Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-05 / 155. szám
6 HÍDLAP • 2004. augusztus 5., csütörtök KALEIDOSZKÓP Újabb legenda Petőfi haláláról 155 évvel ezelőtt tűnt el a költő Fehéregyházán Úgy látszik, végérvényesen csatát vesztett a Megamorfos Morvái és barguzini asszonycsontváz a maga abszurd és költséges történetével. Ma már senki nem emlékszik arra sem, milyen szívós elszántsággal lopták, hozták-vitték a csontokat tengereken és óceánokon át a Morvai-osztag partizánjai. Petőfi él, azzal, hogy negyvenkilencben meghalt. Él, de mert halála körülményei titokzatosak és rejtélyesek, a legendatermelés folytatódik. íme a legújabb, a 2004. évi termés. A 87 éves rugonfalvi Jeddi Tamás, híres nemesi család tagja, értékes családi dokumentumok őrzője, köztük annak a nemesi levélnek is, melyet ősének kiváló szolgálataiért 1640-ben Rákóczi György erdélyi fejedelem adományozott. A kiváló erőben lévő öregúr olyan, a családban apáról fiúra hagyományozódó történetet tud Petőfi haláláról, amely tartalmaz új elemeket. A dédapja, Jeddi Pál szintén Bem apó oldalán harcolt a fehéregyházi csatatéren, ott látta Petőfit is. Mert módos nemes volt, a negyvennyolcas szabadságharc idején környékbeli lovas katonákat kellett toboroznia. Azok élén vonult a csatatérre. Harcolt Bem csapatában Szebenben és Fehéregyházánál, sőt Bem apó közelében tartózkodott a csaták idején. Bem már Piskinél felszólította a székely honvédeket, hogy úgy harcoljanak, ha Piski elvész, Erdély is elveszett. Azért indult csapataival Fehéregyháza felé, hogy a Vásárhely felől érkező oroszokat megállítsa. Előtte Paszkevicset űzték ki Szebenből. Azt a tábornokot, aki futtában skatulyás kalapját is elhagyta, Bem apó - ennek tanúja az öreg Jeddi - egy huszárnak a nyergébe feltűzte a kalapot, s azzal bízta meg, hogy vágtasson a parancsnok után, s adja át tisztelettel a kalapját. Bem Fehéregyházán, az Ordögpataká- nak nevezett helyen 2800 katonájával szállt szembe a Vásárhely felől túlerővel érkező Szkarjatyin kozák tábornokkal. A magyar nemesek - köztük Jeddi Pál és Zeyk Domokos - is mind mellette harcoltak ez alkalommal is. Fehéregyházán volt egy nagy vízimalom, mellette egy töltés, Bem tudta, hogy csak itt törhetnek át a Nádasd falu felől érkező kozákok. Tanult tüzérjeinek e szóval adta meg a jelszót: kartács! kartács! Csata közben egy ágyúból kilőtt lövéssel leterítették Szkarjatyint. A kozákok egy ideig tétováztak, aztán vérszemet kaptak, s rohamra indultak. Zeyk Domokos, amikor látta, hogy veszélyben forognak, felállt a töltésre és kilenc kozákot vágott le a kardjával, mely aztán eltörött. Egy kozák vezér megadásra szólította fel, ígérve, hogy semmi bántódása nem esik. Zeyk így válaszolt: az utolsó szó az enyém, mire főbe lőtte magát. Bem menekülésre fogta a dolgot, vele együtt Jeddi Pál, aki arabs ménjének köszönhette, hogy nem vágták le a kozákok. Bem Sárdon és Magyarzsákodon át Marosvásárhely felé menekült, kitörött kocsijának kereke, miután megjavították, szerencsésen megérkezett Vásárhelyre, ahol újból összegyűjtötte seregének maradékát. Jeddi Sárdig vele menekült, onnan Keresztúr felé vette útját... Petőfi 1849. július 30-án délután a ke7 resztúri Gyárfás-kúria udvarán levő körtefa alatt elszavalta egyik versét. Innen hajnalban gyalogosan indult Újszékelyen és Héjjasfalván át Fehéregyháza irányába. Nem pedig szekéren, ahogy sokan állítják. O szeretett gyalogolni. Nem vitette őt senki. Nem igaz, hogy egy ismerőse felvette volna maga mellé a kocsijára. Gyalog ment, mindenütt csak gyalog, mint ahogyan később is gyalogosan menekült. Futott. Bem, aki mindig féltette, s távol tartotta a csatáktól, nagyon megharagudott, mikor jelentkezett nála Fehéregyházán. A kozák roham elől is egymagában menekült. Futott, amíg szusszal bírta. Jeddi Pál is látta egyszer, még csata közben, amint egy udvarban a sütőkemence tetején ült, és jegyzetelt. Rögtön felismerte, mert nem volt rajta katonai egyenruha, kihajtott ingnyakkal ült, mentét viselt, kezében nem volt sem kard, sem egyéb kézbeli a pennán kívül. A veszély elől menekülő költő a buni eltérőig szaladt, ott leült kicsit megpihenni, s mert a kozákok nyomában voltak, újra futásnak eredt. Az erdő felé tartott. Az eltérőtől olyan 150 méterre szúrták le. Kozákollóval szúrták át jobb felén, s baloldalán feküdt a földön. A kozákolló félelmetes fegyver volt. A kozákok a talpukon viselték, s ahogy beledöfték a ló szügyébe vagy akár az ember testébe, az olló szétnyílt, s a belső szerveket teljesen szétroncsolta. Petőfit jobb oldalán érte a szúrás, mellette vértócsa volt, és iratok meg egy szíjas bőrtáska hevert valamivel távolabb tőle. A táskát átkutathatták, a benne levő iratokat szanaszét dobálták... A csata végén összeszedték az elesett honvédeket, s közel 500-at itt, egy közös sírba temettek el. A vasút mellett 150 méterre van egy szántóföld, rajta 30 méter széles és 40 méter hosszú és fél méter magas kiemelkedés. Ez a közös sír. A csontok továbbra is a földben vannak. Ezt nem ásták meg vagy nem ezt ásták ki. Mi egyezik, s mi nem az eddig feljegyzett legendákkal ? Mostanig egyetlen feljegyzésben sem szerepel az, hogy késő este a fiatfalvi tanítót kereste volna fel. Vajon miért, s egyáltalán milyen viszony fűzhette hozzá? Korabeli tanúk, köztük Lengyel József keresztúri sebészorvos azt állítják, hogy a költő valamivel éjfél előtt a Szakái János-féle vendéglőbe tért be. Vajon itt mulatott volna akkor, amikor tudta, hogy másnap nehéz nap vár rá? Vajon az állítás, mely szerint kora hajnalban gyalog indult volna Üj- székelyen át Héjjasfalva felé, s mely Jeddi Tamástól származik, mennyire hihető, hiszen Gyalokay Lajos törzskari százados vallomásában azt tartja, hogy a költőt ő vette fel maga mellé a szekérre még Székelykeresztúron. A tanúvallomásokban az áll, hogy Petőfit pikával (szuronnyal) döfték át a mellén. Okozhatta végzetét kozákolló is. Nem elvethető ez az állítás sem, hiszen a hadtörténészek szerint a rohamozó kozákok a fehéregyházi csatában használták ezt a félelmetes fegyvert. Jeddi Tamás is a buni eltérőt jelöli meg a költő halála és a tömegsír színhelyéül. Köztük lehet Petőfi? S vajon eddig nem ásták volna meg e közös sírt, ahogyan Jeddi Tamás határozottan állítja? Esedeg tévesen tudja? Kérdések, melyek megválaszolásra várnak. Ha pedig Jeddi Tamás állításai nem állják ki a próbát, akkor se történt más, minthogy újabb változattal bővül a