Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-07 / 134. szám
4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. július 7., szerda MAI TÉMA Fokozottan ügyel az esztergomi önkormányzat a városban élő fákra Egy nemrég elfogadott önkormányzati rendelet érteimében csak engedély birtokában lehet kivágni a köz- és magánterületen álló fákat. A rendelet módosítására a városkép, az élő környezet megóvása érdekében volt szükség, mivel az elmúlt időszakban több, esetenként (városképi vagy történeti okokból) védetté nyilvánítani kívánt fát is elpusztítottak a telektulajdonosok. Az engedélyezési eljárás egyszerű', a kérelmet indoklással együtt a jegyzőhöz kell eljuttatni. „Az élő környezet, a városkép megóvásának érdekében Esztergom városában a jelenleginél hatásosabb védelmet kell nyújtani a fák számára. A közterületen álló fák kivágása, gallyazása jelenleg a köztisztaság fenntartásáról, parkok és fák védelméről, valamint az avar és a kerti hulladékok nyílttéri égetéséről szóló ön- kormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően jegyzői engedélyhez kötött. Ez megfelelő védelmet nyújt közterületen az indokolatlan, önkényes fakivágások ellen. E rendelet azonban nem alkalmazható a magánterületen álló fák védelmére, így városképi szempontból értékes faegyedeket vághattak ki anélkül, hogy az önkormányzat közbeléphetett volna. Az alábbiakban javasolt megoldást már több települési önkormányzat beépítette helyi építési szabályzatába. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján a helyi önkormányzatnak a helyi építési szabályzat kialakítása során figyelembe kell vennie a környezet-, a természetvédelem, illetve a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, biztosítva a település természeti arculatának védelmét, továbbá helyi építési szabályzatban sajátos helyi követelményeket állapíthat meg. Ennek jegyében az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokról szóló KTM rendelet alapján a magánterületeken álló fák kivágásához - mint fakivágással járó kertépítési tevékenységhez - is fakivágási kérelem benyújtását kívánjuk kötelezővé tenni. Az Országos Településrendezési és Építési Szabályzat szerinti helyi építési szabályzat életbe lépéséig szükséges átmeneti intézkedésekről szóló önkormányzati rendelet bővíthető a fakivágásról szóló bekezdésekkel. Ezt később át lehet emelni a végleges Helyi Építési Szabályzatba. Az egyes városrészekre vonatkozó szabályozási terveknél, ahol indokolt, a kertépítészeti terv benyújtását is kötelezővé kell tenni, ahogy ez a Prímás-sziget Szabályozási Tervében is szerepel.” — olvasható a június 17-i testületi ülésre készített előterjesztésben. Ennek értelmében a testület megalkotta a rendeletet, amelyet nemrég elfogadtak. A köz- és magánterületen álló fák kivágása előtt a jegyzőhöz kell kérelemmel fordulni. Az engedélyezési eljárás megindításához csatolni kell (az építkezéssel kapcsolatos fakivágás esetén) a tulajdonos kérelmét. Ennek tartalmaznia kell a fa pontos helyét és az esetleg építendő épület helyét megjelölő vázrajzot, a faj megnevezését, egy (1) méter magasságban mért törzsátmérőjét és a kivágás indokát a kérelmező aláírásával. Minden egyes építési engedély kérelem elbírálása során a meglévő, kialakult, épített környezethez való illeszkedés vizsgálata alapján kell eljárni. A műemléki jelentőségű területen minden építési engedélyt a helyi Tervtanáccsal vagy a Főépítésszel véleményeztetni kell. A módosított rendelet előkészítése során az önkormányzat munkatársai a Zöldterületen tanulmányozták a hasonló budapesti szabályozásokat, amelyek még ennél is szigorúbb kitételeket tartalmaznak. Az engedélyezési folyamat egyszerű, az engedélykérőnek meg kell indokolnia, miért tartja szükségesnek a fa eltávolítását. Az engedélyt kérő lehet, közterület esetén, például az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal maga, esetleg az áramszolgáltató, víz- és gázmű, vagy magán- személy. Az indok lehet városképi, forgalomszervezési, növény-egészségügyi ok. Ezek után az önkormányzat zöldterületes munkatársai az Építéshatóság szakembereivel egyeztetve megfogalmazzák szakvéleményüket, amelyet átadnak a jegyzőnek. O a hozzá érkezett kérelem indoklását is figyelembe véve hozza meg a döntését. Az értékeléskor szerepet játszik többek között a fa egyedi értéke, a fafaj veszélyeztetettsége, egyedi táji értéke, honossága és növény-egészségügyi állapota. Amennyiben sürgős a fa kivágása (élet- és/vagy kárveszély) akkor soron kívül járnak el az illetékesek. Reggel, időben történő kérelem-benyújtás esetében, még aznap meghozható a döntés. • Összeállította: GK Mi a véleménye a Fradi edzőváltásáról? Gyapi (szakács) Ez a módszer csak Magyarországra jellemző, szerintem abszolút nem volt jogos. A játékosok szerint elviselhetetlen volt Pintér Attila stílusa, aki egyébként jó edző. Állítólag sokat ivott és bunkó volt. De a bajnoki győzelem inkább minősít. A változás nem ront a helyzeten, László Csaba nemzetközileg is jártas szakember. Dóri (tanuló) Szerintem mérlegelni kell a döntésnél a focisták véleményét, és az edző által elért eredményeket is. Talán nem kellett volna elküldeni en a munkája eredményes volt. A sok edzőváltásból arra következtetek, hogy a játékosok idézik elő elsősorban a problémákat. Éppen ezért ha más lesz az edző, ugyanolyan rossz marad a helyzet. Béla (főiskolai hallgató) Egy csapatot 70 százalékban tart össze egy edző, ha a csapat igazán csapat. Magyarországon igazi csapatról nem lehet beszélni. Ami a Fradiban történik, az nem normális. Mindig az edzőn csattan az ostor. László Csaba sem fog csodát művelni. Azért tettek Pintér alá, hogy balhéval küldhessék el, és így kevesebbet kelljen fizetni neki. Zsuzsi (tanuló) A probléma kétoldalú dolog. Számít a játékosok véleménye, de valamit nekik is változtatni kell, hisz gyanúsan gyorsan cserélődnek a Fradi edzői. Szimpatikus, hogy kiállnak a véleményük mellett, de ezt nem a nyilvánosság előtt kellett volna megtenniük. A konfliktusokat csapaton belül kellett volna megoldani. Európa Nap a Feketeerdőben leányvárt is meghívták Európa Nap rendezvény zajlott a németországi Schönwaldban, Baden- Würtenberg tartomány egyik gyönyörű hegyi településén múlt héten. A rendezvényre hivatalos volt a falu franciaországi, normandiai testvértelepülése, Bourg Achard, valamint a hasonló kapcsolat kialakítását tervező Leányvár is. Europa-kézfogása a németországi Schönwaldban A leányvári küldöttségben jelen volt a képviselő-testület több tagja Bánffy Miklós polgármester vezetésével, valamint a Kisebbségi Önkormányzat, élén Gáspár Tibor elnökkel, a Német Nemzetiségi Tánccsoport, a leányvári Sramli zenekar és a Dalkör. Az ünnepélyes megnyitón a három polgármester közös beszédet mondott, melynek lényege a nemzetek különbözőségének elfogadása, és ezzel egy közös európai polgárság létrehozása volt, az egyes nemzetek egyedi tulajdonságainak fenntartásával. A mintegy 2500 lélekszámú településen több mint tízezer látogató volt kíváncsi a különböző programokra. Nagy sikere volt a leány váriak által kínált magyar pálinkának, vörösbornak és valódi gulyáslevesnek. Leányvár kultúrcsoportjai uralták a két szabadtéri színpad egyikét, a zenekar a hajnalig tartó utcabál zeneszolgáltatója volt. Schönwald Önkormányzata és Hagyományőrző Egyesülete színvonalas vasárnapi és hétfői programmal köszönte meg a leányváriak közreműködését. A kapcsolat erősítése és a megkezdett barátkozás elmélyítése érdekében jövőre a schönwaldiak látogatnak Leányvárra. • GK Nem megérteni, befogadni kell az alkotást Holnap zárja kapuit a VI. Nemzetközi Képzőművész Tábor Szőgyén- ben. Idén mintegy 20 művész érkezett főleg a magyar nyelvterületről, de néhány szlovák nemzetiségű alkotó is visszajáró vendégnek számít. Ordít a magnó, Ottmár Sándor festés közben a lábával dobolja a ritmust, néha énekel. Úgy belefeledkezett az alkotásba, hogy jó ideig nem is veszi észre, figyelem, sőt le is fényképezem. A pörgő ritmusú zene ellenére a készülő mű kissé komornak tűnik. Mikor észrevesz, mosolyog, de nemigen hajlandó a képet magyarázni. - Ez egy hangulat, - mondja - ha megszólít, tudni fogod, miről beszélek. Versekkel, zenével ihletődöm - fontos, hogy a mű, amit kiadok a kezemből, lélekből jöjjön, és személyes legyen. Kontár János, művésznevén „Kiskontár” se magyarázza egyébként nagyon tetszetős figurális festményét. Az alkotás folyamatáról így vall: Csak elkezdem húzni a vonalat és hangulataimra, érzéseimre és főleg fantáziámra hagyatkozom. Kántor János, a művésztelep atyja lapunknak elmondta, hogy a tábor felépítésében és a résztvevők számában nincs nagy különbség az előző évekhez képest. - Néhány művésztársam csak egy-két napot tölt itt, mivel elszólítják más irányú kötelességei. A szőgyéni tábornak azonban kisugárzása van - teljes az alkotói szabadság, teret kapnak a különböző képzőművészeti technikák, stílusok, sőt az extrém kísérletek is. A művésznek az a dolga, hogy észrevetesse azokat a problémákat, amik mellett rohanó világunkban az emberek elmennek - fogalmazta meg krédóját a mester. Kocsis Ernő, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem tanára, a tábor másik vezéregyénisége. Véleménye szerint szakmailag megerősödött a tábor, s habár nézetkülönbségek vannak köztük a művészi alkotás terén, mindenki nagyon öntudatosan dolgozik, és amit produkál, azt szigorú szemmel is meg lehet nézni. Rézkarc, pasztell, akvarell, olaj és még számtalan technika képviselői dolgoznak egymás mellett, inspirálva és segítve egymást. Kunné Paulusz Györgyi, az ikonok nagy szerelmese angyalokat fest az oltárajtóra. A bizánci tradicionális festészetet ötvözi a saját stílusával. Csendes elmélyült munkában készíti rézkarcait Babucsukné Zeikfalvy Anna. Tavaly majdnem minden este előadások várták az érdeklődőket. Az idei táborban csak néhányszor, amit hiányolnak a község lakói. Tartanak viszont foglalkozásokat a képzőmű- vesség iránt fogékony gyerekek számára. Az alkalmi műtermek mindig nyitva állnak az érdeklődők előtt, de a művészek az alkotás meghitt perceit megosztják azokkal a falubeliekkel is, akik megállnak mellettük az utcán. A művészek táborzáráskor két-három alkotást ajándékoznak a falunak. Ez mára már számottevő kortárs gyűjteménnyé nőtte ki magát, amely régiós szinten is jelentőséggel bír. • Bokor Klára