőszakos lakosságcserével ide telepítettek. Van egy jogsegély irodánk a Felvidéken, ahol szívesen segítünk a hozzánk fordulóknak. Ez év végéig kell beadni az igényeket, mert, ami megmarad nevesítetlen földként, azt 2005. február 1-től fokozatosan az önkormányzatok veszik át saját kezelésükbe. 600 ezer hektár nevesítetlen földről van szó, amelyből 150 ezer hektár magyar vidéken van. • (epress) Elveszített versenyképesség Bruttó négy és félszázalékos béremelést tart elképzelhetőnek a versenyszférában jövőre Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök-jelölt az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén elmondta, hogy hasonló növekedésre számít a közszférában is. Gyurcsány Ferenc szerint önmagában az adórendszer átalakítása 2 százalék reálbér-emelkedést jelent. A kormányfőjelölt a tb-járulékok csökkentését ígérte pályakezdő fiatalokat, gyesről visszatérőket és az 50 év feletti tartósan munkanélkülieket foglalkoztató vállalatoknak. Demján 'Sándor, a Vállalkozók és Munkaadók Szövetségének elnöke tarthatatlannak nevezte, hogy a bérből és fizetésből élők bérköltségének kétharmadát az állam viszi el. A politikusok felelősségét hangsúlyozta - jobb- és baloldalon egyaránt - abban, hogy nem teremtettek olyan bér- és járulékarányokat, amellyel Magyarország versenyképes lehetne. • MR Veszélyben a pedagógusok Egyre több jel mutat arra, hogy a kormány jelentős pedagógus-elbocsátásokra készül - véli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Egy, a PDSZ birtokába jutott és Draskovics Tibor pénzügyminiszter által jegyzett levél például a nyári szünetben azt tudakolta az önkormányzatoktól, hogy milyen módon lehetne a nem kötelező iskolai tevékenységeket megszüntetni, illetve átütemezni, vasárnapi bejelentésében pedig a tárcavezető már 40 milliárdos végkielégítésekről és iskolaösszevonásokról beszélt. A jelenlegi kormány korábban azt hangsúlyozta, hogy nagy a gyermekek leterheltsége, az oktatási törvényben ezért csökkentette a kötelező óraszámokat. A tanárokat akkor azzal kárpótolták, hogy kieső óráik helyett nem kötelező iskolai tevékenységeket, például szabadidő szervezést vagy felzárkóztató, illetve kiegészítő oktatást vállalhattak. A PDSz-hez most egy levél került, amely éppen azt tudakolta a nyári szünetben az önkormányzatoktól, hogyan építhetőek le ezek a tevékenységek. • hirTV Fogyasztóvédők a posta pontosságáért A fogyasztóvédők jogszabály-módosítást javasolnak annak érdekében, hogy a Posta garantálja a küldemények megérkezését. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület sajtóreferense a Krónikának elmondta, hogy egyre több panasz érkezik hozzájuk a postai szolgáltatásokra: késnek, és előfordul, hogy elvesznek a levelek. A fogyasztóvédők szerint ezt lényegében a postatörvény teszi lehetővé, amely kimondja ugyan, hogy a levélküldemények 80 százalékát a feladást követő munkanapon, 17 százalékukat pedig a harmadik munkanapon kézbesíteni kell, de a fennmaradó 3 százalékról nem rendelkezik. A jogszabály módosításáig a fogyasztóvédő egyesület a Posta üzletszabályzatának olyan módosítását kezdeményezi, amely a 3 százalék esetében is előírja a kézbesítési kötelezettséget. ír kézben a Mezőgép Az ír befektető aláírta a megállapodást a Szolnoki Mezőgép Rt. privatizációjáról. A felszámoló biztos a Krónikának azt mondta, hogy rövidesen újraindulhat a termelés az üzemben. Az eladást korábban az akadályozta, hogy meg kellett egyezni az időközben feltárt környezetszennyezés ügyéről, illetve, hogy a hatóságok az érintettek számára elfogadhatatlan módon és mértékben akartak illetéket kiszabni a gazdátcserélő ingatlanokra. Izgatott, lefogták Közösség elleni izgatás miatt őrizetbe vették az október 15-éré meghirdetett hungarista demonstráció szervezőjét. A rendőrség szerint Bácsfi Boglár Diána gyűléseken és a médiában is hangoztatott nézetei gyűlöletkeltésre alkalmasak. A 26 éves nőt gyanúsítottként hallgatták ki, és a Krónika úgy tudja, hogy a rendőrök még ma kezdeményezik előzetes letartóztatását a fővárosi főügyészségen. Ökumenikus gyűjtés A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat adománygyűjtést szervez a magyar iskolákban a beszláni túszdráma áldozatainak megsegítésére. A diákok zsebpénzadományánál nem az összeg nagysága, hanem a szándék a fontos - hangsúlyozza a szervezet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye. Az összegyűjtött pénzt a beszláni gyerekek iskolaszereinek vásárlására, új tantermek berendezésére fordítja a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat.