költő utolsó két napját megörökítő vallomások sora. Egy újabb legendával több... • SZALLÁGH ZSOLT Jeles napok és égi jelenségek augusztusban Augustus császárról nevezték el a hónapot, az i.e. 8-ban elnyert első konzulátusának emlékére. Régi hazai elnevezése: Kisasszony hava. Augusztus 8. Kisasszony napja: Ekkor ünnepli a katolikus egyház Szűz Mária születésnapját. Régen országszerte búcsújáró nap volt. A liturgikus hagyomány szerint Mária a „hajnali szép csillag”. Ezzel függ össze a Kisasszony-napi népi cselekedetek többsége. Augusztus to. Lőrinc: II. Sixtus pápa diakónusa, az egyház vagyonkezelője, aki - miután a pápát elfogták és halálra ítélték, szétosztotta az egyház vagyonát. Halálra ítélték és tüzes rostélyon elevenen megégették. Vértanúsága helyén Nagy Konstantin bazilikát építetett. Augusztus 15. Nagyboldogasszony: Ez a nap Mária mennybe menetelének napja, főünnep. Ez az egyetlen magyar kötelező, hétköznapra eső ünnep, amit nem tettek át vasárnapra. Ezen napon mi, magyarok arra is emlékezünk, hogy első szent királyunk, István a Boldogasszony oltalmába ajánlotta népünket, hazánkat. Augusztus 20. Szent István király emléknapja: Ezen a napon első királyunkat, Istvánt ünnepeljük. O a nem porladó kezű király. Épen maradt Szent Jobbja ma is figyelmeztet bennünket kettős feladatunkra a bencés atyák mondásával: imádkozzál és dolgozzál. Szent István hitet és hazát adott nekünk, és bölcs előrelátással a földi és az égi haza eszméjét ültette el a népben. Augusztus 24. Bertalan: Bertalan apostol először Itáliában, majd keleten és Örményországban hirdette az evangéliumot, ott lett vértanú. Elevenen megnyúzták és keresztre feszítették. Michelangelo megörökítette a Sixtusi-kápolna „Utolsó ítélet” freskóján. Egyik kezében kést, a másik kezében tulajdon bőrét tartja. A csillagos ég kedvelői augusztusban gyönyörködhetnek legjobban a meteorrajok szép tűzijátékában. A legszebb csillaghullást a sötét, bársonyos égen augusztus 9. és 14. között észlelhetjük a Perzeusz csillagképből kiindulva. Ez a meteorraj az 1862. III. jelzésű üstökös szétbomlásából keletkezett. Népünk „Lőrinc tüzek köny- nyeinek” is nevezi az ekkor leszaladni látszó hullócsillagokat. A csillaghullás és az emberhalál közötti kapcsolat (a veszendő lélek metaforája) olvasható Tompa Mihály alábbi soraiban is: „...midőn csillagfutást látsz, tudd, egy halandó élte lobban el.” • Klotz József T U D T A 7 SZENT NONNA ASSZONY • AUGUSZTUS 5. Nonna keresztény szülők gyermeke volt, Pontusznak arról a vidékéről, amelynek lakóit az emberiség söpredékének tekintették. A nem keresztény, de később szentté vált városi tisztviselővel, Gergellyel kötött házasságot. Három gyermeket ajándékozott a férjének: a teológus Gergelynek volt még egy nővére, Szent Gorgónia és egy öccse, Szent Cézáriusz. Hitvesi, anyai és háziasszonyi kötelességeit „gondossággal és körültekintéssel" látta el. Az özvegyek és árvák, szomorkodók és szükséget szenvedők számára egyaránt megnyitotta a szívét és adakozó kezét. Nemcsak a legszükségesebbet adta, hanem gazdagon adakozott, és ebben támogatta a férje is. Istenszerető lelkének sajátja volt, hogy „minden emberit az isteninek rendeljen alá". Vasárnap és az egyházi ünnepeken ezért sohasem öltözött gyászruhába, sőt még fiának, Cézáriusznak a temetésén is ragyogó ünnepi öltözetben jelent meg, mert az Istennél tudta őt. Röviddel férje elhunyta után, szentmise közben halt meg, az oltár közelében. • sem 42 éve, 1962. augusztus 5-én hunyt el Marilyn Monroe. Anyai ágon főként elmebajosokból állt a család, így a nyolcéves Norma Jean (ez volt Monroe kisasszony eredeti neve) árvaházba, majd egy ismerőshöz került. 