Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-08-13 / 161. szám

6 • HÍDLAP • 2004. augusztus 13., péntek KALEI DOSZKÓP A literatúra ősbölénye - Móricz Móricz számomra több szakaszban menetelt, de mindig más időben, mint kötelezőként kellett volna. Nem ellen­keztem soha, egyszerűen másként mű­ködött olvasói ritmusom, mint azoké, akik nem találkoztak a kötelezőn kívüli irodalommal. Az egyiken régen túl, a másik soha nem került elő. Voltak ki­mondottan Móricz-időszakaim. És mert nem az életrajzokra koncentrál­tam, mint mostanában, sokáig úgy tűnt - a tudadanság összevonó és egyszerű­sítő derűje -, Mikszáth, Móricz, Móra, talán még Jókai is ugyanazon időszak irodalmárai. Pedig dehogy. Mikszáth a negyvennyolcas forradalom utáni meg­békélés, a kiegyezés írója, Móra időt­len, nincs kötelezően meghatározandó korszakos időtényezője, Jókai sem tar­tozik közéjük, ő maga az egyszemélyes irodalmi tündérkert. Móricz pedig a natúr, a véres és szenvedélyes XX. szá­zad, annak ellenére, hogy a legmocsko­sabb részét szerencsésen nem látta ('42- ben halt meg). Hömpölygő óriásregé­nyeit olvasni olyan, mint Ady verseit. Mintha nem volna rá idő. De nem lehet abbahagyni, ezért aztán alig olvassa bárki is ezeket az óriási regényeket ma­napság. Vagy tizenöt éve, Nádas Péter megállapítása miatt - mely szerint a legnagyobb magyar regény Móricz Er- dély-trilógiája, el is magyarázza, miért tartja kiemelkedőnek — a magyarázatot gondosan szem előtt tartva elolvastam újra. Lehet, hogy Erdély, hogy törté­nelmi regényben kiemelkedő, az is le­het, hogy trilógiában a század legpom- pásabbika, de. Arra jöttem rá a kései nagy ismétlő-feladatot bevégezve, hogy Kossuth-díjas író is tévedhet. Meg arra, nem kell minden eltérő véleményre azonnal lódulni, rázakkanni a miértek­re, ellenőrizni, revideálni az előző állás­pontot. Az olvasás varázslata, a befoga­dó lehetséges pszichés pozíciója is any- nyiféle, annyiszor változik az idők fo­lyamán, hogy ezen számon kérni egy mű valós vagy bizonyított értékeit sem­mi értelme. A nagyregény: mint a nő. Ha csak kerülgeted, ízlelgeted, nyalo­gatod, közben mással is cicázol, nem merülsz el benne tövig, hogy csak az orrod érjen ki, onnan szuszogol meg pislogol kifelé, a katarzis (megterméke- nyülésr) elmarad. Móricz hatalmas. Komolyan. Terje­delemben, ívszámban. Reménytelen, ha valaki nem ebből él, hogy rászánja magát, és kiderítse, hatása a regény- és novellairodalomban olyan méretű és hatású, olyannyira meghatározza évti­zedekig a lehetséges próza stílusát és struktúráját, mint senki annak előtte. Elbeszélő prózája mellett a drámairo­dalom forradalmára (mondják, egyet­len drámáját nem olvastam), az egyik legjelentékenyebb és legtermékenyebb publicista. Ha nagyon akarok Móricz- ot, publicisztikát akkor se akarok. Amikor a Hét krajcárral robbant (+ a Sárarany című regénnyel) a Nyugatban, a szakma számára telje­sen egyértelmű a látvány, irodalmi ősbölény jelent meg a magyar litera- túrában, mint Ady a maga porond­ján. (Szűköltek is rendesen.) Tiszántúlról érkező keményfejű kál­vinista apja gazdagodó parasztember volt, anyja elszegényedett famíliából származó úri kisasszony Az anyai elő­dök papok és egyéb értelmiségiek, még bárónő is lóg a családfán. Móricz a középiskoláit református kollégiu­mokban tölti(Debrecen, Sárospatak - Légy jó mindhalálig). Papnak indul, de rájön, nem neki való, amit később, miután (felesége számára) a kívánatos­nál közelebb kerül a színésznőkhöz, többszörösen be is bizonyít. Átiratko­zik a jogra, később a bölcsészkarra. Új­ságíró Budapesten, sokáig gyermekro­vatnál dolgozik (Erdő-mező világa). Megismeri a naturalista Bródy Sán­dort. Móricz felismeri, hogy neki azt szabta az Úr, hogy a vidék emberét, a vidéki összefüggéseket, amelyet pesti írótársainál jobban ismer, a Bródy- Zola-féle naturalizmus öltönyében ke­mény igazmondással kell ábrázolnia. Összejön Adyval, aki hamarosan felis­meri Móriczban a különleges szemlé­letű, szorgalmú és tehetségű prózaírót, aki mága is a „magyar ugar”-t ábrázol­ja, az stupiditást, uram-bátyám vilá­got, sötétséget, a feudális atmoszférát. Móricz személyesen, testközelből ismeri a szegény parasztot is, a gazda­godó parasztot, a vidéki értelmiséget, a vidéken ragadt, ott szomorkodó dzsentrit. írásaiban bemutatkozik az élő, változó falu és a kisváros addig egzotikus, népszínművek szereplői módjára feldolgozott tere. És ez a vi­lág nem a polgárosodó nagyvárosé. Móricz annyit kap a korabeli kritiká­tól, mint senki író a korban. Dicsére­tet is, ócsárlást is. De ő dolgozik. Ennyiben különbözik a véglegesen megsértett Berzsenyitől. Dolgozik, nem figyel a körülötte dúló hisztéri­kus vitákra, működteti rendkívüli munkabírását, ábrázolókészségét. 1905-ben házasságot köt Holies Eu­géniával. 1908-ban megjelenik az Er­dő-mező világa c. állatmese-gyűjte- ménye és a Hét krajcár c. novellája a Nyugatban. A Nemzeti Színház be­mutatja a Sári bírót (1910). 1915-ben haditudósítóként járja a frontot, ripor­tokat ír. Kezdetben reményeket fűz a Tanácsköztársasághoz, több vörös lap munkatársa (Világszabadság, Vörös Lobogó, Fáklya stb.), tagja az írói di­rektóriumnak. A kommün bukása után a Horthy-éra megtáncoltatja ezért. Kizárják a Kisfaludy Társaság­ból, írásait egy ideig csak a Nyugat és az Est-lapok közlik, színdarabjait leve­szik a műsorról. 1925-ben felesége ön­gyilkos lesz. 1926-ban házasságot köt az öngyilkosság okával. 1929. dec. - 1933. febr. között Babitscsal együtt szerkeszti a Nyugatot, övé a próza. Járja az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közli, felkarolja az autodidakta paraszttehetségeket. 36-ban megismerkedik Littkei Er­zsébettel (Csibe, 1915-1971.), több Móricz-dolgozat modelljével. 1937- ben házassága felbomlik, leköltözik Leányfalura. Minthogy több csalá­dot, több lányt kell eltartani, ha le­het, többet dolgozik, mint korábban. De 1933-ban otthagyja a Nyugatot, nem ért egyet Babits szerkesztési elve­ivel. Sikeres író, meg tud élni; a kor bulvárjának számító Est-lapok üdvöz- lik Móriczot munkatársukként. Ekkor írja legjobb regényeit (Rokonok, az Úri muri, az Erdély regény hármas). Dől­nek belőle a regények. A novellák szá­zával. Közben szenvedélyes újságíró. Az országot járja, és jegyzetel. Egy- egy regényét maga dramatizálja, de ír a színpad számára is. Életműve, mint a hegy. Élő, népsze­rű, komoly olvasótáborral bíró író volt a múltban, akárcsak Jókai vagy Mik­száth. Hatása nemcsak a népi íróknál mutatható ki, akik mesterükként tisz­telik, hanem a teljes hazai palettán. Vele kezdődött el a magyar regény-, novella- és drámairodalom a mostanit megelőző fejezete, amely Esterházy Fancsikó és Pinta c. novellafüzére (1978) megjelenéséig tartott. Bábos tábor Esztergomban Negyedik alkalommal szervez egyhetes bábos tábort a Nagyvára­di Árkádia Bábszínház az Esztergo­mi Várszínház felkérésére. A Várszínház művészeti vezetője, Horányi László közbenjárásával mélyí­tik tovább évről évre a két színház közti baráti kapcsolatot - mondta Szőke Kavinszki András, a Nagyváradi Árká­dia Bábszínházát támogató Liliput Ala­pítvány elnöke. A 2001 óta minden év­ben jelentkező táborra nagy érdeklődés mutatkozik az ifjú diákság körében. 6 évestől a 12 évesig minden nebuló ki­próbálhatja magát a bábjáték és a szín­játszás világában. Akad olyan is, aki már az első táborban is jelen volt, és azóta, a pódium varázsa hatására minden évben visszajár egy hét közös vidámságra. A 100 lelkes gyerek a hétfőtől vasárnapig tartó táborban megismerkedhet az elő­adások előkészítésének mozzanataival. Kézműves és színjátszó-műhelyekben sajátíthatják el a bábkészítés és az előadóművészet alapjait, együtt választ­hatják ki a bemutatásra szánt darabokat. ,Á játék a cél - hangsúlyozta Szőke Kavinszki András -, és egymás megis­merése.” Véleménye szerint, mai lelket­len világunkban, amikor a számítógé­pek előtt ülve a gyerekek egyre jobban elidegenednek egymástól, lényeges, hogy van egy ilyen tábor, ahol a diákok már pusztán egymásnak is tudnak örül­ni. Élményt jelent számukra, hogy együtt közösséget alkotnak, és egymást segítve örömet okozhatnak szüleiknek, testvéreiknek és természetesen egymás­nak az általuk elkészített darabok szín­padra állításával. Mivel a szervezők nem tudnak szállást biztosítani, a bábos tá­borba csak azok a környékbeli diákok jelentkezhetnek, akiknek napi hazauta­zása egyénileg megoldható. De érde­mes a jelentkezést időben (már ta­vasszal) leadni, mert hamar összegyűlik a két 50 fős csoport. A gyermekek elő­adásai (ingyen) megtekinthetőek lesz­nek a Bazilika mellett található nyílt színpadon augusztus 15-én (vasárnap) délelőtt 10 órától, melyre szeretettel várnak minden érdeklődőt. • Szalai Andrea Saját maguk osztják ki a szövegeket; egyénileg, valamint oktatói segítséggel sajátítják el a megtanulandó szöveget, elkészítik az előadásokhoz szükséges bábokat, díszleteket. De sportvetélke­dőt, valamint kisebb szabadtéri játéko­kat is szerveznek az Árkádia Bábszín­ház felnőtt tagjai, melyek a csapatszel­lem kialakulását, a diákok kikapcsolódá­sát és felüdülését segítik a nagyobb fi­gyelmet igénylő munkálatok közepette. 2004. Susußjttig 19-22. €ö3tergom ♦ Mjíüároő augusztus 19. 16.00 Megnyitó az Aranysólyom Lovagrenddel 16.15 Magyar Tekeró Zenekar 17.00 Rancho Folcrolico Os Ceifeiros De Liteiros • Portugál együttes vendégszereplése 18.00 Pege Aladár koncertje 10.00 a FOLKE5TRA zenekar koncertje u.30 NEMZETKÖZI TŰZIJÁTÉK VERSENY a Duna folyón az Erzsébet parknál 11.30 Memory Band - UTCACBÁL augusztus 20. 10.00 Az Esztergomi Kódex gregorián énekei- A Budapesti Énekes Iskola Elóadása it.oo Aranysólyom Lovagrend harci bemutatója 11.00 Kis Cöncöl zenekar ómagyar muzsikája 14.00 A meglopott tolvajok ij.oo Hóri-Horog, avagy a gólyalábasok elóadása 1Ó.00 CSIPKERÓZSIKA ­BUDAPEST TÁNCEGYÜTTES 17.00 CYEREKTÁNCHÁZ A TÉKA EGyarr essél ip.15 A SEBÓ ZENEKAR KONCERTJE 11.00 CHYMES 23.00 Kerekes zenekar moldvai és gyimesi zenéje és táncai augusstas 21. 10.00 ’jelentem versemben mesémet" • a Magyar Énekmondók koncertje 11.00 Középkori Városrészek felvonulása Fresco Ballo zászlóforgató együttes 11.00 Az Aranyszamár története 14.00 Széles András citeraművész elóadása 15.00 "Qdvözlégy Kegyelmes Szent László király" - az igricek énekmondása 16.00 Esztergomi Lovasíjászok bemutatója 17.00 Vándor lóci és vendégei • Lóci színpad előadása 18.00 SZÉPÜLŐ VÁROSKDZPONT koncert 10.00 ANSELMO ZENEKAR KONCERT1E U.ÖO ROy ÉS ÁDÁM koncert augusztus 22. 10.00 Szép a huszár • az Ifjú Muzsikás zenekar gyermekkoncertje it.oo ” Ó szent István dicsőítessél *- Kecskés együttes 12.00 Jófonó Zsuzsika - A Kuckó bábcsoport előadása 14.00 Indul a mesevonat • Bóbita együttes műsora 15.00 Aranysólyom Lovagrend Bajnokai 16.00 Nyúlpásztor- a Pinokkió bábcsoport székely népmeséje .8.00 COTTON CLUB SINCER5 esztergomi ^árfjegp 2004. guguő?tuő 20-21. GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET IDŐJÁRÁS augusztus 13-án pénteken Esztergom: Szent István Patika (Madách tér 1.) Telefon: 311-680 Hazánk területén pénteken egy hi­degfront hatására változékonyabbra fordul az időjárás. Napközben nyugat felől többször erősen megnövekszik a felhőzet, többfelé alakulnak ki zápor­esők, zivatarok, helyenként jelentős mennyiségű csapadékkal. Hajnalban 14, 19 fokra számíthatunk. A hőmér­séklet csúcsértéke délkeleten még 30, 32 máshol 25, 28 fok között ala­kul. Késő este 16, 21 fok lesz. Dorog: Pharma Dr. Révay Patika (Hősök tere 7/A) Telefon: 509-600 Szombaton a néhány órás napsü­tés mellett gyakran lesz felhős az ég és elszórtan kisebb záporeső is kiala­kulhat. Hajnalban 12, 16 fok várha­tó. A hőmérséklet csúcsértéke 23, 27 fok között alakul. Olvasói levél A környezetvédelem margójára „ A gazdasági érdekek általában elsőbb- hatékonyságot, költségcsökkentést és nyere­séget élveznek a környezetvédelmi problé­mákkal szemben ” - olvasom az újságban, és nem tudom eldönteni: én vagyok a tá­jékozatlan, a logikus gondolkozást nélkü­löző, félrevezethető olvasó, vagy azok rendelkeznek ezen tulajdonságokkal, akik nyilatkoznak, és minket tájékoztatnak. Dorog önkormányzatának véleménye szerint „a szivárgás nem tartozik a hatás­körükbe, ugyanis nem érinti a város vízbá­zisát”. Ezek szerint nem tartozik adózási, műkődéi, iparügyi, építésügyi hatáskörbe sem. Csakúgy, mindenki által ellenőrizetle­nül lehet veszélyes anyagokat semmisítget- ni? Tudomásul kell vennem, bogy az Onyx által hivatalosan bejelentett olajszármazék­ról „fontos lehet tudni, hogy mi került a Dunába, hogy fel lehessen mérni a környe­zetben okozott károkat”. Nem azt kéne gon­dolnom, hogy egy európai uniós országban veszélyes hulladékok csak tételesen, a szeny- tiyező anyagok felsorolásával, esetleges kör­nyezetbe kerülésük esetén azok hatásmeha- nizMusának ismeretével, naprakész nyil­vántartás alapján kerülnek végleges he­lyükre? Nem azt kéne gondolnom, hogy kö­vethető, mi jött be, & mi, hova, mikor hfő­leg hol távozott? Nem azt kéne gondolnom, hogy a technológiai é műveleti ütemtervek alapján ellenőrizhetőek a folyamatok, é tel­jességgel kizárható az, hogy követhetetlen, a ségnövekedést előidéző okokból a tárolótar­tályok meghibásodjanak? Nem az lenne a normális, bogy a szigorú előírások ne csupán a napi standolásra vonatkozzanak? Úgy gondolom, az egymásnak ellentmondó hírek helyett azt kellene olvasnom, hogy felelőtle­nül üzemeltetett, é ennek következtében megengedhetetlen környezetszennyezést elő­idéző technológia került kritikus helyzetbe, amelynek további működéé hatványozot­tan nagyobb veszélyt jelent a környezetre, az élővilágra, mint bármely lokátor. Sze­rintem azt kéne olvasnom, hogy az üzem működését Dorog önkormányzatának ja­vaslatára a felügyelő hatóság azonnali ha­tállyal leállította, arra való hivatkozással, hogy ott, ahol a szigorú előírások szakszerű betartatása mellett, egy tárolótartály meg­hibásodása esetén ökológiai katasztrófahely­zet alakulhat ki, ott minden megtörténhet. Százmillió forint bírság egy Onyx kaliberű cégnek semmi. Könnyedén kifizetik, és eszükbe sem jut költségeink megtérítée, a valódi kártalanításról nem is beszélve. A Passió gondolata jut eszembe: „Uram, bocsáss meg nekik, nem tudják, mit cselekednek ”. És nekünk ki bocsátja meg, hogy tu­dunk dolgokat, mégsem cselekszünk? • Szabolcs Tamás vegyészmérnök, ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents