Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-23 / 146. szám
u RÉGIÓ 2004. július 23., péntek • HÍDLAP 5 :iry-, A Kis-Duna örökké visszatérő szereplője rovatunknak. Ezúttal a természetes szépsége helyett más oldaláról említjük e csodát. Mert apró (szépséghibája mindenkinek akad. A szigetet elválasztó Duna ág vize - valljuk be - olykor hagy némi kívánnivalót maga után. Nagyobb áradásokat követően furcsa, zavaros lé folyik benne a megszokott vízszerű anyag helyett. Aszályos időszakban pedig felszínre kerülnek az általában jótékony víztakaróval fedett szeplők, vagy inkább kiütések, amelyeket mi emberek okoztunk neki (lásd: gumiabroncs, pillepalack, fémhulladék, használt bili stb). Ezek a dolgok azonban mit sem vonnak le értékeiből, maximum az ember nem fürdik benne. A két fiatalember szemmel láthatólag még ennél is továbbment, nem törődve a mélyben (vagy inkább sekélyben) megbúvó szépséghibákkal ölelték keblükre az egyébként ilyentájt már igazán kellemes hőmérsékletű Kis-Dunát. Persze lehet, hogy e fenti ömlengésnek mindehhez semmi köze, hanem egyszerűen csak meleg van, na! Meleg van, na! Nyújtózkodik a kemencei kisvasút Komoly felújítási munkák után június i-jétől jelentősen nőtt a Kemencei Erdei Múzeumvasút üzemelő hossza. Az eddigi i,8 km-es táv helyett most már 3,3 km-es távon szállítja a vadregényes börzsönyi tájakon utasait a kisvasút. Mint minden évben 2000. óta, július negyedik szombatján az idén is megrendezik a Kemence! Erdei Múzeumvasút kisvasúti napját. Az ötödik, kisvasúti nap keretében hivatalosan is átadják a forgalomnak a Godóvár - Pityur rétje vonalszakaszt, illetve az idén ünnepli alapításának tízéves évfordulóját a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület. A Kemence környéki, egykor több mint 50 kilométernyi hálózatból ma már csak a csarnavölgyi vonal nem egészen nyolc kilométere fekszik a helyén. 1910-ben a Wolfner-Schanczer és fiai a falu déli részén lévő erdészeti telepről kezdte az építkezést. A Kemence-Wirterház-Királyháza- Királykút 11 km-es útvonalon fektették le a síneket. 1913-ban kezdték a ma is meglévő csarnavölgyi vonal építését. Ez a szakasz külön a Csarnavölgyi Vasút nevet kapta. Az átlagos lejtés a hálózaton 25 ezrelék volt, a vonalak úgy épültek, hogy folyamatosan lejtettek a fafeldolgozók felé, így energiát csak az üres kocsik felvontatása igényelt. A pályák 600 mm nyomközzel épültek, a síneket 130-as (130 cm hosszú) faragott tölgy talpfákra szegezték. Hivatalos közforgalom sohasem volt, de az igények miatt a fékes alvázakra padokat szereltek. A kocsik 6-8 személyt szállíthattak, az utazóknak a féket is kezelni kellett. A II. világháború után állami kezelésbe kerültek az erdők, ez kezdetben a kisvasutak számára fejlődést hozott. Folyamatosan korszerűsítették a vonalakat, a fővonalakon a talpfákat vasbetonaljakkal váltották fel. A teherautók elterjedésével megkezdődött az utak építése, és a teherautók átvették a kitermelési helyek megközelítésének feladatát is. 1957-58- ban a Csarnavölgyi, majd Királyházi Vasút felszedése kezdődött meg. Az 1970-es években a királyréti átépítés során menetrendszerinti személyforgalmat nem indítottak, hiszen rendszeres utazókra nem lehetett számítani, az alkalmi turistaforgalomra pedig nem tartották érdemesnek menetrendszerinti járat fenntartását. Megrendelésre azonban indítottak kü- lönvonatot. Időközben a csarnavölgyi vonalat is utolérték az utak, már csak ritkán fuvaroztak fát, leginkább a favágók utaztak a kis kocsikon. Az 1980-as évek elejére a már jelentősen megcsonkított hálózat kiszorult az erdészeti technológia sorából. 1993 tavaszán a már évek óta gondozatlan pálya állapota leromlott. 1995-ben és 1999-ben az áradások számos ponton alámosták a töltéseket. A hidak közül kettő maradt állva, de azok is használhatatlanná váltak. A pálya helyedként többméteres mélység fölött lógott a levegőben, máshol egy-két méter vastag törmelék fedte. Az Ipoly Erdő Rt. a vasutat leselejtezte. Úgy tűnt, ez végleg pontot tesz a kisvasút történetére. Akkoriban megindultak a tárgyalások a Kisvasutak Baráti Köre és az Ipoly Erdő Rt. között a vasút újraindításának lehetőségeiről. 2000-ben az Egyesület jelképes összegért kibérelte a vasút telephelyét, hogy ott erdészeti és kisvasúti múzeumot hozzon létre. Tavasszal megkezdődött az első, 1850 m hosszú szakasz felújítása. A munkát az egyesület szervezte, de sokan részt vettek benne társadalmi munkában. Ennek köszönhetően 2000 nyarán átadták a Kemence-Strand- Godóvár 1,8 kilométeres szakaszt. A 2004 júniusára felújított Kemencei Erdei Múzeum vasút 3,3 kilométeres új vonalának felavatásával ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület. Az Egyesület 1994-ben a magyarországi kisvasutak és járműveik megmentésére és népszerűsítésére alakult meg, és egyik fontos tevékenysége a Kemencei Erdei Múzeumvasút felújítása és üzemeltetése is. A fenntartási és felújítási munkákat pályázatokból és támogatásokból kapott pénzekből végzik. 2004. július 24-én - újbóli megnyitása óta már 5. alkalommal - kerül megrendezésre a kemencei kisvasút napja, ahol a látogatók a színes programokkal tarkított eseményen megismerkedhetnek a kisvasút mindennapjaival, jelenével és terveivel. Az ünnepség 10 óra 30 perckor kezdődik azzal, hogy a menetrend szerinti vonat elindul. Az ünnepélyes megnyitó 11 órától lesz. Lesz járműbemutató, este zenés buli és éjszakai vonatozáson is részt lehet venni a kisvasúton. Egész nap folyamatos lesz a vonatközlekedés, a vonatok előre láthatóan félóránként indulnak. A vonatokra díjmentes helyjegy váltása kötelező. • ÁK (Forrás: Kemencei Erdei Múzeumvasút) Magyarországhoz fordulnak segítségért Költözhet a posta Dorogon Mintegy 6,3 millió forinttal támogatja egy új postahivatal megépítéséhez szükséges tervek elkészítését a dorogi önkormányzat. A város a Mária utcai 1500 négyzetméteres beépítetlen területet ezer forintért adja el a postának. A tervek szerint a jelenlegi Bécsi úti hivatal költözne az új helyre. Nyolcvan éve működik ebben az épületben a posta. Kicsi az ügyféltér, öt-hat ember már betölti a helyiséget. A város területén kilenc körzetben 4850 háztartásba kézbesítenek. A posta épületében hét ablaknál várják az ügyfeleket. Az önkormányzat a hivatal véleményét is kikérte az új posta helyszínének kiválasztásánál. • ÁK A szlovákiai magyar helyi szervezetek számára a legnagyobb esélyt a magyarországi alapítványok jelentik, ellentétben a Magyarországon működő szlovák szervezetekkel, akik nem sok támogatást remélhetnek Szlovákiától. Szlovákiában a Kulturális Minisztérium mintegy 50 millió koronát oszt ki évente a kultúra fejlesztésére, ebből helyi szinten csak néhány szervezet remél- hét némi támogatást. így azok számára nem marad más lehetőség, mint hogy az anyaország nyújtotta anyagi támogatások révén biztosítsa a feltételeket a működéséhez. Felvidék legnagyobb kultu- j rális szervezete, a Csemadok is például ennek köszönheti fennállását. A magyarországi szlovák szervezetek ezzel szemben nem igazán számíthatnak Szlovákia segítségére. A Pilisi Szlovákok Egyesületének alelnöke, Piliscsév polgármestere, Nagy Mária arra panaszkodott, hogy bár többször ígérték: felszerelnek erősítőket, hogy legalább a szlovák televízió adásait fogják, de ezek a kijelentések megmaradtak az ígéretek szintjén.- Korábban működött a szlovák kultúra felemelésére szolgáló Pro Slovakia Alapítvány, de ma már onnan sem remélhetünk segítséget - mondta Nagy Mária. A szlovák állam inkább az intézmények javítására ad némi támogatást, viszont azokra is csak szűkösen. Tavaly nyolc község kapott állami támogatást régiónkból. Ipolybélen a római katolikus templom felújítására 150 ezer koronát, ugyanerre a célra Leléd 300 ezret, az udvardi római katolikus templom tetőzetének javítására 150 ezret, Bátorkeszi és Bart a plébánia épületének javítására 60 ezret, Udvardon a cserkészet fennállásának tizedik évfordulója alkalmából az almanach kiadására 30 ezret, Lontón a római katolikus templom előtti járda javítására 40 ezret, Kürtön a kultúrház javítására 46 ezer 500 koronát adtak. Am az ilyen jellegű munkálatokhoz nyújtott anyagi támogatás sem fedezi a szükségleteket. A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy míg a Duna jobb partján élő szlovákok inkább Magyarországra számíthatnak anyagi támogatásra, a szlovákiai magyarok számára valamivel több lehetőség mutatkozik az anyaországnál. • -erMLehet pótfelvételizni az esztergomi tanítóképzőbe Az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán 391- en kezdhetik meg idén szeptemberben főiskolai tanulmányaikat. A leendő gólyák száma valamivel magasabb a tavalyinál. A főiskola pótfelvételit is hirdet. Költségtérítéses formában lehet még jelentkezni az összes nappali tagozatos szakra, illetve a kommunikáció-művelődésszervező szak levelező tagozatára. A jelentkezésről a főiskola tanulmányi osztálya ad bővebb felvilágosítást. Az intézmény egyébként a felvételi eredményeiről levélben is értesíti a jelentkezőit. Ősztől lesz tej a szobi iskolában Szobon a képviselő-testület döntött arról, hogy kezdeményezi az Ipolyon lévő vashíd gyalogos-kerékpáros közlekedési lehetőségének visszaállítását. Döntést hozott a testület arról is, hogy az önkormányzat a kormányzati iskolatej akció programba ez év szeptemberétől kapcsolódik be. A testület az akció megkezdése előtt felkérte az iskola igazgatóját, hogy mérje fel az intézményben az ezzel kapcsolatos igényeket. • Forrás: Dunakanyar Rádió Málnafesztivál Kismaroson Kismaroson július 24-én, szombaton rendezik meg a Málnafesztivált, melynek megrendezésére a Kismaros Teleház Alapítvány a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól 200 ezer forintos támogatást nyert még ez év áprilisában. • AKAREE Verőcei Történelmi Napok Hagyományteremtő szándékkal rendezi meg a Verőcei Önkormányzat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának segítségével augusztus 6-7-én ezt a Verőcei Történelmi Napok fesztivált. Minden évben ugyanebben az időpontban, más-más történelmi korszakot felidézve szeretnék színesíteni településünk életét. A rendezvény egész ideje alatt vásári forgatag, kézművesek, kirakodók, mesterek várják a látogatókat. Pénteken 20 órakor kerül sor a rendezvény megnyitására, majd a Makám együttes koncertje lesz hallható. Szombaton 10 órától színes menet indul a faluban török és magyar jelmezes vitézek részvételével, a menetbe szívesen várják a csatlakozni kívánó, beöltözött helyi gyerekeket is. Délután 16 órától történelmi játékot, fegyverbemutatókat, különböző előadásokat hallhatnak majd este a Kormorán együttes ad koncertet. A napközbeni rendezvényekre a belépés díjtalan, az esti Makám és Kormorán koncertre a belépőjegyek a felnőtteknek 500Ft/fő áron vásárolhatók, a gyermekeknek 14 éves korig a belépés ingyenes.