16 évesen ment férjhez először. 1944-ben egy hadiüzembe ment dolgozni, ahol felfedezte egy fotós. Pillanatok alatt a magazinok címlapjára került, elvált a férjétől, és Marilyn Monroe néven szerződést kötött a 20th Century Fox Filmstúdióval. A gyenge szerepek után megkapta az „Aszfalt- dzsungel” és a „Mindent Éváért” című filmek főszerepét, amelyekben nagy sikert aratott, az „Éjszakai összecsapás” című filmje pedig kasszasiker volt. Hamarosan Hollywood sztárja lett, Amerika szexszimbólumává vált. Kezelhetetlen depressziója miatt gyógyszer- és alkoholfüggősége alakult ki. 1962. augusztus 5-én holtan találták lakosztályában. A hivatalos álláspont szerint gyógyszer-túladagolás okozta a halálát, amely olyan talányos volt, mint az egész élete. • sem IDŐJÁRÁS GYÓGYSZERTÁR! ÜGYELET A napsütés mellett délután megnövekszik a gomolyfelhőzet és északkeleten, valamint délnyugaton zápor, zivatar várható. A mérsékelt szél csak zivatarok környezetében erősödik meg. Hajnalban 13, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 26, 30 fok között alakul. Pénteken a napsütés mellett az időnként erősen megnövekvő felhőzetből szórványosan várható zápor, zivatar. Az élénk keleti szél zivatarok környezetében erősödik meg. Hajaugusztus 5-én. csütörtökön Esztergom: Szent Anna Patika (Terézia út 25.) Telefon: 411-184 Dorog: Szent Margit Gyógyszertár M M U 0 R Danubius mozi (Párkány, Fő utca, tel.: +0421 36 751 1107) Gyerekelőadás: 18.00 Mackótestvér - színes, amerikai animációs film. Rendezte: Aaron Blaise, Bob Walker. Az animációs film Kenai történetét meséli el, aki egy bare után maga is medvévé változik. Az „új élet” teljesen átalakítja mindennapjait, más szemmel kezdi nézni a világot. Úgy érzi, küldetése van, elindul megkeresni bátyját, Sitkát. A nagy út során megismerkedik egy jávor- szarvas párral, összehaverkodik Kodával, a mackókölyökkel, és el kell menekülnie Denabi bosszúja elől. 20.00 Az 50 első randi - amerikai romantikus vígjáték. Rendezte: Peter Segal. Szereplők: Adam Sandler, Drew Barrymore, Sean Astin. Henry Roth (Adam Sandler) átlagos pali, aki egy reggel belebotlik élete szerelmébe. Lucy (Drew Barrymore) nem egy átlagos lány, egy autóbalesetben sérült meg, a diagnózis: mindent elfelejt egy nap alatt. Egy napig jó minden, utána azonban kezdődik minden elölről. Kerti mozi: 22.00 Bazi nagy görög lagzi - amerikai romantikus vígjáték. Rendezte: Joel Zwick. Szereplők: Nia Vardalos, John Corbett, Michael Constantine, Lainie Kazan, Andrea Martin, Joey Fatone. Toula (Nia Vardalos) görög emigránsként él szüleivel Amerikában. A görög mentalitás megkívánja, hogy görög férjet nézzen magának, de hát ugye a szerelem nem egyszerű dolog. Megismerkedik Iannal, akit el kell fogadtatnia családjával.
