Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-18 / 164. szám
6 HÍDLAP • 2004. augusztus 18., szerda KALEIDOSZKÓP Betűvetők az idő forgatagában (4.) A corvinák hosszú időre meghatározzák az erdélyi fejedelmi udvar szellemiségét. A korabeli krónikás, Háportoni Forró Pál Bethlen Gábor 1619-es gyulafehérvári könyvtáralapításáról jegyzi meg, hogy az erdélyi fejedelem ezzel voltaképpen „az nagy hírrel-névvel tündöklő Mátyás királynak dicséretes példáját követte”. Tudjuk, a történész Szamosközy István ebben a fejedelmi könyvtárban volt levéltáros. Őneki módjában volt tapasztalnia, hogy a híres inkunábulumok mellett a fejedelmi kincstárban új ereklyék jelennek meg, így Mátyás király kardja és Corvin János keresztje, melyek mind-mind a Budáról ide menekített könyves ládákból kerültek elő. Az 1600-as évek, amelyek román vajdát, Mihai Viteazult juttatnak Erdély fejedelmi székébe - méghozzá a székelyek támogatásával (egyedül Aranyosszék voksol ellene!) -, nem csupán Erdély gazdaságipolitikai értelemben vett zuhanását, hanem az erdélyi magyarok önmeghatározó szellemiségének sorvadását is elindítják, melyet aztán a Bethlen Gábor-i aranykor sem lesz képes megállítani. Mindez természetesen a szellem, a könyvek világában is jeleptkezik. Az alexandriai könyvégetéssel ér fel például a gyulafehérvári fejedelmi bibliotéka 1598-as elpusztulása. A szörnyű tragédiát - jelképnél többet mondóan - egyetlen könyvmásoló ifjú élte túl, aki egyszerűen befalaztatta magát a könyveivel együtt. A vész elmúltával ott bukkantak rá a romok közt élet után kutató gyulafehérvári lakosok. Persze a tragédiák sora folytatódott. 1603-ban a kolozsvári jezsuita rendház könyvtárát dúlják fel. Náprágyi Demeter (1556-1619) erdélyi katolikus püspök a történelmi pusztítások elől a fejedelmi könyvtár jó részét Győrbe menekítette át. Egyetlen hártyakódex maradt Kolozsváron, amelyre a könyvtár levéltárosa, Szamosközy tette rá kezét. Megtörtént, hogy a corvinák egyikemásika adományként került a könyvbarátok tulajdonába. A közhiedelem sokáig úgy tartotta, hogy a Tibullus-, Catullus- és Propertius-verseket tartalmazó hártyakódexet budai törökök ajándékozták az erdélyi fejedelemnek, Apafi Mihálynak (1632-1690). Mondják, az Érsekújvár ostromáról hazatérő Apafi Budán tartott pihenőt, aki némi kávézás és fürdőzés után fölkereste Mátyás maradék könyvesházát. Az udvari szokások szerint magas rangú vendéget nemes ajándék illet. Mondjuk... egy corvin^.Mi az egy töröknek! Könyveink köré így nőnek a hihető mesék. Igen ám, de ez a hártyakódex hogv, hogy nem: egyszer csak bekerül a bécsi Nationalbibliothek állományába. Honnan? Állítólag a Budát felszabadító vezér, Szavoyai Jenő herceg könyvtárából. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a három római költő verseit tartalmazó hártyát a Duna-Tisza táját megszálló török seregek elől menekítették át Erdélybe, a fejedelmi udvarba, majd annak szétszóratásakor (Mihai Viteazul gyulafehérvári bevonulását követően) valamelyik gyűjtőtől került a fejedelmi udvarba. Persze, következett az Apafi-ingóságok árverése, s a kódexek külön útja úgyszintén... Nádudvari Sámuel nagyenyedi diák (később ugyanott református pap) potom pénzen vásárolja fel az Apafi-gyűjtemény legértékesebb darabjait, köztük az említett kódexet, őtőle aztán a Küküllővárott állomásozó Joseph W Lichtenstein herceg Köleséri Sámuel könyvszakértő hathatós segédletével könnyedén megszerezhette a most már (igaz, anyagi gondokkal küzdő) nagyenyedi református lelkésztől. A corvina utolsó oldalán található bejegyzés szerint Köleséri Szavoyai Jenő hercegnek próbált kedveskedni a könyvvel. Sikerrel. A vélt ajándékból valós ajándék lett: egy hatalmas szellemi-anyagi érték ismét kicsúszott kezünkből. Szerencsére történtek okos könyvmentési akciók is. • Bágyoni Szabó István Kétezer éves történet az ezeréves városban Jézus Krisztus Szupersztár A bibliai kétezer éves történetet nem kell bemutatni senkinek. Jézus Krisztus élete és halála felekezeti hovatartozás nélkül minden hívő és nem hívő számára ismert, ha máshonnan nem, akkor a „Hiszek egy”-ből. Harminc évvel ezelőtt elevenedett meg először a történet zenés formában. Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rockoperáját szintén nem kell bemutatni. Hazánkban először 1986-ban láthatta a nagyérdemű, idén nyáron Esztergomban is megelevenedett a webberi muzsikán átértelmezett kétezer éves történet. A Musical Színház által előadott darab, amelyet a Mindszenty téren két este is teltház csodált, más volt, mint a történet filmváltozata. A rendező, Molnár László elhagyva a hippi-korszak adta keretet, korhű díszletek között korhű jelmezbe bújt szereplőkkel játszatta el Jézus Krisztus Szupersztár történetét. A darab elején megjelenő fekete és fehér dresszes táncosoknak fontos szerepük volt később is, a rendező általuk kitűnően érzékeltette Jú- dás lelki vívódását, a jó és a rossz harcát. A meglepően sok fiatalból álló társulat mély átéléssel, hihetetlenül profi módon adta elő a darabot. Igaz, hetven előadással a hátuk mögött ez természetes. A rendezést dicséri az élethű képi megjelenés, Heródes udvara a kor bűnös oldalát jelenítette meg, ugyanakkor megrázó látványt nyújtott a korbácsütésektől vérző hátú Jézus is. Bár nem tisztem megítélni, mégis megjegyzem, a sok kiváló hangú énekes mellett a Pilátust alakító Kálloy Molnár Péter rekedtes hangja kicsit erőiködőnek hatott, mindezt azonban feledtette Jézus köntösébe bújt Feke Pál. A fiatal színész könnyeden, minden erőlködés nélkül énekelt, de gyönyörűen csengett a Jézusért aggódó Mária Magdaléna hangja is Tunyogi Bernadett előadásában. A százfős színészgárda méltó módon zárta évadjukat e két előadással városunk falai között. A közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a színészeket, háromszor is visszakövetelve a színpadra a társulatot, némelyek állva tapsoltak, mások együtt táncoltak a színészekkel a Jézus Krisztus Szupersztár főcímdalára. És a közönség még távozóban is dúdolta: Jézusunk, Krisztusunk... • GK Augusztus 10-én, késő délután a dorogi temetőben kísértük utolsó útjára Bauer Gasztont, a D’Aorta Településüzemeltető és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatóját. A kilencvenes évek elején belépett az Esztergomi Kereskedelmi Kamarába. 1994-től, megalakulásától kezdődően a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagja. Életének utolsó napjáig szolgálta a köztestületet, becsületesen végezte vállalt kötelezettségét. Temetésén a dorogiak városvezetése, a gazdasági és a társadalmi élet vezető személyiségei, ismerősei mellett a kamara teljes köztestülete is ott volt. A temetés után a kamarai résztvevők a kamara esztergomi székházában találkoztak, és méltatták váratlanul elhunyt barátjuk, Bauer Gaszton munkásságát. Augusztus 19-én, 21,30h-22,30h-ig Nemzetközi Tűzijáték Versenyt rendeznek Esztergomban, a Duna Erzsébet parki részén, uszályokról A verseny menete: 10 perces műsor indulónként, kb. 10 perc technikai szünet az egyes produkciók között, míg a következő uszály a célállomásra érkezik Közönségszavazás: SMS-sel, 5 projektoron:- az Erzsébet parkban- a Sissy-szobornál, (Víziváros)- a nagyszínpadnál, (Víziváros)- a Széchenyi téren, (Gran Tours mellett) Telefonszám: 06-20/20-20-220, az 1, 2, vagy 3-as számot kell elküldeni aszerint, hogy időrendben az első, a második, vagy a harmadik indulóra szavaz, a versenyzők kiléte az eredményhirdetésig titkos marad. IDŐJÁRÁS Hazánkban szerdán folytatódik a száraz, igen meleg időjárás, legfeljebb a Dunántúlon jelenhet meg átmenetileg felhőzet. Megélénkül a délnyugati szél. Hajnalban 13, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 30, 34 fok között alakul. Késő este 22, 27 fok lesz. Csütörtökön marad a kánikula, szinte zavartalanul fog sütni a nap. Élénk, erős lesz a délnyugati szél. Hajnalban 15, 20 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 31, 35 fok között alakul. GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET augusztus 18-án szerdán Esztergom: Kolos Patika (Petőfi S. út 30) Telefon: 414-563 Dorog: Szt. Margit Gyógyszertár (Rákóczi út 9.) Telefon: 431-191 EUDES SZENT JÁNOS • AUGUSZTUS 19. Jean Eudes 1601. november 14-én született az Argentan melletti Riben, szegény családban. Tizennégy éves korában Caenba küldték, a jezsuiták kollégiumába. 1620 szeptemberében kapta a tonzúrát és kezdte meg teológiai tanulmányait Caenban. 1627 őszén, az Argentan vidékén pusztító pestis idején életét nem kímélve ápolta a betegeket. Később Caenba ment és a város környékének misszionáriusa lett. 1631-ben itt is járvány tört ki, de János hősies bátorsággal maradt a betegek között. 1633-ban teljesen a népmisszióknak szentelte magát, s több mint negyven évig kizárólag ezzel foglalkozott. 1635-ben a népmissziók vezetőjévé, 1640-ben pedig a caeni ház főnökévé tették meg. 1644-ben alapított egy női társulatot, amelyre rábízta az elesett lányok megmentését. Fájdalmas betegség után, 1680. augusztus 19- én halt meg. 1909-ben boldoggá, 1925-ben szentté avatták. Ünnepét 1928-ban vették fel a római naptárba, augusztus 19-re. • sem T U D T A 7 1927. augusztus 18-án hunyt el Bécsben Glücklich Vilma tanárnő, a magyar feminista mozgalom egyik vezetője. Glücklich Vilma Vágújhelyen született 1872-ben. 1893-tól a fiumei felső leányiskolában, 1896-tól egyetemen tanult. Az első nő volt, aki a filozófiai fakultáson bölcsészdiplomát szerzett. Tagja volt a Nőtisztviselők Országos Egyesületének, amelyből 1904-ben kivált a Feministák Egyesülete, ennek alapító tagja és ügyvezető elnöke volt. Bédy-Schwimmer Rózsával, Perczelné Kozma Flórával, Dirner Gusztávval, Mellemé Miskolczy Eugéniával, Engel Bertával és több száz társával olyan egyesületet vezetett, amely megalakulásától ismert és elismert volt az egész Monarchiában és a nagyvilágban is. A fehérterror idején fegyelmi úton, nyugdíj nélkül elbocsátották. 1922-ben főtitkára lett a Nők Nemzetközi Ligája a Békéért és Szabadságért genfi központjának. Felejthetetlen irodalmi és társadalmi tevékenységet fejtett ki a nők egyenjogúsítása és a gyermekvédelem terén. • sem AZ ETV NYÁRI MŰSORA HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG 10:10 KUPAK - kulturális programajánlatok, a tartalomból: rendezvény-ajánlatok- filmajánló a Multiplex-mozik kínálatából; horoszkóp; kiállítás-ajánlatok; beszélgetés Stiglmayer Gábor főszervezővel a héten megrendezésre kerülő Ünnepi Szent István Napokról; Heckel Zoltán Jazztergom programajánlata. Műsorvezető: Kassai Zoltán. 16:10 Sportdélután, benne: EKSE-Cornexi NBl-es női kézilabda-mérkőzés (ism.). 19:00 Visszapillantó - hírek a múltból. 19:05 Messzelátó - hírek a jövőből. 19:10 KUPAK - kulturális programajánlatok. 21:00 Cinemaszkóp - filmesek klubja, benne: Kocsis Agnes - Szortírozott levelek címűfilmje (ism.). Óránként friss hírek a múltból és a jövőből a Visszapillantó és a Messzelátó című hírblokkokban.
