Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-04 / 176. szám

15 KALEIDOSZKÓP 2004. szeptember 4., szombat • HÍDLAP • Esztergom régi-új mozija 2004 nyarán beszüntette műkö­dését az esztergomi Petőfi Film­színház. Helyette, és annak szere­pét átvállalva a Szabadidő Köz­pontban, szeptember í-jétől indult megújult gárdával és megváltozott névvel az egykori Art Kino. A Bajor Ágost Kultúrmozgó névre átkeresz­telt mozi vezetője, Kárpáti György mesélte el lapunknak a mozival kapcsolatos elképzeléseit.- Az Art Kinot mindenki úgy ismerte, mint a város olyan mozija, ahol a művész­filmeket kedvelők megtalálhatják az ízlé­süknek megfelelő filmes csemegéket. Meny­nyiben lesznek elégedettek és/vagy csaló­dottak a régihez szokott mozibajárók?- Elsősorban art besorolású filme­ket vetítünk majd, de ez nem jelenti azt, hogy csak elvont művészfilmek lesznek láthatók. Ezért is kezdünk Quentin Tarantino Kill Bill 2-jével, és vetítünk 5-én, vasárnap 16 órai kezdettel, ingyen, egy megható családi drámát, az Oscar-díjas Cinema Paradisot. Gondolunk az iskolákra is, őket már megkerestük matiné ve­títések gondolatával, melyek korábban a Petőfi moziban is voltak. És ter­mészetesen a legújabb ma­gyar filmeket is vetíteni fog­juk. Úgy gondoljuk, ez a legkeve­sebb, hogy a magyar filmgyártást, - művészetet támogassuk. A régi Art Kino-s vetítési sorozatok megszűn­tek. Korábban a vetítések a főiskola szorgalmi- és vizsgaidőszakához iga­zodtak, most pedig az ünnepnapok kivételével minden nap lesz egy elő­adás, 19 órai kezdettel. Két vetítési intervallum lesz: hétfőtől szerdáig és csütörtöktől vasárnapig vetítünk egy-egy filmet, azaz hetente két al­kotást. Ez havonta nyolc filmet je­lent majd. Tematikus sorozatokban egyelőre nem gondolkodunk, de ter­vezzük a magyar filmek napját, vala­mint filmes hétvégéket.- Esztergomban talán mindig is az ér­deklődés hiánya volt a legnagyobb aggo­dalmat jelentő tényező a mozi életében. A mozi közönsége és, sajnos, a támogatók sem ítélik életképesnek ezt a szórakozási lehetőséget. Ez mennyire jelentett korlá­tot a szervezésben és újraindításban?- Azzal, hogy az állami támogatá­sok miatt majd 90%-ban art besoro­lású filmeket vetítünk, eléggé beha­tároltak a lehetőségeink. Lakossági felmérésre nyilván szükség lett vol­na, ám erre az idő rövidsége és az anyagiak miatt sem volt lehetősé­günk. Büszke is vagyok rá, hogy lé­nyegében három nap alatt sikerült a szeptemberi programot úgy meg­szervezni, hogy filmszállítással, szó­rólappal és mozigépésszel együtt minden készen állt a szeptember 1- jei indulásra. Egyébként a Kultúrmozgóba elég sok érdeklődő jött a vetítésekkel kapcsolatban, és az egyféle mintát szolgált az igények felmérésére. Keresték a legújabb rajzfilmeket és gyerekfilmeket, vala­mint a legnagyobb blockbustereket is. Nos, ezek azok, amiket nagy sak­kozással tudunk majd csepegtetni a város lakosainak — de azon vagyunk, hogy minden igénynek meg tudjunk felelni, szűkös lehetőségeink ellenére is. Az Önkormányzat hathatós támo­gatása mellett (és mert a Bajor Ágost Kultúrmozgó önkormányzati tulaj­donban van) jelenleg csak az MMK (Magyar Mozgókép Közalapítvány) pályázatai jelentik a segítséget. A főiskola, sajnos, semmilyen anyagi módon nem támogatja a mo­zit. Természetesen a filmes tanárok­kal felvesszük a kapcsolatot, és amennyiben tantárgyba vág egy ak­tuálisan futó alkotás, arra az oktatók felhívják majd a figyelmet. Hosszú távon pedig szeret­nénk szorosabb együttműködést is a főisko- 1 Iával.- Az Art Kino vezetőváltása nyilván szükséges és elkerülhetetlen lépés volt a Szabadidő Központ részéről. Ezt miként fogják érzékelni a filmrajongók?- A Művelődési Ház egy 1 milliós pályázatot nyert a Magyar Mozgókép Közalapítványnál, melyhez 25%-os önrészt kellett felmutatnia. Ebből nyilván nem sok mindenre futja, de a gépek rendbetétele elsődleges volt. Nem lesz filmleállás és gépek okozta filmszakadás, valamint a hangot is próbáljuk feljavítani. A felújítás és némi átalakítás egy hosszú folyamat lesz. Túlnyomórészt, tehát, az eddigi színvonal várja a látogatókat, ám úgy gondolom, hogy ez jobb, mint a Pe­tőfi mozi nyújtotta lehetőségek, illet­ve sokat számít a Kultúrmozgó bará­tibb, meghittebb légköre és a terem beláthatósága is. Nagyon fontos kri­térium volt a hang legalább sztereóvá alakítása. Ezt a módosítást elvégez­tük, így most már dolby sztereó hanghatással élvezheti szeptembertől a közönség a filmeket. Mindenképpen kellene majdan tel­jes székcsere, ami egyben a kapacitás csökkenésével is fog járni (kényel­mes, pohártartós székek több helyet foglalnak). Jelenleg ugyanis papíron 70, de összesen 84 férőhelyes a te­rem. Emellett szükség lenne légkon­dicionálásra és egy büfé kialakítására is. Az előbbi megvalósítását a jövő év tavaszától vesszük terveink közé, míg az utóbbira elvileg már most is lenne perspektíva. Az étel-ital vásárlás azonban még nem megoldható a Szabadidő Központban, sőt, a szabá­lyok értelmében a nézőtérre nem is lehet ilyet bevinni. Nyilván nem fo­gunk gestapó módjára a bejáratnál motozni, de a szemetelés elkerülésé­re minden nézőnk figyelmét felhív­juk majd. A Szabadidő Központban található büfé jogi kérdése nem tisz­tázott, de a vezetésnek is nyilván ér­deke, hogy minél előbb üzemeljen a helyén valami. Konkrétumok ezzel kapcsolatban még nem születtek. A Magyar Mozgókép Közalapít­vány is szereti a hosszú távú fej­lesztéseket. Úgy gondolom, hogy egy-két év mindenképpen eltelik az átalakításokig. És ehhez persze nemcsak sikeres pályázás, hanem használható pályázat kiírás, vala­mint önkormányzati segítség (ön­rész) is szükséges.- Ezek a változtatások valószínűleg érinteni fogják a közönség pénztár­cáját is ...- A jelenlegi konstruk­cióban 450 forintos jegyár a legalacsonyabb, amit vál­lalni lehet. Viszont egységes hely árral fogjuk vetíteni mind a kasszasikernek ígérkező filme­ket, mind a kisebb érdeklődésre számot tartó művészfilmeket is, és ez szándékos koncepció. Ked­vezmények az első hónapban nem lesznek, de októbertől már tervez­zük kedvezményes napok, nyugdíjas kedvezmények bevezetését. Elővéte- les jegyárusítás nem lesz, jegyet az aznapi vetítésre fél órával a vetítés kezdete előtt lehet majd venni. De ez nyilván az érdeklődés mértékétől függ. Ha a 70 férőhelyes mozi kapa­citása hosszú távon és folyamatosan kevésnek bizonyul, az részben jó, és a mi munkánkat is dicséri. Ám az el­múlt évek azt mutatják, hogy heti hét teltházas vetítés nem lesz. Bár ne legyen igazam... Visszaváltásra nem lesz lehetőség.- Az elmúlt években azért előfordult alkalmanként, hogy nem érkezett meg az estére tervezett film. Az esztergomi mozibajárók számíthatnak megbízható­ságra, pontosságra és minőségre az új mo­zival kapcsolatban?- A Kultúrmozgó azért nem olyan feltételekkel működik, mint az Art Kino, úgyhogy olyan nem fordulhat elő, hogy nem érkezik meg egy film. Mivel utánjátszó mozi vagyunk, azaz 2-3 hónap késéssel vetítjük a filmek jelentős részét, ezért arra figyelünk, hogy egy vetítendő filmünknek ne csak egy napja legyen, hogy, mond­juk, Debrecenből megérkezzen. A program összeállításánál ez elsődle­ges szempont. Emellett a, kissé meg­bízhatatlan, vonatos filmszállítás megszűnt, az új rendszer pedig meg- bízhatóbbnak tűnik. De amennyiben mégis fennállna egy késés vagy ki­maradás, természetesen vetítünk más filmet, mert egyidejűleg több kópia is lesz nálunk. • Szöveg: Szaui Andrea P iiiaiiiaiiiiiiiiaiiiiiin Onagy Zoltán írása NAPI BULVÁR Meta-kultsite A szép, gazdag és boldog hazában sok minden hiányzik, de leginkább egy olyan mindent átfogó kulturális gyűj­tőportál, ahol a kultúra - a szó legtá­gabb értelmében - megtalálható és kereshető. Aki mindezt forintért sze­retné megvalósítani, fizetve a progra­mozókat, az újságírókat, rámenne a gatyája. Ezért a NKÖM ahhoz a fur- fanghoz folyamodott, hogy egy véko­nyan fizetett újságíró bérét kitevő összeget fizet a már meglévő portál­oknak (port.hu; fidelio.hu; est.hu; museum.hu; artnet.hu, terasz.hu; the­ater.hu; egyszervolt.hu; mult-kor.hu; mek.oszk.hu), akik ebbe belemennek, mert minden pénz jól jön a Magyar- országon lassan erősödő internetes vi­lágban, és odaadja válogatott tartal­mát. Átadja - magyarul. A már létező kult-portáloknak semmi érdeke nem fűződik ehhez, kizárólag a havi összeg. Annak ellenére, hogy egy „összefo­gó” magyar kulturális portálra szükség van, nem vitás; és az sem vitás, hogy erre senkinek nincs pénze. A Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riumának sem volt, azért a forma. Hogy miért nincs pénze egy minisztéri­umnak az internetes alapú kultúrára, nem tudni, de ezt mondják. A portálon láthatóan minden megjelenik, amit kultúrának nevezünk. Vala­mennyi művészeti ág és kultprogram beárad a kultúra.hu-ba. Friss hírek, kritikák és interjúk mellett múzeum, kiállítás, számos érdekesség a komoly-' zenétől a gyerekdalokon át a könnyűzenei koncertekig; színházi ki-kicsoda, képgaléria, irodalmi olvasóterem, versek, mesetár, filmkereső, műemlékek, történelem, e-könyvtár, programkereső, archívumok. Tehát minden. Vélhe­tőleg a kultúra.hu nagyon gyorsan átveszi a leglátogatottabb portál címét. Kaszáljunk egy kicsit: 11 ezer műemlék, 2000 fotó, részletes leírás, 50 kor­társ képzőművész 400 alkotása, 2 500 e-könyv, 40 ezer film, 100 multimé­diás CD-ROM, 3 000 néprajzi tárgy leírással, 3 500 színész ki-kicsoda, 8 000 koncertadat, 600 muzsikus életrajza, 12 000 műtárgy Európa múzeu­maiból. Magyarán, ami itt nincs, azt nem nevezik se egyetemes, se ma­gyar, se semmilyen kultúrának. Azt hiszem, nem látom rosszul, ha azt mondom, van remény. Alapnak jó. Közelről nézve alaphibákkal terhes, és elkerülhetetlenül globális kritikát von magára. Ezek egy részéről a szervezők tehetnek: ahelyett, hogy infor­matikus megközelítéssel kezdték volna kidolgozni a koncepciót, weben kí­vüli kultúrpolitikai éca alapján számítástechnikusokat (cégeket) bíztak meg a kivitelezéssel. Ha nem ezt teszik, a kezdet kezdetén kibuknak az el­vi-elméleti problémák. Itt és most csak a problémák magvát, a webes pub­likáció technikai éretlenségéről, mert nagyon érdekes, az internetes közzé­tétel mai sajátsága. Addig nincs baj, amíg közvetlen közönségünk számára szeretnénk megkönnyíteni a hozzáférést. Erre való a webhivatkozás, amel­lyel az eredeti publikáció világába lépünk. Ha azonban komplett tartalma­kat veszünk át, kiderül: megjelenítési kereteink mások, mint az eredeti közzétevőé. Ahány tartalom, annyiféle elrendezés. Metawebhely esetében mindet egyformává kell fésülni. Egyszerű volna a helyzet, ha létezne netes publikációs szabvány. Csakhogy nincs. Van webes megjelenítési lap­leíró nyelvszabvány: a HTML. Ezt testesítik meg a böngészők HTML- értelmezői. Eszerint fogad adatokat egy webhely portálmotorja. De nin­csen olyan publikációs szabvány, amely világosan rendelkezik minden publikációelem leírásáról, olyasféleképpen, ahogy egy bibliográfiai szab­vány előírja a katalóguscédula szerkezetét. Ilyesmire volna szükség a pub­likációkhoz is. Sőt, ehhez kellene alkalmazkodniuk a közzétevőknek is. Ak­kor kevesebb akadálya volna a „tartalom” és a „forma” különválasztásának, a csupasz tartalom átvitelének, és új megjelenítés szerinti elrendezésének. Ha ez a szándék különben, rendben van. ESZTERGOM A TERASZRÓL Véres éjszaka 2. A megtámadott alany miután a szúnyog első döfésére megébred, két dolog közül választhat. Az első, hogy fejére húzza a paplant, és vigyáz rá, hogy semmi ne lógjon ki aló­la, se egy végtag, se egy hát a szabad térbe. Ez rendszerint hibás választás, mert az álom olyan, hogy nem koordinálja rendesen a végtagok és a paplan viszonyát. Előbb vagy utóbb arra ébred, hogy megint a homlokán tivornyázik a szúnyog. A másik eset terhesebb, különösen hajnal kettő környékén, amikor legmélyebb az álom, legnehezebb az éb­redés. Ennek feltétele, hogy a test különféle részei hajlan­dóak legyenek hadi koalíciót kötni, egységesen és önfelál- f dozóan lépni fel a csata végezetéig. A bőr még hajlamos szövetkezni, de a szundikáló agy nemigen. Őt meg kell sürgetni. Ha az agy beszáll, a haditerv kész. Az ember csak az egyik - lehetőleg a jobbik - fülét hagyja kint a szabadban, a többit behúzza maga mellé. A jobbik fülhöz tar­tozó kéz is behúzva, de feszes készültségben. Á kéz azért nem lehet szaba­don, mert ha az ellenség arra száll, a kézből kezdi a vért szívni, nincs mivel lecsapni rá. Remélem, világos. Hiába az elszántság, elalszik. A kéz ügyel, a fül hallhat, az agy zsibbadt csak. De a szúrásra megébred, vezényli a kezet. Odaver a fülre. Miután a csengés elhalkul, fülel kicsit, és ha nem hall sem­mit, visszazsibbad. Csak reggel látja a féldecinyi elkent vért a bal orcáján. Gyanakodva néz élete párjára, csak nem öntudatlan gyilkossági kísérlet?

Next

/
Thumbnails
Contents