Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-08-18 / 164. szám

4 HÍDLAP • 2004. augusztus 18., szerda RÉGIÓ INTERJÚ Elégedett a Szent István napok programjával? Elkészül a világ legnagyobb koszorúj a? Hangya Mihály csatai lakos 38 éve foglalkozik virágkötészettel. Mezőgazdasági iskolát végzett vi­rágkötészet szakon. Mivel a vas­úton dolgozott, csak a munkája mellett hódolt hobbijának. Később virágüzletet is nyitott, július elsejé­től nyugdíjas, de tovább folytatja mesterségét - magasabb szinten. Az utóbbi években - munkájának köszönhetően - egy ország ismerte meg a nevét. Most elhatározta, hogy ez év augusztus végén meg­köti a világ legnagyobb koszorúját. — Az augusztus 29-i Szlovák Nemzeti Felkelés emléknapjára Ont kérték fel, bogy készítse el a koszorút. Miért Ont választották?- Meghívtak egy bemutatkozásra, és ott mondták, hogy meg kellene építeni a nemzetek koszorúját. Mára már el is készítettem a koszorút sa­ját elképzelésem szerint. A csatai is­kola tornatermében helyeztük el, mert nagyságára való tekintettel nem tudjuk máshová tenni. Itt sze­retném megköszönni a helyi iskola igazgatónőjének, Kulcsár Erzsébet­nek, hogy helyet biztosított a szá­momra. Már csak azt a napot várom, amikor elszállítjuk rendeltetési he­lyére, a Szlovák Nemzeti Felkelés múzeumának udvarába, ahol bizto­san megtekinthető lesz 5-10 évig is, hiszen tartós anyagból készült.- Úgy tudom, hogy nem csak ezt a ko­szorút készíti el. Elkészül a világ legna­gyobb koszorúja is? — Úgy határoztam, hogy mivel en­gem kértek fel az ünnepi koszorú el­készítésére, elkészítek egy másikat is, mintegy bonuszként, hogy bemu­tatkozzak a világnak. Szeretném, ha ez a koszorú a legnagyobbak közé tartozna, amilyet még a szem nem látott. Súlyát és nagyságát tekintve méltó lesz az ünnepségre. Felajánlot­tam, hogy önköltségen készítem el, csak azt kértem, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés ünnepségének szervezői biztosítsanak teret, ahol el­helyezhetem. Ezt ők vállalták. Sze­retném tehát ezt a koszorút ott teljes szépségében elkészíteni és kiállítani. A koszorú tíz méter átmérőjű, súlyát tekintve is óriási, mert talán az 1600 kilogrammot is meghaladja. Ezt nem tudom pontosan meghatározni, mert még nem tudom, mennyi anyag lesz hozzá szükséges. A virágok száma 2004 lesz. A koszorú piros antúriából készül majd. A szervezők segítségével kerül a konstrukció a helyszínre, én pedig egyetlen éjszaka alatt díszítem majd fel. A „szeretet koszorújának” neveztem el, mert így akarom kifejezni minden ember iránti szeretetemet. így kívánok adózni az embereknek, mivel én ke­vés szeretetet kaptam, és ilyen alkal­makkor az emberek mindig szeretet­tel, mosollyal vesznek körül. Ezt az érzést hivatott szimbolizálni a Szere­tet Koszorúja is, amelynek nincs se vége, se hossza, minden része egybe­fonódik, középen pedig egy óriási virágcsokor fogja kiegészíteni. Sze­retném felhívni a figyelmet arra, hogy ne legyenek az emberek között nézeteltérések, gyalázkodások. Ilyet talán még a rekordok könyvébe sem írtak be. Bízom benne, hogy a jó Is­ten segítségével ebbe is bekerülök.- Miből fedezi a koszorú megépítésé­nek költségeit?- Ez mind az én ajándékom, amit a saját pénzből fedezek. Biztosan meg­térül majd - ha nem is az anyagiak­ban. Elég az, ha látom az emberek örömét. Ezt nem lehet anyagiakban kifejezni, itt nem a pénzről, hanem a tettekről van szó. Nekem az anyagi­aknál nagyobb boldogságot jelent, ha ilyesmit el tudok készíteni. Ennek a koszorúnak a híre majd bejárja a vilá­got az ünnepség alkalmával, mert 32 ország veteránja vesz részt az ünnep­ségen. Összesen 57 delegációt várnak az ünnepségre. A 32 ország képvise­lője ráhelyezi a koszorúra a saját sza­lagját a zászlajával. Ennek kapcsán elkészítettem egy emléklapot is, amelyet ott fogok szétosztani, hogy megemlékezzenek az eseményről a világ minden táján.- Hogyan jött az elhatározás, hogy be­írja a nevét a rekordok könyvébe?- Öt évvel ezelőtt, amikor családi gondjaim voltak, döntöttem így. A Mária Valéria híd avatása alkalmával Párkányban jártam, megálltam a vá­rosháza előtt, és az jutott eszembe, hogy mint virágkötő én is elkészítek egy koszorút a New York-i terrortá­madás áldozatainak emlékére. Este nekifogtam, reggelre pedig elkészült a 2001 szál virágból álló óriáskoszo­rú. Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda is helyezett ebbe a koszo­rúba virágot. Aztán este 6000 mé­csest gyújtottak meg az arra járók. Azért is készítettem épp az áldozatok emlékére, mert ilyen szerencsétlen­ség sajnos bármelyikünkkel megtör­ténhet. Akkor elhatároztam, hogy az egyéves évfordulóra Csatán is készí­tek még nagyobb koszorút. Ezen az ünnepélyen részt vett az amerikai nagykövetség néhány tagja is.- Ha eléri a célját, és bekerül a rekor­dok könyvébe, mi lesz a folytatás?- A tervem az, hogy a hobbimat folytassam. Ha megkérnek, bárhol elkészítek ilyen gigantikus épít­ményt. Nekern már minden itt van a fejemben, előre látom, hogyan néz majd ki, ha elkészül. Szeretném még végezetül megköszönni barátom, Mészáros Gyula segítségét, aki konstruktőr, és a koszorúráma kere­tét készítette. Nélküle el lettem volna veszve. Nagyon pontos, szép munkát végzett. Az ünnepségen remélem, együtt fogunk örülni munkánknak. • Kép és szöveg: Czigler Mónika Tündi (főiskolai hallgató) Eredetileg nem esztergomi vagyok, két éve költöztem ide. Idén másodszor fogom végigkövetni az eseménye­ket. Nagyon igényes a program, minden napra tartogat va­lami meglepetést. Számomra a Folkestra, a Ghymes és a Sebő Ze­nekar fellépése a legcsábítóbb. A helyszínek, a dekoráció, az egész kavalkád hangulata magával ragadó. Barni (betanított munkás) Esztergom igazi fesztiválvá­rossá nőtte ki magát az utóbbi pár évben. Igyek­szem mindig jelen lenni, nem akarok lemaradni sem­miről. Valószínűleg leköltözöm a Vízivárosba, engem minden érdekel az olasz zászlósoktól, a gólyalába­soktól kezdve a történelmi előadáso­kon, középkori bemutatókon át a Cotton Club Singers koncertjéig. Kibro (természetgyógyász) Irgalmatlanul jó programot hoztak össze idén is. Szá­momra ez a nyár egy véget nem érő turistacsalogató eseményeldorádó. A külföl­dieknek a kezelések alatt általában az előző Szent István napokon tanult magyar népdalokat dúdolok, hadd vigyenek haza magukkal egy csepp­nyi Magyarországot. Lajos (nyugdíjas) Szép hagyománnyá nőtte ki magát az esemény, és végre megtalálta a tökéletes hely­színt. Én ugyanis a Széche­nyi téren lakom, és az éjsza­kába nyúló hangoskodást nem szí­veltem. De nem akartam zsémbes öregembernek látszani, ezért sosem szóltam. A program most is igényes, az unokáimat minden nap elviszem majd a Vízivárosba szórakozni. A V4-ek képviselői Kaskadyban Vasárnap zárult a VII. Szlovákiai Nyári Szabadegyetem a Galánta melletti Kaskadyn. A Magyar Ifjú­sági Közösség és a Polgári De­mokrata Ifjúság által szervezett tá­bor idén a Vzpes országok lehető­ségeiről szólt az uniós csatlako­zást követően. A rendezvény minden évben aktuális politikai témákkal foglalkozik. Az idén az EU- és a NATO-tagság volt az elő­adások témája, olyan szakemberekkel, akik a megjelölt témakörben elismertek. Az egyik előadás az Ifjúsági szervezetek lehetőségei a V4-es országokban az EU- csatlakozás után címet viselte. Mind a négy ország ifjúsági szervezete képvisel­tette magát Misái Sabatka, az Ifjú Kon­zervatívok alelnöke Csehországból, Pawel Stanczyk, a lengyelországi Ifjú Konzervatívok elnöke, Maros Kemény, a Polgári Demokrata Ifjúság elnöke Szlo­vákiából és Zupkó Tamás, a szintén szlovákiai Magyar Ifjúsági Közösség el­nöke is jelen volt az ülésen. Miután be­mutatták szervezetüket és tevékenysé­güket, Rumy Tamás, a Europen Democrat Students (EDS) alelnökének vezetésével megvitatták, hogyan tudná­nak együtt dolgozni mindezen szerveze­tek az EDS-ben. Megállapították, hogy a Visegrádi Négyek ifjúsági szervezetei azért nem tudnak hatékonyan együtt dolgozni, mert ennek nincsenek lefek­tetve az írásos alapjai. Ezek után kifejtet­ték véleményüket az Európai Unió al­kotmányáról is. Egy másik előadás kere­tében a biztonságpolitika alappilléreiről esett szó. Maros Kemény, most mint a Védelmi Minisztérium pr-osztályának vezetője szólalt föl, Magyarország képvi­seletében pedig Nagy Zoltán, a Kül­ügyminisztérium Biztonságpolitikai osztályának főosztályvezető-helyettese fejtette ki véleményét a témában. Meg­vitatták az országok NATO-hoz való vi­szonyát, valamint beszéltek arról, mi­lyen módon fogják átalakítani országuk katonaságát. A hétvégén elkezdődött olimpia is szóba került a biztonsági in­tézkedések tekintetében, főleg arról vi­tatkoztak, hogy szükséges-e az amerikai jelenlét a játékokon. Mivel alapvetően fi­ataloknak és fiatalokról szól a rendez­vény, nem maradhatott el a szórakozás sem. A résztvevők meghallgathatták a Ghymes együttes és Zsapka Attila - Emmer Péter koncertjét is. • GK Csárdás és legényes a Várszínházban Hétvégén a Várszínházban lélek- és testüdítő műsornak lehettek szemtanúi a szép számban össze- sereglett nézők. Az esztergomi vá­rosi néptáncegyüttes mutatkozott be, mely 2001. január 16-án alakult a Szentgyörgymezői Olvasókörben. Az együttes művészeti vezetője Szénássy Attila és felesége, Szénássy Attiláné. Mindketten a budapesti Bartók táncegyüttesnek, a tánc­házmozgalom alapító együttesének voltak oszlopos tagjai. A Várszínházban az esztergomiak ízelítőt adtak Közép-Kelet Európa legszebb néptáncaiból. Széki tánc­renddel kezdtek, majd dunántúli ug­rás táncokat mutattak be. Vendégként fellépett az ebedi citerazenekar, felvi­déki dallamókkal. Majd ismét az esz­tergomiak következtek kalocsai tán­cokkal. Szénássy Attila pazar pásztor­botolót adott elő, majd a párkányi Varjos zenekar, az esztergomiak kísé­rőzenekara magyarbődi és moldvai muzsikával szórakoztatta a nagyérde­műt. Fehér László tanár tárogatón ját­szott, majd a Petőfi Sándor Általános Iskola gyermek néptánccsoportja mu­tatkozott be. Az esztergomiak kalota­szegi, mezőségi és méhkeréki táncok előadásával folytatták, majd szatmári táncrenddel és verbunkkal zárult az előadás, melynek végén a közönség vastapssal búcsúztatta az együttest. Az esztergomi városi néptánce­gyüttes legközelebb Finnországba készül, de jártak már Esztergom né­met testvérvárosában, Bambergben és a vajdasági Temerinben is. • Dezső Uszlö Máriának tisztelegtek Bényben Több száz ember gyűlt össze Nagyboldogasszony napján a „bényi kutacska” nagybúcsúján. A szentmise keretében - csakúgy mint régi­ónk több településén - megáldották a föld terményeit, az új kenyeret és az aratási koszorút. A bényi kutacskánál évente három­szor mutatnak be szentmisét: pün­kösdvasárnap, Nagyboldogasszony és Kisaszony napján. Mindhárom eset­ben jelentős a részvétel, a legnagyobb ünnep mégis a „kutacska” nagybú­csúja Nagyboldogasszony napján. Idén néhány száz hívő vett részt ezen az eseményen. Ez is mutatja, hogy a felvidéki magyar ajkú hívek szívéhez mennyire közel áll a Mária tisztelet. A szentmisét Kassa Sándor kürti plé­bános mutatta be. Homíliát Herdics György tiszteletbeli apát, a Remény főszerkesztője mondott.-Mária példájából erőt merítve a ke­resztényeknek is az üdvösségre kell tö­rekedniük. Mi, magyarok még inkább örvendezünk ezen az ünnepen, mert Szent István királyunk is az ő oltalmá­ba helyezte az országot. A történelem folyamán Magyarországot Mária virá­gos kertjeként emlegették. Az ország vezetői mindig bizalommal fordultak a Szűzanyához, ha komoly döntéseket kellett hozniuk. Az első ránk maradt vers is Máriáról szól. A jövő rajtunk is múlik. A mindennapi életben hívjuk segítségül nevét, és bátran reméljük a boldog jövőt -buzdított beszédében Herdics György. Nem maradhatott el a hagyomá­nyos újkenyér-, valamint a föld ter­ményeinek megáldása sem. Ez a ha­gyomány több községben is él. Lekéren már például már napokkal az ünnepi szentmise előtt rendeltek erre a célra kenyeret, így vasárnap mint­egy harminc kenyér került megáldás- ra, hogy aki fogyaszt belőle, attól távol tartson minden testi és lelki bajt. • CzM

Next

/
Thumbnails
Contents