Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-08-12 / 160. szám

2 HÍDLAP • 2004. augusztus 12., csütörtök SZLOVÁKIA A drága hoteleket ajánlják Isztambulban A két nappal ezelőtti isztambuli merénylet miatt a Külügyminiszté­rium azt ajánlja a Törökországba lá­togató szlovák turistáknak, hogy a színvonalasabb, ezzel biztonságo­sabb hoteleket válasszák szálláshe­lyül. Szlovákia isztambuli főkonzulja a merénylettel kápcsolatban tegnap úgy tájékoztatott, hogy a kedd haj­nali merényletek során szlovák ál­lampolgár nem sérült meg. Leállítanák a villamosmtívek eladását A Smer tegnap felszólalt a Szlo­vák Villamosművek (SE) eladása el­len. Az ellenzéki párt a témában tar­tott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a pályázat elbírálásának kétes szabályai miatt lépnének vissza az állami vállalat eladásától. Robert Fico, a Smer elnöke azt mondta, hogy Pavol Rusko gazdasá­gi miniszter csupán a saját érdekeit tartja szem előtt. Fico „kis istennek” nevezte Ruskot, aki önkényesen a cseh pályázó kárára részesíti előny­ben az orosz érdeklődőt. A Smer emellett azt szeretné, hogy a villa­mosművek eladása során ne a kor­mány, hanem a parlament határoz­hasson. Tibor Mikus HZDS- képviselő, az SE korábbi vezetője sem tartja szerencsésnek Rusko kije­lentéseit, aki szerinte a pályázat ki­értékelése előtt helytelenül vélemé­nyezte az egyes pályázók ajánlatait. Pavol Rusko a Smer kijelentéseire úgy reagált, hogy szándékaik szerint egészben szeretnék eladni a vállala­tot, az atomerőművekkel együtt. Sze­rinte eg)' olyan cég ajánlata is elfo­gadható, amely nem tart igényt ezek­re a létesítményekre, ekkor viszont magasabb vételi árat kell felajánlania. Magasabb gázár jövőre Elképzelhető, hogy 2005 januárjá­tól drágul a földgáz fogyasztói ára. Az emelést a Szlovák Gázművek (SPP) a kőolaj világpiaci árának idei emelkedésével magyarázza. Abban az esetben, ha az emelésre sor kerül, az SPP-nek ez év októberéig kell előter­jesztenie az áremelési javaslatát. Az iskolában és az orvos­nál kiközösítik a romákat Főként az iskolai kiközösítésben, az egészségügyi ellátás megtagadásá­ban és a rasszista indíttatású bűncse­lekmények figyelmen kívül hagyásá­ban nyilvánul meg a szlovákiai ro­mák diszkriminációja - áll a Romák Jogaiért Európai Központ (ERRC) jelentésében, amelyet egy keddi saj­tótájékoztatón hoztak nyilvánosság­ra. A szervezet indoklásában az áll, hogy az iskoláskorú roma diákokat rosszul helyezik el a speciális intéz­ményekben. A roma gyermekek mintegy 38 százaléka az értelmi fo­gyatékosokkal foglalkozó osztályokat látogatja - áll a jelentésben. Emellett azt is említik, hogy gyakran a roma­telepekről kért orvosi segítség sem érkezik meg, ami több esetben a be­tegek halálával is végződött. • -K­Vajon meddig nem lesz drágulás az üzemanyagárak miatt? A városi és helyközi menetrend szerinti járatokon egyelőre nem lesz áremelés, mert az autóbuszok vitel­díjait a megyei önkormányzatok szabják meg. Hosszabb távon vi­szont elképzelhető, hogy az évtize­des csúcsokat ostromló kőolajárak mindannyiunk életét megdrágítják. A benzin- és gázolaj folyamatos ár­emelése eddig nem hozott gyökeres változást a viteldíjakban. Az autó­busz-közlekedési vállalatok önkénye­sen nem is emelhetik a jegyárat, mert a viteldíjat