Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-09-04 / 176. szám
4 HÍDLAP • 2004. szeptember 4., szombat REGIO MAI TÉMA Nyelvtanulásban gyengék vagyunk Folytatás az 1. oldalról Lassan növekvő nyelvtudás A KSH elemzése szerint Magyar- országon a 40 éven aluliak között háromszor annyian beszélnek egy másik nyelvet, mint 11 évvel korábban. Ennek első számú oka az iskolai képzés keretében bevezetett kötelező, sok helyen nem egy, hanem két nyelv oktatása, illetve az egyetemi, főiskolai diplomák nyelvvizsgához kötése. A nyelvtanulást vizsgáló kritikusok álláspontja szerint nem elsősorban az oktatás mennyiségével, mint inkább annak minőségével vannak problémák. Véleményük szerint főként a szóbeli kommunikációra kellene a hangsúlyt fektetni. Az Oktatási Minisztérium a 2002 ősze óta létező Világ-Nyelv elnevezésű programjával szeretne javítani ezen a helyzeten. Ennek eleme az is, hogy 2004 szeptemberétől minden középiskola elindíthat egy intenzív nyelvi előkészítő osztályt, ahol heti 10-15 órában taníthat nyelvet. A KSH adatai szerint az elmúlt évtizedben az idegen nyelven beszélők száma és aránya is megduplázódott: az 1960. és 1980. évi népszámlálások alkalmával a népességnek csak alig egytizede tudott anyanyelvén kívül egy másik nyelven. Az 1960. évi népszámlálásnál a férfiak 9,1, a nőknek 8,2 százaléka beszélt anyanyelvén kívül más nyelvet. Az 1980- as évektől napjainkig ez az arány fokozatosan megfordult, és 2001-ben már a férfiak 18,9 és a nők 19,5 százaléka tudott legalább egy idegen nyelven. A KSH szerint az arányok módosulása szorosan összefügg az iskolázottsági szintek nők javára történő változásával. 2001-ben a 18 évnél idősebb nők 40,2 százaléka, az ugyanilyen korú férfiaknak pedig 35,9 százaléka szerzett érettségit. Az 1990. évi adatok szerint a négy fő korcsoporton belül a 60 évesnél idősebbek beszéltek a legnagyobb arányban (11,4 százalék) az< anyanyelvükön kívül még egy nyelvet, ugyanez az arány 2001-ben már a 15- 39 éves korosztály körében volt a legmagasabb, mintegy 30 százalék az 1990-es 11,2 százalékkal szemben. A magasabb végzettségűek vezetnek A 2001. évi népszámlálás adatai szerint az érettségivel, mint legmagasabb végzettséggel rendelkezők 27 százaléka mondta, hogy anyanyelvén kívül beszél egy másik nyelven. Az egyéb szellemi foglalkozásúak körében ez az arány még az egyharmadot sem éri el. Az 1990. évi népszámláláskor a vezetők, irányítók negyede sem beszélt idegen nyelven. Körükben a nyelvtudás növekedésének oka, hogy az elmúlt évtizedben a magyarországi vállalatok jelentős hányada került külföldi irányítás alá. A szolgáltatásban dolgozók ötödé, az iparban, építőiparban dolgozók tizede ismer idegen nyelvet. Míg azonban az unió lakosai az anyanyelvükön kívül az angolt használják legnagyobb arányban, mintegy 41 százalékban, addig Magyarországon ennek a nyelvnek az ismerete 9,2 százalékkal a német utáni második helyre szorult. A 15- 39 évesek 18,4 százaléka beszél angolul, a diplomával még nem rendelkezők, de a főiskola, egyetem első évét már elvégzők közül azonban már 52 százalék beszél ezen a nyelven. Az orosz még mindig népszerű Az 1990. évi népszámlálásnál 153 ezren mondták magukról, hogy oroszul tudnak, és noha várható lett volna számuk csökkenése a kötelező iskolai oktatás megszűnése után, 2001- ben már 183 ezren vallották magukról, hogy beszélik ezt a nyelvet. Nagy hányaduk a 15-59 évesek köréből tevődik ki. A környező országok is hatással vannak a nyelvtudásra. Magyarországon az anyanyelvükön kívül románul közel 82 ezren, szlovákul 47 ezren, horvátul 26 ezren, szerbül pedig 20 ezren tudnak. • ÁK Nyelvtanulás régiónkban A statisztikák alapján a nyugat-dunántúli régió három megyéjében az iskolások közül a legtöbben németül tanulnak, ezt követi az angol, és mindkettőtől alaposan lemaradva - együttvéve is - a többi nyelv. Az ottani diákok választásában fontos szempont lehet Ausztria közelsége. Komárom-Esztergom megyében nincs ilyen hatás. Szlovákia közelsége nincs hatással a tanulandó nyelvet választókra - tudtuk meg az esztergomi Mária Valéria Nyelviskolától. A nyelviskola, amely egyébként Esztergom mellett Dorogon és Párkányban is oktat, angol, német, francia, olasz és spanyol nyelveket tanít. A csoportos foglakozásokon minimum 2, maximum 6 fő vesz részt. Egy óra díja (45 perc) csoportban 385 és 770 forint között mozog. A magánórákon a tanulók 45 illetve 60 perces órákat vehetnek. Előbbi díja 1150, míg utóbbié 1530 Ft. Információink szerint még nem nőtt jelentősen a nyelvet tanulni vágyók száma. A nagy röhamot szeptember közepétől várja a nyelviskola. Megtudtuk, hogy amennyiben összejön az elegendő létszám, akkor Párkányban is lesz oktatás. Ha mégsem,. akkor a tanulóknak Esztergomba kell átjönniük órákat venni. Dorogon is folyik az oktatás. A tanulók leginkább az úgynevezett sikernyelveket - angol, német, francia, olasz és spanyol - keresik. Esztergom-Kertváros- ban, az OKTÁV épületében működik a Péleusz Nyelviskola. Az angol, német, francia, olasz, spanyol mellett vállalják a latin és az orosz tanítását is. A csoportos órák ára 4-7 fő esetén 900 Ft/óra, 3 fő esetén 1100 Ft/óra, 2 főnél 1500 Ft/óra személyenként. Egyéni óra 2800 Ft-ba kerül. Kérdésünkre, miszerint van-e szlovák nyelvre érdeklődő, azt a választ kaptuk, hogy kezdők keresik ezt a nyelvet. Most alakul ki egy csoport, de egyébként nem jellemző, hogy valaki csak a határ közelsége miatt ezt a nyelvet választaná. Mennyire fontos az idegennyelv-tudás? Barbi (PR-munkatárs) Az általános iskolában kezdtem németet tanulni. Mindig féltem a szóbeli nyelvvizsgától, a nyelvtan ment jól. A diplomámhoz viszont kell egy alapfokú, B-típusú nyelvvizsga, ezért mindenképpen folytatom a nyelvi tanulmányaimat. Nagy jövője van az idegen nyelveknek. Az angol és a német mellett japánul is tanultam egy időben. Ági (főiskolai hallgató) 3 Több mint tíz éve tanulok idegen nyelvet. Fontosnak tartom, mert nagy hasznát lehet venni az életben. Égő, ha egy turista megkérdezi, hogy merre talál éttermet, és nem tudják útbaigazítani. Angolból szeretnék nyelvvizsgázni. Mivel messze állok még ettől, külön tanárhoz kell járnom. Ági (ifjúságvédelmi ügyintéző) Alapfokú nyelvvizsgám van angolból. Ez elég is jelenlegi iskolámban a diplomához, nem szeretnék tovább foglalkozni a nyelvvel. Felmentést fogok kérni az óralátogatás alól. Talán az uniós csatlakozás miatt intenzívebben tanítják már a nyelveket az iskolákban, ami a mi utánunk következő generációk számára jelent majd könnyebbséget. Annamari (újságíró) Igaz a mondás: az ember annál több lábon áll, ahány nyelvet ismer. Prímás vagyok egy zenekarban. 12 éve játszunk együtt népzenét, és minden nyáron turnézunk szerte Európában. Ezek alkalmával is hasznát tudom venni a nyelvtudásnak. Továbbra is tiltakoznak a környezetvédők Tíz éves évforduló Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület és a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület tegnap közös sajtóközleményt juttatott el lapunkhoz, amelyekben bírálják az ONYX Magyarország Kft-vel szemben az illetékes hatóságok engedékenységét. „Egyesületeink által szervezett tüntetés napján a Környezetvédelmi Felügyelőség teljes beszállítói tilalmat rendelt el a dorogi égetőbe. Alig néhány nappal később - a sajtónyilvánosság csökkenése után - enyhítette az amúgy sem túl szigorú határozatot. Lelkigyakorlatos sátortáboron vettek részt Garamkövesd, Helemba és Kicsind gyerekei, ahol a magyarságtudatot próbálták erősíteni a gyerekekben, de foglalkoztak vallási tárgyú kérdésekkel is. Diós László atya nem titkolt szándéka, hogy a három falu gyerekeit közelebb hozza egymáshoz a különféle rendezvények keretében, amelynek egész sorát szeretnék elindítani a közeljövőben. A találkozó a nagykürtösi járásbeli Lukanényén valósult meg. Fő szervezője Diós László garamkövesdi plébános volt, aki elmondta: múlt héten a három faluból 68 gyerek vett részt az egyhetes sátortáboron.-A magyar hagyományok felelevenítésére és a magyar történelem megisA döntés mögött (a határozat indoklásában egyértelműen megfogalmazódik) gazdasági érdekek állnak szemben a környezetvédelmi szemponttal és az elővigyázatosság elvével. Mint ismeretes, augusztus 24-én a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatot hozott, mely szerint a dorogi hulladékégetőbe teljes beszállítói tilalmat rendelnek el mindaddig, míg a telephelyen lévő hulladékok ártalmatlanításáról a Kft. nem gondoskodik. (...) Az ONYX Magyarország Kft. megfellebbezte a határozatot, melynek a környezetvédelmi felügyelőség helyt mérésére fektettük a hangsúlyt. A foglalkozások több csoportban történtek, a gyerekeknek például el kellett készíteni egy kopjafát, és a rá faragott történelmi motívumokat meg kellett magyarázniuk. Másoknak krepp papírga- lacsinokból kellett elkészíteni a magyar címert, ismét mások a pusztai jelenetet, bikaszarvból Lehel kürtjét, a Szent Jobb és a magyar korona makettjét készítették el. Ami a találkozó lelki vonalát érinti, Vojta Richárd garamkövesdi születésű lelkiatya beszélgetett a gyerekekkel arról, hogy milyen a kapcsolatunk Istennel, Bencze Attila tallósi plébános pedig a jótettek fontosságára hívta fel a figyelmet. Emellett volt még elsősegély-tanfolyam a kövesdi Együd Márta ápolónőnek köszönhetően, a szájhigiéniáról pedig a komáromi Stubendek Mária adott. Az új határozat szerint a beszállítói tilalom csak a tartályparkon kívül tárolt folyékony hulladékok ártalmatlanításáig érvényes” - áll a környezet- védők közleményében. Az egyesületek érthetetlennek tartják, hogy a környezetszennyezés után, (...) hogyan lehetséges, hogy a környezetvédelmi hatóság további engedményeket ad a cégnek Lapunk szerette volna kikérni a Környezetvédelmi Felügyelőség véleményét is, de tegnap délutánig nem sikerült elérni az illetékeseket. fogorvos tartott előadást -tájékoztatott Diós László, aki köszönetét fejezte ki Helemba, Garamkövesd és Lukanénye polgármestereinek, akik nagyban hozzájárultak a találkozó zökkenőmentes lefolyásához. A tábor folyamán elsődleges szempont volt az, hogy az értelemre hassanak a vezetők, de az értékek megbecsülésére, az emberséges bánásmódra is rá akarták vezetni a gyerekeket. Diós László továbbá árra is felliívta a figyelmet, hogy a sátortábor csak kezdete volt azoknak a rendezvényeknek, amelyekre a közeljövőben kerül sor. Helembán már most vallásos tárgyú komédiát tanulnak be a gyerekek Brútusz története címmel. A találkozók, rendezvények célja, hogy összekovácsolja a három település gyermekeit. , • CzM Ma ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját az Esztergom-Buda- pesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitász központjához tartozó Bajóti Régió. A harmincöt egyház- községből álló régióból a szeretetszolgálat vérkeringésébe mára már huszonnégy egyházközség kapcsolódott be. A dorogi szénmedencében és a Dunakanyar árnyékában található településekről közel 180 fő önkéntes munkatárs segíti a rászorulókat, betegeket, időseket és nagycsaládosokat. A karitász munkatársai szerint nem elég ruhát adni, vagy az anyagi ínséget enyhíteni, hanem a lelki szükségletekre is figyelmet kell fordítani. Bár a karitász önkéntes csoportjainak tevékenysége nem szereHétfőtől három különböző szakon közel kétszáz új hallgató kezdi meg főiskolai tanulmányait a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán. Nappali tagozaton tanító szakosként 73 gólya kezdi az évet ( + nyolc fő pótfelvételi révén), szo- ciálpedagógus szakon 61 + 5 tanuló,' kommunikáció-művelődésszervezőként pedig 72 + 10 fő. Levelező tagozaton 98 szoc-ped szakos hallgató kezdi meg a szemesztert, és 91 normál + 20 pótfelvételis pel a médiában, most azonban szeretnék megköszönni egy jubileumi ünnep során a munkatársaknak és segítőknek az áldozatos tevékenységet. A mai ünnepség helyszíne a Bajóti Plébánia, ahol a régió vezetője, Ferenczy Rudolfné mond köszöntőt a Bajóti Karitász Régió részéről. Az egyházmegye részéről Écsy Gábor karitász igazgató köszöni meg a társadalmi szervezetek támogatását. Hálaadó szentmisét mutat be Paskai László bíboros, és átadják a Szent Erzsébet díjat a szeretetszolgálatban legtevékenyebb munkatársnak. A jubileum alkalmából Évkönyvet is kiadnak, amelyben a tíz év „gyümölcseit” gyűjtötték össze. A rendezvény fővédnöke Erdő Péter bíboros prímás érsek. lesz kommunikáció-művelődésszervező szakos diák. A pótfelvételi során további 67 tanulót sikerült fölvenni. Levelező tagozatra, kommunikáció-művelődésszervező szakra 20 főt, nappali tagozaton belül kommunikáció-művelődésszervező szakra 10 főt, szo- ciálpedagógus szakra 5 főt, és tanító szakra 8 főt. A 195 első évfolyamos hallgató soha nem látott létszám az iskola történetében. Ez 17,8 %-os létszámnövekedést jelent a tavalyihoz képest. • Kertész Viktor • BK Sátortábor az erkölcs és a nemzettudat megőrzéséért • NIL Kétszáz elsőéves a főiskolán
