Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-08-31 / 172. szám

2 HÍDLAP • 2004. augusztus 31., kedd S Z L 0 V A K I A Felszámolják az iskolákat Összesen 207 iskola járult meg­szüntetési kérvénnyel az Oktatási Minisztériumhoz. Martin Frone ok­tatási miniszter hétvégén a TA3 hír­televíziónak tett nyilatkozatában el­mondta, hogy a tárca eddig 1400 kér­vényt kapott, amelyek az iskolák szervezeti átalakítását vagy megszün­tetését célozták meg. A miniszter ar­ról is tájékoztatott, hogy a kérvények egy része a meghatározott beadási határidő után érkezett hozzájuk. En­nek ellenére szavai szerint igyekeznek mindegyiknek eleget tenni. A nagy­számú igénylés viszont azt is ered­ményezte, hogy néhány iskola eseté­ben nem teljesen biztos, hogy elkez­dik-e az idei tanévet. Frone elismeri az oktatási intéz­mények összevonásának indokoltsá­gát is, mivel az elsősök száma évről évre csökken. Vizsgálják Zajac feljelentési ügyét Rudolf Zajac szeptember 22-én fog tanúskodni a parlamenti szava­zatvásárlások nyomán elindított nyomozásban. A feljelentést maga a miniszter tette még júniusban, ami­kor azzal vádolták meg, hogy az egészségügyi törvények támogatásá­ért cserébe pénzt adott egyes képvi­selőknek. Zajac a feltételezéseket felháborítónak tartja, és elmondása szerint ezzel a feljelentéssel is bizo­nyítani szeretné a sajtóban napvilá­got látott állításokat. A miniszter múlt csütörtökön, az egészségügyi bizottság ülésén jelen­tette ki, hogy sértőnek tartja, ha va­laki ilyen jellegű televíziós nyilatko­zatokat tesz, vagy az újságban hozza nyilvánosságra feltételezéseit. - Mi­vel az a médiában már többször el­hangzott, csupán értesítettem róla a Főügyészséget is — mondta Zajac. Egyszerűbb eljárás kell a határon Pavol Hrusovsky házelnök és Ivan Gasparovic államfő a cseh-szlovák ha­tárőrizeti rendszer egyszerűsítését kérte Vladimír Gross cseh kormány­főtől. A parlament elnöke szerint enyhíteni kellene azon a szigorító ja­vaslaton, amellyel Csehország a két ország közti határrendszerről szóló megegyezést szeretné megváltoztatni. A szlovák parlament elnöke tárgya­lásokat indítana arról, miként lehet változtatni az eddigi feltételeken. Hrusovsky úgy véli, hogy év végéig sikerül a két országnak megegyezni, és olyan javaslatot előterjeszteni, amely Szlovákiának, Csehországnak és az Európai Uniónak egyaránt megfelel. Aláírásgyűjtés a népszavazásért Holnap indul az Európai Alkot­mány népszavazással történő elfoga­dását ösztönző aláírásgyűjtés. Az ak­ció szervezői a polgárok aláírásait Ivan Gasparovic köztársasági elnök­nek szeretnék eljuttatni, hogy ösztö­nözze a referendum kiírását. A népszavazáspártiak az alkot­mány durva megsértéseként értékel­nék, ha az ország lakosait kihagynák a törvény véleményezéséből. • -K­Egységes középiskolai érettségi rendszer A szakmunkásokra idén még biztosan nem vonatkozik a rendelkezés Hosszú előkészítés után elkészül a középiskolák új érettségi rend­szere. Az Oktatási Minisztérium je­lenleg már csak az elmúlt évek próbatesztjein összegyűlt tapaszta­latokat dolgozza bele a jövőbeli érettségiztetés útmutatójába. Az iskolák új érettségikkel kapcso­latos legfontosabb észrevétele az volt, hogy azok túlzottan nehezek a diákok tudásanyagához képest. Elsősorban a matematikai feladatokkal kapcsolat­ban fogalmaztak meg fenntartásokat. Több intézmény fordult olyan kérés­sel a tárcához, hogy egyes kérdéseket teljesen hagyjanak ki a végleges tesz­tekből, mivel egyes iskolákon az adott tananyagrészt nem is tanítják. A próbaérettségik arra a hiányosságra is felhívták a figyelmet, hogy egyes kér­dések a diákok számára nem voltak teljesen érthetőek. Ennek ellenére az új rendszer ki­dolgozói azt állítják, hogy ők szigo­rúan az érvényes módszertani útmu­tatókból és a diákoktól elvárt követel­ményszintből indultak ki - a kívána­tosnál magasabb tudásszintet egy esetben sem követeltek meg. A nyelvoktatók legfőbb fenntartása az volt, hogy a diákok az idegen nyel­vű esszék írása során nem használhat­nak szótárt, ráadásul a feladat elvég­zéséhez rendelkezésre álló 45 perc aránytalannak tűnik a szlovák írásbe­lire engedélyezett 240 perchez képest. Viszont a szakemberek azt állítják, hogy az esélyegyenlőség biztosításá­hoz az egész országban ugyanolyan szótárakat kellene használniuk a vég­zős diákoknak, ami nehezen megold­hatónak tűnik. A következő évben annyit tudnak majd könnyíteni a vég­zősök helyzetén, hogy azok külön ív­re vázlatot készíthetnek munkájukról. A tanároknak nem tetszik Mindezek mellett a tanárok is elé­gedetlenek. Azt állítják, ugyanazért a fizetésért mostantól több munkát kell elvégezniük. - A pedagógusok úgy érezték, hogy szigorúbb követelmé­nyeket támasztanak velük szemben, miközben a fizetésük nem emelkedik- állítja Ivana Pichanicová, az Állami Pedagógiai Intézet munkatársa. Nem valószínű, hogy érkezik álla­mi segítség a probléma orvoslására, így az adott iskolák igazgatóinak nagylelkűségén és anyagi lehetősége­in múlik, hogy beosztottaiknak ellen- tételezi-e a nagyobb erőfeszítéseket. Az Állami Iskolai Ellenőrzés (SPU) egyik munkatársa szerint az új számonkérési rendszer azt is ma­gával hozta, hogy egyes diákok egy­mástól másolták a dolgozatok vála­szait. Ennek megakadályozására a szándékaik szerint több ellenőr vi­gyáz majd az érettségik tisztaságára. A szakmunkások enyhítést kaptak Az új érettségi rendszert jövőre egyedül a szakmunkásképzőkben nem fogják bevezetni, ott továbbra is csak kísérletképpen kérik számon a tanulóktól ilyen módon tudásukat. A szakmunkás növendékek legkoráb­ban a 2005/2006-os tanévben vizsgáz­hatnak az új módszer segítségével. • -K­Hozzák nyilvánosságra a támogatásról szóló egyezményt A Kereszténydemokrata Mozga­lom (KDH) arra kéri Mikulás Dzurinda miniszterelnököt, ismer­tesse meg koalíciós partnereivel az SDKÚ és a független képviselők között aláírásra kerülő, a kormány támogatásáról szóló egyezmény tartalmát.- Nem szeretnénk, ha ez az egyez­mény megbontaná a koalíciós kapcso­latokat - hangsúlyozta Pavol Minárik, a KDH alelnöke és frakcióvezetője. Minárik a Joj Televízió Hetes című vi­taműsorában azt is elmondta, hogy pártja érdeklődni fog a miniszterel­nöknél az egyezmény hátteréről. Jirko Malchárek, az ANO alelnöke üdvözli a miniszterelnök kezdeményezését, amely a parlamenti többség vissza­szerzésére irányul. Malchárek meg­győződése, hogy szó sincs korrupció­Mikulás Dzurinda ról és a szavazatok megvásárlásáról, bár szerinte a miniszterelnöknek in­kább a Szabad Fórummal kellett vol­na tárgyalnia. Az ANO alelnöke úgy véli, hogy semmiképpen sem fogja megnehezíteni a helyzetét, ha az SDKÚ is jelöl valakit a parlament al­elnöki posztjára. Malchárek cáfolta azt a híresztelést is, miszerint a párton belül nem tud­tak volna megegyezni, hogy ki kövesse Lubomír Lintnert a parlament alelnö­ki székében. - Még Éva Cerná is en­gem támogatott - mondta. Malchárek Bírálta Vladimír Palkó belügyminisz­tert, hogy hozzájárult a korrupcióval vádolt Pavol Bielik (KDH) récsei pol­gármesterről készült hangfelvételek eltűnéséhez. Szerinte Palkó nem ké­szakarva játszott szerepet a hangfelvé­telek eltűnésében, ám nagyon fontos, hogy a jövőben ehhez hasonló hibák ne forduljanak elő. Minárik kizárta, hogy pártjának bármilyen köze lenne a bizonyítékok eltűnéséhez. • RGA Októberig kártalanítják az árvízkárosultakat Miklós László környezetvédelmi miniszter Pozsonyban tartott sajtó­tájékoztatón kijelentette, hogy a jú­liusi kelet-szlovákiai árvíz okozta kár csaknem egymillió koronára te­hető. Ehhez jön még a mezőgazda­ságban és az erdőgazdaságban ke­letkezett kár. A Környezetvédelmi Minisztéri­um a mindent összegző kárjelentést szeptember 15-ig fogja a kormány elé terjeszteni. Az állampolgárok kárta­lanítására október második felétől kerül sor. A miniszter kielégítőnek találta az árvízvédelmi bizottságok munkáját. A keletkezett kár kisebb lett volna, ha teljes egészében kiépí­tették volna a POVAPSYS figyel­meztető rendszert és megvalósították volna az árvízellenes programot. A terv szerint az árvízellenes intéz­kedésekre 2000-2010 között 21 milli­árd koronát kell elkülöníteni. A mi­niszter szerint nemcsak a kormány­nak, hanem az állampolgároknak is törődniük kell a környezetükkel. Nemcsak a folyók és patakok med­rét, hanem az őket körülvevő földte­rületet is gondozni kell. Miklós úgy véli, hogy nagy károkat okoznak a le- kaszálatlan, gondozatlan mezők és az illegális fakivágások. A Környezetvédelmi Minisztéri­um az árvízellenes intézkedések anyagi hátterét egyebek mellett az európai uniós alapokból kívánja biz­tosítani. Az árvízellenes projektek megvalósítására a kohéziós alapból és a strukturális alapokból összesen 1,5 milliárd korona támogatást kap­nak. Miklós László kevesli a 2005­2007-es állami költségvetés árvízvé­delemre szánt részét, bár ez az ösz- szeg a jelenlegihez képest 71 száza­lékkal fog nőni. - Mindig kevés a pénz a „kis dolgokra”, mint például egy híd felújítására egy kis faluban - tette hozzá a miniszter. • RGA Nem fenyeget olajhiány Szlovákiának nem kell tartania attól, hogy veszélybe kerül az orosz olajszál­lítás. Igor Ivanovic Suvalov, Vlagyimir Putyin elnök különmegbízottja arról tájékoztatta Ivan Gasparovic köztársa­sági elnököt, hogy az orosz kormány ellenőrzése alatt tartja a Jukos olajtár­saság körül kialakult helyzetet. Suvalov az orosz elnök helyett ér­kezett a szlovák nemzeti felkelés 60. évfordulója alakalmából rendezett ünnepségekre. Gasparovicnak átadta Putyin ütívözlőlevelét, és egyben meghívta őt 2005. május 9-én, a fasiz­mus feletti győzelem 60. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő moszkvai ünnepségekre. Suvalov el­mondta, hogy az orosz elnök támo­gatja, a szlovák-orosz kapcsolatok stabilizálását és fejlesztését. A szlovák elnök tárgyalt Stanislav Gross-szal, újdonsült cseh kollégájával. A tárgyaláson szóba került országaik együttműködése a Visegrádi Négyek társulásán és az Európai Unión belül. • RGA Száraz Róbert jegyzete A nép akarata A demokrácia, melyben élünk, a szó görög fordítása szerint (demos és kratos) népakaratot jelent. Régi elve ez a társadalmi együttélésnek, és eleddig nem is találtak ki jobbat. A nép akarata persze különös jó­szág, nem is oly könnyű annak megismerése, hiszen a dolog lénye­géből fakadóan nagyon sok véle­mény egvbegyúrásáról van szó. Mindig van többség és kisebbség, és a demokrácia ott kezd el működ­ni a maga teljességében, ahol az alulmaradtak nem kezdenek vesz­tesként gondolkodni, hanem mint közakaratot elfogadják a döntést. Ügy tűnik, semmi sem ment meg minket attól, hogy hamarosan Gyurcsány Ferenc nevű minisz­terelnökünk legyen, akit a szocia­listák rendkívüli kongresszusukon szinte egyhangúan javasoltak a le­hetetlen helyzetbe hozott Medgyessy helyére. Ők így látják jónak, lelkűk rajta. Ám volna itt némi probléma. A nép akarata. Vajon akarja-e Gyurcsányt a többség? Mármint a magyar vá­lasztópolgárok többsége. Ahogy két éve Medgyessyvel hajszállal ugyan, de végül is eldőlt, nyerni tudtak a szocialisták, most miféle hátországa van, honnan lenne a kormányfői legitimációja a levál­tott sportminiszternek? A lemon­dott miniszterelnökünk 2002-ben pártjával a hátán legalább végigkampányolta Magyarorszá­got, az emberek szavazhattak, (rá) és lett egy végeredmény. Aminek következtében egy olyan kormány alakult, mely eddig jutott dolgá­val. Válságba került, köznapi nyelven szólva megbukott. Amire, és akikkel felhatalmazást kértek és kaptak a néptől, az bizony zsákutcába jutott, nem folytatha­tó tovább, erre ők maguk szolgál­tattak most a bizonyítékot. Akkor hát honnan és hogyan kerül elő Gyurcsány Ferenc? Még csak parlamenti képviselői megbízatása sincs a választóktól, nem méretett meg, ezért - igaz, - könnyűnek sem találtathatott. De hol a nép akarata? Hol a demokrácia? Nem ez a kérdés. Hallhatjuk szinte min­den híradásban a kormányzó pár­tok nagyjaitól, hogy Medgyessyvel nem lehetett volna nyerni 2006-ban. Ezért kellett mennie. Elhasználó­dott, nem jó a figura, ráadásul rossz kommunikátor. Új ember kell, aki komolyabb kihívója a bal­oldalon rettegett Orbán Viktornak. Itt van hát a dolgok lényege. A szoclib koalíciónak nyerő arcra van szüksége. Pontosabban az újbóli nyerésre van szüksége. Még ponto­sabban a Hatalomra, annak folya­matos megtartására van szüksége. Vajon akarja ezt a nép is? Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő': Németh Zsolt Vezető szerkesztő: PappJános Rovatvezetők: Hartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai he!- és külpolitika), Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslav Ágnes Lapterv: Balagc P Szeder Tervezőszerkesztők: Ágfalvi Loretta, Latkóczy Béla Szerkesztőségi titkár: Jászberény iné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750, telefax: +36 ( 33 ) 500-750, c-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 ( 33.) 510-040 Felelős kiadó: dr. Gál Nóra vezérigazgató Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a'hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrcnská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (I 9 IS korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents