Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-26 / 169. szám
RÉGIÓ 5 2004. augusztus 26., csütörtök • HÍDLAP • Igazi dilemmába ütközhetünk, ha elsétálunk a Kerektemplom mellett. A kerítés rácsain átkémlelve érdekes látvány tárul a szemünk elé: egy angyalt láthatunk, méghozzá rácsok mögött! Bezárták volna? Talán mert valami rosszat tett? Esetleg gonosz emberek ejtették fogságba, hogy megtörjék szegényt, de ő még mindig kitart, büszkén, egyenes háttal? Netán önként vonult volna rácsok mögé, hogy elzárkózzon előlünk, ily módon védve szent tisztaságát? Vagy... Vizsgáljuk meg a helyzetet az angyal szemszögéből! Mit láthat ő? Rohanó, meg-megálló, pihenő, fáradt, boldog, szomorú, beteg, egészséges embereket - rácsok mögött. Bezárták volna őket? Talán mert valami rosszat tettek? Vagy önként vonultak volna rácsok mögé? És ha már itt tartunk, mit láthat a rács? Két oldalán egymásra értetlenül bámuló alakokat... De talán ő érti csak igazán, hogy egy helyzet hányféleképp értelmezhető, hiszen minden viszonylagos. 125 éve született Móricz Zsig- mond. A júniusi évforduló alkalmából, a Móricz Zsigmond Társaság kezdeményezésére bizottságok jöttek létre azokon a településeken, ahol a magyar irodalom kiemelkedő alakja hosszabb-rövidebb időt töltött élete során. Budapest XI. kerületében, Nyíregyházán (bevonva Tiszacsécse községet is), Zagyvarékason, Szentendrén és Leányfalun alakultak ilyen társulások, akik feladatuknak tekintették, hogy az író életének és munkásságának tiszteletére méltó ünnepségeket szervezzenek. Az 1879-ben született író 1937-ben, egy évvel Littkai Erzsébettel való megismerkedése után, költözött Leányfalura. A településen nemrég tartottak ünnepi megemlékezést. A helybeliek és az érdeklődők közel százfős ünneplő csoportjához a Móricz-kertben csatlakozott az író Leányfalun élő unokája, Kolos Virág is. Az emléktáblánál az író életrajzi írásaival, a Móricz - szobornál pedig koszorúzással és népdallal emlékezett a társaság. A későbbiekben Bállá Benjámin által Móricz életútjáról készített gazdag fotókiállítását tekinthették meg a Faluházban. Tervezik, hogy Mihez képest viszonylagos? Móricz - ünnepségek országszerte A leányfalui Móricz emlékház az író mellszobrával a Leányfalun élő földrajz-biológia szakos tanár fotóiból (közel 15 tablóból álló) vándorkiállítást szervezzenek az ország iskolásainak, melynek bemutatásával segítenék az író életének megértését - mondta Bező Szilvia könyvtáros. A jeles nap alkalmától a Faluház, a Pest Megyei Könyvtár és a Móricz Zsigmond Társaság támogatásával a településen megjelent a „Leányfalviak emlékeznek” című füzet, mely a helyi Nyugdíjasklub tagjainak a Móricz családdal kapcsolatos emlékezéseit tartalmazza. A klub vezetője, Hegedűsné Adél által szerkesztett füzet csak korlátozott példányszámban volt kapható az ünnepségen, de az érdeklődők még most is hozzáférhetnek a helyi könyvtárban, ahol annak fénymásoltatására is lehetőség van. Ezen eseményen kívül, Lichner Magda és Sín Edit muzeológusok szervezésével július 10-től az iskolában Móricz-tárlat is várja a kíváncsi Móricz-kedvelőket. Mivel Móricz rendszeresen résztvevője volt a pócsmegyeri református templom istentiszteleteinek, ezért ez a helyszín sem volt kihagyható a megemlékezések sorából. A településen tartott a Móricz Zsigmond Társaság ünnepi közgyűlést. Görömbei András irodalomtörténész előadása mellett leleplezték a szentendrei Rajki László szobrász által készített bronz emléktáblát is. Az augusztus hónap rövid szünete után szeptembertől is további programokat szerveznek országszerte. Budapest főváros és a XI. Kerület szeptember 5-én tervezi felállítani a Móricz Zsigmond körtéren az író egész alakos szobrát - ismertette Biczák Péter, a Móricz Zsigmond Társaság vezetője. Ugyanezen a napon Debrecenben, a református Nagytemplomban nyílik Magvető címmel vándorkiállítás, amelynek szervezésére a Petőfi Irodalmi Múzeum kapott támogatást. Szeptember 11-től állandó kiállítás is látogatható lesz Prügyön. A tagtársaságok szeptemberben Nyíregyházán és Zagyvarékason tartanak majd ünnepi ülést. Ezeket követően, október 21-én újabb kiállítás nyílik Életem regénye címmel a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Móricz Zsigmond Társaság az ősszel Szabolcs- Szatmár-Bereg megyébe is ellátogat, és felkeresi az irodalmi emlékhelyeket. Az ünnepségsorozat végső állomása az író szülőhelye, Tiszacsécse lesz. A társaság szeretné, ha az ifjúság számára Móricz Zsigmond neve többet jelentene, mint egy kötelező olvasmány - nyilatkozta Biczák Péter. Hiszen ő nem csupán új tartalommal töltötte meg a hagyományos novellaformát, hanem úgy tekintett az irodalomra, mint etikai tettre, a társadalom átalakításáért küzdő eszközre. • Szalai Andrea Háromnapos vigalom Fürön A polgármester, Jávorka Flórián szerint csak az időjárás nem kedvezett a tizenkettedik alkalommal megtartott háromnapos falunapi rendezvénynek, amelyet idén Szent István napjához kötöttek. Az új kenyér ünnepélyes megáldá- sával kezdődött a Fürön megtartott „Falunapok 2004”-es rendezvény. A Szent István tiszteletére megtartott ünnepi szentmisét Kassa Sándor kürti plébános celebrálta. Ezt követően több környékbeli községből összeverődött amatőr színjátszói tartották az István a király című rockopera nyilvános próbáját. A Világosság Színpad tagjainak nem titkolt szándéka, hogy ezzel szereplőket toborozzanak alakuló amatőr színtársulatukhoz. Az első nap estéjét tábortűz és diszkó zárta. Másnap gulyásfőző versenyt tartottak a helyi sportpályán, amelyet a kürti „Csavaros és csapata” nyert. A X. Tűzoltó Kupán férfi és női csapatok versenghettek a polgármester által felajánlott díjakért, a győzelmet a somorjai férfi tűzoltók könyvelhették el maguknak. A nap folyamán veterán autók találkozója, kézműves foglalkozások, szabadtéri mulatság és ünnepi tűzijáték is volt. A falunap utolsó napján hat csapat mérhette össze tudását a kispályás falubajnokságon, majd az ezt követő bajnoki labdarúgó mérkőzésen Für nyerte a mérkőzést Füss ellen. Jávorka Flórián lapunknak elmondta, hogy a háromnapos ünnepség költségeibe beszálltak a helybeli vállalkozók, valamint a Kulturális Minisztérium és az Ersekújvári Regionális Művelődési Központ is. A rendezvényen meghívott vendégként Dömsöd testvértelepülés képviselői is jelen voltak. • CzM Otven év a hívek szolgálatában A pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából aranymisét mutatott be Szeifert Ferenc a csolnoki Nepomuki Szent János plébániatemplomban és Pilisszentléleken a páloskolostor romjainál lévő oltárnál. Az ünneplő plébánost Orbán Viktor volt miniszterelnök levélben köszöntötte. Szeifert Ferenc 1930-ban született Csolnokon. Már diák korában eldöntötte, a papi hivatást választja, és az esztergomi kisszemináriumban tanult tovább. 1954-ben szentelték pappá. Tanulmányait a Budapesti Központi Hit- tudományi Akadémián folytatta. 1955 és 1960 között Pilisszentléleken volt plébános. Kutató munkája eredményeként megtalálta, majd a település lakóinak segítségével feltárta a pálos kolostor és templom romjait. 1960-tól volt lelkész Annavölgyön, Unyon, Dágon, Nagysápon, hitoktató Tokodon. Segédmunkásként dolgozott kőműves édesapja mellett a romos templomok és a plébániák felújításában. 1967-ben ismét Pilsszentléleken lett plébános. Hatvanhárom éves korában, 1993-ban a bíboros főpásztor a csolnoki plébániát is rábízta, és mindmáig ellátja a két települést. Működése eredményeként zarándokhellyé tette Pilisszentléleket, megújította Csolnokon a hitéletet. Osz- szegyűjtötte és kiadta Nagy Miklós pápai prelátus, únyi plébános verseit és novelláit, valamint Pezenhoffer Antal A magyar nemzet történelme című történelem könyvét. • Kép És szöveg: Szegi János Homo sapiens vagy esztergomi mutánsok Az evolúció során kialakult mai ember latin elnevezése: gondolkodó ember, azaz homo sapiens. Kérdés az, hogy Földünk sérült ózon pajzsa alatt a vegyi anyagokkal mérgezett környezetben élő mai ember, azonos-e még az évszázados kultúránkat megteremtő gondolkodó emberrel, vagy szeny- nyezett életteréhez alkalmazkodó mutáció a 21. század embere. Esztergom ivóvízét érintő nagyarányú környezetszennyezésről tartott fórumon elgondolkodtató dolgokra derült fény. Hanyagság és szabálytalanságok sora miatt többtonnányi vízben oldódó veszélyes hulladék került a Dunába és onnan a város vezetékes vízhálózatába. A felelős cég napokig félrevezető tájékoztatatást adott a hatóságoknak, akik ezt elfogadva nem hoztak a lakosság egészség gét védő határozatokat. Amikor a város vezetése az illetékes hatóságtól pontos tájékoztatást kért a szennyeződéssel kapcsolatos vizsgálatokról - mert egy nyugalmazott gyógyszergyári igazgató felkereste a jegyzőt, hogy tudomása szerint vízben oldódó gyógyszeranyagokat is tartalmaz a szennyeződés - megtagadták a jegyzőkönyvek kiadását, végül a polgármestert is feljelentették. Á város által felkért intézet a nehézfémek és az agyműködést károsító tolool mellett kimutatta, hogy például Cavintont is tartalmazott az ivóvíz. Az esztergomi polgárok egy pohár vízben egyszerre kaphatták meg a hasmenést kiváltó mérgező higanyt, a májat károsító ólmot, a butító toloolt, ez utóbbi ellensúlyozásaként pedig a Cavintont. Mindezt kibírtuk! Már hozzászokott szervezetünk a vegyi anyagokkal szennyezett vízhez, levegőhöz a vegyszeres zöldség és gyümölcs- félékhez? Vagy különböző betegségeink, az allergiára való hajlam apró jelei annak, hogy folyamatosan ki vagyunk téve élő környezetünket pusztító szennyezéseknek. Ki tudja, hogy a Ke- nyérmezei-patakon át mennyi veszélyes vegyi anyag került már apránként a Dunába és onnan azt esztergomiak poharába! Ez a rendkívüli környezetszennyezés, a kárt okozó cég felelősséget eltussolok magatartása, a környezetvédelmi hatóságok tétovasága arra int minket, hogy a civil szervezetek, a veszélyeztetett települések önkormányzatai nagyobb hatalmat kapjanak a környezetvédelmi szabályok betartásának ellenőrzésére. A hatóságok pedig mindenképpen erőteljesen lépjenek fel az emberi élet védelmében, az önkormányzatokkal az együttműködést keresve. Környezetünk védelmétől függ az életünk és a jövőnk, hogy gyermekeink egészséges gondolkodó emberek lesznek-e vagy korcs mutánsok. • Muzslai Ágnes
