Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-08-04 / 154. szám

4 HÍDLAP • 2004. augusztus 4. szerda RÉGIÓ r [ MAI TÉMA Őskori standolási kényszer - nehéz helyzetben a vendéglátóhelyek Az augusztus elsején életbe lépett új jövedéki törvény rendelkezik a vendéglátóhelyek alkohol-nyilvántartásáról, köznyelven a napi standolás­ról. Ez lényegében azt jelenti, hogy a vendéglátókhoz beérkező' alkohol- tartalmú termékeket azonnal nyilvántartásba kell venni, illetve az üzlet zárását követően a napi fogyasztást meg kell állapítani, és a zárókészle­tet is meg kell határozni. A Kisosz, mint a vendéglátók érdekképviselete minden eszközt megragad, hogy a jogszabályt hatálytalanítsa. A vendéglátóhelyek, szórakozóhe­lyek tulajdonosai nem örülnek az új rendeletnek, hiszen mint mondják, az új szabályozással sokkal több lesz a papírmunkájuk és a teendőjük. Vé­leményük szerint a rendelet az ős­kort idézi. Egyelőre kevesen értik, mire jó az új törvény. Egy biztos: a dolgozóknak sokkal több munkájuk lesz, és zárás után újabb túlórákra kényszerülnek. Ki fogja mindezt megfizetni? - vetődik fel a kérdés, válasz azonban nincs. A fogyasztó szempontjából egyet­len értékelhető pozitívuma van a tör­vénynek, mégpedig, hogy a vállalko­zók rá lesznek kényszerítve arra, hogy pusztán legális italokat áruljanak. Ha pedig mégis megpróbálnak „ügyköd­ni”, a vámhatóság mulasztási bírságot szab ki, amelynek mértéke - a jogsér­tés súlyára és körülményeire figye­lemmel - 500 ezer forint is lehet. Az a körülmény viszont, hogy a standolás miatt esetleg korábban lesz kénytelen bezárni a vendéglátóhely, már nem annyira tetszik a fogyasztóknak... A jövedéki törvény szerint egyéb­ként olyan nyomtatványon kell vezet­ni a nyilvántartást, amelyet előzete­sen a vámhatóság hitelesített. Tekin­tettel arra, hogy augusztus elsejétől áll fenn a standolási kötelezettség, az alkalmazni kívánt nyomtatvány hite­lesítéséről már korábban gondoskod­ni kellett volna a tulajdonosoknak, csakhogy az első verzió az volt, hogy akár egy kockás füzet is megfelel a mindenkori készlet feljegyzésére. Szeptemberben módosítható A szakma képviselői már többször is felkeresték az országgyűlés idegen- forgalmi bizottságának fideszes tagja­it, akik február óta több kísérletet tet­tek arra, hogy a hátrányos rendelke­zéseket módosítsa a parlament. A fideszes képviselők próbálkozásai há­rom bizottságban is kudarcot vallot­tak, mivel a kormánypárti képviselők nem támogatták a törvénymódosítás tárgysorozatba vételét. A parlament a nyári szünet miatt nem ülésezik, ezért legközelebb csak szeptember­ben lehetne módosítani a hátrányos szabályozást, amire mihamarabb sort kell keríteni, mert a vállalkozók tilta­kozó akciókat helyeztek kilátásba. Mivel az ötlet - elvileg - a magyaror­szági bortermelők érdekében, a borha­misítás ellen fogant, az elmúlt hetekben több vállalkozás jelezte, hogy csökkenti borválasztékát, ami a hazai bortermelő­ket hozhatja nehéz helyzetbe; de sokan fontolgatják azt is, hogy tiltakozáskép­pen csak külföldi borokat fognak árusí­tani. Szakemberek szerint mindez szük­ségessé teszi a jogszabály mielőbbi visz- szavonását, ellenkező esetben jelentősen romolhat a hazai vendéglátás színvona­la, és a hazai bortermelők is kilátástalan helyzetbe kerülhetnek. Nincs rá példa Az alkoholtermékek műszakonkénti leltározása a világ nagy bortermelő or­szágaiban, de az EU-ban sem gyakorlat, mert a hamis bor forgalmazásának elke­rüléséért a bortermelők tartoznak fele­lősséggel. Standolási kötelezettség a vi­lág egyetlen országában sincs. A borha­misítás elleni küzdelemben kizárólag a vonatkozó szabályok betartatása és a ha­tékony ellenőrzés jelent(ene) védelmet. Értékesítési gonddal jár A magyar jogi szabályozás, amely standolási kötelezettséget ír elő a ven­déglátásban, egyes helyzetekben fizi­kailag kivitelezhetetlen (hordós sör, koktélkészítés, fogadások, partik ital- választéka, kitelepülés stb.). A stan­dolási kötelezettség esetenként szak­szerűtlenségre kényszerít, az italok minőségében károsodást idéz elő, hátráltatja a pincérek szakmai mun­káját, több munkaerőt és adminiszt­rációt követel meg, amely további költséggel terheli meg a vállalkozáso­Van-e értelme a kötelező napi standolásnak? Az