Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-08-06 / 156. szám

6 HÍDLAP • 2004. augusztus 6., péntek KALEIDOSZKÓP Betűvetők az idő forgatagában Jakó Zsigmond történész írás, könyv, értelmiség című kötetében számtalan kódex, kéziratban megőr­zött mű vagy másolat, avagy nyomta­tott munka sorsát követhetjük nyo­mon. Megtudhatjuk például, hogy Mátyás udvari emberének, a diplo­mata Vitéz Jánosnak (kb. 1400-1472) a váradi humanista központ szellemi irányítása mellett - könyvmáso- lóműhelvének köszönhetően - minő felbecsülhetetlen érdemei vannak a magyarországi könyvgyűjtés (bib- liofília) elterjedésében is. A könyv­gyűjtők pedig érdeklődnek, utaznak, vagyonokat áldoznak: általuk válik a könyv értékké, olykor áruvá, de min­denképp egy-egy társadalom szelle­mi kamatjává, értékpapírjává. Ami beváltható - különösen a magyar hu­manizmus partiumi központjában, Váradon. (Ha Vitéz egyetemalapítási terveire gondolunk, a könyvgyűjtési törekvés és szemlélet tudatos ter­jesztése érthetőbb.) Papok és más te­hetősebb emberek nem egy esetben könyvvel fizetnek, könyvvel a poggyászaikban indulnak, vagy * térnek meg Európa nagyobb városaiból. Vespasiano da Bisticci, a XV századi neves firenzei könyv- másoló-műhely tulaj­donosa visszaemléke­zésében Vitéz Jánost legnevezetesebb meg­rendelői közt méltatja. „Igen szép könyvtárat rendezett be - írja -, és azt akarta, hogy abban mindenféle tudomány­ághoz tartozó könyv meglegyen, és ezeket Itáliában és Itálián kívül ke­restette össze. És sok könyvet, amit megszerezni nem lehetett, Firenzé­ben másoltatott le, s a költségekkel nem törődve csupán arra ügyelt, hogy azok szépek és ellenőrzött szö- vegűek legyenek./.../ Kevés oly könyv volt latin nyelven, ami neki meg ne lett volna.” (Itt kell megjegyeznünk, hogy Vi­téz János könyvtárában, „könyves házában” szívta magába a könyvek tiszteletét és szeretetét az ifjú Corvin Mátyás. Ez az európai hírű bibliothé- ka ihlette versírásra első költőnket, Csezmicei Csere Jánost.) Mikor Vitéz Jánost esztergomi püspökké nevezték ki (1465), kedvenc könyveit Váradról magával hozta a Dunakanyarba. Tudnunk kell, hogy a partiumi székesegyház könyveshá­za már a XIII. század elején igen ér­tékes szertartáskönyveket tartalma­zott, s ebből Vitéz János - az 1241-es tatárjárás után megmaradt példányokat - a saját könyvtára állományába sorolta be. Valószínűleg így őrződött meg Bene­dek püspök híres kódexe is, amely Vitéz Esztergom felé tartó szekerei­ben vészelte át a költözést, a könyv­mentéssel felérő hurcolkodást. A hűtlenség vádjába esett püspök halála (1472) után aztán az esztergo­mi székesegyház könyvtárának egy részét a budai királyi Corvina kebe­lezte be, sok értékes darabját viszont a Mátyástól III. Frigyes császárhoz pártolt püspök-utód, Beckensloer Já­nos (1427-1489) érsek csente ki magá­val Salzburgba. (Tudunk olyan cor­vina-kéziratról, amelynek a címlapjá­ra - a Vitéz-címerre utólag Mátyás király címerét festették, és több olyan corvina-kódexről is, amelyek­ben Vitéz János bejegyzései, szemé­lyes szignói találhatók.) A könyvek kálváriája folytatódott: Salzburgból 1805-ben Napóleon ha­dai a kódexeket Pá­rizsba hurcolták, * ahonnan az össze­keveredett könyv­zsákmányt később Münchennek, il­letve Bécsnek szolgáltattak visz- sza. A múlt század végén- e könyvtár állományát is Bécs- be helyezték, a Bene-' dek-kódexet (benne Szent László király legendájával) ma az osztrák Natioalbibliothek féltve őrzött kincsei között tartják számon. Elismerőn vélekedett Vitéz váradi könyvtáráról Galeotto Marzio (1427-1497), Mátyás bu­dai udvarának olasz humanistája is: „Nem mondom el - olvassuk -, hogy mekkora költséggel létesítette majdnem az egész emberiség előtt nagynevű könyvtárát, amelyben ösz- szegyűjtötte az összes tudomány- szakok emlékeit.” • Bágyoni Szabó IstvAn Pöltl Oxi Zoltán írása Új rovatot indítunk, azzal a nem titkolt céllal, hogy elválasszuk egymástól az értéket és ocsút, és hogy megpróbáljunk rendet teremteni az átlag tv néző-fejben. íróink megpró­bálják majd észrevenni a jót és szépet is, mégis úgy gondoljuk, a kritikus hangnem