Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-08 / 178. szám

RÉGIÓ 2004. szeptember 8., szerda • HÍDLAP 5 Nos igen... végre gólya lettem! Mosolygó arccal, ámbár kételyek­kel telve és kissé ijedten léptem be a főiskola épületének küszö­bén. Szívem hevesen kalapált, azt sem tudtam, merre nézzek nagy zavaromban. Izgatott vol­tam, várakozással teli. Úgy érez­tem, bármi jöhet ezután, állok elébe, hisz teng bennem az ener­gia, a tettre készség és a vágy, hogy végre megtudjam, milyen is főiskolásnak lenni. Ahogy végig­néztem az arcokon, tudtam, nem maradok magányosan ezekkel az érzésekkel. Mi gólyák tele va­gyunk izgatottsággal, kíváncsian várjuk, mit hoz majd a főiskolás jövő. Jó volna meglesni másod­éves önmagunkat. Szívesen bele­pillantanék a Sors könyvébe, és előre lapoznék három-négy évet. Hiszen azt sem tudjuk még, mire is vállalkoztunk. Egy azonban biztos: az esztergomi TK-n fo­gunk tanulni! Bátran mondhatom a gólyák nevében: büszkék is va­gyunk rá! Talán legszívesebben a szélrózsa minden irányába szétki­áltanánk: főiskolások lettünk! Hová kerülnek a gyógyszerek? Augusztusban Esztergomnál a Du­nába került veszélyes hulladék elemzésénél kiemelt helyet kapott a gyógyszergyártási maradékok feltá­rása. A környezetszennyezés miatt előtérbe került a gyógyszerek kör­nyezeti veszélyessége, azonban senki nem gondolná, hogy a háztar­tásokban felhalmozódó veszélyes hulladéknak számító gyógyszerek rendszerint a szeméttel együtt a hulladéklerakókba kerülnek. A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata országos felmérést készí­tett arról, hogy a háztartásokból a le­járt szavatosságú gyógyszerek hová kerülhetnek. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szö­vetségének tanulmánya szerint ha­zánkban az egy főre eső gyógyszer- fogyasztás 21.344 forintra növeke­dett. Ez mintegy 300 millió doboz gyógyszert jelent, és ennek a meny- nyiségnek az ötödé kerül a háztartá­si hulladékok közé. Ez évi kétezer tonna veszélyes hulladékot jelent. A háztartási szemétbe dobott lejárt szavatosságú gyógyszerek többsége a hulladéklerakókban igen lassan bomlik le. Jelentős mennyiségű a kommunális szennyvízzel a környe­zetbe kerülő gyógyszerek mennyisé­ge is. A kis mennyiségben is nagy hatású gyógyszerek a természetes közegben, mint vegyi szennyezők, megőrzik aktivitásukat. Az amerikai egyesült államokbeli Kansas Cityben 1977-ben íródott az első beszámoló a felszíni vizekben megjelenő gyógyszermBeadványok­ról. Német kutatók 1999-ben már 68 különféle gyógyszer maradványait azonosították a környezetből vett mintákban. A Bodeni-tó vízrend­szerének vizsgálata során 2001-ben húszféle hatóanyag volt kimutatható a szennyvíztisztítók elfolyásában, amiből azt a következtetést is levon­hatták, hogy a hagyományos szennyvíztisztítási eljárással nem tá­volíthatók el a gyógyszerek marad­ványai. Az Esztergomi Környezet- kultúra Egyesület is bekapcsolódott a Környezeti Tanácsadó Irodák Há­lózata elmúlt hónapban végzett vizs­gálatába, amelynek során azt kutat­ták, hogy a gyógyszertárak - tör­vény által előírt kötelezettség hiá­nyában - milyen mértékben veszik vissza a lakosságtól a lejárt szavatos­ságú gyógyszereket. A hulladékgaz­dálkodási törvény alapján az Egész­ségügyi, Szociális és Családügyi Mi­nisztérium feladata azon rendelet el­készítése, amely a gyógyszertárak visszavételi kötelezettsége mellett, kimondaná a gyártói felelősséget is. A felmérés során 19 megyében és Budapesten 426 patikát kerestek meg. Ezek közül - rendelet híján - önkéntes alapon 165 patika veszi vissza a lejárt szavatosságú gyógy­szereket. A nemleges választ adó gyógyszertárakban is tudnak a ké­szülő rendeletről, és ha törvényileg is megteremtik a feltételeket, akkor vállalják csak a gyógyszerek vissza­vételét. Problémát jelent a finanszí­rozás kérdése is, mert egy kilo­gramm gyógyszerhulladék elégetése 10-30 ezer forint között van, és sokan erre hivatkozva nem veszik át a ma­radék gyógyszereket. Komárom-Esztergom megyében a .megkérdezett 21 patika közül há­rom helyen veszik vissza a gyógy­szereket. Lapunk megkérdezte az esztergomi és dorogi patikákat arról, hogy vissza veszik-e a lejárt szava­tosságú gyógyszereket. Egyedül az esztergom-kertvárosi gyógyszertár vállalta a visszavételt. Az Esztergo­mi Környezetkultúra Egyesület idő­szakosan előre meghirdetett módon veszi át a lakossági gyógyszermara­dékot. A Környezeti Tanácsadó Iro­dák Hálózata által készített országos felmérés is bizonyítja, hogy nagyon fontos a lakossági gyógyszerhulla­dékokra vonatkozó megfelelő szabá­lyozás elkészítése és környezettuda­tos szemlélet kialakítása. • Muzslai Ágnes Változtatások után és előtt Várják a jelentkezőket Nyelvtanfolyamok kezdőknek és haladóknak Új nevet kap a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Esztergomban, erről májusi ülésén döntött az esztergomi önkormány­zat képviselő-testülete. Az iskola szeptember elsejétől Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola néven szerepel. Az új nevet ünnepélyes keretek kö­zött szeptember 17-én délelőtt a régi Vármegyeháza dísztermében veszi fel majd az iskola. Meszes Balázs is­kolaigazgató lapunknak elmondta, hogy ez a folyamat több lépcsőben zajlik. 2004 októberében szakértői vizsgálat eredményeként lezárul egy egyeztetési szakasz a két iskola össze­vonására vonatkozóan, és várhatóan 2005. június 30-án a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépis­kola jogutódjaként a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolát je­löli meg. Az új iskola mintegy har­mincosztályos intézményként kezdi majd az új tanévet, és közel 911 tanu­lót fog oktatni gazdasági vonalon. Az igazgató úrtól megtudtuk, hogy az idei év nemcsak a névválto­zás végett rendkívüli. Az új kétszintű érettségi rendszer szerint a végzősök emelt szintű érettségit tesznek, ami azt jelenti, hogy felvételi nélkül ke­rülhetnek a felsőoktatásba. Jelenleg a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolá­ban négy helyen tanítanak, a Prímás szigeten, a Pázmány úton, a Klapka téren és a Katona István utcában. A változtatások után három iskolában zajlik majd a tanítás. Ebben az év­ben négy újVlső osztály indult, ösz- szesen 168 fővel. A legnagyobb ér­deklődés a tanulók körében a ven­déglátás iránt van. • Kovács Ági PÁRKÁNY Angol és német nyelvtanfolyamo­kat indít októbertől a párkányi Vá­rosi Művelődési Központ haladók­nak és kezdőknek. Emellett biztosí­tanak az óvodás korú gyermekek számára is úszótanfolyamot. Halasi Tibortól, a művelődési köz­pont igazgatójától megtudtuk, hogy a tanfolyamokat már legalább tíz esz­tendeje minden évben megszervezik. A kurzusok önköltségesek, a nyelv- tanfolyamok ára 1500 korona. Emel­lett a központ biztosítja az úszást szakképzett úszómester vezetésével a kilenchónapos alsó korhatárral az óvodáskorú gyermekek részére. A nyelvtanfolyamok esetében nincs korhatár, de a tapasztalat azt mutatja, hogy inkább felnőttek jelentkeznek, viszont az angol nyelv iránt nagyobb az érdeklődés. A hatvan tanítási óra a nyelvtanfolyamok esetében 1500, az úszás esetében 1000 koronába kerül. Ebben még nem foglaltatik benne a belépő a fedett uszodába, de a Vadas fürdő húszszázalékos kedvezményt biztosít a jelentkezők számára. Halasi Tibor továbbá elmondta: a nyelvtanfolyamokat szakképzett lekto­rok tartják, a képzésen való részvételről bizonylatot kapnak a hallgatók. A kur­zusokat legalább tíz fővel indítják. Ter­vezték idén az olasz nyelv beindítását is, de lektor hiányában ez nem valósulha­tott meg. A képzéseket hetente egy alka­lommal, két órában tartják meg a kul- túrház épületében. Jelentkezni a 4-421/36/7511108-as telefonszámon lehet. • CzM Rendfenntartó program az iskolákban Októberben újraindítják a csatai Magyar Tannyelvű Alapiskolában azt a tíz éve futó Példás Osztály el­nevezésű programot, amely az osz­tályokban lévő rendfenntartást hiva­tott szolgálni. Az osztályok tisztasá­gát a tanulókból, pedagógusokból és takarítókból álló öttagú bizottság el­lenőrzi. A leginkább rendben tartott osztály a félév végén jutalomban ré­szesül, amely az iskola igazgatója, Kulcsár Erzsébet szerint lehetnek íróeszközök vagy akár egy torta is. • -cz­Szinte mindenhol kapnak tejet a diákok Amint azt a legtöbb érdeklődő már tudja, az idei tanévben tovább működik az iskolatej-program, amelynek keretében 700 ezer gyerek juthat napi 2 deci tejhez. A finanszí­rozásra 7 milliárd forint áll rendel­kezésre, a költségek 70 százalékát az Európai Unió fedezi. Megyénkben a legtöbb települé­sen a gyerekek már a múlt félévben is ingyen jutottak hozzá napi adag­jukhoz. Néhány kisebb falutól elte­kintve valamennyi iskolában folytat­ják a programot. Ahol nem vezetik be, ott nem is volt rá igény. • SEM Két új program az iskolásoknak Diákújságírók versenyét hirdeti meg a Szlovák Távközlési Vállalat a 2004/2005-ös tanévre. A Számítógé­pet az iskoláknak címet viselő pro­jekten belül két új program várja az alap- és középiskolás diákokat. A Tanév ellenőrző könyvecskéje elne­vezéssel alapiskolások szállhatnak versenybe legviccesebb ellenőrző be­jegyzésükkel, a középiskolások pedig iskolaújságuk legeredetibb internetes változatának elkészítésével nevezhet­nek a programba. Ebbe minden olyan középiskola bekapcsolódhat, amelynek már van iskolaújságja, de még nem készült el annak online változata. Jelentkezni november 26-ig lehet a www.ecasopis.sk oldalon. Nyertes szarvasbőgés Egy szobi sportvadász, Homolya László nyerte meg a hatodik szarvasbőgő Európa-bajnokságot. A Keszthelyen rendezett megmérette­tésen szerzett elsőségével megismé­telte két évvel ezelőtti csehországi sikerét. Homolya László a verseny menetéről elmondta, hogy először a tavaszi magyar válogató versenyen kellett bekerülnie a legjobb három közé, majd az EB előtt edzőtábor­ban készültek fel a bajnokságra. A Szarvasbőgő Európa-bajnokságon elsősorban az erkölcsi siker a fontos. Az idei nyertes korábbi eredményé­nek köszönhetően számos nemzet­közi versenyen vehetett részt, de itt­hon is tart bőgésbemutatókat. • NIL Lelkesedő leselkedő

Next

/
Thumbnails
Contents