Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-11 / 159. szám
6 HÍDLAP • 2004. augusztus 11., szerda KALEIDOSZKÓP Egy irodalmi tótumfaktum - Kölcsey Kölcsey Ferenc 214. születésnapja volt vasárnap hajnalban. Köl- cseyről elsősorban a Himnusz jut eszünkbe. Másodsorban is. Talán harmadsorban is. Csak, aki jobban odafigyelt'a gimnáziumban emlékszik rá, ő a magyar romantika jelese. De a Himnusz nélkül - romantika ide, romantika oda, jelese meg amoda - 214 év alatt rég elfelejtettük volna. Azt is, hogy nem csak irodalmi, hanem politikai szerepet is vállalt. De azt is tudni, hogy a rendszeres magyar irodalmi kritika egyik előkészítője. Tehát az irodalmi főszereplők közé tartozik. Elfelejtett, főleg a szakirodalmárok által ismert életművet egy testi és lelki nyavalyákkal megvert, negyvennyolc évet élő férfiú alkotta. 1790-ben született egy Szatmár megyei, nagy tekintélyű nemesi családba. Saját kutatásai és dokumentációja szerint a hét ősmagyar törzsfő egyikétől, Ond vezértől származott, mint ahogy Ady is úgy tudta magáról, hogy Ond vezér unokája. Apja jogász, de az antik és a klasszikus francia irodalomban is otthonos mozog. Kölcsey kisgyermek korától beszél latinul és franciául, később megtanul németül és görögül is. Fiatal éveiben nincs más gyönyörűsége, mint a műveltség. Hatévesen meghal apja, tizennégy éves, amikor az anyja is. A, feketehimlő betegessé teszi, bal szemére megvakítja, haja kihull. A vézna, kopasz, félszemű ifjú számára nem marad egyéb a műveltségen túl. Nem borozhat, nem ehet, nem szerethet. Huszonkét évesen írja, túl van minden szerelmi tervén, írásbelisége annyira tartózkodó, hogy szerelmes versei ellenére sem tudunk semmit bizalmasabb magánéletéről. A kortársak szerint azért, mert nem volt bizalmas magánélete. Debrecen nagy hírű Kollégiumában tanul. Eminens tanuló, de viszszahúzódó, barátokra nem talál. Debrecenből kerül joggyakorlatra Pestre. Jogi tanulmányai végeztével nem jelentkezik ügyvédi vizsgára, forradalmi lelkülete nem fogadja el a feudális jogot, nem óhajtja képviselni. Később szakértőként dolgozik főbenjáró perekben. A harmincas években Kossuth és Wesselényi híres pereiben építi fel a védők számára a perek érvrendszerét. De nem óhajt gyakorló jogász lenni. Szatmárba költözik, a családi birtokra költészetét fejleszteni. Lírája a kor divatos szentimentaliz- musából indul Kazinczy nyomdokain. (a szentimentalizmus irodalmi irányzat a 18. század második felében - a szubjektív én rétegein át a romantika felé vágott ösvényt — uralkodó műfaja a költészetemtől a napló és a levél-regény.) Kazinczyval tizennyolc éves kora óta leveleznek. Később tagja Kazinczy irodalmi körének. Kazinczy pesti barátai között is magányos marad. Abból következik, hogy Kölcsey elszáll, nem tudván rengeteg idejével mit kezdeni, kritikaírásra adja a fejét. Kritikában is maradandót kíván alkotni, mert úgy véli, a költészetben már örökéletűt alkotott. Szemléletére jellemző, akit lehet, lever. A Kölcsey által felmért (korabeli) élő magyar költészet véleménye szerint gyenge, mint a hajnali harmat. Három lényeges, megmaradt, kormeghatározó bírálata közül az elsőt egy elfelejtett Kis János nevű költőről, másodikat a halott Csokonairól, a harmadikat a niklai remetezseniről, a következő kor költészetének megváltoztatójárói, Berzsenyiről írta. Mind a három keményen ledorongoló. A franciás műveltségű Kölcseynek Csokonai útszéli. Berzsenyi durva és fellengzős. Kis Jánosról nem derül ki, mit szólt a kritikához, Csokonai fütyült rá (már nem él), Berzsenyi megszenvedte, hogy a lírája üres expressziónak, értelmetlen szóparádénak ítéltetett. Meg is válaszolta keményen egy nyolc éven át készülő essay-ban az irodalmi tótumfaktumként viselkedő Kölcseynek. Kölcsey huszonhét éves ekkor. Félvak, kopasz, negyvenöt kiló és szűz. E tény korszakokon átvágó üzenete nem csekélyebb, minthogy ha a Bajza utcában találkozunk egy félvak, kopasz, negyvenöt kilós szűz költő-kritikussal, akinél a testi örömök önmaga műveltségében manifesztálódnak, ugorjunk át a másik oldalra, mert bajunk lesz a találkozásból. Különösen az esetben, ha mi az élet felől közeledünk az irodalomhoz. 1823-ra elkészül a Himnusz, de csak 1832-ben jelennek meg kötetben versei. Szemere Bertalannal szerkeszti az Elet és Literatura című folyóiratot. Országszerte ismert költő, kritikus, esztéta. 1838-ban megfázott, és rövid-betegség után meghalt. A lexikon szerint kortársai úgy temették, mint a legnagyobb embert valamennyiük között. A lexikon szerint: „Életműve él az irodalomtörténetben. Nevét, emlékét a köztudatban múlhatatlanul idézi nemzeti himnuszunk.” Mint a bevezetőben elhangzott. Nagy ember volt. Es csak a nagy ember képes nagyot rombolni építkezés közben. • - onagyz Betű vetők az idő forgatagában (3) Egész irodalma van már a váradi könyvtárnak. Csapodiné Gárdonyi Klára először a Gutenberg-Jahrbuch (1973) lapjain német nyelven teszi közzé felméréseinek eredményeit azokról az Európában fellelhető kódexekről, könyvekről, amelyek Vitéz János könyvtárában megvoltak, vagy amelyeket az ő műhelyeiben másolta. 1975-ben e felmérés magyarul is megjelent - Vitéz János könyvtára címmel. Csapodiné 52 olyan kódexet sorol fel, amelyeken a nagyváradi humanista címere vagy bejegyzése kétségtelenné teszi a felbecsülhetetlen értékű munkák hovatartozását. Nem elhanyagolandó kincsek. Akkor, amikor az igazságos Mátyás kegyeiből kiesett Vitéz püspök elnyeri a pápa jóváhagyását, hogy egyetemalapítói terveit másutt, Pozsonyban próbálja megvalósítani: már kész tudományos könyvanyaggal rendelkezik e nagyszerű kultúrpolitikai tett véghezvitelére. Tudjuk, a püspök rendkívüli érdeklődést tanúsított a csillagászat és a matematika iránt. Személyes kapcsolatban állott kora olyan hírességeivel, mint Johannes Regiomontanus, Georg Peuerbach (bécsi könyvtáros) vagy Martin Ilkusz (lengyel könyvbarát). A történész Titus Livius római históriáját, Plautus munkáit több példányban is beköttette, és nem is akármilyen kompaktotoknál. Firenzei kódexkötései felveszik a versenyt a legművészibb budai remekekkel. Tertullianus vörös bőrbe kötött és arany betűkkel címezett Apologeticus-a a váradi könyvkötészeti iskolák magas színvonalát mutatják. Vitéz püspök szinte mániákus könyvgyűjtő volt. „Nincs még egy XV századi magyar gyűjtő - írja róla Jakó Zsigmond -, akinek a könyveivel való kapcsolatairól annyi intimitás maradt volna reánk, mint erről az országos politika fordulatai és a török elleni védőháborúk izgalmai között is olvasmányaiba elmerülő váradi püspökről. ” De lépjünk tovább az időben, könyveink idejében! Középkori könyvtárkultúránk talán legimpozánsabb emléke a Lőcsén született Henckel János (1481-1539), később váradi püspök könyvgyűjteménye. Amikor, a reformációval való rokon- szenvezése miatt eltávolították az udvarból, már Európa-szerte ismerték a nevét: felvilágosult ember lévén Erasmusszal levelezett, kapcsolatban állott Melanchtonnal és Lutherrel egyaránt. Henckel nagybátyjától, Leudeschit György szepesi kanonoktól örökölte gyűjteményének magvát, ezt aztán jogi kiadványokkal duzzasztotta fel. Halála után könyvtára szétszóródott, darabjait jelenleg a gyulafehérvári Batthyaneumban, a kolozsvári akadémiai könyvtárban, Budapesten és Gyöngyösön őrzik. Tudomásunk van arról, hogy Rotterdami Erasmus több művét maga küldte el Budára Henckelnek, Mária királynő udvari papjának, aki prédikációiban aztán ezek idézeteit fel is használta. Evekkel később az özvegy királynőt Henckel követte külföldre, Sziléziába, igazi humanistaként ide könyvtárát is magával vitte. Könyveit Heckel legtöbbször maga köttette be, a díszítőelemeket legtöbbször saját maga választotta. Könyveibe általában bejegyezte a vásárlás idejét, helyét, a kompaktor (könyvkötő) nevét, és azt, hogy milyen alkalommal és kitől szerezte meg. Bejegyzései ilymódon kivételes értékű adatokkal szolgálnak a magyar könyvtörténet mindenkori kutatói számára. Könyveink útja lényegében szellemtörténetünk útja, emberségünket és nemzeti hovatartozásunkat meghatározó út. Mátyás könyvesháza 1541-ben török kézre került, a Corvina állománya szétszóródott Európában, úgy is mondhatjuk: megtermékenyítette Európát. Az alexandriai könyvtárégetés európai példája ekképpen nem elhamvasztotta, hanem újraszülte, újraélesztette önmagát, saját hamvaiból. Bécs, Prága, Párizs könyvtárai és könyvkereskedői mellett brassói, udvarhelyi, kolozsvári és gyulafehérvári „bibliopolák” korvinákkal gyarapodnak. • Bágyoni Szabó István A meglőtt Balassa szobor Lassan végéhez ér a Balassa Bálint emlékév. Szebbnél-szebb ünnepségeken emlékeztek meg az Esztergom ostrománál hősi halált halt katonaköltőről. Szónokok méltatták a költő hősiességét, sebesülését, halálát. Elemezték költészetét, foglalkoztak a fiatal katona nők iránti lángolásával. Megkoszorúzták az 1938-ban felállított egészalakos bronzszobrot, Dózsa Farkas András szobrászművész alkotását. Azt azonban nem hallottam, hogy bármelyik szónok megemlítette volna a szobor sérülését. A II. világháború után ugyanis a megszálló hatalom szórakozó katonái céltáblának tekintették a szobrot. Eltalálták az előre lépő jobb lábát a boka fölött cca.' 10 cm-re (fotó) és a fején. Mivel a fej magasan van, nem tudtam róla felvételt készíteni. Érdekes, hogy a lövés bemeneti és kimeneti nyílása is jól látható a mai napig a szobron. Úgy tűnik, a költő Esztergomban még szobor alakjában is a lábán sérült meg. Nem baj, jó, hogy a golyónyomot nem tüntették el, mert így legalább emlékeztet arra, hogy voltak oly idők, amikor az ideológia még a szobrokat is ellenségnek tekintette. • Bélay Iván Időpontváltozás a Várszínház műsorában! A 2004 augusztus 14-én, 20 órás kezdettel meghirdetett műsor kezdési időpontja megváltozott! Ennek megfelelően az Esztergom Városi Néptánccsoport önálló estjének kezdési időpontja 19 óra. így lehet elkerülni az „együtt- hangzást" a vízivárosi színpadon 21 órakor kezdődő rockoperával. ASSISI SZENT KLÁRA • AUGUSZTUS li. Assisi Szent Klára 1193 körül született. Olaszországban nagyon népszerű, ő Assisi város védőszentje, sírja híres gyógyító hatalmáról. Klára a hímzés védőszentje, az által alapított rend (klarisszák) korunkban is az egyik legnagyobb női rend. Eredetileg a bencés regulát fogadták el, és nagyon szigorúan éltek. Nem viseltek harisnyát és sarut, a földön aludtak (még Klára is csak akkor használt vékony szalmazsákot, mikor ezt Szent Ferenc megparancsolta, állandó betegeskedései miatt). Csak akkor szólalhattak meg, ha nagyon szükséges volt, illetve ha vigasztalni kellett valakit. Nem lehetett magántulajdonuk, csak alamizsnából éltek. IX. Gergely pápa 1228-as rendelete, a privilégium paupertatis megtiltotta, hogy a klarisszáknak bárki erőszakkal adományozzon földeket vagy javakat. Ma a világon kb. 15 000 klarissza él. Klára 1253-ban halt meg, és halála után két évvel avatták szentté. • sem b—T U D T Á ? 1919. augusztus 11-én hunyt el a jótékonysági akcióiról híres Andrew Carnegie, az amerikai acélbirodalom megalapítója. A skót származású Carnegie iskolába alig járt, de minden alkalmat megragadott a tanulásra. Hamar kiderült, hogy hangról is meg tudja különböztetni a távírász betűket, ezért a pennsylvaniai vasúttársaságnál villámgyorsan haladt felfelé a ranglétrán. Feletteseitől tehetségesen leste el az üzleti, menedzselési, befektetési fogásokat, így 12 év elteltével ő lett a vasútcég igazgatója. 1862-ben megalapította a Keystone Hídépítő Társaságot, később a vasiparra és a síngyártásra koncentrált, majd egy hatalmas acélművet is épített Pittsburgh mellett. Neki köszönhető, hogy az USA a világ első számú acélipari nagyhatalma lett. Sikerének fő titka az volt, hogy mindig remek szakemberekkel vette körül magát, és megbecsülte munkatársait. 65 évesen 400 millió dollárért eladta acélvállalatát, és nekiállt elosztogatni felhalmozott vagyonát. 10 év alatt 350 millió dollárt fordított jótékonykodásra. • sem I vD Ő j Á R Á S Ma az ország nagy részén napos, száraz időjárás várható. Délután főleg az ország délkeleti részén alakulhat ki elszórtan zápor, zivatar. Az északi, északkeleti szél általában mérsékelt marad. A hajnali 12,17 fokról, délután 25 és 30 fokra melegszik a levegő. Csütörtökön a nap nagy részében napos, száraz, igazi nyári időben lesz részünk. A délután képződő go- molyfelhőkből csapadék nem várható. A keleti, délkeleti szél gyenge, mérsékelt lesz. Hajnalban 13, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 26 és 31 fok között alakul. GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET augusztus 11-én szerdán Esztergom: Szent István Patika (Madách tér 1.) Telefon: 311-680 Dorog: Szent Margit Gyógyszertár (Rákóczi út 9.) Telefon: 431-191
