Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-05 / 155. szám
MAGYARORSZÁG 2004. augusztus 5., csütörtök • HÍDLAP 3 Demszky újabb lakásügye / Indokolatlan jutalomosztás az APV Rt-ben Mint a Blikk megtudta, a 2000- ben vásárolt ingatlan a vagyonnyilatkozat szerint 57 négyzetméter alapterületű, míg a tulajdoni lapon 91,3 négyzetméter szerepel. A vagyonnyilatkozatból az is jól látszik, hogy Demszky Gábor jó érzékkel vásárolt korábban lakásokat. Tíz évvel ezelőtt vett egy 36 négyzetméteres önkormányzati lakást a II. kerületi Hidász utcában 576 ezer forintért, amelyet egy hónappal később 3,4 millióért eladott. Négy évvel később az Október 6. utcában 6,5 millióért vett egy 60 négyzetméteres lakást. Az ingatlant másfél évvel később már 21 millió forintért adta el. írásbeli kérdéseket tesz fel Szabó István fideszes képviselő Draskovics Tibor pénzügyminiszternek az ÁPV Rt. költekezéséről és a privatizációról. Az ellenzéki képviselő szerint a Pénzügyminisztérium indokolatlanul magas jutalomosztással próbálja rávenni a még meglévő állami vállalatok vezetőit a minél gyorsabb privatizációra. Végkiárusítást tart az állam a Fidesz szerint. A privatizációs folyamatot pedig a még meglévő állami szervezetek, vállalatok vezetőinek több tízmilliós megju- talmazásával, extraprémiumok osztogatásával szeretnék felgyorsítani. Az ellenzéki párt szerint ez volt a cél például az Szabó István APV Rt-nél is, amikor a vezetők tiszteletdíját 15-30 százalékkal emelték. Szabó István, a Fidesz országgyűlési képviselője kijelentette: „Kérdezzük a pénzügyminiszter úrtól, a részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminisztertől, hogy mi indokolta az ilyen mértékű alapbér-növekedést, ezzel kívánta-e ösztönözni a minél gyorsabb befejezését az állami vagyon kiárusításának?” A képviselő írásbeli kérdéseiben emellett még arra kíváncsi, hogy az egyes privatizációs ügyletek lebonyolításáért kinek és mennyi jutalmat fizettek ki, és például ki hagyta jóvá azt az ÁPV Rt-nél, hogy a munkatársak pihenésére összesen több mint 200 millió forintot költsenek. • Hír TV Gyógyszerturizmus az ukrán határon Olcsó, de veszélyes beszerzési mód Több milliárd forint hagyja el az országot havonta az ukrán magyar határon az olcsó ukrán benzin és a dohánytermékek behozatalakor. A magyar lakosság az egészségén is igyekszik spórolni, a benzinturizmus után megjelent a gyógyszerturizmus is Beregben. Üzemanyag, cigaretta tejtermékek, vásárlóturizmus. Az árérzékeny magyar lakosság jól tudja miért éri meg átruccanni Ukrajnába, újabban a határ túloldalán lévő patikákban is egyre több magyar fordul meg, ugyanis féláron juthatnak hozzá a gyógyszerekhez. A szakember azonban óva inti a gyógyszerturistákat. Kerékné Kiss Erzsébet szakgyógyszerész elmondta, semmiképpen sem ajánlja a magyar betegeknek, hogy Ukrajnában beszerzett gyógyszereket használjanak. Mindenképp a Magyarországon törzskönyvezett megbízható minőségű, megbízható módon patikába juttatott gyógyszereket vásárolják, amihez a patikában a gyógyszerész megfelelő felvilágosítást ad. Az ukrán patikák polcain megtalálhatóak olyan készítmények is, amelyek csak a csomagolásukban térnek el, no meg az árukban. Példaképp egy jól ismert, gyermekeknek szánt gyógyszer említhető, amiért az ukrán oldalon 240 itthon pedig 575 forintot fizethetünk. Ezek után meglep«, hogy a gyógyszerturizmus valójában kétirányú. „Mindent hozunk amin keresni lehet” mondják az Ukrajnába rendszeresen járók. Keresni lehet a benzinen, a cigarettán és újabban a gyógyszerért is érdemes a keleti szomszédokhoz átnézni. Átlagban naponta 25-30 ezren fordulnak meg az öt ukrán-magyar határátkelőn, ha ezeknek csak a fele magyar és a vámmentesen behozható 175 euró helyett csak 80 eurót költenek, akkor is közel 300 millió forint hagyja el az országot minden nap. Ez egy hónapban megközelíti a 9 milliárd forintot. A magyar kereskedelemben ekkora összeg nem jelenik meg. • Hír TV A rövid távú hitelek veszélyeire figyelmeztet a Bankfelügyelet Vigyázat, ha egy hirdetés nulla százalékos kamatról szól, érdemes megnézni a sokkal kisebb betűkkel kiírt, úgynevezett „THM”-et, a teljes hiteldíjmutatót. Ennek ugyanis már tartalmaznia kell, hogy a kamaton kívül mennyit szed be tőlünk a bank, például kézpénz kifizetési díj, hitel- bírálat, kezelési költség, és egyéb címen. A pénzügyi felügyelet honlapján most a rövid távú hitelek veszélyeire hívja föl a figyelmet, mert tapasztalataik szerint a banki adóslista jelentős részét éppen az úgynevezett gyors kölcsönök igénybe vevői teszik ki. A felügyelet szóvivőjével, Binder Istvánnal a Magyar Rádió munkatársa beszélgetett.- Azt mondják, hogy a gyors hitelnek mindig ára van, tehát, hogyha nagyon gyorsan kell a pénz, akkor az ember hajlamos olyan kompromisszumokra is, amit esedeg máskor meggondolna.-Valóban, ezeknek a kölcsönöknek a kamata, illetve a minden egyéb költséget magában foglaló teljes hitel díja általában magasabb - válaszolta Binder István. - Ez az ára annak, hogy az ügyfél egy gyorsabb, egyszerűbb formában kaphat kölcsönt, és ez, ha úgy tetszik, a kockázat felár. Mérlegelnie kell az ügyfélnek azt, hogy ő vállalja-e ezt a kockázatot, és vissza tudja-e fizetni.- Épp ez a kérdés, hogy mérlege- lik-e az emberek, tisztában vannak-e a kockázattal, adott esetben a bank felhívja-e a figyelmét arra, hogy elég sokba fog kerülni ez a kölcsön?- A banknak tájékoztatnia kell a kölcsönszerződés minden lényeges feltételéről, a kamatáról, a költségéről, a visszafizetésnek a teljes összegéről, és arról hogy várja el az ütemezését. Arra is föl kell hívni a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a törlesztés elmulasztása tapasztalható, akkor ennek a következményeként az ügyfél bekerülhet a központi hiteladós-nyilvántartásba, ami pedig egy olyan problémát jelenthet számára, hogy akár évekig benne van ebben a regiszterben. Ez a további esetleges hitelfelvételeinek a lehetőségét nagy mértékben lecsökkentheti. Ugyanis az úgynevezett adóslistán nem mérlegelik azt, hogy ez egy tízmilliós kölcsön vissza nem fizetése, vagy esetleg egy 500 ezer forintos kölcsön vissza nem fizetése miatt történt. Azt tanácsoljuk, arra törekedjen minden ügyfél, hogy mérlegelje a saját törlesztő képességét. Tudja-e reálisan vállalni, hogy miközben a család havi 50 ezer forintos jövedelemből él, felvehet-e olyan kölcsönt, ahol egy heti 3-4000 forintot kell törleszteni. Nekik már ez is komoly megterhelést jelent. Azt kell felelősen mérlegelni, hogy tudjuk-e a törlesztő részleteket fizetni vagy nem. Abban az esetben, ha nem, akkor a kölcsön átütemezésével, átalakításával kapcsolatos további többletköltségek adósságspirált indíthatnak el, ami még reménytelenebbé teheti az ügyfél helyzetét. • MR Törvénytelen elkobzások? Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum szerint alkotmányos jogokat sért a rendőrség akkor, amikor lefoglalja az olyan internetszolgáltató szerverét, akinél illegális tartalmat talál. Mayer Erika fórumvezető úgy véli: az utóbbi két hétben gyarapodott ezeknek a túlzott intézkedéseknek a száma. Az Országos Rendőr-főkapitányság ezzel szemben állítja: a legritkább esetben élnek az elkobzással. Akár egy évre is megfoszthatják szerverétől azt az internetszolgáltatót, akinek tárhelyén illegális tartalmat találnak. Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum vezetője szerint a rendőrség eltúlozza az intézkedést, amikor elkobozza a szervert. Álláspontjuk szerint elegendő lenne a kifogásolt részt átmásolni egy adathordozóra, mert ennek segítségével is lefolytatható az eljárás. Mayer Erika hangsúlyozta: az utóbbi két hétben elszaporodott az ilyen jellegű rendőri intézkedések száma, holott az elkobzás alkotmányos problémákat vet fel. Mayer Erika, aki az Inforum- Informediátor vezetője is szerint „ez tulajdonképpen az alkotmányban biztosított véleménnyilvánítás jogának a korlátozását jelenti, amellett pedig a szerver tulajdonosának, tehát az internetszolgáltatónak a tulajdonhoz való jogát is korlátozza ez az intézkedés. Hozzáférhetetlenné válik tehát minden olyan információ, ami a szerveren van elhelyezve”. Mayer Erika kiemelte: az elkobzással minden olyan ártatlan felhasználó joga is sérül, aki az adott szolgáltató tárhelyét vette igénybe. Az Országos Rendőr-főkapitányság szakembere szerint azonban az elkobzással járó esetek nem számottevőek. Peszleg Tibor, az ORFK őrnagya elmondta: „Ezek az esetek nagyon ritkák és nem is a tartalomszolgáltatás körében elkövetett bűncselekményekre jellemzőek, hanem más, például hálózatbiztonsági vagy egyéb bűncselekményeknél. ” Az Informatikai Egyeztető Fórum azt szeretné elérni, hogy szülessen konkrét állásfoglalás, mind a rendőrség, mind az ügyészség részéről, hogy az eljárás során mely esetekben élhetnek az elkobzással. • HIr TV Nemsokára indul a leépítés a közszférában Jövő januártól, sőt akár már ez év második félétől számítani lehet az elbocsátásokra a közszférában - a kormány által határozott hat és fél százalékos béremelésre ugyanis a jövő évi költségvetésben nincs fedezet A kormány júliusi határozatának értelmében legalább hat és fél százalékkal emelkednek a közszféra bérei 2005-ben. Az emelés fedezetét azonban már nem tartalmazza a 2005-ös költségvetés. A béremelést a minisztériumoknak, az önkormányzatok igazgatási részlegeinek, a minisztériumi háttérintézményeknek és az országos szervezeteknek - az APEH kivételével - teljes egészében maguknak kell kigazdálkodniuk, így, bár többet kell majd fizetni az alkalmazottaknak, a bérkeretek nem emelkednek — írja a Népszabadság, hozzátéve: köztisztviselői körben a 13. havi bér idén elvont fedezetét sem adják vissza jövőre, ami minden érintett intézménynél legalább hat-hét, de akár 10-12 százalékos létszámleépítést jelenthet. Azok az intézmények se járnak jobban, amelyek kimaradnak a szigorból - írja a Népszabadság. A közszolgálati dolgozók 13. havi illetményének fedezetét megkapják ugyan, és az „enyhébb” elbánásban részesülő szervezetek - jobbára a helyi intézmények: kórházak, óvodák, iskolák - keretét növelik, de azért lesz itt is spórolniva- ló. A hat és fél százalékos béremelést ugyanis nem fedezi az erre jutó keret ötszázalékos növelése. A másfél százalékos hiányt „helyi és intézményi szervezési intézkedésekkel” kell fedezni a kormány rendeletének értelmében. Ezekre az intézkedésekre a közoktatásban „csak” 2005 szeptemberétől kerül sor. Másutt azonban már jövő januártól, sőt akár már ez év második felétől számítani lehet az elbocsátásokra. A végkielégítések kifizetése miatt ugyanis az intézmények úgy tudnak jövőre valóban megtakarítani, ha már az idén megkezdik a létszámleépítést - írja a lap. • gondola.hu Pénztelen MTV Radikálisan csökkentené a Magyar Televízió költségvetését a Pénzügyminisztérium. A köztévé mindössze 18 milliárd forint állami pénzt kapna jövőre az idei 30 milliárd helyett - értesült a Népszabadság. A PM azt is elvárja, hogy a jelenlegi 1,600 főnyi létszámot az MTV megfelezze. Rudi Zoltán, az MTV elnöke szerint még nem zárultak le a tárgyalások az MTV és a PM között. A legnagyobb probléma az, hogy az MTV csak 2005 januárjától költözik át új székházába, addig Rudi nem akar hozzányúlni a költségstruktúrához. A köztévé a jövő évi működését is 30 milliárd forintos költséggel tervezi, igaz ebbe még belefér plusz 1 csatorna is. Állami kezesség a beszállítóknak Az állam készfizető kezességet vállal a Hajdú-Bét és a Parmalat Hungária beszállítóinak hiteleire. A Pénzügyminisztérium szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint a gazdálkodók a kezességi szerződés megkötése után fordulhatnak a hitelt folyósító Erste Bankhoz a kölcsön-megállapodások megkötéséért. A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy elengedi a kedvezményes hitelfelvételekor esedékes kezességvállalási díjat. A közlemény szerint az állam 2,8 milliárd forint összeghatárig 100 százalékos készfizető kezességet vállal és teljes kamattámogatást biztosít. Klórgáz fejlődött a szennyeződésből Gyálon Klórgáz fejlődött a Gyálon kiömlött vegyi anyagból - tudta meg a HavariaPress. A helyszínre érkező Vegyi Felderítő Csoport megállapította, hogy az anyagból víz hatására kis mennyiségű klórgáz képződött. A tűzoltók a szennyeződést perlittel felitatták és az úttestet letakarították. A rendőrség nagy erőkkel kezdte meg annak a furgonnak a keresését, amelynek rakományából a folyadék kifolyt, ám a sofőr a helyszínt szándékosan elhagyta. 200 milliós adócsalás Gyöngyösön? Adócsalás gyanúja miatt vizsgálatot indított a Gyöngyösi Városi Ügyészség. A feltételezés szerint 200 millió forintnyi, támogatásnak nevezett burkolt vételárat fizetett a Tesco a helyi áruház felépítéséhez szükséges telekért az önkormányzatnak. Ezzel 20 millió forintos kár érte az államot.