új standolási kötelezettséggel kapcsolatban több esztergomi étte­rem és kocsma tulajdonosát is meg­kérdeztük. Az új jogszabálynak ter­mészetesen senki nem örül, ám nem minden reakció volt olyan he­ves, mint hittük. Összegzésként el­mondható: a törvény elsősorban a családi vállalkozások számára okoz nehézséget, hiszen ők azok, akik eddig egyáltalán nem, vagy csak hónap végén standottak. Ahol alkal­mazottak dolgoznak, eddig is bevett gyakorlat volt a standolás, de nem naponta. Arra a kérdésre, hogy a plusz költségeket hogyan teremtik elő a vállalkozók, általában vállrán­dítást kaptunk válaszul, de volt olyan tulajdonos is, aki gondolko­dás nélkül kijelentette: a költsége­ket az italok árán fogja behozni. kát. A törvényi kényszer a világhírű gasztronómiájáról elismert magyar vendéglátásban olyan negatív követ­kezményekkel fog járni, amelyek nemcsak a vendégek számára nyúj­tott kínálat beszűkülését vonja maga után, de a tisztességes magyar borter­melőknek hosszabb távon értékesítési gondot is jelenthet. Az, hogy a hazai borokat a vendéglátás nem fogja az eddigiekhez képest kiemelten szere­peltetni, és várhatóan minimálisra fog szűkülni az üzletek italválasztéka, úgy tűnik, senkit nem érdekel. A Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara Idegenforgalmi Kollégiumának tagjai egyetértenek a vendéglátásban működő szakmai szervezetek kezde­ményezésével és az idegenforgalom­ban érintett valamennyi vállalkozó nevében tiltakozásukat fejezték és fe­jezik ki a standolási kötelezettség el­len - szintén hiába. A viták kereszttü­zében álló, szigorú szabályozás mind­azonáltal nem biztos, hogy néhány hónapnál tovább érvényben marad. • SEM Ernő (építésvezető) A forgótőke szempontjá­ból a tulajnak néha érdeke a standolás, de az önleltárt nem szabad kötelezővé tenni. Persze a bizalomhi­ány miatt a főnök tudni akarja, hogy az alkalmazott meglopja-e, de naprakész standot nem lehet készíteni. Csak akkor van erre reá­lis lehetőség, ha éjfélkor bezár minden kocsma, és másnap nyi­tásra jönne a cenzor. Ágnes (pultos) Külön adminisztrációs munka, amire nem fognak fölvenni új munkaerőt. Haj­nalban kell kezdeni, vagy éjszaka csináljuk? Mi lesz a non-stop kocsmákkal? A váltásnál is probléma ez. Arra standoljak, amit a váltótársam kiárult? Amíg elker­getem az utolsó vendéget és kitaka­rítok, az is egy fél óra. Elvárnák, hogy azután még lestandoljak? Virág (pultos) Enyhén szólva butaság. Én még nem standoltam, még csak a leltárazandó listát láttam. így is 6-kor kelek. Azt akarják, hogy keljek negyed négykor, és két órán ke­resztül, a nyitásig standoljak. Azt már nem. Nem tudom, mit akar­nak ezzel elérni. Itt köbcentizges- sek? Vagy a finánc fogja méricskél­ni milliliterenként? Rezső (kocsmáros ) Arra jó ez az egész, hogy minél több pénzt behajtsa­nak bírságként. Aki ezt ki­találta, ahhoz volna egy-két szavam. Vissza akarják hozni a régi világot. Mindenkép: pen módosítani kell a törvényt, mert különben tömeges kocsmabe­zárás lesz az eredmény. Menjen el a revizor a borászgazdákhoz, a szesz­iparhoz, ne a kocsmárost zaklassa. Egymásért dolgozzunk, ne egymás ellen Rendszeresen irtják a parlagfüvet Esztergomban Folytatás az I. oldalról- Nyergesújfalun 2002 tavaszán alakult meg a helyi polgári kör, amelynek első elnöke voltam. Jelen­leg Fekete György a kör vezetője, én elnökségi tag vagyok. Szerencsére valóban egyre nagyobb szerepet ka­punk a város közéletében. Komá­romban, Táton és más településeken is ezt a pozitív tendenciát látom.- Mennyire érzékelhető, hogy a polgári körök munkájában elsősorban a jobboldali értékeket előnyben részesítők vesznek részt?- Nem ez az elsődleges szempont. A polgári körök nem politikai célo­kért jöttek létre, nem politikai néze­teik miatt elkülönülni vágyó embe­reket tömörítenék egységbe. A leg­fontosabb irányelv az, hogy a polgá­rokat meg tudják mozgatni közös programokkal és rendezvényekkel, közüggyé váljanak a fejlesztések, fel­újítások, a városszépítés. Ezáltal a la­kosság mindennapjai gördüléke­nyebben és szebben telnének, és va­lószínűleg mindenki előnyösnek tar­taná ezeket a pozitív változásokat. Azokon a településeken, ahol már több ilyen változás történt az elmúlt években, érzékelhető, hogy pártál­lástól függetlenül az emberek támo­gatják ezeket a fejlesztéseket.- Tudna konkrét példákat is mondani?- Mivel én a nyergesi polgári kör­nek vagyok tagja, ezért első helyen említeném a városi Szent István szo­Völner Pál bor felavatási ünnepségét, melyre augusztus 21-én 10 órakor kerül sor, a templom melletti Szent István té­ren. Az ünnepi beszédet Orbán Vik­tor, volt miniszterelnök fogja meg­tartani. A szobrot teljes mértékben közadakozásból összegyűlt pénzből finanszírozzák az emberek. Adakoz­tak magánszemélyek, civil szerveze­tek, jótékonysági előadásokat tartott a helyi bábcsoport, a zeneiskola, a nyergesi képzőművészek és a tánc­csoport szintén beálltak az adakozók sorába. De több településen is jel­lemző, hogy a kör tagjai kulturális összejöveteleket szerveznek a polgá­roknak, ahol egy vagy több meghí­vott vendéget ismerhetnek meg, a mai magyar közélet olyan szereplőit, akiket másképp nem ismerhetnének meg. Nyergesen pl. a Hídember cí­mű film levetítése után vendégül lát­tuk Eperjes Károly színművészt.-Komárom a választókerület legna­gyobb lélekszámú városa. Ott mennyire működik a polgári összefogás?- Véleményem szerint nagyon jól. Komárom működteti a választókerü­leti irodát, sok kampánynak kiindu­lópontja a település. A legfontosabb cél természetesen az, hogy a jobbol­dali értékek porondon legyenek, he­lyet kapjanak az emberek minden­napjaiban, tudjanak a létezésükről.- Mik azok a célok, amiket országos, de elsősorban térségi szempontból a közeljö- vő legfontosabb feladatainak tekint?- A munkaerőpiac problémáit min­denképpen meg kell oldani. Fontos a minőségi és megfizetett munkaerő. El kell érnünk az uniós színvonalat, az országok közti különbségek lassan kiegyenlítődnek majd. A saját válasz­tókerületemben a települések között javuljon az információáramlás, tudja­nak egymás rendezvényeiről és amennyire lehetséges, segítse is egy­mást. Vagyis a legalapvetőbb, hogy az emberek gondolkodásmódján tud­junk változtatni: egymásért dolgoz­zunk, ne egymás ellen. • MAGYAR Esztergom Város Önkormányzata mind a bel-, mind a külterületeken rendszeresen irtja a parlagfüvet, gyakran azok helyett is, akik e köte­lességüknek nem tesznek eleget A város közhasznú munkásai nemcsak virágokat ültetnek, parkot gondoz­nak, hanem ők nyírják azokat a zöld­területeket is, ahol az allergiás meg­betegedést okozó növény nőhet. Szakemberek szerint a parlagfű-ir­tás jelenlegi formájában nem sokat ér, mert túl kevés pénzt költenek rá. A Magyar Allergológiai Társaság elnö­ke elmondta, hogy egyes előrejelzé­sek szerint tizenöt év múlva 5 millió ember lesz Magyarországon allergiás. Esztergom igyekszik nagy gondot fordítani e növény irtására. Az önkor­mányzat által foglalkoztatott közhasz­nú munkások mindenekelőtt a város belterületén végzik a munkát, de a kül­területeken is nyírják a gyepes területe­ket, ezzel megakadályozva a parlagfű elterjedését. Nemcsak a közterületeken végzik ezt a munkát, hanem - gyakran a tulajdonos vagy a kezelő helyett - az állami kezelésben lévő utak és partolda­lak mentén, magánkézben lévő előker- tekben, pázsitos területen is. Teszik ezt azért, hogy a tulajdonosok késlekedése vagy hanyagsága ne bontsa meg Esz­tergom egyre ápoltabbá váló zöldfelü­leteinek, parkjainak, virággal beültetett tereinek harmóniáját. Ugyanez vonat­kozik az önkormányzati tulajdonban lévő külterületekre is. A parlagfű irtása szempontjából gondot okoznak a gyo- mos, gazos magántulajdonú területek. Ezek tulajdonosait a Polgármesteri Hi­vatal írásban szólítja fel, hogy tegyenek eleget telkeikkel kapcsolatos kötelezett­ségüknek. Amennyiben a felszólítás el­lenére nem végzik el a növényzet nyí­rását, gazos terület esetén szabálysérté­si, allergén növények előfordulása ese­tén növényvédelmi bírságot is kiróhat­nak rájuk. Ez utóbbi bírságot akkor szabják ki, ha a magánterületen fekete üröm, parlagfű vagy más allergiás meg­betegedést okozó gyom található. A bírság összege nem a telek nagyságtól, hanem annak állapotától függ. Kirívó - esetekben, a polgárok egészségének ér­dekében a Polgármesteri Hivatal eze­ken a területeken is igyekszik elvégezni a munkát, és annak költségét természe­tesen a tulajdonosra próbálja hárítani. • GK

Next

/
Thumbnails
Contents