Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-14 / 162. szám
A megtorló • HÍDLAP • 2004. augusztus 14., szombat magazin A képregény-megfilmesítések igazi dömpingje még csak most kezdődik. Korábban is készült egy-egy ismert karakter kalandjaiból film (Batman, Superman), ám az igazi tömegtermelés csak az elmúlt három évben vette kezdetét, amikor is sztorihiány lépett fel Hollywoodban és a 2001. szeptember 11 -ei események után mindennél nagyobb szükség lett szuperhősökre, legalább a vásznon. így jelent meg (és aratott sikert) a mozikban az X-Men és folytatása, Daredevil, a fenegyerek, Pókember, a Hulk, a rettenthetetlen és követik őket újabb és újabb társaik. Ráadásul még egy nagy titka van nagy a költségvetésű mozi készítésének a rajzolt történetekből: ha a mozikban nem is muzsikálnak a legjobban, a dvd-kiadás során a legvacakabb film is szép profitot termel. Ezért fordulhatott elő, hogy a Hulk mozibukása után már tervezik az alkotás folytatását, és ezért vették máris tervbe - a viszonylag sikertelen - A megtorló második részét is. A Pókember és az X-Menek pedig éppenséggel a kirobbanó sikernek köszönhetően gazdagodnak lassan már egy harmadik résszel is. A megtorlónak filmes előzményei is vannak, méghozzá '89-ből, amikor Dolph Lundgren főszereplésével Büntető címmel készítettek bosszúmozit, de ott még nem volt jelentősége a Marvel-gyökereknek, melyek 1974-től eredeztethetők. Akkor a Csodálatos Pókember egyik mellékszereplőjeként tűnt fel a Megtorló és kapott hamarosan önálló füzetet, köszönhetően a hangos sikernek. A megtorló főhőse egy titkosügynök, aki felfed egy bűnügyet, ám az incidens során életét veszti egy bűnöző. Ennek a srácnak az apja áll bosszút az igazság és rend őrén, kiirtatja annak egész családját. Az ügynököt is el kellene intézni, ám ő szerencsésen túléli a merényletet, és innentől kezdve csak a bosszúnak él. Azt szépen lassan be is teljesíti, miközben egymás ellen fordítja a bandatagokat és párszor őt is alaposan helybenhagyják. A megtorló legnagyobb hibája a forgatókönyv. A film nem szimplán bosszúmozi akar lenni, agyament öldöklést akar ábrázolni, hanem mély erkölcsi alapot teremt, melyhez szép számú moralizáló dialógot gondoltak az alkotók a filmben elhelyezni. Nos, a film innentől válik röhejessé, miután a marcona, bosszúra éhes ügynök hosz- szú perceken keresztül meséli, hogy neki most miért is van erkölcsi alapja a gyilkosságokhoz. Különösen nevetséges az a rész, amikor megtudjuk, hogy miért megtorló (és nem bosszúálló) főhősünk. A felesleges mellébeszélés helyett inkább néhány látványos akciójelenetet írhattak volna a sztoriba. Ha ugyanis valaki drámára, vagy tragédiára vágyik, inkább Shakespeare-t olvas, de nem képregényben (és annak adapThe Punisher, színes, amerikai film (2004) Szereplők: John Travolta, Tom Jane, Rebecca Romijn-Stamos, Roy Scheider írta: Jonathan Hensleigh, tációjában) keresi a megoldást. A film laposságához persze a színészek is hozzátesznek egy keveset. A főszereplő, Tom Jane klasszikus B- színész, akit véletlenül nyomnak néhány blockbusterben, John Travolta pedig látványos feltámadása után most ismét leszállóágba került, így hiába az újabb gengszterszerep, alakítása még az öniróniához is kevés. A filmet elnézve most már csak az a kérdés: milyen morális alapelv maradt ki a történetből, melyet a folytatásba bele tudnak szőni? Vagy lehet, hogy ott már nem lesz mellébeszélés, csak lövöldözés? Jobb lenne. • Simpson Michael France Rendezte: Jonathan Hensleigh Hazai bemutató: 2004. július 29. Forgalmazó: Intercom I Gyártó: Lions Gate Játékidő: 124 perc CD-ajánló - Pókember 2. (filmzenealbum) Batmanyussal ellentétben Pókemberünk annyiban vonzóbb, hogy nem feszíti sztreccsgöncét tablettákkal felturbózott izomzat, és az álarca mögötti „mutáns” a rajongókkal agyban és termetben egyenrangú. A Pókember kalandjai tehát a tinédzserek (és a lélekben azok) számára az idei nyári kedvenc mozija lesz. Már az első résznél is bevált á recept, miszerint a jelenlegi zenei élet legizgalmasabb és legeredetibb előadóitól idézzenek a soundtrack-albumon. A Spiderman 2. filmzene-lemez szereplői egy picit azért ennél többek, ők igazi divathullám-lovasok, a trendi jelző jelenlegi birtokosai. Igen, most felvetődik a kérdés, hogy akkor ki erősít kit. A film hozza fel a zenekarokat az ismeretlenségből, vagy a zene menti meg a filmet a bukástól? Ez utóbbi nem valószínű, hiszen az első rész, így a hozzá tartozó muzsikák forgalmazása is rekordokat döngetett. (A Pókember első részének összbevétele 800 millió dollár volt, amihez valószínűleg már a film mellé kiadott filmzenealbum eladási adatai is hozzászámoltattak. Ámen.) Inkább az előbbi verzió áll, miszerint a film teszi, ha lehet még népszerűbbé a tracklistán szereplő előadókat, zenekarokat. De kik is ők? A Train, a Jet, a Maroon 5, a Lostprophets, az Ataris, a Hoobastank, a Midtown és a Dashboard Confessional egy-egy felvételét hallhatjuk a lemezen. Ha szerencsések vagyunk, akkor a bandák a Pókembernek olyan szerzeményeket ajánlottak fel, melyek nem szerepelnek nagylemezeiken. Mert egy ilyen soundtrack-albumon az a legjobb, hogy kiváló előadóktól hallhatunk soha sehol nem publikált felvételeket. Akik számára néhány név ismeretlen, íme egy kis segítség. A Train egy San Franciscoi rocktrio, akik '98 óta nyomulnak, egyre eredményesebben. A Jet egy retro-rock csapat, nagyjából Lenny Kravitz nyálban és vérben úszó bárkájának farvizén. A Maroon 5 pedig egy pár éve létező ötösfogat Los Angeles-ből, akiknél a punk, a pop egyaránt és egyszerre található meg, talán ezért is egyre menőbbek. Lelkűk rajta. A Lostprophets max. 2 éve ad ki albumokat, de egész jól míveli a rockot, ám ők is kevernek, mint a fagyigép. A métáitól az új hullámig mindent beépítenek zenéjükbe. Az Ataris nevű formáció egy szintén punk- pop, de az is lehet, hogy pop-punk banda, immáron '96 óta. A listán szereplő legfurább nevű Hoobastank felvállaltan a grunge, a rock és a punk örököse, az egykori Faith No More és a még meglévő Limp Bizkit's nyomdokain. A Midtown legénységének még nincs hivatalos nagylemeze. Ok egy színes világot, az indi-rockot és a Lo-Fi post punkot vegyítik össze muzsikájukban. Ha megkívántuk e néhány előadót, Legyünk rajtuk, mint Pókember a ne vacakoljunk, csapjunk le rájuk, tűzfalon. Pókember 2 (Spider-Man 2) Pókember újra akcióban! Az első rész hatalmas sikere után Tobey Maguire újra magára ölti a kék-piros szerkót, hogy újra megvédje a világot a gonosztól. Két éve történt, hogy Peter Parker (Tobey Maguire) pá-pát intett szerelmének, Mary Jane Watsonnak (Kirsten Dunst) és csak az emberek megmentésére szánta életét. A „munka” azonban lassan felőrli, napközben egyetemistaként, este pedig Pókemberként kell helytállnia. Nem mehet ez így tovább, hiányzik Mary, de nagyon. A lány azonban új életet kezdett, színészként praktizál és egy férfi is helyet kapott az életében. A szerelmi galiba mellett Pókembernek fel kell vennie a harcot egy újabb gonosszal, név szerint Dr. Otto Octaivusszal (Alfred Molina), aki talán még az első részben megismert Osbomnál is elmebetegebb. Ám az akkori rossz ember fia, Harry (James Franco) bosszút esküdött Pókember