Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-07 / 157. szám
hídlapmagazin • HÍ DL AP • 2004. augusztus Z, szombat Középkori Akadémia Esztergomban „ ... imádság., Isten iránti folytonos odaadás, bűnbánat és lelki szomorúság... ” Esztergom városa adott helyet a Szent György Lovagrend által szervezett, és egy héten át tartó, Tudományos Konferenciának. A Középkori Akadémia programja augusztus 1. és 8. közQtt több helyszínen zajlott. A rendezvény előadásai az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán voltak hallhatók, de a résztvevők látogatást tettek az Esztergomi Keresztény Múzeumban, ahol Kontsek Ildikó művészet- történész vezetette a vendégeket, Horváth Béla múzeumigazgató kalauzolt az Esztergomi Vármúzeumban, pénteken pedig egy egész napos kirándulás keretében ismerkedhettek meg az érdeklődők a Visegrádi Királyi Palota emlékeivel.A rendezvény- sorozat fővédnöke Dr. Kiss-Rigó A Szent István-Díj Alapítvány, amint azt egyre többen tudják or- szág-szerte és a határainkon túl is, 2001-ben jött létre, az önálló Magyar Állam 1000 éves fennállását ünneplő millenniumi évben Esztergomban. Az országos ünnepségeket köztársasági elnökünk Esztergomban nyitotta meg, és ugyancsak Esztergomban zárta be a Szent Korona és az országos közjogi méltóságok jelenlétében. Esztergom számára ez az év a félévszázados eltiprás utáni ébredés első országos jelentőségű eseménye volt. A millenniumi évnek ebben a nagy örömében született meg egy esztergomi polgárban,- Bihari Antal tanárban, a helyi körzeti televízió vezetőjében - az elhatározás, hogy alapítványt létesít, amely Szt. István államot teremtő egyéniségét, bölcsességét, önzetlen szolgálatát, országának nemzetközi tekintélyt biztosító kül- és belpolitikáját fokozottabban ébren tartja az össz-magyarság körében. A díj, amelyet évről évre a Szent László az Esztergom-budapesti Főegyházmegye püspöke volt, védnökei: Meggyes Tamás Esztergom város polgármestere és Hadházy Sándor Visegrád város polgármestere. Augusztus 2-án, hétfőn a főiskola kápolnájában ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a Középkori Akadémia. Az ünnepélyes megnyitó után Dr. Puskely Mária tartott előadást: Árpád-házi Szent Piroska, Szent László és Reinfeldi Adelheid leánya címmel. Szent László király leányát, Árpád-házi Szent Piroskát az ortodox egyház nagy szentjei között tartja számon. A bizánci császári udvarban, II. Joannész Komnénosz császár feleségeként, bizánci nevén Eiréné császárné ortodox környezetben élt harminc éven keresztül. Híven teljesítette hitvesi és családanyai kötelességeit, méltó segítője és társa volt az uralkodásban a császárnak. Nyolc gyermeknek adott életet mint bizánci császárné, négy fiúnak és négy lánynak, köztük a későbbi császárnak,, Manuelnek. Piroska édesanyja Rheinfeldi Adelheid korán meghalt, így édesapja Szent László király nevelte és tanította meg mindarra, ami segítője és támasza volt az idegen Bizánci Birodalomba. Életét a fennmaradt hiteles történelmi forrásokból ismerhetjük meg, ezek hiányában nem tudnánk személyét megközelíteni. A tárgyi és írott források kutatásánál egyaránt egészen István ünnepét megelőző vasárnap adunk át Esztergomban, Melocco Miklós szobrászművész Szt. Istvánt ábrázoló kis-bronz szobra. Szt. István itt mindkét kezével szorosan fogva, magasra tartja a keresztet, amelyet 1000 évvel ezelőtt is, 1000 éven át, és ma is magasra tart, hogy a XXI. században is méltó helye lehessen országunknak Európában. Az alapító szeme előtt a németek Nagy Károly-díja lebegett az alapítvány létrehozásakor. Mi is azokat a kortársainkat szeretnénk e díjjal jutalmazni, akik az össz-magyarság érdekében hősies érdemeket szereztek, Szt. István szellemében. A jelölések, javaslatok egy éven át az össz- magyarság köréből érkeznek az Alapítvány kuratóriumához, a honlapon található elérhetőségeken keresztül / www.szentistvandij.hu /. A legtöbb jelölést kapott személy nyeri el a díjat. így volt az első kitüntetett 2002- ben Orbán Viktor volt miniszterelnök, 2003-ban pedig Tőkés László és a XL-XII. századig kell visszanyúlni. Az írott források gerincét görög nyelvű szövegek alkotják. Két bizánci Szünaxárion maradt fenn Eiréné császárnéval kapcsolatban. Szünaxáriont talán a latin vita-val vagy rövid liturgikus alkalmakkor felolvasott életirattal lehetne összehasonlítani. Nem nevezhető életrajznak, inkább a szentek bizonyos vonásait emeli ki. Az említett két irat Piroska fiának, Mánuel császárnak az uralkodása alatt keletkezett. Eiréné császárnét a bizánci egyházban kezdettől fogva, szinte már életében szentként tisztelték. Fennmarad ezenkívül két Epitáfium (sírvers, sírfelirat) is, ami közvetlenül a császárné halála után bizánci udvari költők tollából született. Ezeket még férje, Joannész Komnénosz idején fogalmazták meg. Fellelhető még a Tüpikon, vagyis annak a Pantokrator (Mindenható Krisztus) monostorának és templomának alapítólevele (1136), amelynek eszménye és első nagy munkálatai Eiréné császárné nevéhez fűződnek. Bizánci költemények is maradtak fenn a császárnéról, hiszen a császári udvar és a család mindig bővelkedett témát szolgáltatni a költőknek. Ennél a pontnál joggal merül fel az olvasóban a kérdés, miért nem tudtunk évszázadokon keresztül Szent Piroskáról. A bollandisták nyomán az 1640-es évektől látott napvilágot az Acta Sanctorum sorozat, amelynek 1692-ben megjelent a magyar szenteket tartalmazó kis kötete is, ezt később 1695-ben Nagyszombatban fordították magyarra, de sajnos ez a kiadvány sem említi Árpád-házi Szent Piroskát. Valószínűleg az évszázadok elmosták a kapcsolatot a keleti birodalommal, így a görög írott források nem kerültek be a magyar köztudatba. Magyarországon az 1920-as évektől Moravcsik Gyula az ELTE profesz- szora kezdte kutatni Konstantinápolyban ezeket a szövegeket. 1923-' ban kiadta az első nagy tanulmányát A bizánci Pantokrator monostor és alapítója Eiréné császárné címmel. Ez az írás azóta is a legmeghatározóbb írás e témában. A magyar források igen szegényesek Piroskáról, csak mint Szent László Duray Miklós. S ugyanígy, a számos jelölt közül, Nemeskürty István, a szavazatok száma alapján nyerte el az idei Szent István-díjat. Nemeskürty István, aki közel 80 évvel ezelőtt Szt. István nevét kapta a szüleitől, fontos küldetésnek tartotta, hogy Szt. István szellemében a magyarságot szolgálja. 1950-ben szerzett magyar szakos tanári diplomát. Ezt az évet fontos megemlítenünk életének számos eseménye közül, mert arra utal, hogy szélesA Szent István-díjról A Szent István díjat idén augusztus 15-én du. 6 órakor kezdődő ünnepség keretében adjuk át az esztergomi Mindszenty-iskola Millenniumi Díszudvarán a honfitársaink ajánlásai alapján Nemeskürty István tanár úrnak. király lányát említik. A Képes Krónika, majd később a Thúróczy-féle Magyar Krónika is csak a nevét említi. Néhány sorban Bonfini Mátyás királyi krónikás is szót ejt róla, de ebben az írásban komoly történelmi tévedéseket találunk vele kapcsolatban - férjeként nem Joannész Komnénoszt, hanem Mánuel császárt említi, aki, mint tudjuk Piroska fia volt. Találunk rá utaló tárgyi emlékeket is: az első a Hagia Sophia templom felső galériájának a falán fedezhető fel. A Theotokosz (Istenszülő) két oldalán jelenik meg a császári pár. A császár kezében pénzeszsákot tart, Piroska kezében egy tekercs látható, ami minden bizonnyal az alapító okiratot jelképezi. A feliraton „Eiréné a legnagyobb Auguszta” olvasható, ezt a címet csak az kapja meg, aki fiút szül. Piroska kórházat, aggok házát, templomokat alapított, nagy tiszteletnek örvendett már életében is. Piroska élete végén letette a bíbor színű köntöst és felvette a szerzetesnők egyszerű ruháját. Xené - Idegen - ezt az új nevet választotta magának, és ez a választás nem volt véletlen. Egy Árpád-házi király leánya, aki messze elkerült hazájától, a számára teljesen ismeretlen, rideg bizánci udvarba mindvégig idegennek érezte magát, de teljesítette kötelességét, híven szolgálta alattvalóit. 1134-ben halt meg, sajnos már nem érhette meg nagy művének befejezését. Férje véghezvitte akaratát, befejezte az építkezéseket és minden joggal és adománnyal felruházta a monostort, valamint támogatta a kórházat és a többi létesítményt. Piroska életszentsége meghatározó, minden tettében nemes volt, soha nem emelte fel a hangját, nem bántott meg senkit, folytonos imádság között élt. „ ... imádság, Isten iránti folytonos odaadás, gyász, bűnbánat és lelki szomorúság...” Az általa életre hívott monostorban temették el, ereklyéi a háborúk és viszályok miatt sajnos nem maradtak fenn. • Szabó Bernadett körű európai műveltségét, hazaszeretetét megalapozó középiskolai és részben az egyetemi tanulmányait európai horizontú Magyarországon végezte. A diplomaszerzés azonban már a proletárdiktatúra első kemény évére esik. Nemeskürty István tehát annak a magyar értelmiségi nemzedéknek a tagja, amely végig élte, szellemileg végigharcolta a kommunista diktatúra itthoni évtizedeit. Rendületlenül kereste, és meg-megtalálta azokat a kisebb-na- gyobb lehetőségeket, amellyel hazáját szolgálhatta. Erre először 1956 után nyílt lehetőség, amikor a Magvető Könyvkiadó szerkesztője lett. Ezt követte 1959-től a Budapesti Filmstúdió vezetése, és 1979-től a Színház-és Filmművészeti főiskolai tanárság, ahol nemzedékeket nevelt hazánk számára. Az igazi, országos tevékenység lehetősége 1990-ben nyílt meg számára, főképpen 1998-2001 között, amikor mint Millenniumi kormánybiztos fiatalos lendülettel szervezte hazánk 1000 éves állami létének méltó megünneplését. Sokat tett azért, hogy Esztergom legyen az országos ünnepség-sorozat központja, hogy ide érkezzék a' Szent Korona, és elkészüljön a Várhegy ormán Melocco Miklós Szent István megkoronázásának méltó emlékműve. Nemeskürty István számos irodalomtörténeti, történelmi és film-művészeti írását itt felsorolni sincs lehetőség, de a Szt. István-díjra érkezett ajánlások egyértelműen bizonyítják, hogy polgártársainkra nagy hatást gyakoroltak és gyakorolnak ma is művei. A nehéz évtizedekben is ébren tartotta, és élesztgette a hazafiságot, a nemzeti öntudatunkat, amikor rámutatott irodalmi, művelődéstörténeti kincseinkre. O hozta közel kortársainkhoz Balassi Bálint, Bornemisza Péter művészi és emberi értékeit, a magyar szép próza születését, az 1848-as szabadságharc katonáinak hősiességét, a kiegyezés utáni első nemzedék, a „kőszívű ember” unokáinak életét, ő szólt Erdély krónikájáról 1988-ban, ő mondott Requiemet a Don-kanyarban hősi halált halt katonáinkért már 1972-ben. Az utóbbi 15 év kötetei, bizonyára jobban ismertek a mai olvasó előtt. Ezek közül idézzük most a XX. századi történelmünket áttekintő 2002-ben megjelent Mi történt velünk? című kötetet és a Meddig várjunk? című, 2003- ban napvilágot látott számvetését az új évezred küszöbén. Minden írását a forró hazaszeretet hatja át, amelyet kitűnő írói tehetsége élvezetes, lenyűgöző és meggyőző művészi formában fogalmaz meg, 2004. augusztus 15-én du. 6 órakor Esztergomban a Mindszenty-iskola Millenniumi Díszudvarán, a korábbi Szt. Ist- ván-díj jutalmazott]ainak jelenlétében köszöntsük minél többen Nemeskürty István tanár urat, a nemzet ébresztőjét! • Dr. Prokopp Mária A Szent István-dI| Alapítvány kuratóriumának elnöke