a megyei önkormányzatok szabják meg. Hasonló a helyzet a me- iőgazdaságban és a légi közlekedés­ben is. A vállalkozók közül egyedül a szállítmányozók keveslik a szolgálta­tásaikért kapott fuvardíjat, hisz az üzemanyagra fordított költség náluk az összköltség hozzávetőleg egyhar- madát teszi ki. Magdaléna Polgárová, a pozsonyi Autóbusz-közlekedési Vállalat (SAD) igazgatója is megerősítette, a megyei önkormányzatok nem adnák áldásu­kat egy esetleges díjszabást módosító javaslatra. A távolsági és külföldi jára­tokon sem kell tartani a viteldíjak mó­dosításától, hisz „a piacon számos szolgáltató verseng az utazóközönség kegyeiért és figyelembe kell venni a lakosság valós lehetőségeit is” - fogal­maz a SAD igazgatója. A mezőgaz­dászok és élelmiszergyártók szintén nem látnak lehetőséget arra, hogy na­gyobb árréssel próbálkozzanak. Ivan Oravec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke sze­rint az élelmiszerárakat végső soron a kereskedők befolyásolhatják, de tőlük sem vár ugrásszerű áremelést. Marek Revilák a Szlovák Légitár­saság (SA) szóvivője szerint a repü­lőjegy árak módosítása a közeljövő­ben fel sem merül. Jelenleg elemzik a helyzetet és hosszú távú szerződé­sekkel próbálnak olcsóbb üzemanya­got biztosítani a társaság számára. A teherfuvarozók viszont állítják, a közeljövőben elkerülhetetlen lesz a fuvardíjak emelése.- Tekintettel arra, hogy náluk az üzemanyagköltség az összköltség egy- harmada, a gázolajdrágulást kénytele­nek lesznek beépíteni a szolgáltatásai­kért megszabott pénzösszegbe - véli Roman Kment a CESMAD szóvivője. Kárász Pál, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza szerint az üzemanyagár tartós emelkedése jelen­tős mértékben nem befolyásolja Szlo­vákia gazdaságát és nem veszélyezteti az évi négyszázalékos gazdasági növe­kedést, hisz a gazdaság növekedésének záloga a külkereskedelem, pontosab­ban a kivitel. Kárász azonban megje­gyezte, hogy a dráguló üzemanyag, il­letve nyersanyagárak emelkedése hosszú távon a fogyasztói árak növekedésével jár és ez végső soron oda vezethet, hogy a reálbérek az elvá­rásokhoz képest kisebb ütemben fog­nak növekedni Szlovákiában. • (zc) Elkészült az egyházak kárpótlásáról szóló törvénytervezet Eszerint a szlovákiai magyar re­formátus egyház erdőit és gazda­sági épületeit visszaigényelheti, templomait és temetőit egyelőre nem. A Földművelésügyi Miniszté­rium elkészítette, és tárcaközi egyeztetésre bocsátotta az egyhá­zak kárpótlásáról szóló törvényter­vezetet. Célja, hogy a magánsze­mélyekhez hasonlóan az egyházak is hozzájuthassanak azokhoz az ál­lam által elkobzott épületeikhez, amelyeket a 90-es évek elején fo­lyó restitúció alkalmával nem sike­rült visszaszerezniük. A tervezet azonban nem fogalmaz világosan, tételesen említi például az erdőket és gazdasági épületeket, a szántóföld visszaigénylésének lehe­tőségét nem mondja ki. Ennek alap­ján a református egyház mintegy 1200 hektár erdőterületet és 60 gaz­dasági épületet igényelhetne vissza. Erdélyi Géza püspök a sajtónak el­mondta, hogy a törvénytervezet nem említi azokat az eredetileg egyházi gyü­lekezeti tulajdonban lévő épületeket sem, amelyeket államosítottak, s a mai napig nem sikerült visszaszerezniük. A szóban forgó törvénytervezet gazdasági jellegű kárpótlásra nyújta­na még lehetőséget - mondta a föld­művelésügyi tárca törvényelőkészítő szekciójának igazgatója. A templomok, parókiák és iskola­épületek visszaigénylését más jog­szabályok rendezik. Azt azonban el­ismerte, hogy a szántóföldek vissza­igénylésével kapcsolatban nem fo­galmaztak világosan. A jogszabály- tervezet ősszel kerül a parlament elé. Az ellenzéki Smer azonban máris élesen támadja, elsősorban azért, mert a református egyháznak kedvez - mondta Robert Fico, a párt alelnöke.- S mint tudjuk, a reformátusok túlnyomó többsége magyar nemze­tiségű, vagyis megint a magyarok ál­tal lakott déli régió földjeinek visszaszolgáltatásáról van szó - mondta a politikus a Narodna Obroda című napilapnak. • MR A régiós összefogás első évfordulója Folytatás az 1. oldalról Július Rapavy, a Párkányi Lakáske­zelő Vállalat vezetője lapunknak el­mondta, hogy az egy évvel ezelőtti tűzeset óta megvizsgálták az épüle­tet, és annak statikáját rendben talál­ták. Ennek ellenére viszont az ötödik emelettől felfelé megerősítették a ház tartófalait. Elővigyázatosságból a többi, hasonló lakóház elektromos hálózatát is ellenőrizték, megelőzen­dő az ilyen jellegű baleseteket. Újabb gyűjtést az évforduló alkal­mával nem szerveznek, az mára már feleslegessé vált. Tavaly Párkány vá­rosán kívül több magánvállalkozó és vállalat is nyújtott anyagi támogatást Nyitrától kezdve Trencsénen, Pozso­nyon át egészen Léváig. A tűzeset károsultjai mára már megnyugodtak, teljesen új lakásokba költözhettek vissza, amelyek felújítá­sa mintegy ötmillió koronába került. A tűzeset kapcsán egyébként Rapavy elmondta, hogy hivatalos érte­sítést még mindig nem kaptak, de tu­domása van arról, hogy a bírósági eljá­rást megszüntették az ellen a kiskorú ellen, aki vélhetően a tüzet okozta. • K.CZM Félrevezet az STV vezetése? Milan Materák, az STV egykori központi igazgatója szerint a közszol­gálati televízió jelenlegi vezetése fél­revezeti a nyilvánosságot, amikor elő­re azt feltételezi, hogy elveszíti a Beta stúdióval folyó 600 millió koronás bí­rósági pert. Materák elmondta, hogy ez a szerződés Igor Kubis volt igazga­tó szerencsétlen hagyatéka, amely az STV-nek óriási pénzügyi terhet je­lent. Hangsúlyozta, hogy Kubis által az utolsó pillanatban aláírt hasonló szerződések a televíziót olyan kiadá­sokba sodorták, amelyeket az intéz­mény nem tudott teljesíteni. Materák arról is tájékoztatott, hogy többek kö­zött az STV és a Beta stúdió között köttetett szerződést is egy ügyvédi iroda még 1999-ben elemezte, és a te­levízió számára előnyösnek találta. Materák szerint az STV egykori vezetése minden szerződést és bíró­sági pert nyilvántartott, sőt részlete­sen tájékoztatni is akarta a jelenlegi vezetést, ám csupán közömbösséggel és érdektelenséggel találkozott. Branislav Záhradník kijelentette, amennyiben elveszítik a Beta stúdió­val folyó pert, 600 millió koronát kell majd törleszteniük, amelyet sa­ját erőből nem fognak tudni ki­egyenlíteni. A bírósági tárgyalásra szeptemberben Pozsonyban lesz. Záhradník szerint, ha a pert elvesz­tik, két módon rendezhetik a kiala­kult helyzetet: vagy szigorú intézke­déseket vezetnek be a televízión be­lül, vagy az állam segítségével oldják meg a helyzetet. • RGA Gyanúsnak találták Pavol Polka