Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-12 / 160. szám
6 HÍDLAP • 2004. augusztus 12., csütörtök KALEIDOSZKÓP „Elvesztünk, nincs több víz” Ezt jelentette a várkapitánynak a főszállásmester Esztergomban. Nem ma, hanem majdnem napra pontosan 461 évvel ezelőtt, 1543 augusztus 8- án este egy kánikulai nap után. Történt, hogy Nagy Szulejmán hatalmas serege már hetek óta ostromgyűrűbe tartotta a fellegvárat, rontotta, törte falait, ágyúzta, rohamozta a bástyákat. A várban bőségesen volt fegyver, lőpor, ágyú, védekeztünk is vitézül. A fellegvár védői magyarok és zsoldosok voltak, közöttük egy Stella nevű öreg olasz vártüzér, tűzmester. Miért, miért nem, őt szemelték ki csúfolódásuk tárgyául a katonatársai. A lövő, célzó mesterségében vérig sértett zsoldos egy nap kiszökött a török táborba és elárulta a vár gyengéit. A vizet, a víztornyot, a vízbástyát, az önálló kapitánysággal őrzött vízvárat kellett elfoglalni, ezután könnyedén Szulejmán ölébe hullhatott a vágyott gyümölcs, Esztergom vára, a Piros Almának becézett királyi-érseki vár. Mint fehér hattyú a fellegekben, olyannak tűnt a muzulmánok előtt a fellegvár. Legalábbis E. Cselebi még száz év múlva is így lelkendezett róla. Az árulást tett követte, 1543 augusztus 8-a hajnalán egy szpáhi és janicsár — ma úgy mondanánk — kommandó'átugrált az előző évben építtetett Malombástya falán, be a A reneszánsz vízgép Verpeczi toronyba. Levágták bizony mind a 18 várvédő hőst, berontottak a melegforrás barlangjába és leállították az ott zakatoló bámulatosan ördöngös vízgépet, a CSARKHI-MÁ-t. Ez történt nyolcadikán, talán csütörtöki napon. A várban háromezer vitéz, menekült, várnép, a paripák, jószágok egykettőre felélték a ciszternák vizét, sem víz sem segítség nem érkezett sehonnan. Nyikorgott ugyan a várudvarban a lójárgányos páter-noszter vödrös várkút vízháza, de a 72 (!) m mélyről alig-alig érkezett fel egy-egy veder vizecske. Vár kapitulált, a vitézek és a kincsek, könyvek csomagolása közben ottrekedt kanonokok szabad elvonulás fejében adták meg magukat. Szulejmán állta a szavát, elengedte a várnépet. Közöttük volt Magister Andreas Cisternarius is, a korabeli főgépész, aki még a csata hevében is a kúttal foglalkozott, igaz hogy nem javítani, hanem éppen elrontani akarta, ne legyen a töröknek haszna az érseki vízműből. Nem sokat árthatott a vízellátásnak, mert 1544-ben Sinan csausz és Dselelzede útleíró már a működő vízellátásról, ágyúgo- iyós vízgépről írja útibeszámolóját. 1543 augusztus 10-én a Főszékesegyházban Nagy Szulejmán térdre borulva adott hálát Allahnak, hogy a díszeitől megfosztott, dzsámivá alakított templomban mondhatja esti imáját, így esett el víz híján Esztergom anno. Augusztus 8-a már akkor is gyászos napja volt az érsekségnek. Ugyanezen napon hunyt el 1472-ben Vitéz János érsek, a vízgép és vári vízellátás megteremtője. Flakonos vízért állunk sorba, várakozunk, beszélgetünk, szörnyülkö- dünk, talán az ivóvizünket eláruló külföldieket is emlegetjük. így volt ez 461 éve is. Lássuk be, hogy Esztergomunk és a víz, no meg a Duna évezredes rejtélyes kapcsolata mindig is létfontosságú volt számunkra. • Dr. Kolumbán György 2004. augusztusi 19-22. €ő?ttrgom ♦ Ví}Mroá augusztus 19. 16.00 Megnyitó az Aranysólyom Lovagrenddel 16.15 Magyar Tekerő Zenekar 17.00 Rancho Folcrolico Os Ceífeiros De Liteiros - Portugál együttes vendégszereplése 18.00 Pege Aladár koncertje 10.00 a FOIKE5TPA zenekar koncertje 11,30 NEMZETKÖZI TŰZIJÁTÉK VERSENY a Duna folyón az Erzsébet parknál u.30 Memory Band - UTCACBÁL augusztus 20. 10.00 Az Esztergomi Kódex gregorián énekei- A Budapesti Énekes Iskola Előadása ti.oo Aranysólyom Lovagrend harci bemutatója 11.00 Kis Cöneöl zenekar ómagyar muzsikája 14.00 A meglopott tolvajok 15.00 Hón-Horog, avagy a gólyalábasok előadása lő.oo CSIPKERÓZSIKA BUDAPEST TÁNCECyaTTIS 17.00 CyEREKTÁNCHÁZ ATÉKA EGYÜTTESSEL ip.is A SEBÓ ZENEKAR KONCERTJE 11.00 CHYMES 13.00 Kerekes zenekar moldvai és gyimesi zenéje és táncai augusztus 21. 10.00 "Jelentem versemben mesémet"- a Magyar Enekmondók koncertje 11.00 Középkori Városrészek felvonulása Fresco Ballo zászlóforgató együttes 11.00 A2 Aranyszamir története 14.00 Széles András citeraművész előadása 15.00 "Qdvözlégy Kegyelmes Szent László király"- az igricek énekmondása lő.oo Esztergomi Lovasíjászok bemutatója 17.00 Vándor lóéi és vendégei- Lóci színpad előadása 18.00 SZÉPÜLŐ VÁROSKOZPONT koncert 10.00 ANSELMO ZENEKAR KONCERTJE 11.00 ROY ÉS ÁDÁM koncert augusztus 22. 10.00 Szép a huszár - az Ifjú Muzsikás zenekat gyermekkoncertje 11.00 “ Ó szent István dícsértessél *- Kecskés együttes 11.00 )ófonó Zsuzsika- A Kuckó bábcsoport előadása 14.00 Indul a mesevonat - Bóbita együttes műsora 15.00 Atanysólyom Lovagrend Bajnokai 16.00 Nyúlpásztor- a Pinokkió bábcsoport székely népmeséje 18.00 COTTON CLUB SINGERS S? esztergomi ^árijegp &egéí 2004. augusztusi 20-21. «) Pöltl Oxi Zoltán írása Új rovatot indítunk, azzal a nem titkolt céllal, hogy elválasszuk egymástól az értéket és ocsút, és hogy megpróbáljunk rendet teremteni az átlag tv néző-fejben. íróink megpróbálják majd észrevenni a jót és szépet is, mégis úgy gondoljuk, a kritikus hangnem kelló' asszociáció a köpködő tv maci rovatcímhez, ló szórakozást hozzá! (a szerk.) T V M A C 1 K Keresztvíz Mindig a bajban derül ki az emberekről, dolgokról, hogy valójában milyenek is, hogy valójában mire is képesek, vagy hogy mi a lényegük. Az elsősorban Esztergom városát sújtó ivóvízszeny- nyezésről szóló hírek, információk legjavát, a két helyben működő televízió, az ETV és a KTV tárta a lehető legnagyobb szélességben a közönség elé. Történt mindez abban az országban, ahol ezen két kis médiumnál tehetősebb országos tv cápák tulajdonában lévő csatornák már nem híreket közölnek, hanem híreket gyártanak. És ezek, a pártokkal majdnem egyenértékű hatalmi pozíciókat is magukban foglaló kereskedelmi televíziók szakmailag és etikailag is lemaradtak a két esztergomi tv-tőL Ekkor vált valóra egy soha ki nem mondott elképzelés, hogy az amúgy egymással évek óta versengő két helyi médium, a köz javát szem előtt tartva, mégis csak tud egymásról mégfeledkezve, a célnak megfelelő munkát végezni. Amennyire én tudom, a két televízió évek hosszú során át, főként a stúdióik, a felszereléseik, a terjesztési hálózatuk és természetesen munkatársaik pénzügyi fenntartásában vetekedett egymással. Amikor augusztus 5-én az érintett terület lakossága arról értesülhetett, hogy az ivóvíz fogyasztásra nem alkalmas, nos innentől kezdve, ha figyeltük a KTV és az ETV adásait láthattuk, hogy a lehető legkorrektebb adatokhoz rajtuk keresztül jutottunk hozzá. Újságíróink, szerkesztőink, rádiósaink és televíziósaink sokszor el is felejtik, hogy mi a csudáért is vannak ezen a sárgolyón. És ezeken a próbákon, mint például ez a vízszennyezés, kiderül, hogy mi is a dolguk. Egyetlen feladatuk a hír minél pontosabb közlése, a hír súlyának, vagy ahogy Magyarhonban nevezni szeretik: értékének megfelelően. A legnagyobb hírérték pedig nem is lehet más, mint az emberi élet, az emberi élet minőségének, testi és lelki értelemben vett védelme. Az ivóvízszennyezés legelső híradásait követően a várost járva, másról sem lehetett hallani, hogy mi ez, miért, és hogyan. Nagyon fontos volt a KTV tudósítása a Fidesz Zöldtagozatának sajtótájékoztatójáról, melyet az Égetőműnél tartottak. Itt tudhattuk meg, hogy melyik az a mérgező anyag, melyet már bizton felfedeztek az ivóvízben. Itt nyilatkoztak a dorogi szakemberek is, hogy ő szerintük miért nem kell őnáluk, (szerintük) a vízfogyasztást tiltani. Nagyon fontos volt az ETV-nek az a bejátszása, melyben a lakosság megnyugtatására és a szennyezéssel kapcsolatos tények felderítésére hívatott ülésről adtak tájékoztatót, ahol az esztergomi polgármester megjegyezte, hogy Bujdosó László, az ÁNTSZ országos vezetője még nem ivott a megbeszéléshez odakészített esztergomi csapból nyert pohár vízből. És nemcsak azért, mert Bujdosó úr rögtön hörpintett is egy nagy kortyot, ha nem is mondta utána, hogy egészségünkre. Ezt a mutatványt állítólag az esztergomi ÁNTSZ előtt megtartott sajtótájékoztatón, maga az egészségügyi miniszter is bemutatta. Ugyancsak nagyon jól működött az ismétlés taktikája, amikor is a két tévé az általam addig unalmasnak tartott képújságját most egy egészen más célra használta fel, mint a reklámozás. Itt tudhattuk meg, hogy meddig van érvényben a tilalom, hogy miként juthatunk ásvány-, zacskós-, és lajtos kocsis vízhez a városban. A szennyezéssel kapcsolatos riportok újbóli és újbóli bejátszásával és egyre bővülő számával a szó szerint életbevágóan fontos ismereteket szélesítették. Mi, a publikum is átalakultunk, mert nem unott tekintetű, lárvaarcú, távirányítót nyomkodó tévéfüggők maradtunk, hanem az egészségükért, az életük minőségének fenntartásáért küzdő nézőkké váltunk. Időpontváltozás a Várszínház műsorában! A 2004 augusztus 14-én, 20 órás kezdettel meghirdetett műsor kezdési időpontja megváltozott! Ennek megfelelően az Esztergom Városi Néptánccsoport önálló estjének kezdési időpontja 19 óra. így lehet elkerülni az „együtthangzást” a vízivárosi színpadon 21 órakor kezdődő rockoperával. SZENT PIROSKA • AUGUSZTUS 13. Bár az ortodox egyház avatta szentté, Piroskát magyar szentként tiszteljük. Miután édesapja meghalt, sokáig Könyves Kálmán udvarában élt. 25 éves korában nehéz lépésre kényszerítette az ország érdeke: 1105-ben eljegyezték a bizánci trónörökössel, Ioannés Komménosszal. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre, amelyben az Eiréné (Irén) nevet kapta. Szent László leánya jó császárnő és hűséges, segítő hitves lett, aki kitűnt elődei közül az államügyekben való jártasságával. Gazdagságára úgy tekintett, mint az uralkodás eszközére. Férjével együtt alapította a konstantinápolyi Pantokrator monostort. Sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket magyar földről, soha nem fordított hátat hazájának, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Halála után az ortodox egyházban szentté avatták. Mozaik képét a Hagia Sophia a mai napig őrzi. Olyan asszony volt, aki a hazájától távol is igyekezett minden feladatában jól helytállni, felismerve és elfogadva szerepét az életben. • sem T U D T A 80 éve hunyt el Bródy Sándor író, drámaíró, publicista. Bródy életének színterei a kártyaszobák, a lóversenytér, a kávéházak, a kocsmák, a szerkesztőségek és a kiadók voltak. Életének társai pedig elsősorban asszonyok: színész -és költőnők, polgárasszonyok, cselédek, hercegnők, hiszen írói neve mellett a kor legszebb és legdivatosabb férfiai közé tartozott, amellett színikritikus és lapszerkesztő is volt. Barátai írók, újságírók, festők, szobrászok, színészek, orvosok voltak. írt novellát, regényt, drámát, kereste a fiatal tehetségeket, és sokat olvasott. Foglalkoztatta a képzőművészet, a zene, a lélektan és az orvostudomány. A lobogó életmámor mellett állandóan jelen volt életében a magány, a szorongás, a kétségbeesés, a félelem és a fáradtság. Egy idő után idegállapota megromlott, de panaszait senki nem vette komolyan. 1904-ben öngyilkosságot kísérelt meg, de pisztolya nem talált célt. A következő 20 év már egy másik Bródy Sándor élete volt. • sem GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET I D Ő J Á R Á S augusztus 12-én csütörtökön Esztergom: Szent Anna Patika (Terézia út 25.) Telefon: 411-184 Dorog: Pharma Dr. Révay Patika (Hősök tere 7/A) Telefon: 509-600 Hazánkban ma még igen meleg, nyári időre számíthatunk. Az északnyugat felől közeledő hidegfront hatására déli, délnyugati áramlással meleg és száraz levegő áramlik térségünkbe. Késő délutánig gyenge marad a szél, majd északnyugat felől felhősödés kezdődik. A Dunántúlon már záporok és zivatarok is kialakulhatnak. A hőmérséklet csúcsértéke 29, 30 fok között alakul. Pénteken északnyugat felől egy hidegfront éri el hazánkat. Eleinte nyugaton, majd fokozatosan az ország keleti részén is megnövekszik a felhőzet. A déli, délutáni óráktól záporok és zivatarok várhatók. Az élénk délnyugati szél északnyugatira fordul és megerősödik. Hajnalban 15, 20 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22 és 27 fok között alakul.
