Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-04 / 176. szám

• HÍDLAP • 2004. szeptember 4., szombat SZLOVÁKIA Több pénz a lakásépítésre A vidékfejlesztési tárca vezetésé­nek csütörtöki ülésén döntöttek a Lakástámogatási Alap idei költség­vetés-bővítéséről. Elena Szolgayová, a lakáspolitikai szekció főigazgatója azt mondta, hogy a javaslatot a kor­mány még szeptemberben meg fog­ja tárgyalmi. - A beérkezett kérvé­nyek kiértékelése után a minisztéri­um megállapította, hogy azok nagy részének eleget tud tenni, ha átcso­portosítja a Lakástámogatási Alap számára rendelkezésre álló forráso­kat - mondta a főigazgató asszony. Ezzel lehetővé válik egyes települé­sek bérházépítésének támogatása. A kérelmek összértéke 900 millió ko­ronával haladja meg az előzetesen becsült értéket, ezért az alap költ­ségvetését 278 millió koronával, 3,4 ntilliárdra szeretnék emelni. Veszélyes állami magánosítás Az MKP attól tart, hogy a Szlovák Villamosművek leendő, szintén álla­mi tulajdonba tartozó birtokosa bi­zonytalan helyzetbe hozhatja a szlo­vák társaságot. Bugár Béla, az MKP elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a külföldi céget is eladják, annak a magántulajdonosnak már nem lesz feltétlenül érdeke, hogy fej­lessze a Szlovák Villamosműveket. A magánberuházók szerint ez meg­alapozatlan állítás. - Minden tulajdo­nosnak érdeke, hogy fejlessze társasá­gát, és nem áll szándékában elnyomni azt - figyelmeztetett a Cseh CEZ szó­vivője, Ladislav Kriz. Az orosz RAO UES szóvivője is hasonló álláspontot képvisel. Szerinte az ő társaságuk magánosítása semmilyen hatással nem lenne a szlovák vállalatra. Bugár félelmeit a KDH tagjai is osztják. Ok párton belül fognak tár­gyalni a kérdésről. Az ANO és az SDKlXsemmilyen veszélyt nem lát a külföldi befektetők magánosításában. Hamis bankjegyet találtak Hamis ötvendolláros bankjegyet foglaltak le aZ Általános Hitelbank (VUB) egy nagymihályi fiókjában. A pénzt gyenge minőségű papírra nyomtatták, amelyen biztonsági ele­mek is elmosódottak voltak. Az őtven- dolláros tulajdonosa azt állította, hogy azt egy ismeretlen személytől vásárol­ta. A bankjegyet a Szlovák Nemzeti Bankban fogják megvizsgálni. Gyűlnek a forgalomból kivont fillérek A tíz- és húszfilléresek kivonása után eltelt nyolc hónap alatt össze­sen több mint 85 millió darab pénzérme érkezett vissza a Szlovák Nemzeti Bankba. Augusztus végéig 44,66 millió darab húszfilléres név­értékű érmét váltottak vissza. Ez a mennyiség a Szlovák Köztársaság 1993-as megalakulása óta kiadott érmék 16,27 százalékát teszi ki. A tízfilléresekből 40,53 millió darabot váltottak vissza. Ez az összes eddig az kiadott tízfilléresek 12,74 száza­léka. Az érmék megsemmisítését a nemzeti bank ellenőrzi. Uniós ózonpajzs-védelem Szigorúan ellenőrzik a veszélyes üzemeket A Föld ózonrétegének a védel­méről szóló törvény megsértése miatt a vállalatok 3 millió koroná­ig terjedő bírsággal sújthatók. A szóban forgó törvény július í-jétől lépett érvénybe. Ellenőrzik az ózonkárosító anyagok importőreit, a hűtő-, fagyasztó- és légkondici­onáló berendezéseket behozó és javító cégeket. Az európai uniós csatlakozással az említett anyagok kivitelénél és be­hozatalánál nem a Gazdasági Mi­nisztérium, hanem az Európai Bi­zottság engedélyére van szükség. A törvény továbbá megtiltja az ózon­károsító anyagoknak az egyszer használatos csomagolóanyagokban történő tárolását és piaci forgalma­zását. Kivételt képeznek az azonnal felhasználható anyagok. A jogsza­bály megszüntette az említet anya­gokkal és ezeket tartalmazó termé­kekkel kapcsolatos illetékkötelezett­séget. Ellenőrzik, hogy a vállalatok betartják-e a törvény által megfo­galmazott kötelezettségeiket. Az egy kilogrammnál nagyobb mennyiségű ózonkárosító anyaggal foglalkozó vállalatoknak rendszere­sen műszakiállapot-ellenőrzéseket kell végezniük. Az első félévben a hi­vatal ellenőrei nyolc ellenőrzést vé­geztek, amely segítségével tíz tör­vénysértést állapítottak meg. Több esetben bírságot is kiszabtak. Az ellenőrök inkább a vállalkozók elégtelen jogi felelősségtudatára mu­tattak rá, amely legfőképpen az egyes tiltott ózonkárosító anyagok Környe­zetvédelmi Minisztérium engedélye nélkül történő piaci forgalmazásában mutatkozik meg. Sokszor a cégek elfe­lejtik elküldeni a minisztériumnak a szükséges adatokat, sőt nem teszik le­hetővé az ellenőrzés elvégzését sem. • RGA / At fog menni az egészségügyi reform Pavol Hrusovsky, házelnök sze­rint a parlament szeptember 7-étől kezdődő ülésszakán hosszú eszme­csere fog folyni az egészségügyi reformról, ám némi módosítással elfogadják majd. A házelnök emlékeztetett, hogy a koalíciós pártok támogatásukról bizto­sították az egészségügyi minisztert, és folytatják a törvényekkel kapcsolatos tárgyalásokat. - Örülök, hogy Rudolf Zajac miniszter úr az egészségügyi re­formok megismertetésének olyan for­máját választotta, amely lehetővé teszi, hogy a parlamentben elfogadásra ke­rüljenek - mondta Hrusovsky. A Ke­reszténydemokrata Mozgalom (KDH) is támogatja a reformot, öt módosító­javaslatot készítettek az egyes törvény- javaslatokhoz. Ezekről még a jövő hé­ten akarnak tárgyalni a miniszterrel. Olyan kompromisszumos megol­dásra fognak törekedni, amely a ke­reszténydemokrata képviselők számá­ra is vonzóvá és elfogadhatóvá teszi az egészségügyi törvényeket. Hrusovsky ezenkívül az ülés fontos napirendi pontjának tartja a Büntetőtörvény­könyv és a büntetőtörvény rekodifiká- cióját. - Negyven év után most elő­ször kerül sor ilyen alapvető változta­tásra a büntető-törvényhozás körében - jelentette ki a parlament elnöke. Ed­dig egy képviselő sem terjesztett be olyan módosító javaslatot, amely meg­akadályozná a törvények elfogadását. A parlament 18 hónap után most vég­érvényesen dönteni fog a házszabály­módosításról. Hrusovsky a módosítás legjelentősebb részének az európai ügyekért felelős bizottság megszervezé­sét tartja. - A parlament ülése előtt még találkozni kívánok a politikai pártok és mozgalmak képviselőivel, hogy megvi­tassuk a házszabállyal kapcsolatos javas­latokat - jegyezte meg a házelnök. Új munkahelyek Kelet-Szlovákiában Októbertől megközelítőleg 4500 új munkahely létesül a kelet-szlovákiai Kenyhecen, ugyanis két könnyűipari befektető fog letelepedni az ipari parkban. Jozef Konkoly, a település polgármestere elmondta, hogy két is­mert nyugat-európai vállalatról van szó, amelyek nevét szeptember végéig fogják nyilvánosságra hozni. Az egyik cég 3 ezer, a másik 1500 új munkahe­lyet fog létesíteni. A közelmúltban kezdődtek meg a tárgyalások egy har­madik, francia befektetővel, amely to­vábbi 600 munkahelyet biztosítana. Négy befektető ezekben a hetek­ben fejezi be gyárcsarnokainak épí­tését a kenyheci ipari parkban. A kassai Jisimex élelmiszeripari társa­ság szeszfeldolgozással, a Dorsvet társaság gyümölcs- és zöldségfel­dolgozással fog foglalkozni, az Evans pedig élelmiszerek csomago­lóanyagait gyártja majd. Imrich Camaj fuvarozással foglakozó cége szintén az ipari parkban bérel he­lyiségeket. A Molex Slovakia és a Gilbos Slovensko sem hiányzik az ipari parkból, amelyek már 800 em­bernek biztosítanak munkát. Dönteni kell: hittan vagy etika? Folytatás az 1. oldalról A módszertani-pedagógiai központ szerint a városokban az etikai neve­lést, a falvakban pedig a hittant vá­lasztják többen, de országos viszony­latban 50-50 százalékos a megoszlás. Az iskoláknak biztosítaniuk kell a ka­tolikus hittanon kívül más felekeze­tek hittantanítását is, még akkor is, ha csak egy gyermek igényli azt. Az iskolaigazgatók úgy vélik, hogy ezt nem lehet megvalósítani, hiszen a miniszteri rendelet szerint egy tanulói csoportot minimálisan 12 diáknak kell alkotnia. A kisebb iskolákban az etika­órákon az osztályokat összevonják, hogy kitöltsék a csoportot. - Etika­órán elvileg összevonhatnák az elsősö­ket az ötödikesekkel, akik szintén köte­lezően tanulják a tantárgyat, azonban a gyakorlatban ezt nem nagyon ajánl­juk. A felső tagozatos tanárok ugyanis nem rendelkeznek alsós képesesítéssel - hangsúlyozta Murová. Az etikát választó gyermekek jár­nak a legrosszabbul, hiszen még tan­könyvvel sem fognak rendelkezni, sőt, valószínűleg szakképesítés nél­küli tanítók fogják őket tanítani. Félmilliárddal többe kerül az új híd A Közlekedési Minisztérium elfogad­ta, hogy Pozsony most épülő új hídjá­nak építési költségei közel 700 millió ko­ronával fogják meghaladni az eredetileg tervezett költségvetést. A többletkiadá­sokat egyebek mellett az építési munká­latok elhúzódása okozta, valamint az új mértékű hozzáadottérték-adó (DPH) bevezetése is hasonló eredményt hozott. Ilyen módon az építési költségek 401 millió koronával, az adóterhek 277 millió koronával emelkedtek. Az építkezés költségvetésének emeléséről a miniszté­rium és az önkormányzat közösen fog határozni. Tomás Sarluska, a közlekedé­si tárca szóvivője szerint viszont a végső döntés az önkormányzat kezében van. A híd eredetileg, 2003-ban tervezett költségvetése 3,6 milliárd koronás rá­fordítással számolt. Az állami költség- vetés anyagi erőforrásai mellett az Eu­rópai Befektetési Bank is részt vállalt a projektben. A tervek szerint 2005-re elkészülő építményre összesen 1,8 milliárd korona uniós pénz érkezik. A függetlenek várakoznak A Mikulás Dzurinda miniszterel­nök által megszólított független parlamenti képviselők várják a kor­mányfő további lépéseit. - Szá­momra teljesen mindegy. Ok akar­ják kiegészíteni a kormány létszá­mát, megvárjuk, mit tesznek — mondta tegnap Ladislav Polka, aki hozzátette, elmondták véleményü­ket az együttműködésről, most a miniszterelnöknek kell lépnie. Ugyanezt a véleményt képviseli Miroslav Abelovsky is. Elmondása szerint úgy érzi, hogy a függetlenek és Dzurinda között nem lesz sem­milyen egyezség.- A mi feltételeink világosak - mondta Polka. - Részt szeretnénk venni a törvények előkészítésében, és szorgalmazni fogjuk, hogy a költ­ségvetés kidolgozása során csök­kentsék az állam kiadásait. Polka nem zárja ki annak a lehető­ségét sem, hogy ha az SDKU nem jön ki jobb jelölttel a parlament alel­nöki posztjára, akár Abelovsky is betölthetné ezt a tisztséget. Ám a képviselőnek az a véleménye, hogy nem ez Abelovsky fő célja. Száraz Róbert jegyzete „ Imhol a föld alá megyünk... Bányászváros szülötteként min­dig különös, romantikus érzések fognak el bányásznap környékén. Bár - mint egy néhány éve meg­tudtam - a szeptember első vasár­napján lezajló, sörvirslibe torkolló ünnep és rendezvénysorozat vegytiszta szocreál kreáció, a föld alatt dolgozóknak azért korábban is volt napjuk, sőt, szentjük is, je­lesül decemberben, Borbálakor. Ám a selmeci hagyományok rend­kívüli erővel hatnak ma is, átütve a sztálinista álruhán. Talán nincs is még egy olyan szakmája a vi­lágnak, amely ily módon tartja, őrzi ősi kultúráját. Bánya már álig, ám a szakmai szervezetek, szövetségek és egyletek szaporo­dóban, egyre több akad. Az említett különös érzések éppen ebből a fentebb említett kettősség­ből fakadnak. A maszatos arcú, vil­logó mosolyú sztahanovista mun­kahősök keverednek emlékeimben az aranypitykés, zsinóros, bocs- kaisapkás, büszke tekintetű bá­nyászemberekkel. Az elmúlt rend­szer ikonként használta, szentként emelte fel az erőskarú, egymás iránt végsőkig szolidáris munkáso­kat, de bizony az állam és az Rt. korábban, a háború előtti időkben is komoly megbecsülésben részesí­tette őket. A legendás juttatások, (lakás, szénjárandóság, hűségjuta­lom) nem szocialista találmány, a Magyar Állami Kőszénbánya Rt. vezetői is tudták már, hogy a haté­kony termelés legfőbb letétemé­nyese maga a bányász, az ember, akit bizony meg kell becsülni. Nagy tisztesség volt, biztos megél­hetést jelentett bekerülni a céghez. A világgazdaság nagy úr az éle­tünkben. Az egyre nyíló piacok nem segítették ezt a szakmát, az olcsóbban termelő konkurencia, a mitikus „világpiaci energiaár” de­rékba töri a hazai bányászromanti­kát. Nem kellenek a munkahősök, csak az olcsóbb dömpingáru, nincs értéke az önfeláldozásnak sem. Egy kultikus világ tűnik tova sze­münk láttára, még vissza-vissza- nézve, önmagát fáradtan ünnepel­ve. Nehéz a búcsú, mert ma is so­kunk orrában ott a várost is beterí­tő, meddőhányóról jövő fanyar, kénhidrogénes szag, fülünkben ott csörömpölnek monoton a libegő csillék. De ez már tényleg csak emlék. A gyerekek nem ismerik a különös szavakat, „solni”, „sifer”, „faléz”, bezártak az utolsó aknák is. Még egy-két évtized és föld alá megy az utolsó bányász is. Emlék­szem nagyanyámra, aki azonnal felkapta a fejét, ha megállt a szállí­tósor, hmmm, valami nem stim­mel... igen, ez a csend... valami baj van? Tényleg. Baj van? iS? HÍDLAP Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: PappJános Rovatvezetők: Bartal Tímea [régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika), Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Cziglcr Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Lapterv: Balage P Szeder Tervezőszerkesztők: Ágfalvi Loretta, Latkóczy Béla Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750, telefax: +36 ( 33 ) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36.(33 ) 510-040 Felelős kiadó: dr. Gál Nóra vezérigazgató Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: + 36 ( 33 ) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 • Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft.. 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents