Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-21 / 167. szám
4 HÍDLAP • 2004. augusztus 21., szombat RÉGIÓ MAI TÉMA Szent István királyunk ünnepe Augusztus 20-a a történelem során sok mindennek volt már az ünnepnapja: újkenyér, alkotmány, aratás, de mindenek előtt államalapító Szent István királyunk ünnepe. Kétségtelenül ez az egyik legrégibb ünnepünk, eredete visszanyúlik 1083. augusztus 20-ra, István király szentté avatásának idejére. I. István, uralkodása idején, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az úgynevezett törvénynapokat. Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20- ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában. A szentté avatás alkalmából Szt. László emeltette ki Szt. István maradványait a székesfehérvári sírból. Hartvik legendája szerint az exumáláskor az uralkodó jobb kézfejét épségben találták. A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban. 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ün- . népéről - az Egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget. 1771-ben XIV Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771 -ben ő volt az, aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot. A Szent Jobb A török uralom alatt a Szent Jobb Boszniába került, ahonnan keresztény kereskedők váltották meg. István kézfejét ekkor a ragúzai dominikánusok kolostorában helyezték el. Több mint kétszáz évig őrizték ezen a helyen anélkül, hogy Magyarországon tudtak volna az ereklye hollétéről. Csak Mária Terézia uralkodása idején derült fény a Szent Jobb „titkos” lelőhelyére. A királynő az ereklyét előbb Schönbrunnba, majd Budára vitette. Őrizetét udvari plébánosára: a Zsigmondi prépostra, valamint az angolkisasszonyok főnökasz- szonyára bízta. A szent ereklye számára a magyar püspöki kar 1862-ben nemesfémekkel és kövekkel ékesített ereklyetartót készíttetett. A Szent Jobbot a budapesti Szent István Bazilikában őrzik. Attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozá- sát, messze földön híressé váltak a budai István-napok Augusztus 20-a 1848 után Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult. A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891- ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitűzésére való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, majd ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották követendő célnak, ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, de tartalmilag megújították. Újkenyér és alkotmány ünnepe Szent István ősi ünnepéből az „újkenyér ünnepe” lett, így próbálták ünnepélyessé tenni a nagy nyári mezőgazdasági munkák befejezését, tompítva a tömegek, mindenekelőtt a termelő szövetkezetekbe kény- szerített parasztok ellenérzését, az „áldott magyar kenyér” ünnepe azonban sokkal régebbi hagyományokra tekint vissza. Aratóünnepek mindig is voltak augusztus végén, a 19. század végén kormányzati akarattal próbálták intézményesíteni ezeket, hogy a háborgó parasztokat sztrájkok helyett inkább ünneplésre buzdítsák. A föld körüli konfliktusok „helyi érzéstelenítése” volt tehát az állami szintre emelt magyar kenyér ünnepének funkciója, melyet az 1930-as években országszerte ünnepeltek, és gyakran egybeesett Szent István ünnepével. Később az új alkotmányt, mint új szocialista államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. 1950-ben egy törvény kimondta, hogy ezen a napon a Magyar Népköztársaság alkotmányát ünnepeljük. Ezzel tulajdonképpen a kenyérünnepnek is vége szakadt, mindent beolvasztottak az alkotmány ünnepébe, de nem maradhatott el a szalaggal átkötött friss kenyér a ceremóniákról. 1949-1989 között augusztus 20-át az új kenyér, az alkotmány napjaként ünnepeltük. Rendszerváltás 1989 után újraéledt az összes hagyomány. Ismét Szent Istvánt ünnepeljük, de kenyérszenteléssel összekötve. Szent István ünnepének igazi újjászületése csak 1991-ben történt meg. Az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította. Esztergomban A száz évvel ezelőtti helyi lapokból az derül ki, hogy 1904-ben indult egy városi törekvés Szent István napjának méltó megünneplésére. „Szent István emlékezetének nemzeti ünneppé tétele érdekében a polgármester vasárnap délelőttre hivott össze értekezletet. A jelenvoltak abban állapodtak meg, hogy az idén már rövid az idő aug. 20- ig egy olyan program megállapítására, melynek keretében a szent király emléke valóban méltó módon megünnepelhető volna. így nevezetesen tudni szükséges, hogy a tervvel szemben mi a véleménye és kívánsága a bibornok hercegprímásnak és a székes főkáptalannak, s hogy a közönség köréből minő tervek bontakoznak ki az ünneplés módozataira nézve. E végből az értekezlet úgy határozott, hogy ő Eminen- ciájához, valamint a főkáptalanhoz, nemkülönben a kulturális célokat szolgáló helyi területekhez felkérés intézendő meghatalmazott képviselők kiküldése végett. Ha a válaszok beérkeznek a polgármester a meghatalmazott kiküldöttekkel fog a módozatokra nézve megállapodásra jutni.” Ebben ez évben azonban még nem tartottak fényes ünnepségeket, valószínűleg elhúzódott az ügymenet. • ÖSSZEÁLLÍTOTTA: NIL Hogyan töltötte az ünnepet? Ibolya (könyvtáros) Pár éve külön élek a férjemtől, ezért elsősorban a társaság az, ami vonz az ilyen ünnepek kapcsán. Idén is kinn voltam az esti programokon. Sok régi ismerősömmel, egykori iskolatársammal találkoztam. A koncertek közül a pörgős, táncolható előadásokra mentem. Az egyik portugál zenekar érdekelt nagyon és a tűzijáték utáni utcabál. Lehel (vállalkozó) „a Az ilyen alkalmak jó lehe- tőséget adnak a közös ba- ráti találkozásokra. Első- )*£ sorban a haspártiak csapa- tához tartozom, így mindig az ínyencségeket kínáló standok vonzanak. Szívesen figyelem a különböző mesterségek művelőit és alkotásait is, idén is hazavittem néhány emléket. A zene változatos volt, megtaláltam a nekem valót. Peti (főiskolai hallgató) A Ghymes-koncert nagyon tetszett. Mindenképpen el akartam menni rá, már évek óta halogatom. Remélem kellemes csalódás lesz a Cotton Club Singers fellépése is. Az ünnepi forgatag olyan érzést keltett, mintha 600-700 évvel visszaforgatták volna az időt Esztergomban. Ádám (egyetemi hallgató) Sajnos láttam a Szent István Napok programját. Azért sajnos és azért csak a programját, mert egy időben van az iskolám gólyatáborával, ahol jelen kell lennem, mint felsőbb éves szervezőnek. Jövőre semmiképpen sem vállalom ezt, mert a koncertek, az egész légkör, ami a készülődések alatt megcsapott, nagyon színvonalasnak tűnt. Ha megszólal a klarinét Biciklisek a családért Idén, augusztus 15. és 22. között ötödik alkalommal ad otthont az esztergomi Zeneiskola a Jubileumi Esztergomi Klarinétos Napok 2004. elnevezésű klarinét kamarazenei fesztiválnak és nemzetközi klarinétkurzusnak. Az elmúlt négy évben nagy sikerrel megrendezett esemény ötletadója Kraszna László klarinétművész, a Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola tanára. Elmondása szerint az immár országos, sőt nemzetközi hírűvé vált kurzust évről évre egyre nagyobb érdeklődés fogadja. Az idei évben Japánból, Koreából és Svájcból is érkeztek lelkes klarinétosok, de voltak már táborlakók Szlovéniából, Németországból és Kanadából is. A közel 40 fős társaság a Zeneiskolában egész héten minden délelőtt és kora délután másfél órás, csoportos és egyéni oktatás keretében sajátíthatja el a klarinétjáték magasiskoláját. A műhelymunkát a szakma olyan elismertjei vezetik, mint Kraszna László klarinétművész, Kovács Béla Kossuth-díjas klarinétművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora, Bánhegyi Géza klarinétművész, az Állami Operaház szólóklarinétosa, a Szent István király Zeneművészeti Szakközépiskola tanára, Gyulai Endre klarinétművész, a MATÁV Szimfonikus Zenekar tagja, a Budapesti Bartók Béla Szakközépiskola tanára és Németh József klarinétművész, a Nemzeti Filharmonikusok tagja, a budapesti Weiner Leo Zeneművészeti Szakközépiskola tanára. A tábor lehetőséget ad a klarinét szerelmeseinek, hogy részt vegyenek egy előre kidolgozott programalapján működő magas színvonalú munkában. Mely segítségükre lehet szakiskolai felvételi felkészülésükben, megismerkedhetnek a 2005-ben megrendezésre kerülő szakiskolai verseny kötelező darabjaival, és neves művészekkel, de alkalmuk van számot adni tudásukról is a tábor végi növendékkoncerteken. A fesztivál célja - amint azt Kraszna László elmondta -, hogy egyrészt hozzájáruljon magas színvonalú hangversenyekkel Esztergom város kulturális rendezvényeihez, másrészt lehetőséget adjon a klarinéttábor résztvevőinek, hogy élő hangversenyeken hallgathassanak kiváló produkciókat. Ma és holnap 15 órától a Zeneiskola nagytermében a Növendékhangversenyt, augusztus 22-én 19 órától ugyanezen a helyszínen a tábor hallgatói és tanárai közreműködésében láthatják az érdeklődők az Esztergomi Klarinétos Napok 2004. fesztivál és tábor záróünnepségét. Információ: www.clarinetissimo.hu • Szalai Andrea A Europe^Family elnevezésű kerékpáros program keretén belül Európa négy sarkából indultak el biciklisták végcéljuk, Brüsszel felé. Teszik mindezt azért, hogy felhívják az egyén és a társadalom figyelmét a család fontosságára. A dunai negyven fős csapat csütörtök délután érkezett meg Esztergomba, ahol Osvai László fogadta őket. A Europr4Family program fel kívánja hívni az egyén és a társadalom figyelmét a család fontosságára, országos és nemzetközi szinten hatva a kormányzati döntésekre, az életet ünnepelve sokrétű kulturális eseményekkel, növelve az együttműködést Európa ifjúsági csoportjai között az Európai Parlament védnöksége alatt. Az atlanti csapat július 30-án indult el a portugáliai Cabo de Roca-ből, a baltiak augusztus 6-án startoltak Vil- niusból, augusztus 16-án rajtolt a szigeti team az ír Dublinből , míg a dunaiak résztvevői a romániai Marosvásárhelyről indultak el augusztus 9-én. Ok érkeztek meg hozzánk csütörtökön délután. Az Esztergom Hotelhez bekerekező fiatalokat a város nevében Osvai László főorvos köszöntötte, kitartást kívánva az úthoz, elismeréssel adózva nemes céljuknak. Erdő Péter bíboros érsek köszöntő levelét Michels Antal atya, a belvárosi templom plébánosa tolmácsolta. Levelében reményét fejezte ki azért, hogy a résztvevők és szervezők üzenete sok emberhez eljut, és segítséget, ötletet ad abban, hogyan tudnák erősíteni a családi kötelékeket. A csapat ezután a ferences sportpályán lévő szállásra vonult, ahol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat látta őket vendégül. A biciklisek részt vettek a város esti rendezvényein, majd másnap továbbindultak Győrbe. A tizenhárom országon áthaladó biciklistúra szeptember 9-én Brüsz- szelben ér célba. • GK Anyanyelvi tábor határon túli gyerekeknek A Rákóczi Szövetség 14. alkalommal rendezi meg anyanyelvi táborát Esztergomban, a József Attila Általános Iskolában augusztus 18. és 24. között a határon túli kisiskolások számára - tájékoztatta lapunkat Gál Éva, a Rákóczi Szövetség budapesti irodájának vezetője. Esztergomba közel ötven táborlakó érkezett. Csehország, Felvidék, Kárpátalja, Zoboralja és Gyimes azon a területeiről jöttek a diákok, ahol már a nyelvhatáron élnek, és ott kisebbségnek számítanak. Fontos, hogy ezek a gyerekek alig beszélik a magyar nyelvet, a magyar kultúrát is hiányosan ismerik. A rendezvényt ismét a Rákóczi Szövetség szervezi, de újdonság, hogy idén először a nyitrai Konstantin Filozózus Egyetem magyar tanszékének hallgatói foglalkoznak a kisiskolásokkal, ők állították össze a programokat is. Gál Éva, a budapesti iroda vezetője elmondta, hogy a tábor szervezőinek és a foglalkozásokat tartó egyetemistáknak legfontosabb célkitűzése az, hogy a határon túli magyar és nem magyar nyelvi közegben, közösségekben élő gyerekekben is kialakuljon, illetve szorosabbá váljon a magyar nyelv és kultúra iránti kötődés. A résztvevők a játékos foglalkozásokon egy-egy mondakört járnak körbe, és így ismerkednek meg a magyar kultúrával, illetve gyakorolják a magyar nyelv használatát is. A Rákóczi Szövetség 1989-ben azért jött létre, hogy a határokon túl, elsősorban a Felvidéken és Kárpátalján élő magyar kisebbségek nemzeti, kulturális, szellemi, közművelődési és érdekképviseleti tevékenységét segítse és hatékonyan részt vállaljon identic tástudatuk megőrzésében. • ÁK
