Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-09-07 / 177. szám
2 Melléklet • 2004. szeptember 7., kedd Az esztergomi ivóvíz-szennyezés és következményei elhárításának története Július 30-a Péntekre virradóan éjszaka négy óra körül vették észre a táti Duna-ágban horgászok és az Esztergom-kertvárosiak, hogy olajos, vöröses- barnás színű szennyeződés került az esztergomi Kenyérmezei-patak és a Duna-ág vizébe. A dorogi hulladékégetőtől egy-két kilométerre lévő Esztergom-Kertváros távolabbi területein is észlelhető, rendkívül erős vegyszerbűzt árasztó, a patak partjait is elbontó anyagról több bejelentés is érkezett a különböző hatóságoknak. Az értesítés a Polgári Védelem parancsnoka, Kemecsi László ezredes elmondása szerint hét óra öt vénkor jutott a Védelem tudomására. A Védelem munkatársai nyolc órakor érkeztek meg az akkorra már nemcsak a patakra és partjára, hanem a táti Duna-szakasz felszínére is kiterjedő szennyezett területhez. A szennyeződést annak forrásáig követve megállapították, hogy az az Onyx Kft. telepéről, az esővizet a betonozott udvarról a Ke- nyérmezei-patakba vezető csatornán keresztül érte el a vizet. Az üzem területére két és fél óra múlva mentek be a veszély elhárítására, a károk felszámolására érkezett védelmi szakemberek, akik megállapították, hogy az anyag egy, az üzem udvaráról folyt ki. Mivel a katasztrófavédelmet nem értesítették az anyag összetételéről, a toluol és más vegyszerek továbbjutása ellen nem tudtak védekezni, az gyakorlatilag szabadon folyt el. A katasztrófavédelmi szakemberek megjelenését követően „az Onyx Kft. 10,00 órakor értesítette a környezetvédelmi hatóságot és a KÉM Katasztrófavédelmi Igazgatóságot” a szabadba jutott szennyeződésről. A Polgári Védelmet az Onyx Kft. arról tájékoztatta, hogy a patakba és időközben a táti Du- na-ágba került anyag „olajszennyeződés”, így a kivonuló egység személyi védőfelszerelésének és a területre magával vitt elhárítási eszközök összeállítása során erre készült föl. Az ezredes később a Védelmi Bizottság ülésén elmondta, hogy félrevezető tájékoztatást kapott az Onyx illetékeseitől. A polgári védelmisek a szokásos védekezési eljárást alkalmazva a szennyezett Duna-ágat merülőfalakkal lezárták, és a felszíni szennyeződés perlittel történő megkötéséhez, eltávolításához és tartályokba gyűjtéséhez kezdtek. Az Onyxnél felvett jegyzőkönyv szerint a felszíni vizekért felelős Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség felkérte a céget, hogy a kijutott anyagokról augusztus 4-éig adjon felvilágosítást. Július 31-e Szombaton déli fél tizenkettőkor a cég rövid, a kiömlött anyag összetételéről ismét tévesen tájékoztató („szennyezett olajszármazék”) faxot küldött Esztergom Város Polgármesteri Hivatalának, üzenetükben szombaton délután egy óráig adva másfél órányi időt Esztergom illetékeseinek arra, hogy egy vonalas telefonszámon tájékozódjanak. A francia tulajdonú cég vezetői Eszteigom ön- kormányzatával, a város vezetőivel vagy a polgármesteri hivatal illetékeseivel a kapcsolatot telefonon nem vették föl, noha ezt a szennyezőanyag később napvilágra került nagymértékben méigező összetétele és mennyisége indokolta volna. A faxüzenet csak másodsorban és szűkszavúan, továbbá - mint utóbb kiderült tévesen - szólt a tartály meghibásodásáról, környezetszennyezésről. A szennyezés terjedésétől tartva a Vízmű leállította a parthoz közelebb lévő kutakból a víz betáplálását a városi hálózatba, ám ez sajnos nem volt elég a helyzet biztonságos megoldásához. Több ásványvíz-palackozó és forgalmaz vállalat is az esztergomiak és a tokodaltáróiak segítségére sietett. Rögtön a fogyasztási tilalom után érkeztek a felajánlásokról szóló telefonhívások, faxok, e-mailek és levelek a polgármesteri hivatalba. A Szentkirályi Ásványvíz Kft. és a Kékkúti Ásványvíz palackjai a cégeknek köszönhetően már az első napokban az elosztóhelyeken voltak. Az AP Aqua Rt., a Monti Víz forgalmazója és a ClearWater Kft. az esztergomi intézményeket látta el húszliteres ballonokban szállított ivóvízzel, és a vizet kívánság szerint hűtő vagy felforrósitó adagolóberendezésekkel. A Medico Uno Rt. „Humana Bébiviz"-zel látta el az egy évnél fiatalabb gyermekeket - a sterilizált, a kicsik számára élettanilag fontos anyagokat tartalmazó dobozos vizet a polgármesteri hivatalban és kirendeltségén vehették át a szülők, és a szoptatós édesanyákat ellátták a Jodis NTFKK Kft. által biztosított speciális ivóvízzel. Augusztus 2-a Hétfőn került sor az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség helyszíni szemléjére. A szemlén az Onyx Kft. képviselője által aláírt jegyzőkönyv szerint a szennyező anyag ösz- szetétele: a környezetbe jutott anyag „fáradt olaj tartalmú folyékony hulladékot, olajos emulziót, festékes vizet, vizes anyalúgot” tartalmaz. Augusztus 3-a Kedden előbb telefonon, majd faxüzenetében Benkovics Gábor, Esztergom Város Polgármesteri Hivatalának környezetvédelmi referense, többször kért felvilágosítást a Környezetvédelmi Felügyelőség vezetőitől, hogy a patakon keresztül néhány száz méterre az Esztergom ivóvizét biztosító kutaktól a Dunába került szennyezésről. Felvilágosítást kért az anyag összetételéről, és kérte a vízminőség vizsgálatáról készített jelentés egy példányát, vagy másolatát. Hiába. Augusztus 4-e Dr. Csömör Sándor, Esztergom Város Jegyzője személyesen fordult az ÉDUKÖF vezetőihez. Ugyanakkor megbeszélést kezdeményezett a Komárom-Esztergom Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vezetőjével, dr. Grosschmidt Sándor megyei tisztifőorvossal az esetleg a város ivóvízbe kerülő anyagokkal kapcsolatban megteendő óvintézkedésekről. Dr. Csömör Sándor, az önkormányzat által felkért neves, gyógyszergyártásban jártas szakértő bevonásával végül csütörtökön délelőtt tárgyalt a két szervezet vezetőivel. Az ÉDUKÖF-nél folytatott megbeszélése során a jegyző értesítette a hatóságot arról, hogy az Onyx Kft. korábbi tájékoztatásaival ellentétben az elfolyt anyag több száz, akár ezer fölötti számú gyógyszervegyészeti és vegyipari anyagot tartalmazó, súlyosan környezetszennyező veszélyes hulladék. Ekkor adta át az ÉDUKÖF a jegyzőnek az Onyx tájékoztatását a szennyező anyagokat beszállító cégekről és a beszállított anyagokról. Az anyag hét, többségében gyógyszeripari, kisebb részt vegyi anyagokat gyártó üzemből került ki, de volt a tartályban a hulladékégetőben keletkezett szennyvíz is. Ezt követően a jegyző tárgyalt Popincsák Gézával, a megyei tisztifőorvos helyettesével, és részletes tájékoztatást kért a kijutott szeny- nyezőanyagokról, azok hatásairól és az ÁNTSZ által megtett tervezett lépésekről. A hivatal képviselői felkérték az ÁNTSZ vezetőit, hogy keressék meg a beszállító cégeket, és kérjék azokat, hogy adják meg a legveszélyesebb anyagok listáját, hogy a speciális vizsgálatokat elvégezhessék. Az Önkormányzat szakértőjének javaslatára Meggyes Tamás, a Helyi Védelmi Bizottság elnöke, Esztergom Város polgármestere tizennégy órára összehívta a bizottság ülését. Erre részint azért volt szükség, mert az önkormányzat nem kapott kellő tájékoztatást a szennyezés hatásairól, részint azért, mert érezhető volt, hogy a polgárokat érő hatásokért való felelőséget az ügy megoldásában részt vevő szervezetek egy része igyekszik magától elhárítani. Az Onyx majdnem egy hétig nem a valóságnak megfelelően tájékoztatott, és az arra illetékes és képes szervezetek - úgy tűnt - a helyzetet nem mérték föl kellő alapossággal. A vizsgálatokat végző szakemberek nem voltak tisztában azzal, milyen anyagok kerültek ki az égető területéről a patakba, onnan a Dunába, az ivóvíz-bázisba. Emiatt a vizsgálatok során ezen anyagok jelenlétét és mennyiségét nem is mérték az illetékesek. A szervezetek egészen az Onyx Kft. csütörtökön az ÉDUKÖF-höz eljuttatott dokumentációjának megismeréséig úgy tájékoztatták a polgárokat, hogy bár került szennyeződés a csapvízbe, mint például jól észlelhető szagú toluol, ám Esztergom és környékének vezetékes vize iható. Ám a szennyező vállalat új tájékoztatást adott ki csütörtökön, alapvetően új helyzetet teremtve Esztergomban és környékén. Váratlanul az derült ki, hogy a kiömlött anyag legnagyobb és legveszélyesebb része nem olaj volt, hanem gyógyszer- és vegyipari szerves oldószer-hulladék. Az ÁNTSz a Polgármesteri Hivatalhoz elküldött faxában több ellentmondást tapasztalt csütörtöki ülésén a Védelmi Bizottság. Az első kérdés azzal kapcsolatban merült föl, miért csak a jegyző határozott fellépését követően került sor „konzultációs információ cserére” az „Országos Közegészségügyi Központ Intézeteinek munkatársaival”. Dr. Sörös Tamás háziorvos „Sokan háziorvosuktól szerettek volna információkhoz jutni, vártak megnyugtatást. Sajnos napokig mi is csak a médiákon keresztül jutottunk hírekhez, így nem tudtunk tájékoztatást adni. A hatósági intézkedések lassúsága és a bizonytalanság miatt a lakosság és mi, alapellátásban részt vevők is kritikusan vártuk az ÁNTSz-től a tényszerű híreket. Erre egy hét múlva került sor, amikor a vizet ihatónak minősítették. Ekkor a Védelmi Bizottság tilalma még fennállt. Nem volt szerencsés, hogy két ellentétes vélemény keringett a lakosság körében, mivel így fennmaradt a bizonytalanság. Közvetlen orvosi teendő kevés maradt, a tanulságokat az egészségünk és környezetünk védelméért felelős hatóságoknak kell levonniuk Figyelniük, vizsgálniuk kell a vezetékes vizet és mindent, ami érintkezett a szennyeződéssel - a patakot, a Dunát, a medret, a talajt. A környezetvédelmi hatóságoknak nincs súlyuk, érdekérvényesítési lehetőségük. Hathassanak oda, hogy a katasztrófát okozó üzemeket bezárják, vagy az elhárítás idejére működésüket felfüggesszék Ezt a tevékenységet kellő erély- lyel el is kell végezni. Milyen intézkedésekben tudnak részt venni a háziorvosok? Amennyiben egyes megbetegedések, tünetek elszaporodnak, hamarabb kell ‘kapcsolnunk'. Bár erőltetett összefüggések keresése káros lehet, fokozott odafigyelés szükséges. A vízfogyasztással összefüggő heveny mérgezési tünettel nem találkoztam. Magyarázható ez azzal, hogy a kimutatott anyagok akut mérgezést kiváltó mennyiségben nem voltak jelen. Mindez nem jelend azt, hogy évek múlva nem lesz káros következményük Előfordulhat, hogy különböző megjelenési formában köszön vissza a szennyezés, így az ok-okozati összefüggés nehezen kimutathatóvá, bi- zonyithatóvá válhat. A megjelenési formát, a tüneteket például a kor, a nem, az aktuális fizikai, immunológiai állapot, a terhesség, a szedett gyógyszerek, az egyénre jellemző ‘tűrőképesség ’ befolyásolja. A statisztikai mutatókon lesz a hangsúly, amelyek ösz- szefúggéseket tárhatnak fel. A biztos felismerést nehezíti, hogy a harminc-ötvenezerember személyes aggodalma a tudomány szempontjából kevés is lehet, mivel kicsi az érintettek száma, a 'minta ’. Előfordulhat, hogy a betegségek országos gyakoriságához képest a területünkön megemelkedett betegségszám nem lesz szignifikáns. Éppen ezért nehéz dolga lesz az egyes embernek, amikor fölveti, hogy egészségi állapotának romlásáért a ‘multi ’ a felelős. Hosszútávon, követéses módszerekkel kell vizsgálódni, statisztikák alapján több időszakot, területi adatot kell összevetniük. Nekünk, háziorvosoknak nagy’on részletes kimutatást kell benyújtanunk minden évben az előforduló betegségekről, új esetek jelentkezéséről. Ez az adatbázis rendelkezésre áll, jó kiindulópont lehet. Az esztergomiak pánik nélkül, a vártnál fegyelmezettebben viselkedtek, a zavartalan vízellátás megnyugtatóan hatott. A kezdeti zavarodottság és nyugtalanság érezhetően csökkent, amikor az ön- kormányzat ötvenezer embert látott el és nyugtatott meg tiszta vízzel. Néhány nap után csökkent azoknak a száma, akik a szennyezést okolták panaszaikért. Ma már nem azzal fordulnak hozzám, hogy ‘biztos a víztől... ’. Ezzel együtt, átélve a krízist családommal, két kisgyermekemmel együtt, magam is szkeptikus vagyok. Továbbra is tanácsolom: aki teheti, egyelőre ne fogyassza a csapvizet. ” \.