kel­lő asszociáció a köpködő tv maci rovatcímhez. Jó szórakozást hozzá! (a szerk.) Kezdjük ezzel: „A stílus maga az ember.” Ez a böl­csesség a honi tévécsatornák hírműsorainak, híradó­inak megfigyelésekor is áll. A híradók stílusa maga a híradó. Vagy, mondd el, hogy milyen a híradó stílusa, s megmondom mi lesz a vezető hír. Nézzük például a szélsőséges, az újságírást alapjaiban tagadó „kereske­delminek” mondott, valójában a pártlövészárkok éles határvonalainak bal oldalán elhelyezkedő televíziós csa­torna, az RTL Klub híradóját. Nemcsak a Bodrog és a Hernád, de a hazai baloldali irányzékú kormányzat mostani politikai botrányai is igen erős hullámokat vernek, van bőven téma, akár kor­mányszinten is, ez érinti, érdekli, akarom mondani, érintené, érdekelné a legtöbbeket. Ugyanakkor e nemte­len csatorna az esti, illetve a reggeli főidőben leadott hír­blokkjait a karakószörcsögi hajtűkanyarban kisodródott motoros balesetének híre vezeti. Ezt egy másik borzal­mas közlekedési karambol képei és kommentárja követi, majd ezek után jöhet egy-két felvezető belföldi híranyag, mondjuk a magyar Lisa Minelli koncertjegy-botrány el­terelő jellegű kliséje, és úgy harmadik, negyedik helyen fut be, a kormányszóvivő leváltása, a kormány nem várt átalakításáról kiszivárgott információja. A trükk világos (?), hiszen ki maradna a főként baloldalra szívesen sza­vazgatok közül a doboz előtt, ha már megint a párt­egyenruhás öltönyösök képét kéne néznie, rögtön este vagy reggel fél hétkor, amint forgatókönyvíróik tanácsá­ra ismét keményen mosolyogva közük, minden rendben van, a másik oldal hazudik, dehogyis igaz, ami látszik. Ezt a szokásos pulpitusmikrofonba duruzsolt rizsát, a nép, vagy ahogy Kovács László szereti nevezni szavazó­táborát, a „lakosság”, nem szívesen fogyasztja elsőre, éh­gyomorra. Merítenek tehát a kereskedelmi tévések egy jó nagy lapáttal a bulvárnak csúfolt gányból, és azzal kezdik a híradót, ami érdektelenségénél szaftosabb, vé­resebb. Ez lebeghet a főszerkesztők lelki szemei előtt, amikor a szétszakadt testű motorost épp kiskanállal ren­dezik össze a helyszínelők és ez berobban a nappaliba, ahol apus ül a kinőtt foteljében, hát egyből kikurjant a konyhába, hogy gyere anyus, ezt a marhát neked is lát­nod kell. A család hamarosan ott tunkol a vérben a tévé előtt, a motoros képe lassan összeáll, a tragédia képeihez tartozó adatok felolvasása rendületlen és könyörtelen, a nép szája tátva, tehát felkészítve vagyon a napi agymo­sásra. Jöhetnek a politikai hírek. Ezt készíti elő a híradó felirat megjelenését megelőző animáció fantázia is, melynek kísérőzenéje az RTL Klub esetében hangulati­lag egyenértékű Darth Vader űrhajójának megérkezésé­vel. Műanyag hangú dobok és harsonák otromba indu­lót játszanak, egy éktelen elánnal előadott szintetizált ka- jabálás, miszerint most jön, ami még nem volt! Én általában Pataky Zitánál nyugszom le, amikor az időjárás-jelentés jön. Zita, a nyugodt erő, jól jósol, nem kér tizenkilencre lapot (főleg mióta Aigner Szilárd végleg kilibbent a csatornából, mint egy meteorológiai lég­gömb), külleme és belbecse csecse, nem is marad a kép­ernyőn, csak egy percig. Ekkor már elfehéredett ujjakkal szorítom a távirányítót, nehogy a reklámblokk okád- mánya beterítse szobám auráját, a váltógomb a reklám­szignál első mikro-másodpercében nyomódik be. Amúgy meg nem tudtam meg semmit. Túléltem egy híradót és még mindig a karakószörcsögi motoros roncs­filmje pereg a fejemben. Az ő halálának filozófiája tölti ki az emlékezet celláit. És mi is volt a kormánnyal? Vagy mi volt az a nagy fal ott Gázában? Ja, valami balhé van, az tu­ti. Nincs mese, meg kell néznem a következő híradót is. De most már inkább áttekerek a Szabad Európára. • oxi I D Ő j Á R Á S Ma nyugaton több, keleten keve­sebb lesz a napsütés, és a keleti tájain­kon záporok, zivatarok is előfordul­hatnak. Az északkeleti szél általában mérsékelt marad, de zivatarok környe­zetében átmenetileg erős széllökések­re is számítani kell. Hajnalban 13, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 24, 29 fok között ala­kul. Késő este 19, 24 fok lesz. Szombaton a napsütést időnként za­varja felhősödés, keleten szórványosan zápor, zivatar alakul ki. Kissé megélén­kül az északkeleti szél, zivatarok kör­nyezetében megerősödik. Hajnalban 13,18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 24, 29 fok között alakul. T U D T Á ? 