Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-02 / 174. szám

4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. szeptember 2., csütörtök MAI TÉMA Fölveszik-e a gólyák a diákhitelt? Fontos tudnivalók a diákhitelről 2ooi óta van lehetősége a felső­fokú oktatásban résztvevőknek, hogy tanulmányaik és életük meg­könnyítése érdekében diákhitelt igényeljenek. Hamarosan minden felsőfokú intézményben elkezdődik a 2004/2005-ös tanév őszi sze­mesztere, tehát az igénylés kérdé­se aktuálissá vált Rövid összeállí­tásunkban a legfontosabb kérdé­sekre igyekszünk választ adni. Új igénylő esetében Fontos a tájékozódás, a hitel előnye­iről, igénylési feltételekről, törlesztés­ről, a hitel összegéről. A diákhitelncl olcsóbb hitelkonstrukciót nem lehet találni, ugyanis úgy van kialakítva, hogy az egyéb szabad-felhasználású hiteleknél mindig is jóval kedvezőbb legyen. Az igényléshez szükséges cso­magot a nagyobb postahivatalokban, illetve az együttműködő bankok, pénzintézetek kijelölt fiókjaiban vala­mint a Hallgatói Információs Köz­pontban (Budapest, Reviczky u.) sze­rezhetik be. A hiteligénylési adatlapot (013), pontos és hiánytalan kitöltés után, beszerzési helyén kell leadni. A hitelt a félév során bármikor lehet igé­nyelni, de ha az első kifizetéskor, ok­tóber 15-én már szükséges lenne az összeg, akkor az igénylést szeptember 15-ig le kell adni és addig be is kell iratkozni a tanintézetbe. Régi ügyfeleknek Ha semmi sem változott az előző tanév óta (felsőfokú tanulmány foly-. tatódik és hiteligénylési idő is ren­delkezésre áll, nincs változás az ada­tokban), akkor csak mihamarabb, le­hetőség szerint szeptember közepéig be kell iratkozni a tanintézetbe, és október 15-én érkezik a kéthavi (szeptember-október), egyösszegű igénylés esetén természetesen a fél­éves diákhitel. Ha csak később, pél­dául októberben sikerül beiratkozni, akkor csak a rá következő hónapban, ebben az esetben novemberben érke­zik a hitel, persze visszamenőleg is megkapja a hallgató az összeget. Adatváltozást 14 napon belül kell bejelenteni. Ehhez szükséges nyom­tatvány a postán illetve egyes bankfi­ókokban szerezhető be, vagy költhe­tő a diákhitel honlapjáról. Pár szó a törlesztésről A törlesztési kötelezettség kezdete a hallgatói jogviszony megszűnésé­nek, legkésőbb azonban a hitel­igénylési idő elteltének időpontját követő hónap első napja. A kötelező törlesztő részletet mértéke: a törlesz­tés beálltának, valamint az azt köve­tő évben a mindenkori minimálbér 6 százaléka. (2004-ben 3.180 Ft/hó) A törlesztés harmadik évétől a két év­vel korábbi tényleges (szja köteles) jövedelem havi átlagának 6 százalé­kát, vagy ha a jövedelem átlaga nem éri el a mindenkori minimálbért, ak­kor a minimálbér 6 százalékát kell havi törlesztő részletként megfizet­ni. Törleszteni kizárólag banki át­utalással lehet! A diákhitel előtörlesztés esetén - a hazai banki gyakorlattal ellentétben - a Diákhitel Rt. nem számít fel bün­tető kamatot, sőt az így befizetett öszszeg rögtön a tőketartozást csök­kenti, így akár jelentősen csökkent­hető a törlesztési idő. Az előtörlesz­tés nem mentesít a kötelező havi tör­lesztő részlet befizetése alól. Ha a kötelező törlesztő részletnél töb­bet fizet be valaki, akkor azt túlfizetés­ként tartják nyilván a diákhitel köz­pontban. Minden évben, az éves egyen­legértesítőben tájékoztatást küld a túlfi­zetésről a Diákhitel Rt. Amennyiben az ügyfél úgy rendelkezik a túlfizetést elő­törlesztésként számolja el az Rt. Ha az esedékes havi törlesztő­részlet nem érkezik be a hónap 5. napjáig, akkor késedelmi kamatot számítanak fel. A 2003. január 1-je előtt kötött szerződések esetén 12 havi törlesztő-részlet elmaradásakor, az azután kötött szerződéseknél 6 havi törlesztő-részletnek megfelelő követelés esetén utoljára felszólít az Rt. a tartozás rendezésére, és ha ez hatástalan, kötelesek felmondani a szerződést. Ha erre sem történik tel­jesítés, akkor a Diákhitel Rt. az álla­mi adóhatóságnál (APEH) intézke­dik a behajtásról. Még több informá­ció: www.diakhitel.hu, vagy a 06-40­24-00-24-es számon (helyi tarifával hívható információs vonal). • összeállította: nil A Magyar Köztársaság Kormányának 119/2001 (VI.30.) számú kormány rendelete megteremtette a jogi alapot, hogy 2001 szeptemberétől ha­zánkban egy olyan országos szintű hallgatói hitelrendszer működhessen, amelynek lényege, hogy a felsőoktatáshoz való hozzáférés esélyének nö­velése, a megélhetési és a tanulási feltételek javítása érdekében a hall­gatóknak hitelt biztosítson tanulmányaik idejére. A diákhitel rendszeré­nek létrehozásával egyidejűleg a kormányrendelet intézkedett a Diákhitel Központ Rt. megalakításáról is. A diákhitel igénylésére jogosultak azok a „Felsőoktatási-törvény” által meghatározott képzési formákban, felsőfokú képzésben részt vevő nap­pali, levelező, esti, illetve a távoktatás keretében tanuló - akár államilag finanszírozott, akár költségtérítéses - beiratkozott, aktív hallgatók és ta­nulók, akik: felsőfokú akkreditált iskolai rendszerű szakképzésben, főis­kolai és egyetemi szintű alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, illet­ve magyarországi felsőoktatási intézmény beiratkozott hallgatójaként külföldi ösztöndíjas képzésben vesznek részt. További feltételek: magyar állampolgárság (illetve menekült jogállás), a hiteligénylés benyújtásakor 35 év alatti életkor, az igénylőnek nincs, sem korábban kötött - jelenleg is érvényes - diákhitel-szerződése, sem korábban kötött, de azóta már megszűnt diákhitel-szerződésével kapcsolatos tartozása. A 2004/2005-as tanévben a felvehető hallgatói hitel legkisebb havi ösz- szege 10 000 Ft, köztes összegei 15 000 Ft, illetve 21.000 Ft, legnagyobb összege 25 000 Ft. A hallgatói hitel aktuális kamatlába a 2004/2005-as tanév I. félévére évi 11,95 %• A diákhitel első folyósítási napja a 2004/2005 tanévben: 2004. október 15. (amennyiben szeptember 15-ig megtörténik a beiratkozás és a hiteligénylés új ügyfél esetében). Tina (tanuló) Még gondolkodom a dol­gon, két hetem van rá, hogy döntsék. Ismerőseim elbu­lizzák a pénzt, nem foglal­koznak a visszafizetéssel. El­vileg nem szorulok rá, mert otthon­ról támogatnak, de nem szeretnék függeni a szüleimtől. Amikor végez­tem a sulival, ki szeretnék menni külföldre, ami azt jelentené, hogy nem tudnám azonnal törleszteni. Anikó (tanuló) Azért igényeltem a diákhi­telt, mert muszáj volt. Saj- - nos a családom anyagi hely- ■ ’A zete nem engedne meg a ta- m. níttatásomat. A diákhitelből fogom fedezni a kollégiumi díjat, a menzát, az utazást. Havonta föl fo­gom venni a 25.000 forintot, azaz a maximális összeget. Amint sikerül munkát találnom, lemondom a hitelt. Gyöngyi (tanuló) Valószínűleg fölveszem a hi­telt, mert édesanyám, úgy találta, hogy megéri. O egyedül nevel engem és a testvéremet, ezért csak így tudjuk megoldani, hogy iskolába jár­hassunk. A tanítóképző főiskolára fogok járni, tanító szakra. Az utazás, a kollégium és az étkezés fedezésére szükségem lesz a pénzre. Gyöngyvér (tanuló) Fölveszem a diákhitelt, an­nak is a maximális összegét, mert mindig szükség van a pénzre. Két testvérem van, ők is tanulnak. Egyikük ál­talános iskolába jár, a nagyobbik kö­zépiskolás. Sokat gondolkodtam a dolgon, és úgy érzem, felelős dön­tést hoztam. Remélem, zökkenő- mentesen tudok majd törleszteni. Sikeres volt a szűrőprogram A „Mi száMOLunk a gyerekkel" elnevezésű egészségügyi rendez­vénysorozat piros londoni buszát, amelyet a tatabányai Tesco áru­háznál parkoltak le, sok nagycsa­ládos kereste fel. Ortopédiai és szemészeti szűréseken vehettek részt a gyerekek, a szülők pedig az egészséges táplálkozásról kap­hattak felvilágosítást. Az Egészségügyi, Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szakmai fel­ügyeletével, valamint a Mól Rt. tá­mogatásával zajló gyermek-egészség­ügyi szűrőprogramnak „otthont adó" buszban ortopédiai és szemészeti szűréseken vehettek részt a gyerekek. Farkas László szakorvos az ortopédi­ai vizsgálatok eredményéről elmondta, hogy sok gyereket, a megvizsgáltak mintegy 10 százalékát kellett szakren­delésre továbbküldeni, de magas volt azok száma is, akiket bár nem kellett beutalni, ortopédiai problémájukat ke­zelni kell. Az orvos szomorúan számolt be arról, hogy a megvizsgált gyerekek közül csak nagyon kevesen sportolnak. A rendezvény szemész szakorvosa, Hank Csilla a szemészeti vizsgálatok eredményéről szólva elmondta, hogy a vizsgált gyerekek körülbelül 30 százalé­kát küldték tovább szakrendelésre, 80- 90 százalékban rövidlátás gyanújával utalták be őket. Török Zoltán táplálko­zási tanácsadó adataiból kiderült, hogy a testsúlymérésre jelentkezett gyerekek közül minden tizedik volt túlsúlyos, s ez sajnos megfelel az átlagnak. A gyermekszűrések mellett az ÁNTSZ Komárom-Esztergom Me­gyei Intézetének munkatársai felnőt­tek számára adtak felvilágosítást a parlagfűvel, valamint a méhnyakrák- és az emlőszűréssel kapcsolatban. Örömmel tapasztalták az ÁNTSZ munkatársai, hogy a lakosság egyre tájékozottabb a parlagfűvel kapcsolat­ban. Molnár Krisztina, a szűrési koor­dinációs részleg munkatársa arról szá­molt be, hogy sokan még mindig nem tudják magukon elvégezni az önvizs­gálatot. Az egészségfejlesztési osztály munkatársai felnőttek részére táplál­kozási tanácsokat is adtak. A dietetikus úgy látja, a lakosság tájéko­zott az egészséges táplálkozást illető­en, gondok a megvalósítással vannak. • NIL Manga Jánosra emlékezünk Huszonhét éve, 1977. szeptem­ber 2-án hunyt el Manga János néprajzkutató, folklorista, a törté­nelemtudomány kandidátusa. Kö­vetkező összeállításunkkal az ő munkássága előtt tisztelgünk. Manga János 1906. június 24-én született Pereszlényben. Elsőként ta­nítói oklevelet, majd 1941-ben a ko­lozsvári egyetemen bölcsészdoktorá­tust szerzett. 1929-től szlovákiai ma­gyar falvakban, majd a járási központ­ban, Érsekújváron tanított. 1941-től a budapesti Néprajzi Múzeumban dol­gozott, mint muzeológus, 1949-től a balassagyarmati Palóc Múzeum igaz­gatója volt. 1957-58 között a Népmű­velési Intézetet vezette, végül nyugdí­jazásáig az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának tudományos főmunka­társa, illetve osztályvezetője volt. 1960 és 1963 között a budapesti Nép­rajzi Múzeum megbízott főigazgató helyettesi posztját is betöltötte. Az 1930-as évektől a pozsonyi rá­dió magyar adásának első szerkesz­tőjeként kezdett népzenét gyűjteni, főként szlovákiai falvakban. Elsősor­ban ünnepi népszokásokkal, római katolikus vallásos néprajzzal és pász­torművészettel foglalkozott. Az Ipoly és a Garam mente, Zoborvidék és Mátyusföld magyar­lakta községeiben végzett néprajzi gyűjtést. Vizsgálta a jeles napok, ün­nepek magyar-szlovák vonatkozásait. Foglalkozott a magyar és a szlovák népszokások interetnikus kapcsola­taival, tanulmányokat tett közzé a magyarországi szlovákok néprajzá­ról. Számos tanulmánya, cikke jelent meg a szakfolyóiratokban, még halá­la évében is aktívan dolgozott. • SEM Cél: közelebb hozni egymáshoz az embereket A szórakozás, az emberek egymáshoz való közelebb hozzása volt a fő cél az oroszkai falunapon. A gazdag program keretében volt női foci, erős emberek versenye és sörivó verseny is. Ötödik alkalommal rendezték meg az oroszkai falunapot. A nap szent­misével kezdődött a római katolikus templomban. Weny Károly lekéri plébános a család és a község szere­péről szólt, de felhívta a figyelemét arra is, hogy nem elég ölbe tett kéz­zel várakozni, hiszen nemcsak a pol­gármester dolga, hogy intézze a falu ügyeit, hanem a lakosoknak is ötle­tekkel kell segíteniük munkáját. A szentmisét követően a program a futballpályán folytatódott, ahol a női csapatok mérték ossz erejüket. A ku­pát Oroszka vihette haza, második helyen Zalaba végzett, őket követte Csata és Garampáld. A nézőközön­ség férfi tagjai csak azt nehezményez­ték, hogy a hölgyek a meccs végén nem cseréltek mezt. A kultúrműsor keretében fellépett többek között a csatai Romane Jíle cigányzenekar, a zselízi Kincső néptáncegyüttes, vala­mint Somló Tamás. A nézőközönség férfi tagjai sörivásban és zsákhordás­ban is összemérhették erejüket, majd a program utcabállal zárult. Oroszka polgármestere, Nagy La­jos lapunknak elmondta, hogy a fa­lunap - amely évről-évre sikeresen valósul meg - célja, hogy közelebb hozzák egymáshoz a község lakossá­gát. Idén első alkalommal volt gu­lyásfőző verseny, amelyre mintegy 15 csapat jelentkezett be. • CzM

Next

/
Thumbnails
Contents