Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-10 / 180. szám

MAGYARORSZÁG 2004. szeptember 10., péntek • HÍDLAP 3 Az erdélyi autonómia a feltétel Fidesz politikusokkal tárgyalt Szász Jenő Az erdélyi magyarság túlnyomó többsége támogatja az autonómiát, de sajnos tizenöt évvel a rendszer- váltás után Romániában, még min­dig egy-párt rendszer van - jelentet­te ki Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke, Kövér Lászlóval és Németh Zsolttal, a Fidesz politikusaival közösen tar­tott sajtótájékoztatóján tegnap. A kétnapos megbeszélésen átte­kintik, hogy Magyarország uniós tagságából adódó lehetőségek, mi­ként tudják segíteni az autonómiatö­rekvéseket, valamint az őszi románi­ai parlamenti választások esélyeit. A MPSZ fontosnak tartja, hogy az ősszel esedékes parlamenti választá­sok után, a romániai magyarságnak képviselete legyen a parlamentben. Ennek érdekében a Szövetség tár­gyalássorozatot kezdeményez az RMDSZ szövetségi elnökével, a je­löltlisták összeállításáról. A Magyar Polgári Szövetség által támogatott jelöltek a választási tör­vény megszorító és diszkriminatív intézkedései ellenére jól szerepeltek a júniusi helyhatósági választásokon A Fidesz szeretné megismerni Gyurcsány Ferenc álláspontját a mezőgazdasággal kapcsolatban, hogy a leendő miniszterelnök mit fog tenni a magyar gazdákért és a magyar mezőgazdaságért - hang­zott el Lengyel Zoltán, a Fidesz frakció mezőgazdasági kabinetjé­nek vezetője és Kékkői Zoltán, or- szággyú'lési képviselő csütörtöki közös sajtótájékoztatóján. Az elmúlt napokban sorra jelentek meg a szocialista sikerjelentések a ma­gyar mezőgazdaság helyzetéről. Az MSZP agrárpolitikusainak nyilatkoza­ta szerint a mezőgazdaság az elmúlt másfél évtizedben három akut problé­mával küszködött: jövedelem-, illetve tőkehiánnyal, valamint a technikai kor­szerűsítés elmaradásával. Szerintük, fi­gyelemmel az uniós csatlakozásra is, az MSZP és a kormány mindhárom terü­letet kiemelten kezelte, illetve kezeli. Az elmúlt két évben konszolidálták az ag­rárgazdaságot és megteremtették a di­namikus növekedés feltételeit, állítják. A fideszes Lengyel Zoltán szerint azonban mára a magyar gazdák jelentős része elvesztette vállalkozásának jövede­Németh Zsolt- jelentette ki Szász Jenő, akit nyolc évvel ezelőtt, mindössze huszonhét éves korában választottak először polgármesterré Székely udvarhelyen. Szász Jenő hangsúlyozta: tárgyalásso­rozatot kezdeményeznek az RMDSZ- szel a jelöltlistákról, amelyeken elképze­léseik szerint fele-fele arányban szere­pelnek az RMDSZ és az MPSZ jelölt­jei. Az MPSZ egyetlen feltételhez köti a képviselő- és szenátorjelöltek támogatá­lemtermelő képességét, és nincs a me­zőgazdaságnak olyan területe, ahol ne a káosz és a válság jelei mutatkoznának. A Fidesz többek között szeretné tudni, hogy mit szándékozik tenni Gyurcsány Ferenc a bogyósgyümölcs-termelőkért, és mi a véleménye a piacon kialakult helyzetről, hiszen köztudott, hogy az idei évben többen kénytelenek voltak a megérett termést fennhagyni a fán, mert már leszedni sem érte meg azt. Mint ismeretes, a búzatermés egész Európában bőséges, ezért nyomottak az árak. Az uniós gazdák számára azonban védelmet jelent az interven­ció. A novemberben induló akció so­rán a megfelelő minőségű búzáért ton­nánként 101 eurót fizet az unió, hogy a terményt kivonja a közösség piacáról. Magyarországon a belső felhasználás­nál majdnem kétmillió tonnával több, 5, 9 millió tonna búza termett az idén, ezért a szövetség arra is szeretne vá­laszt kapni Gyurcsány Ferenctől, hogy mit szándékozik tenni a gabonaterme­lők érdekében? A termelők nagy része nem rendelkezik saját raktárkapacitás­sal, ezért vagy azonnal el kell adniuk a termést áron alul, vagy raktárt kell bé­relniük valahol, mert az állami kezelés­sát, és ez nem más, mint az autonómia ügyének felvállalása. A polgármester kijelentette, hogy közvetlen, titkos, állóurnás előválasz­tás megszervezését javasolják Markó Bélának. Az RMDSZ szövetségi el­nökéhez intézett nyílt levelében Szász Jenő hangsúlyozza: a választó- polgárok együttműködést várnak a romániai magyarság parlamenti kép­viseletének személyi összetételével és államfőjelöltjével kapcsolatban. Szász Jenő, egy közelmúltban vég­zett közvélemény kutatás eredmé­nyeire hivatkozva kijelentette, hogy a székelyföldi magyarság 88 százaléka támogatja az autonómia ügyét, ellen­tétben a 4 százalék bizonytalannal és azzal a 8 százalékkal, akik elutasítják. Kövér László, a Fidesz országos vá­lasztmányának elnöke úgy nyilatko­zott, hogy a diszkriminatív romániai választójogi törvényt az Európa Tanács is elítélte egy bizottsági vizsgálat után, mégis ezt a törvényt kívánják alkalmaz­ni az ősszel esedékes választásoknál. Németh Zsolt, a parlament Kül­ügyi Bizottságának elnöke hangsú­lyozta, hogy a román parlament (az RMDSZ támogatásával) az elmúlt ben álló raktárkapacitás nem áll ren­delkezésre. A. képviselő felhívta a fi­gyelmet, az MSZP több százmilliár­dos támogatásról szóló sikerjelentései ellenére a mai napig nem kezdődtek el a földeken az őszi vetési munkálatok. Kékkői Zoltán emlékeztetett a sző­lőtörköllyel kapcsolatosan megjelent FVM rendeletre, mely szerint, amennyiben a termelő a saját telepein 80 hektoliter alatti mennyiségben állít elő bort, vagy ennek megfelelő meny- nyiségben dolgoz fel szőlőt, a mellék- termékek kötelező lepárlásáért alkal­mazhatja a melléktermékek ellenőrzés melletti kivonását. Ez azt jelenti, hogy 80 hektoliter fölött kötelező a lepárlás, a megadott mennyiség alatt alkalmaz­hatják a kivonást. Ez vonatkozik a kis­termelőkre is. A törvény szerint a fo­lyamatot a VPOP ellenőrzi. Ameny- nyiben a kistermelők egyszerre jelen­tik be az igényüket, komoly gondot je­lenthet az ellenőrzés. A politikus kijelentette: felhívják Németh Imre figyelmét arra, hogy használja fel a polgári kormány idején már elkészült koncepciót és próbáljon tárgyalni a szőlősgazdák érdekében. • EP Szász jenö hét keddjén fogadta el a problémás törvényt, amely meg akarja akadá­lyozni, egy politikai ellenfél indulásá­nak a lehetőségét. A képviselő rámu­tatott, hogy az Európa Tanács normái kimondják, hogy egy évvel a választá­sok előtt már nem lehet módosítani a választójogi törvényt. "Romániának számolnia kell, ennek a lépésnek a kö­vetkezményeivel" - tette hozzá. • (epress) Megmaradhatnak a munkahelyek Még mindig lehet igényelni támoga­tást a Munkaügyi Minisztériumtól át­meneti válság kezelésre. Burány Sán­dor miniszter tegnapi sajtótájékoztató­ján elmondta, hogy e program segítsé­gével már eddig is több ezer munkahe­lyet sikerült megtartani, megmenteni. Mintegy 900 millió forintot fordí­tott a Munkaügyi Minisztérium mun­kahelyek megmentésére pályázatok útján, és ezzel több mint négyezer emberen tudott segíteni. Burány Sán­dor miniszter tájékoztatóján elmond­ta, hogy ez az összegkezelő program­ban volt igényelhető olyan helyeken, ahol átmeneti volt a gond, és a támo­gatás segített kilábalni. A pénzből ed­dig háromnegyed milliárdot kapott 53 pályázó, tehát még mindig több mint százmillió rendelkezésre áll, amire to­vábbra is pályázni lehet. Az adható összeg munkavállalónként 71.550 fo­rint négy hónapra, de a pályázók szin­te kivétel nélkül vállalták, hogy ennek fejében egész évre munkát adnak az érintetteknek. A legtöbb pályázat Nógrádból érkezett, aztán Zala és Hajdú-Bihar megye következik, a Zalahús is valószínűleg ennek köszön­hetően oldja meg gondjait. • MR A DAM sorsa cégek hosszú sorának sorsa A hónap végére akár negyven ki­sebb cég is tönkre mehet, ha nem sikerül rendezni a DAM Energy sorsát - vélte a térség egyik legna­gyobb cége, a Hámor Rt vezérigaz­gatója. A Dam Energy ellen pilla­natnyilag két felszámolási eljárás is folyamatban van, és bármely pilla­natban megérkezhet a bírósági vég­zés - mondta a Krónikának a cég nemrég kinevezett igazgatója. Re­ményt ad viszont az a tény, hogy új tulajdonosa van a Dam Steel-nek és ha a céget működtetni akarja, akkor ahhoz energiára is szüksége lesz, amire a Dam Energy-től számíthat. A diósgyőri kohászat és a cég telep­helyén lévő társaságok energiaellá­tásáért felelős DAM Energy Kft. dolgozói tegnap sztrájkoltak. Árvízvédelem uniós támogatással Ausztria és Németország azt sze­retné elérni, hogy a 2007 és 2013 kö­zötti költségvetési időszakban az Európai Unió támogassa az árvízvé­delmet. Ez Magyarország számára nemzeti, és regionális szempontból ugyanolyan fontos, hiszen ez te­remtheti meg középtávon az uniós források bevonását a Tisza-völgy új típusú árvíz-mentesítéséhez - hangzott el azon a háromnapos nemzetközi konferencián, amely tegnap kezdődött el Szolnokon. Bene László lesz az új fó'kapitány Bene László lesz Salgó László utódja az országos rendőr- főkapitányi poszton - jelentette a HavariaPress. A kinevezés tényét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök­jelölt jelentette be, rendkívüli tájé­koztatóján. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát eddig irányító dandártábornok szeptember 16-ától vezeti a rendőrséget. Újabb botrány az informatikai tárcánál Késik a gabonaintervenció Veszedelmes hátrányban a magyar gazdák Szili Katalin szerint szankcióval járhatnak a délvidéki magyarverések Gyurcsány keresi minisztereit A Hír TV információja szerint Gyurcsány Ferenc a napokban talál­kozni fog új miniszterjelöltjeivel. A ta­lálkozóra, a hírek szerint, vasárnap este kerül sor. A Hír Televízió egy mai ren­dezvényen próbálta erről megkérdezni a kormányfőt helyettesítő minisztert, ám Gyurcsány Ferenc munkatársai nem láttak lehetőséget az interjúra. A miniszterelnök-jelölt többször kinyil­vánította, hogy a nyilvánosság teljes ki­zárásával kívánja megoldani a kor­mányalakítást. Kuncze Gábor az SZDSZ elnöke korábban azt nyilat­kozta, hogy a kormányzati struktúrát és a személyi kérdéseket várhatóan szeptember 22-e után vitatják meg a koalíciós pártok. A Hír TV megkereste a minisztériumokat, de sehol sem hal­lottak a miniszterelnök-jelölt terveiről. • HírTV A magyar diplomácia már több európai fórumon is fölvetette, hogy aggodalommal figyeli a vajdasági nemzetiségeket ért atrocitásokat A külügyminiszter szerint ezek a cse­lekmények az egész térség stabili­tását veszélyeztetik. Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő ígéretet tett arra, hogy két bizottságot hoz létre a történtek kivizsgálására. Szili Katalin, a Magyar Ország- gyűlés elnöke szerint szükség van az Európa Tanács újabb, szigorúbb in­tézkedéseire a vajdasági támadások miatt. Szili Katalin leszögezte:- Szerbia-Montenegró már az Euró­pa Tanács tagja, az emberi jogok védel­mét vállalta az Európa Tanács tagság kapcsán is. Arra kértem Gedei József képviselő urat, aki az Európa Tanács­ban tevékenykedik, hogy tegyenek meg minden olyan lépést, ami akár az Euró­pa Tanács monitoring rendszerének a felhasználásával ezeket az eseményeket feltárja, és valamiféle szankcionálási le­hetőség nyílik ebben a kérdésben. Gedei József szocialista országgyűlé­si képviselő elmondta: hamarosan be­nyújtják ezt a tervezetet. Az Európa Tanács monitoring csoportjától azt várják, mondja ki, hogy valóban nem­zeti etnikai indíttatásúak voltak a táma­dások, annak ellenére, hogy a szerb ve­zetők tagadják ezt. Komlósi József, az Európa Tanács magyar parlamenti kül­döttségének szakértője úgy véli, ha Szerbia-Montenegró nem változtat hozzáállásán, szó lehet akár arról is, hogy felfüggesztik Európa tanácsi mű­ködését. Szili Katalin házelnök bejelen­tette azt is, ma, amikor a határon túli magyarok képviselőivel találkozik, kö­zös állásfoglalásra kéri őket. A hónap végén várhatóan a szerb parlamentbe látogat Szili Katalin, és hamarosan az amerikai kongresszus vezetőjével és képviselőivel is tárgyal a kérdésről. Há- mos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány el­nöke elmondta: a Vajdaságban általuk feltártakról készült dokumentumot már az^ amerikai kongresszus elé ter­jesztették, de szerinte erősebb európai, amerikai közös fellépésre lenne szük­ség, mert az eddigi figyelmeztetések hatástalanok voltak. Mint mondta, akár a segélyezés leállításáról is szó lehet, de előtte még más lépések is lehetségesek. • MR Egymilliós bírságról döntött a közbeszerzési bizottság. A kakaóbiztos számítógépek ügye után újabb beszerzési botránytól hangos az Infromatikai és Hírközlé­si Minisztérium - írja a Magyar Nemzet. Az ok ezúttal is az, hogy a pályázatot egy adott cég termékére írták ki. A cikk szerint az esetet a Közbeszerzési Döntőbizottság is vizsgálta, s nyilvánvaló jogsértést állapított meg a mintegy 600 millió forintos versenyeztetés kapcsán. A bizottság egymillió forintos bírsá­got is kiszabott az SZDSZ-es irá­nyítású informatikai minisztérium­ra, bár a tájékoztatás szerint pusz­tán formai hibák miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents