Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-07-01 / 130. szám

• HÍDLAP 2004. július 1., csütörtök P RÉGIÓ MAI TÉMA Kevés a lehetőség diákmunkára Nagy érdeklődés mutatkozik a di­ákok részéről a nyári szezonban az idénymunkák iránt. A tanulóknak jól jön a zsebpénz, a munkaadó pe­dig szintén jól jár. Régiónk szlová­kiai részén leggyakrabban csak a mezőgazdasági szövetkezetekben és a vendéglátó iparban juthatnak alkalmi munkához a fiatalok. A leg­nagyobb befogadóképességgel ezen a téren kétségkívül a párkányi Vadas Termálfürdő' rendelkezik. Több középiskolás és főiskolás a gondtalan nyári vakációzás helyett in­kább a munkát, a kereseti lehetőséget választja. Régiónkban azonban nem túl sok lehetőség mutatkozik. Párkányban és környékén leginkább a szállodákban, a vendéglátó iparban, a falvakban pedig a mezőgazdasági szövetkezetekben nyí­lik lehetőség a nyári pénzkeresetre. Aránylag több lehetőség adatik az egyetemisták számára, hiszen majd­nem minden olyan városban, ahol fel­sőoktatási intézmény van, működik munka-közvetítő ügynökség is. Brigád­munkák esetében érdekes információk­hoz juthatunk a www.studentservis.sk, www.profesia.sk és a www.noslus.sk honlapokon, ahol nemcsak az álláslehe­tőségek vannak feltüntetve, hanem hasznos tanácsokat is kaphatunk a munkafeltételekkel kapcsolatban. A középiskolások lehetőségei ebből a szempontból korlátozottabbak. A törvények szerint legalább 15 évesnek kell lennie annak, aki dolgozni szeret­ne. Ráadásul vannak olyan munkakö­rök, amelyeket a törvény szerint 18 évesnél fiatalabb el sem vállalhat. A falvakban a diákok számára a me­zőgazdasági vállalkozók, szövetkezetek biztosítanak munkát. Kisölveden pél­dául az Olved Mezőgazdasági Szövet­kezet főleg az alkalmazottak gyermekei számára biztosít munkát, minden év­ben alkalmaznak néhány 15-18 éves kö­zépiskolást. Leginkább a gyümölcsös­ben dolgozhatnak. Ebben a munkában a szövetkezet dolgozója szerint nem le­het „megszakadni”. Akik bírják, azok évente visszatérnek. Vannak azonban, akik a kezdeti nehézségek láttán in­kább megfutamodnak. A szövetkezet munkatársa szerint egy ilyen kis falu­ban minden dolgozni kívánó fiatalnak biztosítanak kereseti lehetőséget a nyá­ri időszakban, már azért is, hogy a fia­talok megszokják a munkát. Muzslán a szövetkezet az utóbbi években nem alkalmazott diákokat, idén viszont két idénymunkást is fel tudnak venni kombájn- és teherautó­vezetőként. Túl nagy kereslet, illetve kínálat azonban nem mutatkozik a diákok alkalmazása irányában - tud­tuk meg Borvák Imrétől, a szövetke­zet igazgatójától. Zselízen sincs túl sok esélye a diá­koknak, leginkább a növénytermesz­téssel foglalkozó magánvállalkozók alkalmaznak diákokat, hiszen itt nincs felfejlődve a vendéglátó ipar - tudtuk meg Zselíz polgármesterétől, Nagy Gézától. A munkaadók fizetési szokásai kü­lönbözőek. Van, ahol naponta fizetnek, máshol a hó végén vagy a munkavi­szony lejártakor kapják kézhez pénzü­ket a diákok. A legtöbb helyen már a nyári szünidő előtt lecsaptak a munka- lehetőségekre. A munkaadók szíveseb­ben alkalmazzák a bevált munkaerőt, ráadásul megválogatják az alkalmazot­taikat. Érdemes tehát odafigyelni a pontos munkakezdésre, és a munka be­csületes elvégzésére. Ez akár belépőt is jelenthet a jövő évi munkavállalásra. A legtöbb idénymunkást a nyári hó­napokban a párkányi Vadas Termál­fürdő alkalmazza. Nem könnyű vi­szont bekerülni, a helyeket már jóval a szezon megkezdése előtt lefoglalják. Gyetven Miklós, a fürdő igazgatója la­punknak elmondta, hogy 160 idény­munkást alkalmaznak minden évben. Sok helyre már január végén le kell ad­ni a jelentkezéseket. A kertészetben márciustól kezdve nyolc hónapon ke­resztül biztosítanak munkát, a takarítói állásra áprilistól vesznek fel, az úszó­mesterek esetében elegendő áprilisban jelentkezni. Itt lehetséges jelenleg is a mozgás, mert még nincsenek lefoglalva teljes mértékben a helyek. Ez a beosz­tás négy, illetve öt hónapra biztosít ke­reseti lehetőséget. Gyetven Miklóstól továbbá azt is megtudtuk, hogy a mun­kákra 70-80 százalékban visszatérő munkásokat alkalmaznak. Az árak az egyes foglalkozások esetében változó­ak, a bruttó fizetés megközelítőleg 7500 korona havonta.A fürdő területén ezen kívül több büfé, magánvállalkozás is található. Az igazgató szerint itt is szép számban adottak a lehetőségek. A muzslai Hotel Montanaraban ál­landó munkalehetőség egyelőre nincs. Magyaros Rozália, a szálloda igazgatója arra panaszkodik, hogy a papírmunkák akadályozzák abban, hogy fel tudjanak venni személyeket, bár azokra szükség lenne a nyári szezonban. A munkaügyi hivatalon keresztül szeretné intézői a felvételt, de ez bonyolult és hosszadal­mas folyamat. További bonyodalmakat okoz, hogy itt nincs minden napra munka. Vannak olyan napok, amikor hat személyt is alkalmazni tudnak, más­kor azonban még a kettő is soknak bizo­nyul. Telt ház esetében itt az idény­munkások iránt is nagyobb a kereslet. • Czigler Mónika Vállal-e diákmunkát a szünidőben? Enikő (tanuló) Vállalok munkát a nyári szünidőben, mert mindig jól jön a pénz. Az egyik pubban fogok dolgozni Párkányban. Az egész nyarat itt fogom tölteni. Azonkívül jó buli, hogy itt lehetek a bará­taimmal. Biztosan jól jön, ha hoz­zászokom a munkához. Sanyi (tanuló) Én csak otthon fogok dol­gozni, nem érek rá máshol munkát vállalni. Odahaza kell segítenem, jól jön a családban is a segítség. Azért remélem, hogy némi anyagi javadalom onnan is származik majd számomra. Vince (tanuló) Természetesen vállalok munkát a nyáron, még­pedig a párkányi fürdő büféjében. Jól jön a zsebpénz a szórakozáshoz, és az öltözködéshez. Otthon úgyis unatkoznék, a nyári szünet nyolc hetéből hetet szeretnék ledolgozni. Krisztina (tanuló) Én otthon maradok, úgy gondolom, eleget fogok még dolgozni, ha kijárom az iskolát. Még ki akarom használni, hogy iskolás vagyok. Most otthon fogok segíteni szüleimnek, talán ott is csurran- cseppen valami. Cél a nemzeti identitástudat erősítése A jó informatikus holtig tanul A Bottyán János Műszaki Szakkö­zépiskolában oklevélátadó ünnep­séget tartottak tegnap. Idén vég­zett először az intézményben felső­fokú szakképzésben résztvevő mű­szaki informatikai mérnökasszisz­tensi osztály. Tizenhárom diák végezte el a két­éves felsőfokú szakképzést, amelyet a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatika karával együttmű­ködve valósított meg az esztergomi szakközépiskola. Az oklevél minősíté­sétől függően a diákok felvételi nélkül tanulhatnak tovább a főiskolán, rögtön másodéven. A díszteremben össze­gyűlt vendégeket és a végzős tanulókat Koré László, kapcsolattartó a Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai kara részéről, köszöntötte. Beszédében sikeresnek ítélte az új képzési formát. Felhívta a végzett diákok figyelmét, hogy nem lehet megállni a szakképzés­nek ezen a szintjén, hiszen a műszaki­technológiai változások miatt legalább egy-másfél évente tovább kell képezni­ük magukat. Mint mondta: egy paphoz hasonlóan a jó informatikus is holtig tanul. A tizenhárom végzős tanulónak diáktársaik énekkel, verssel és tánccal kedveskedtek. A rendezvény legünne­pélyesebb pillanatai következtek ezek után, átadták a sikeres munka gyü­mölcsét jelentő okleveleket. A tizen­három tanuló, akik közül öten jeles minősítést szereztek, Koré Lászlótól, Mikó Balázstól, a Komárom-Eszter- gom megyei Kereskedelmi és Iparka­mara képviselőjétől, a vizsgabizottság tagjától, valamint Gergely Lászlótól, az intézmény igazgatójától vehették át a bizonyítványokat. • GK Szociális bérlakásokról döntöttek Idén a vajdasági Zobnaticán ren­dezi meg a Magyar Fiatalok Hatá­rok Nélkül Alapítvány Ifjúsági Ta­lálkozóját. A tábor, amelyre a világ nyolc országából érkeznek fiatalok, július 17-én kezdődik. A szervezők célja, hogy a világban szétszóró­dott magyarok megismerjék a Kár­pát-medence kulturális örökségét. Az Alapítvány 2001-ben rendez­vénysorozatot indított el, amelynek első állomása Ópusztaszer volt, majd Felvidék és Erdély szerepelt hely­színként, most pedig Vajdaságban, Zobnaticán folytatódik a sorozat a negyedik Ifjúsági Találkozóval. A tá­borok egyfajta lépések a világ ma­gyar ifjúságának összefogására, célja hogy a világban szétszóródott ma­gyar fiatalok megismerjék a Kárpát­medence történelmét, kultúráját, gyakorolják anyanyelvűket és nemze­ti identitásukat.- Azt szeretnénk eléri, hogy a há­rom nagy régió magyarsága: az anya­országi, a Kárpát-medencei és a nyu­gati magyarság utat találjon egymás­hoz, megismerjék egymást. Tapasz­talataink azt mutatják, hogy alapve­tően információ hiányban szenved­nek, és ezért mutatható ki érdekte­lenség, kisebb mértékű odafigyelés - mondta el lapunknak Harmati Ist­ván, az alapítvány elnöke. A találko­zókon részt vevő ötven-hatvan fő a világ nyolc-kilenc országából érke­zik. Tavaly az Egyesült Államokból és Indiából is érkeztek harmadgene­rációs magyarok. A találkozók hely­színén mindig az adott tájegységet és az adott vidéket próbálják meg be­mutatni a többieknek, felhasználva a helyi jellegzetességeket, zenét, kultú­Előadás a tavalyi táborban rát, táncot és ételeket. Ezáltal megis­merik a végtelenül színes magyar kultúra egy szeletét. Az idei tábor programjában ennek megfelelően szerepel helytörténeti előadás, kulturális program, színját­szás. A sorozat következő állomása valószínűleg Kárpátalja lesz - tudtuk meg Harmati Istvántól. Véleménye szerint az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk után Felvidékkel és Muravidékkel jóval szorosabbra fűz­hető majd a kapcsolat, hiszen a határ nélküli állapot pozitív irányba fogja elmozdítani az országok kapcsolatát, viszont a kárpátaljai magyar fiatalok­ra nagyon is oda kell majd figyelni. — A kultúra szerencsére eddig is határtalan volt. Az uniónak is célja az egyéniségek és különleges egyedi dolgok megőrzése, reméljük, tovább­ra is nagy hangsúlyt fog fektetni ar­ra, hogy ezek megmaradjanak és erő­sítsék az unió kulturális hátterét - adott hangot optimista véleményé­nek az elnök. A táborba még várják a jelentkezéseket. Bővebb információ a www.mfhnalap.org oldalon található. • GK Esztergom Város önkormányzatá­nak Egészségügyi és Népjóléti Bi­zottsága megüresedett szociális bérlakások elosztásáról tárgyalt. Osvai László, a bizottság elnöke el­mondta, hogy a lakástakarékossági programon alapuló Dobogókő úti és kertvárosi Szalézi úti szociális bér­lakások közül három megüresedett A lakásokra meghirdetett pályá­zatra hetvenen jelentkeztek. A bi­zottság a beadott jelentkezések kö­zül ötvenet talált érvényesnek. A másfél szobás lakások elosztása szempontjából elsősorban a két-há- rom gyermeket nevelő családok ké­relmét vették figyelembe. Ezenkívül megvizsgálták a jövedelemi viszo­nyokat is, tekintettel arra, hogy ezen lakások bérletét megtakarítási prog­ramhoz köti az önkormányzat. Az Orbán-kormány által meghirde­tett Széchenyi Terv szociális bérlakás pályázatán Esztergom városa 120 szo­ciális bérlakás építésére nyert pályá­zatot. Ezen lakásokkal a város elsősor­ban azokat a családokat kívánja segíte­ni, akik néhány éven belül saját ott­hont szeretnének. Meggyes Tamás polgármester a lakástakarékosságot elősegítő programról szólva már ko­rábban is elmondta, hogy általában ötéves előtakarékossággal megoldható az önálló otthon megteremtése, és így ezzel a programmal 30 év alatt önkor­mányzati segítséggel, akár 500 család is saját tulajdonú otthonhoz tud jutni. Ezért az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság nagyon szigorúan vizsgálta, hogy a jelentkező többgyermekes csa­ládok a lakásfenntartási és életviteli költségek mellett a kötelező havi húszezer forintos lakástakarékossági programot biztosan tudják-e vállalni. Ezen szempont alapján tíz jelentkező maradt, akikhez ellátogattak a bizott­ság tagjai, és személyes tapasztalatok után választották ki azt a három csa­ládot, akiket bérlőnek javasolnak • MÁ

Next

/
Thumbnails
Contents