ellen, így Petemek több fronton is harcolnia kell. Pofa be! (tais tói!) Ruby és Quentin történetét meséli cl a film. Ruby egy gengszter, aki jelenleg rács mögött ül, de a zsákmány, amit szerzett, jó helyen van elrejtve. Egyetlen célja, hogy' kikerüljön a börtönből és megbosszulja kedvese gyilkosát. Quentin egy elviselhetetlen, piti bűnöző, akit ki nem állhatnak cellatársai, mert be nem áll a szája, no meg egy kicsit debil is. Nem változik a helyzet akkor sem, mikor Ruby mellé kerül. Annyi a különbség, hogy Ruby némasági fogadalmat tett, és Quentin azt hiszi, örök barátra talált a hallgatni jól tudó rab személyében. Ruby szökni próbál a börtönből, s Quentin úgy' dönt, vele tart jóban-rosszban. A külvilágban nemcsak a rendőrök, de a bűnözők elől is menekülniük kell Ruby bajtársaira bízza a bosszút, őt inkább a zsákmány érdekli Akció közben összeismerkedik KatiávaL aki nagyon hasonlít megölt szerelméhez. Megpróbál neki segíteni de természetesen Quentin mindig bonyolítja a helyzetet Nagy Hal (Big Fish) A film Edward Bloom és családja történetét meséli el, humorosan, és sajátságos, ollókezűs hangulatban. Edward nagyon tud mesélni, már gyerekkorától kezdve Kis csibészként nem játszhatott a többiekkel, egy furcsa betegség miatt ágyhoz volt kötve és nem maradt számára más, mint a könyvek világa. Gyermekorában olvas egy sztorit, mely arról szól, hogy az aranyhal nem növekszik, ha akváriumban tartják. Jó pár évvel később Edward a saját bőrén érzi ugyanezt. Ráébred, ha fel akar nőni, meg akar változni, el kell hagynia szülőföldjét. Úgy dönt, felfedezi a világot, majd a hirtelen jött elhatározást megosztja barátjával a kedves óriással, Karilal is. Nagy ambíciói vannak, amihez a város, melyben tengette életét túl pici. Amint elhagyja a dél - karolinai város határát, megkezdődik az utazás, melyben sokszor nincs logika, néha hihetetlennek tűnik - mégis szívet gyönyörködtetően szép. Jerry Maguire - A nagy hátraarc TV 2 - hétfő, 22.20 > HJjpAjfl Jerry Maguire (Tom Cruise) élete tökéletesnek mondható. Sikeres sportmenedzserként tevékenykedik, van mit a tejbe aprítania, sőt feleségére sem lehet panasz, a sors meseszép asszonnyal áldotta meg. Egy idő után azonban Jerry rádöbben, a sok hajsza, a gondokkal járó élet megváltoztatta őt. Élete kudarcba fullad, nem tudja megakadályozni a lejtőn való lecsúszást. Egy balul sikerült terv miatt elveszíti állását, elhagyják eddigi pénzes ügyfelei, sőt felesége is cserben hagyja. Újra kell építenie mindent, de valahogy másképp. Mindössze két emberre számíthat, egy focistára (Cuba Gooding Jr. - A legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar- díj), és a fiát nevelő könyvelőnőre (Renee Zellweger). Na, meg persze önmagára. Ók hárman együtt kezdenek újra ... Azonban minden kezdet nehéz... Gary Moore: Power of the Blues Az idén 52 éves drága jó mester, Gary Moore bácsi ismét a nagy bé betűs Blues-hoz tért meg. Az észak-ír származású gitárzseni immár 35 éve nyüstöli a húrokat, igen nagy sikerrel. Persze ismerhetjük az ő hangszerének könnyfakasztó mivoltát, a lírikus, kifejezetten hard rock-os időkből is, amikor olyan nótákat gyártott az öreg, mint a The Loner, vagy a Parisian Walkways, mely opusok felhangzásakor illett a katarzistól összerogyni. A mostani albumon dögös bluesfelvételek vannak. Semmi cécó, semmi lelki csipkék. Csak blues. Az igen tömör 41 percben 10 új dal hangzik el. Moore bátyó segítségére régi basszerosa. Bob Daisiey, és a Primal Scream tag, Darrin Mooney dobos sietett. A lemezen több olyan klasszikus nóta is szerepel, melyet már más gigászok is előadtak.