vagyonát A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) kedden elküldte Pavol Polka zsolnai bírónak azt a határozatot, amelyben nemzetbiztonsági szempontból meg­bízhatatlan személynek nyilvánítja őt, ugyanis a hivatal szerint nem tudta igazolni vagyonának eredetét. A határozat szerint Polka vagyona nem felel meg a jövedelmének. Polka meg kívánja támadni a határozatot, ugyanis úgy véli, az nem felel meg a valóságnak. • RGA Magyar Eszter jegyzete Az utca szemete Hazafele tartottunk autóval, kilenc óra fele járt már az idő. A Duna az út mellett kanyargott, a napsuga­rak utolsó, apró tüskéi még lát­szottak a víz felszínén. A hátsó ülésen egy hároméves kiskölyök karattyolt, kitartó lelkesedéssel, megosztva érdeklődését köztem és a kocsit vezető édesanyja között. Beszélgettünk, az anyukának sike­rült jól felidegesítenie magát. Hogy min? A téma: az emberek szemetelési szokásai. Merthogy nekünk - szerencsére nem mind­egyikünknek, de jó néhányunk- nak! - már ilyenjeink is vannak. Az út mentén, kirándulás közben, szabadidőnket töltve, vagy mun­kánkat végezve, az utcán sétálva jártunkban-keltünkben. Kidobá­lunk a kocsiablakon minden feles­legest, legalábbis azt, ami szá­munkra annak tűnik. Mintha az autó nem bírná el a plusz terhet még néhány kilométeren keresz­tül, amíg találunk egy konténert. Ennyire sürgős? A fent említett anyuka vezetés köz­ben harciasán elemezte, hogy mennyire nem kontrolálják a szü­lők a gyerekeiket, sőt, gyakran ők buzdítják csemetéiket, hogy szeme­teljenek. „Minek hurcolod a kezed­ben azt a zacskót? Dobd már el!”; „Gusztustalan ez a ragacsos izé! Hajítsd már el kisfiam!” A problé­ma az, hogy nem csak ő volt tanúja hasonló jeleneteknek, sajnos én is voltam már ilyen esetnek szem- és fültanúja. És ilyenkor mit tehe­tünk? Beleszólhatunk egy család belső, intim életébe? Megmondhat­juk egy szülőnek, hogyan nevelje, vagy hogyan ne nevelje a gyerekét? A helyes választ nem tudom. Azt viszont igen, hogy a felháborodott anyuka rászólna hároméves cse­metéjére, ha a csöppség szíveseb­ben szabadulna meg gyors úton a jégkrémes pálcikától, minthogy el­vigye a kukáig. A nevelés tehát itt kezdődik. A jóra nevelés! Nem tudom, mivel próbálkoznak mások? De nem sok jóra gondol­hatok, ha az út mentén zacskókat, papírzsebkendőt és műanyagflako­nokat hord a szél, az utcát pedig elárasztják a rágok, cigarettacsik­kek és szotyihéj kupacok. A vá­rost, ahol élek, minden reggel fel- söprik a közmunkások. De kérdem én, miért van minden reggel annyi szemét az utcán, hogy újra van miért felsöpörni? Miért gondoljuk úgy, hogy a mi szemetünket más­nak kell utánunk eltakarítani? Az embereket meg kell tanítani ar­ra, hogy a kuka funkcióját tekintve szemét tárolására hivatott! És per­sze arra, hogy CSAK a szeméttá­rolók töltik be ezt a szerepet. I— j Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Lapterv: Balage P Szeder Tervezőszerkesztők: Ágfalvi Loretta, Latkóczy Béla Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 Felelős kiadó: dr. Gál Nóra vezérigazgató Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 ( 33 ) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium ^Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út l. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents