Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-31 / 172. szám
RÉGIÓ 2004. augusztus 31., kedd • HÍDLAP 5 Nem egyszerűen időtöltés, játék vagy sport. A csocsó, mint olyan: egészen másmilyen. Szerelmi bá- nat-feledtető, fanatikus révületgerjesztő koncentráció-orgia; dühroham a pörgető ellenfél harmadik szándékból bepattant labdájától; fertályórányi heves szívverés, boldog eufória a diadal után, kielemzeve a derbit; reszkető, izzadt kéz a csodaváráskor, 9:o-s állásnál, aggódva, hogy fejet kell hajtani az íratlan szabálynak, és a csúfos zakó után átmászni az asztal alatt; személyiség, életstílus, attitűd árulkodó fátyolleb- bentője; az ellenfelek közti kölcsönös tisztelet; kiakasztott asztalon végtelen íngyenpartik öröme, majd az elképzelhetetlen megunás-határig jutás; nagyképű- nagyszájú arrogánsok lélektani hadviselése; szerény profik rejtett mosolya váratlan és sikeres csel után; fél tucat „a győztes ki van híva”-ötvenes kijózanító látványa; a „csak 7 golyó van?” keserű fölismerése; zárórakor kidobott örökrangadó-betyárok; az olimpiai sátor bajnokságának vibráló hangulata (van képünk hozzá). A csocsó, mint olyan A megye öt új vitéze Újabb öt ember tett vitézi esküt, és lett a Vitézi Rend tagjává, valamint nyolcán kapták meg a rend által 1995-ben alapított II. világháborús emlékérmet a hét végén. A VFitézi Rend alapítója vitéz nagybányai Horthy Miklós. A rendet azonban csak az 1989 évi II. törvény alapján 1992-ben jegyezték be a Fővárosi Bíróságon. — Jogállása szerint társadalmi szervezet, melynek joghatósága kiterjed a világ összes országára, az összes vitézre, bárhol is éljenek — ismertette az ünnepségen vitéz Szendrő Péter, a Vitézi Rend Komárom-Esztergom megyei székkapitánva. A rend az alapító akaratának megfelelően magyar, székhelyt: Magyarországon van. A világon egyedül a hazai szervezet van törvényesen bejegyezve. A rend jelenlegi helyzetére vonatkozóan annyit mondott Szendrő Péter, hogy elszomorító a széthúzás, ami tapasztalható a renden belül. Ezen probléma megoldására tavaly óta folynak a tárgyalások. Ezért is maradt el tavaly az ünnepélyes avatás, amire szintén most került sor. 2004. augusztus 28-án az esztergomi Mindszenty iskola dísztermében Turcsányi János (Esztergom), Szendrő Lilla Szabina (Esztergom), Németh Attila Imre (Tatabánya), Németh Zoltán (Réde), Vécsey Gábor (Tatabánya) tettek esküt, s váltak a rend teljes jogú tagjaivá. A rend vezetése II. világháborús emlékérmet adományozott Nyulász Kálmánnak, Bognár Ferencnek, Füvessi Józsefnek, Patkó Jánosnak, Stréhli Antalnak, poszthumusz Almás Józsefnek, Horváth Kálmánnak és Tartsay Majzik Viktornak. Az érmek átadását és az ünnepélyes eskütételt követően személyesen gratulált az új tagoknak és az emlékérmek tulajdonosainak a megye székkapitánya mellett vitéz Vécsey László tiszteletbeli törzskapitány és vitéz Dienes Jenő vitézi hadnagy. Az ünnepségen Szendrő Péter hangsúlyozta, hogy a Vitézi Rend célja, hogy támogassa a magyar haza védelmében kitűnt és nehéz helyzetben levő volt harcosokat, valamint hogy felkutassa, gondozza a magyar hősi halottak sírjait. Ennek kapcsán a múlt évi állományülésen felvállalták, hogy helyreállítják a szentgyör- gymezői „Hősi temetőben” nyugvó 1. világháborús halottak emlékhelyét. 2003 őszén áttanulmányozták a Hadtörténeti Intézet levéltárában fellelhető katonai lelkészi halotti anyakönyv B kötetét. Ez 1918. február 9- től tartalmazza a szentgyörgymezői temető katonai parcellájába temetettek adatait. Az anyakönyv szentgyör- gygymezői vonatkozású része a vöröskatonák temetéseivel végződik. Sikerült feldolgozni a bécsi hadilevéltárból hazahozatott, az 1918. február 9. előtti temetettek halotti jelentéseit is. Ezek alapján 385 személyt temettek el. Szendrő Péter kérésére a Polgár- mesteri Hivatal a temetőrészt kimérette, és külön al betétszámmal látta el, így lehetőség van alapítvány létrehozása után a temetorész helyreállít- tatásának megtervezésére, védetté nyilvánítására, folyamatos karbantartására, bekerítésére, az itt nyugvók neveinek emléktáblákra vésetésére, a tetnetettek adatainak a helyi levéltárban történő tárolására. A II. világháborús kereszt mögötti területen helyeznék el a magyar katonák emlékét őrző kereszteket. A Hősi parcellától a Duna és a kerítés felé eső területen helyeznék el a csalamádé temetőben tömegsírba temetett szovjet katonák emléktábláját. A Hadisírgondozó Iroda vállalná az engedélyek beszerzését és az exhumálást. így ezen a részen egy I-II. világháborús katonai emlékhelyet alakíthatnának ki - ismertette a Vitézi Rend Komárom- Esztergom megyei székkapitánya. • Szalai Andrea Szükséges a Szent Istváni üzenet megtartása Mivel Szent István ünnepét a kő- hídgyarmatiak Fehérgyarmaton, a Gyarmati Vigasságokon töltötték, csak a hét végén emlékeztek meg a községben első királyunk emléknapjáról, szentmise keretében megköszönték a gazdag termést és megáldották az újkenyeret A rendezvény ünnepi szentmisével kezdődött, amelyen Nagy' Gábor Sebesty'én Kőhídgyarmaton is szolgálatot teljesítő plébános köszöntötte a vedégeket és a helyieket. A címeres magyar zászlóval és Kőhídgvarmat címerével ellátott zászlóval bevonuló fiatalok népviseletben tisztelegtek az ünnepelt nagysága előtt. Prédikációjában Nagy' Gábor Sebestyén Szent István céljai kapcsán a mai ember céljaira utalt, amelyeknek helyeseknek kell lenniük, egyébként az élet harccá és küzdelemmé válik számunkra. Elmondta, meg kell elégednünk a hellyel, amelyet Isten rendelt számunkra, és nem szabad másokat félrelökve előretörnünk. A szertartás végén a plébános megáldotta a terményeket és az újkenyeret, majd a jelenlevők a községháza előtti Szent-István szoborhoz vonultak, hogy ott folytatódjon a megemlékezés. Itt elhangzott Szent István könyörgése, a helyi polgár- mester, Magát László üdvözlése, aki külön köszöntötte Kőhídgyarmat testvérközségének, Tokodaltárónak polgármesterét, Varga Jánost és feleségét, a fővárosi Fidesz elnökség tagját, Bartal Sándort, valamint a 85 éves Mucha Pált, aki a kultúra területén rengeteget tett a településért. Az ő nevéhez fűződik a kulturális tevékenység mellett Kőhídgyarmat krónikájának elkészítése is. Születésnapja alkalmából az önkormányzat nevében Magát László Kőhídgyarmat címerének aranyfokozatú emlékplaketjét és köszönő oklevelet adományozott Mucha Pálnak. Az ünnepi beszédet Bartal Sándor tartotta, aki hangsúlyozta Szent István jelentőségét és tevékenységi körét. A történelmi visszatekintés után az istváni üzenetet tolmácsolta, amely szerint határon túl is merni kell megmaradni magyarnak, használni kell az anyanyelvűnket, szükséges a nemzeti önmegbecsülés, nemzeti ünnepeinket meg kell ünnepelnünk és magyar oktatási intézményekbe kell íratnunk gyermekeinket. A megemlékezés végén a helyi Új Hajtás néptáncegyüttes örvendeztette meg a közönséget. • -ARTÜlésezett Dunaalmás testületé Tegnap délután ülésezett Dunaalmás képviselő-testülete. A képviselők - az előzetes kiírásnak megfelelően - elsőként meghallgatták, majd megtárgyalták a féléves pénzügyi beszámolót. Ezt követően szó volt a közoktatási intézményeket érintő kérdésekről, valamint az alapító okiratok módosításáról. A település első emberei jóváhagyták az óvoda szervezeti és működési szabályzatát és minőségirányítási programját, majd ingatlanértékesítésről is döntöttek. Szlovákiai egyetem tanára lehet Bokros Lajos Elképzelhető, hogy Bokros Lajos az ősszel kaput nyitó első önálló szlovákiai magyar felsőoktatási intézményben, a komáromi Selye János Egyetemen tanít majd. Erre Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese utalt nemrég egy szlovák lapnak adott interjújában. Csáky közölte, hogy a héten találkozik a volt magyar pénzügyminiszterrel, aki most fejezi be a Világbankban folytatott tevékenységét, és tervei között szerepel, hogy valamelyik egyetemen tanítson. Csáky Pál nem nevesítette ugyan, hogy a Selye János Egyetemről lenne szó, de nem hivatalos értesülések szerint, a szeptember 13-án nyitó egyetemen az alapítók szívesen látnák a magyar pénzügyi szakembert. • SEM Tanévnyitó ünnepély A nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános és Művészeti Iskola tanévnyitó ünnepségét ma 18 órától tartják a felső iskolában. Az új tanév első tanítási napja 2004. szeptember l-jén, szerdán lesz, az első tanóra reggel 8-kor kezdődik. Változik a jegyzői és polgármesteri fogadóórák időpontja Szeptembertől megváltoznak a jegyzői és polgármesteri fogadóórák időpontjai Nagymaroson. Szeptember 1-jétől egységesen szerdán délután kettő és négy óra között tart a település jegyzője és polgármestere fogadóórát. A várakozások csökkentése érdekében a Polgármesteri Hivatalban kérik, hogy előzetesen jelentkezzenek be időpont-egyeztetés céljából. • ÁK Fejlesztési tervek Neszmélyen Az új tanév kezdetével Neszmély is csatlakozik az iskolatej-akcióhoz, ezenfelül az önkormányzat mind a 110 diák iskolakezdését támogatja. Bár nem az iskolakezdéssel kapcsolatos, de a lakók életét nagyban érintő információ, hogy a település a SAPARD-program keretében a neszmélyi téglagyár és a Hiltop közötti útszakasz felújítására illetve a faluközpont kialakítására kér támogatást. A tervek szerint a környezetvédelmi alaptól az ivóvíz hálózat felújítására kér majd támogatást a település. Neszmélynek van ugyan saját kútja, de annak vize kénes, ezért egy kéntelenítő és egy tisztító megépítésére van szükség. A több mint 40 éves vízhálózat régi eternit csövekből áll, ami szintén káros az egészségre, tehát az ivóvíz hálózat felújítását fontos feladatának tekinti az önkormányzat. • SEM