Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-17 / 163. szám
4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. augusztus 17, kedd INTERJÚ Feladat a régiófejlesztési tervek megvalósítása Interjú Fekete Lászlóval Fekete Lászlót a párkányiaknak nem kell különösképpen bemutatni. Az előző választási ciklusban Párkány alpolgármestere volt, jelenleg a Nyitrai Kerületi Önkormányzat képviselője és a testület mellett működő Idegenforgalmi Bizottságban tevékenykedik. Vele készült az alábbi beszélgetés. — Van-e lényeges különbség a megyei és a városi képviselő-testületi munka között?-Alapvető különbség abból ered, hogy míg a helyi önkormányzatoknak egyszerre osztották le a hatásköröket, a megyeiknek fokozatosan. Mi még mindig az állami költségvetésben elkülönített összegből gazdálkodunk. Egyébként más vonatkozásban, például az oktatásügy területén ugyanaz a helyzet, mint helyi szinten - van egy bizonyos pénzösszeg, amelybe vagy beleférünk vagy nem. Számos vagyonjogi problémával szembesülünk, amelyek rendezése egyéb teendőink mellett képviselői munkánk szerves részét képezi, de ezek megoldása számos esetben időigényes feladat. A vagyonjogilag rendezetlen ingatlanokat általában megvételre, cserébe vagy bérbeadásba kínáljuk fel az érintett önkormányzatoknak. A szűkös anyagi helyzet ellenére az előző évekhez képest sikerült több pénzügyi támogatást nyújtani térségünk oktatási intézményeinek, a Szlovák Autóbusz Közlekedési Vállalat párkányi kirendeltségének, a Poliklinikának és a regionális kulturális központoknak is. — Egy idő óta nem éppen zökkenőmentes a megyei képviselő-testület ténykedése. Mi a legfőbb akadálya az érdemi munkának? — Az elmúlt több mint két esztendőben számos ülést megszakítottunk, és ezért lényegbevágóan fontos programpontokban nem tudtunk időben határozatot hozni. Egyes, másképpen gondolkodó képviselők az obstrukcióhoz folyamodtak - egyszerűen nem vettek részt a szavazáson, és így a testület az adott esetben határozatképtelenné vált. Idén későn fogadtuk el például az oktatási intézmények beruházásaira szánt pénzek elosztását.- A képviselők nyilván lobbizhatnak a térségük felemelkedése érdekében, és egy- egy esetben szavazásukkal befolyásolhatják a lakóhelyüket érintő problémák orvoslását. liehet említeni néhány olyan példát, amikor a megyei képviselő-testület ülésén a térségünket érintő fontosabb kérdés került terítékre?- Rendkívül fontosnak tartom, hogy a Nyitrai Kerületi Önkormányzat régiófejlesztési tervébe a termálfürdő révén bekerült Párkány turisztikai központtá történő további fejlesztése, a Párkány térségében tervezett teherkomp és új teherforgalmú híd, valamint egy ipari park létesítése. A párkányi ipari park megépítésének gondolata a helyi adottságoknak köszönhetően rendkívül jó osztályzatot kapott a Nyitrán és az Érsekújvárban tervezett ipari parkkal együtt. Ebben jelentős szerepet játszott a helységünk tőszomszédságában folyó Duna, a Kappa vállalat kihasználatlan folyami kikötője, a párkányi vasúti csomópont (Agcsernyő után Párkány rendelkezik a második legnagyobb vasúti csomóponttal Szlovákiában) és a magas munkanélküliségi ráta. Emellett sikerült átültetnünk, hogy a megye régiófejlesztési távlati tervbe bekerüljön a Köbölkút térségében forgalmi akadályként számon tartott probléma megoldása. Ennek lényege, hogy az 509-es számú utat - amely Párkányból Bajoson keresztül Érsekújvárba vezet - a vasúton átívelő úttá építenék át és az átépítés után új vonalvezetéssel részben kikerülné a falut. A régió fejlesztése szempontjából szintén nem elhanyagolható, hogy á Pozsony - Dunaszerdahely - Érsekújvár - Nagykürtös gyorsforgalmi út nyomvonala az eredeti tervhez képest jóval délebbre, Érsekújvár déli peremét érintve fog haladni. Keményen meg kellett küzdenünk azért, hogy ezek, a régiónk fejlesztése szempontjából fontos elképzelések bekerültek a megye régiófejlesztési tervezetébe.- Egy párkányi illetőségű megyei képviselő hogyan tud segíteni a párkányi teherkomp létrehozásában, a Poliklinika városi kézre adásában, vagy abban, hogy Párkány térségében teberhíd, ipari park épüljön és az északot déllel összekötő út - divatos szóval észak-déli korridor - Párkányon keresztül haladjon?- Az, hogy ezek az elképzelések jelenleg már a megyei önkormányzat régiófejlesztési tervének szerves részét képezik, úgy vélem, önmagukért beszélnek. Fontos megjegyezni, hogy csupán olyan beruházásokra lehet uniós pénzeket nyerni, amelyekkel eleve számol a megyei régiófejlesztési terv. Az észak-déli korridort illetően két egyenrangú változatról - a Párkányt Garamszentbenedeken keresztül Zsolnával összekötő útról és a Párkányt elkerülő, Komáromot Érsekújváron keresztül Nyitrával összekötő útvonalról beszélhetünk. Az első' változat mellett azzal lehet érvelni, hogy a másik variánshoz képest rövidebb, ezért értelemszerűen jóval olcsóbban megépíthető. A végső döntés viszont a kormány kezében van, mi, megyei képviselők ezért már nem tudunk lobbizni. Ami az ipari parkot illeti, legnagyobb gondot a felvásárolatlan telkek jelentik. Ezek nélkül egyetlen beruházót sem lehet a térségbe csalogatni. Úgy vélem, hogy itt az ideje a telkek kijelölésének és felvásárlásának. Remélem, hogy az érintett önkormányzatokban - Párkányban és Ebeden - a problémára megoldást találnak. A párkányi Poliklinika városi kézre adását a városi hivatal az előző választási ciklusban elmulasztotta. Jelenleg úgy fest, hogy a város ezt az egészség- ügyi intézményt már csak magánosítás útján tudná megszerezni. • (zc) Részt vesz-e nyári tanfolyamon? Katalin (tanuló) Sajnos aktuális a kérdés, mert a múlt héten buktattak meg harmadszor. Mivel sok időmet veszi el az iskola, csak nyáron" jut időm az autóvezetői tanfolyamra. Már régóta szeretnék jogsit, de nagyon visszavetett a kudarc. Hiába veszek pótórákat, otthon nem tudok gyakorolni. Szeptemberben fogom újra megpróbálni. Csabi (tanuló) Ha elvégzem a gimnáziumot, két évre Londonba megyek dolgozni. A bátyám is kiment, és olyan keresete van, ami itthon elérhetetlen lenne a számára. A nyelvtudás fontos, ezért a nyarat rászánom a tanulásra. Egy intenzív angol nyelvtanfolyamra járok. Ez jól jön majd később is, mert a külkerre szeretnék felvételizni, amikor hazajövök. Csana (tanuló) A nyár a pihenés ideje. Ez számomra szent. Nem zavar, ha más fiatal dolgozik, de úgy érzem, hogy sokat, tisztességesen és eredményesen tanulok év közben, nem járok el kocsmázni. Az édesapám is azt mondja, hogy a gyerek dolga tanulni, ráérek még dolgozni. Ezért a nyarat a barátaimmal töltöm, elsősorban vízközeiben. Edit (tanár) Mindhárom gyermekemet arra ösztökélem, hogy tanuljanak nyelveket, fejlesszék a számítógépes tudásukat, mert ez rendkívüli fontossággal bír korunkban. A nagyfiamnak szoftverüzemeltetői végzettsége és két nyelvvizsgája van, a lányaimat a nyelv mellett a sport köti le. Nemeskürty István kapta a Szent István-díjat Folytatás az !. oldalról Mielőtt Prokopp Mária művészet- történész, a kuratórium elnöke ismertette a hivatalos döntést az idei díjazott személyéről, Ferencz Éva énekművész adott elő egy, a 19. század elejéről írásos hagyományban fennmaradt népéneket.-Nem árulok el titkot, hiszen már mindenki tudja: az idei Szent István- díj jutalmazottja Nemeskürty István tanár úr. Ezt nem a szűk kuratórium határozta el, hanem a díjat támogatók széles tábora határainkon innen és túl, sőt a tengeren túl is - jelentette be Prokopp Mária hivatalosan is az idei díjazott nevét. Ezek után Tóth Sándor, József Attila-díjas költő, Pro Űrbe Esztergom díjjal kitüntetett tanár hosszan méltatta Nemsekürty István érdemeit.- Ez a nemzet súlyos éveket, évszázadokat élt meg. De ez a nemzet elhatározta egyszer, hogy megmarad nyelvében és államiságában, és íme megmaradtunk. Azért maradtunk meg, mert voltak példaképeink, mert voltak erősségeink, mert vannak példaképeink, mert vannak erősségeink: ilyen Nemeskürty István, a nemzet tanára - hangzott el a laudációban. Mindezek után a színpadra lépett az, akiről az este szólt, a 2004. évi Szent István-díj kitüntettje, Nemsekürty István. Az oklevelet Prokopp Mária professzorasszony, a Szent Istvánt ábrázoló bronzplasztikát Bihari Antal, a díj alapítója adta át.- Kedves honfitársaim, tisztelt magyar nemzet. Különös kitüntetés számomra ez a díj, azért mert egy közösség adta - köszönte meg e szavakkal a tanár úr a díjat. Beszédében a nemzet megmaradása szempontjából a kereszténység és az erkölcs megtartását, ösz- szetartó erejét hangsúlyozta. Orbán Viktor is gratulált és méltatta Nemsekürty István érdemeit. - Mindenkinek a tanára ő, az egész nemzet tanár ura. Arra sarkall bennünket írásaival, hogy megalkuvás nélkül mindig a nemzeti érdekeket helyezzük minden más érdek vagy szempont fölé. • GK A Szent István-díj Alapítvány 2001-ben jött létre, az önálló magyar állam ezeréves fennállását ünneplő millenniumi évben, Esztergomban. Az alapító esztergomi polgár, Bihari Antal elgondolása szerint azokat a kortársakat jutalmazzák ezzel a díjjal, akik az összmagyarság érdekében tevékenykednek, és szereznek elévülhetetlen érdemeket. A jelölések egy éven át az összmagyarság köréből érkeznek az alapítvány kuratóriumához, és az a személy nyeri el a kitüntetést, aki a legtöbb jelölést kapta. Elsőként Orbán Viktor, a következő évben pedig Tőkés László és Duray Miklós vehette át a bronzszobrocskát. Az Onyx Kft. ügyfeleihez fordult Esztergom polgármestere ESZTERGOM A csapvíz fogyaszthatóságának mihamarabbi szakszerű megítélése érdekében a Dorogon működő veszélyeshulladék-égetőt üzemeltető Onyx Kft. ügyfeleihez fordult tegnap Meggyes Tamás, Esztergom város polgármestere. Az égetőbe veszélyes hulladékot beszállító cégek vezetőitől a polgár- mester azt kérte, hogy bocsássanak a rendelkezésére egy hivatalos állás- foglalást az égetőbe szállított anyagok veszélyességéről. A polgármester azt szeretné megtudni, hogy az anyagok ivóvízbe kerülve emberi szervezetre jelenthetnek-e veszélyt, és ha igen, milyen mértékben. Lét- fontosságú kérdésről - az ivóvizünk fogyaszthatóságáról - kell felelősségteljesen és minél hamarabb döntenünk, ezért kérem a rugalmas és a gyors együttműködését - áll a cégekhez intézett levélben. Eközben a Környezetvédelmi Minisztérium Helyettes államtitkára, Rakics Róbert szerint százmilliós nagyságrendű bírságot kell fizetnie az Onyx Kft.-nek az Esztergom környéki környezetszennyezésért. A vizsgálat szerint valaki nyitva felejtette a szelepet, de a szivárgó hulladéktároló már eleve rossz konstrukció volt. A helyettes államtitkár tegnap számolt be az Esztergom melletti, július 30-i környezetszeny- nyezéssel kapcsolatos vizsgálatról. A vizsgálat eddigi eredményei szerint emberi mulasztás, műszaki és technológiai hibák egyszerre okozták a kárt. Az ország legnagyobb veszélyes hulladékokra specializálódott égetőműjének ezért a vétségért százmillió forint körüli bírságot kell majd fizetnie, ugyanis emberi mulasztás volt, hogy nyitva felejtettek egy szelepet. A kifolyt anyag egy olyan aknába jutott, amely az égetőmű tervein nem szerepel, és elkészítésére sem volt engedélye. A minisztérium álláspontja szerint olyan konstrukciókra kell törekedni a jövőben, melyekben az emberi tényezőt kiiktatva, a mulasztás nem okozhat ekkora szennyeződést, A gyárra a bírságot a visszatartó hatás reményében szabják ki. A tárca figyelmezteti a többi hasonló profilú céget, hogy ellenőrizzék saját telepeiket és eszközeiket. A dorogi szennyezés problémáját egyébként ma rendkívüli ülésen tekinti át az Országgyűlés környezet- védelmi bizottsága. ÁK