59 évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án dobták le az atombombát Hi­rosimára. A Little Boy helyi idő szerint 8 óra 14 perckor, 580 méter magasan robbant fel a városközpont fölött. A robbanást követően vakító fény villant föl, az iszo­nyatos légnyomás másfél kilométeres körzetben földig rombolta az összes épü­letet. A 350 ezer lelket számláló város fölött gomba formájú, vörös felhő kelet­kezett, majd tűzvihar söpört végig a településen. A hő akkora volt, hogy néhány áldozatnak csak a körvonalai maradtak meg, amelyeket a robbanás a környező betonfalakba égetett. Mások még a várostól három kilométeres távolságra is szörnyű égési sérüléseket szenvedtek. A rob­banás fészkében a radioaktív sugárzás azonnal kioltotta mindenki életét. Az amerikaiak elérték céljukat: Japán letette a fegyvert, s ezzel befejeződött a má­sodik világháború. A Truman amerikai elnök parancsára ledobott atombomba 140.000 emberrel végzett és milliók életét tette tönkre. • sem THIENEI SZENT KAjETÁN * AUGUSZTUS 6, Thienei Kajetán a 15-16. század fordulóján élt, és csendesen, de szívós ki­tartással fáradozott azért, hogy Közép- és Észak-Itália városaiban újra meg­honosítsa az evangéliumi szellemet. Tevékenysége nagyon széles körű volt: a laikusok számára megszervezte az Isteni Szeretet Társulatát, a betegek javára megalapította a Gyógyítha­tatlanok Kórházát, és megújította a szerzetességet azáltal, hogy különböző 1 férfi és női társulatokat hívott életre. Megalapította az első újkori, új szelle­mű szerzetesrendet, a Reguláris Klerikusok, vagy más néven Tbeatinusok rendjét. Éppen Szent Jeromos napján szentelték pappá 1517-ben, amikor már elmúlt harminchét éves. Korábban Rómában, a szifiliszes betegek San Giacomo in Augusta kórházában tevékenykedett. Hatvanhét éves korában halt meg. Dél-Európában és Dél-Amerikában a gondviselés szentjeként tisz­telik, mert megvonta magától még a szükséges javakat is, és bízott abban, hogy a mennyei Atya gondoskodni fog mindarról, amire szüksége van. 1671- ben avatták szentté, ünnepe 1673-ban került be a római naptárba. • sem MOZIMŰSOR GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET augusztus 6-án. pénteken Esztergom: Szent István Patika (Madách tér 1.) Telefon: 311-680 Dorog: Szent Margit Gyógyszertár (Rákóczi út 9.) Telefon: 431-191 Danubius mozi (Párkány, Fő utca, tel.: +0421 36 751 1107) Gyerekelő­adás: 18.00 Mackótestvér - színes, amerikai animációs film. Rendezte: Aaron Blaise, Bob Walker. Az ani­mációs film Kenai történetét meséli el, aki egy harc után maga is medvévé vál­tozik. Az „új élet” teljesen átalakítja mindennapjait, más szemmel kezdi néz­ni a világot. Úgy érzi, küldetése van, el­indul megkeresni bátyját, Sitkát. A nagy út során megismerkedik egy jávor- szarvas párral, összehaverkodik Kódúval, a mackókölyókkel, és el kell menekülnie Denahi bosszúja elől. 20.00 Az 50 első randi - amerikai ro­mantikus vígjáték. Rendezte: Peter Segal. Szereplők: Adam Sandler, Drew Barrymore, Sean Astin. Hen­ry Roth (Adam Sandler) átlagos pali, aki egy reggel belebotlik élete szerelmé­be. Lucy (Drew Barrymore) nem egy átlagos lány, egy autóbalesetben sérült meg, a diagnózis: mindent elfelejt egy nap alatt. Egy napig jó minden, utána azonban kezdődik minden elölről. Ker­ti mozi: 22.00 Bazi nagy görög lagzi - amerikai romantikus vígjá­ték. Rendezte: Joel Zwick. Szerep­lők: Nia Vardalos, John Corbett, Michael Constantine, Lainie Kazan, Andrea Martin, Joey Fatone. Toula (Nia Vardalos) görög emigránsként él szüleivel Amerikában. A görög mentali­tás megkívánja, hogy görög férjet nézzen magának, de hát ugye a szerelem nem egyszerű dolog. Megismerkedik lannal, akit el kell fogadtatnia családjával. Híradó-karambol a fejben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents