Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-23 / 146. szám
MAGYARORSZAG 2004. július 23., péntek • HÍDLAP 3 Válságban a rendőrség Belebetegedtek a szolgálatba és a védelembe írásbeli kérdést intéznek Lamperth Mónika belügyminiszterhez, Kontrát Károly és Nyitrai Zsolt, a Fidesz Rendészeti Munkacsoportjának tagjai azt tudakolva, hogy milyen intézkedésekkel kívánja megállítani a rendó'rségnél tapasztalható nagyfokú elvándorlást, hangzott el az ellenzéki képviseló'k csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mint az, a Népszabadság tegnapi cikkéből kiderül, távozik posztjáról Salgó László, országos rendőrfőkapitány. A Fideszes képviselők mindezt úgy kommentálták, ha igazak a lap értesülései, akkor „a főkapitány hagyja el elsőként a süllyedő hajót.” A belügyminiszter asszony által véghezvitt átalakítások ^következtében, a rendőrség adósságállománya megközelíti a 2 milliárd forintot, és soha nem látott méreteket öltött a személyi állomány területén a pálya- elhagyók száma. Kontrát Károly elmondása szerint, közel ezerötszáz rendőr jelentkezett már be egészségügyi alkalmassági felülvizsgálatra, ami azt jelenti, „hogy ennyi rendőr számol azzal, hogyha sorsa rosszabbra fordul, elhagyja a Kontrát Károly testületet”. A nyugdíjba vonulásukat fontolgatók - sajnálatos módon - a legnagyobb szakértelemmel rendelkező, legalább 25 évi szolgálati idővel rendelkező rendőrök közül kerülnek ki, akiknek a pótlása szinte lehetetlen. Idén a rendőrség végrehajtói állománya nyolcvanegy fővel csökkent, emlékeztetett Kontrát a belügyminiszter ígéreteire, mely úgy hangzott, hogy az átszervezések után a végrehajtó létszám két-három ezerrel növekedni fog. Az eddigi intézkedések, mintegy 2 milliárd forintba kerültek, és rendőrségi reform kudarcának beismerését jelenti, hogy azt a megyéknél „szerencsére” máris leállították. Az előzetes becslések szerint a megyei főkapitányságokról 1500 rendőr távozott volna - ha nem állítják meg a folyamatot-, és ennek költségei 8-10 milliárd forintra tehetők, tette hozzá a képviselő. A Fidesz szerint nagy hiba történt, mikor az ORFK ellenőrzési főosztályát felszámolták, ellenben a gazdasági főigazgatóság létszáma az ígéretek ellenére sem csökkent. Kontrát Károly a 2005. évi költség- vetéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy abban „semmiféle jó hír nincs a rendészeti szervek személyi állománya számára”, mivel a kormány „a köztisztviselői illetményalapot nem szándékozik 2005-ben sem növelni”. Mint ismeretes, 2002-ben a koalíciós ígéretek egybehangzóan állították, hogy „kiemelt béremelést nyújtunk a rendőröknek”, de most az a helyzet állt elő, hogy az úgynevezett illetménykiegészítést növelték 5 százalékra, ami majd novemberben kerül visszamenőleg kifizetésre. A számítások szerint, ez átlagosan, egy főre vetítve, nettó 1500 forint pluszt jelent rendőrönként. „A rendőrök megalázónak tartják ezt az 1500 forintos illetménykiegészítés növelést, és a jelenlegi információink szerint, a köz- tisztviselői illetmény alapot, nem szándékozik a kormány növelni, 2005-ben” - tette hozzá Kontrát. Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy az átszervezés Lamperth Mónika és Medgyessy Péter értelmező szótárában elsősorban leépítéseket jelent. „A rendőrségen teljes a létbizonytalanság, sem anyagilag, sem szakmailag nem becsülik meg az ott dolgozókat” - szögezte le, hozzátéve, hogy ez „előbb-utóbb” az ország közbiztonságára is kihatással lesz. A két képviselő, írásbeli kérdéssel fordul Lamperth Mónikához azt tudakolva, hogy a rendőrségnél meginduló elvándorlást hogyan és milyen intézkedésekkel kívánja megállatni. A képviselők arra is kíváncsiak, milyen ütemben végrehajtott és milyen mértékű béremelés várható a rendőrségnél a közeljövőben. • EP Szakszervezeti kiállás a vasárnapért Legyen pihenőnap a vasárnap! - felkiáltással tette közzé 10 ezer aláírással alátámasztott követelését a Kereskedelmi Alkalmazottak Szak- szervezete. A Hír Tv honlapján olvasható kezdeményezés szerint mindenkinek szüksége van arra, hogy a hét utolsó napját családjával, barátaival tölthesse. A munkáltatók ezzel szemben úgy vélik: a szakszervezet egy mikro-érdeket állít szembe a társadalmi érdekkel. Az aláírásgyűjtés tovább folytatódik, hazánkon kívül hét másik uniós tagállamban is. • (hirtv.hu) Kékhullám Zászló a legjobb strandoknak Kékhullám Zászlót ad át ma Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter azoknak a balatoni fürdőhelyeknek, akik a szaktárca pályázati megmérettetésen részt vettek, és a vízminőség, a turisztikai vonzerő, valamint a szolgáltatásokszínvonala alapján kiemelkedő eredményt értek el. A díjátadásra a balatongyöröki strandon kerül sor délelőtt - közölte hírügynökségi forrásra hivatkozva a Magyar Nemzet. Répássy kontra Ron Werber Tovább folytatódik a Fideszes Répássy Róbert, és az MSZP kam- pánytanácsadója, Ron Werber közti játszma. A legújabb fejleményekről lapunk is beszámol. Az ellenzéki politikus levelében fordul az MSZP pártigazgatójához, Tóbiás Józsefhez, hogy segítse a munkaügyi hatóságokat a- külföldiek munkavállalására vonatkozó szabályok betartatásában. Ezért, ha tudomása van arról, hogy Ron Werber külföldi állampolgár Magyarországon munkát végzett, vagy munkát végez, értesítse erről a képviselőt vagy tájékoztassa az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Fővárosi Felügyelőségét. Répássy nyilatkozata szerint, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 2004. július 14-én kelt levelében arról tájékoztatta, hogy a bejelentése alapján elrendelt munkaügyi ellenőrzés során Ron Werber urat, aki közismerten a Magyar Szocialista Párt külföldi kampánytanácsadója, „nem találta munkavégzés közben”. A munkaügyi hatóság bizonyítékot vár tőle arra nézve, hogy Ron Werber Magyarországon munkát végzett, azaz munkavállalási engedélyre van szüksége. A hatóság arról is tájékoztatott, hogy Ron Werberrel kapcsolatban csak akkor tud intézkedni, ha „munkavégzés közben találja”. Répássy levelében felszólítja Tóbiást, hogy „segítse a munkaügyi hatóságokat a külföldiek munkavállalására vonatkozó szabályok betartatásában. Kérem, hogy amennyiben tudomása van arról, hogy Ron Werber külföldi állampolgár Magyarországon munkát végzett, vagy munkát végez, értesítsen engem, vagy tájékoztassa erről az Országos Munka- biztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Fővárosi Felügyelőségét (1056 Budapest, V Bástya u. 35., levélcím: 1438 Budapest, Pf.: 520. Telefon: 3232- 800, vagy 3232-849).” A Fideszes képviselő a választó polgárokhoz is kéréssel fordul. Ebben a levélben a képviselő azt kéri az állampolgároktól, hogy ha tudomásuk van arról, hogy Ron Werber külföldi állampolgár Magyarországon munkát végzett, vagy munkát végez, akkor erről értesítsék az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Fővárosi Felügyelőségét. • Epress továbbra is úgy ítéli meg, hogy az áremelésre szükség van. A nagymeny- nyiségű búza ellenére a molnárok nem csökkentették a liszt árát jelentős mértékben. A pékek költségei azonban tovább nőttek. Úgy ítélik meg, hogy jelen pillanatban nincs rá lehetőség a kenyér árának csökkentésére. Inkább emelni kell a szállítási és a munkabér költségnövekedés miatt. Azt tudni kell, fejtegette Ilonka Boldizsár, hogy a liszt összességében csak huszonegynéhány százalékot tesz ki az anyagköltségben. Alapvetően nem meghatározó, de mindenképpen befolyásoló tényező. Amennyiben a molnárok csökkentik a liszt árát, az új helyzetet teremthet. Mindezzel együtt inkább az áremelés felé hajlik jelen pillanatban a tendencia. • MR További információink a 4. oldalon Pénzhiánnyal küzdenek a települési önkormányzatok Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a települési önkormányzatok mintegy fele küzd pénzhiánynyal, harmada a csőd szélén áll. Most mégis olyan kormánydöntés született, amely szerint a közszférában tervezett 6 és fél százalékos béremelésből másfél százalékot az önkormányzatoknak kell állniuk. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a korábbi kormánydöntések még az 50 százalékos béremeléssel kapcsolatosan is komoly terheket jelentettek az önkormányzatoknak. Úgy tűnik, hogy az a másfél százalék csak papíron igaz, ennél jóval nagyobb az az összeg, amivel az önkormányzatoknak hozzá kell járulniuk a kötelező béremeléshez. Ez nagyon komoly gondokat jelenthet, hiszen az ön- kormányzatok ma már a fejlesztési és felújítási pénzeiket is a működésbe forgatják. A következő esztendőben - feltehetően az ez évihez hasonlóan - ennek a döntésnek a következtében működési zavarok, további működési visz- szafogások várhatóak a településeknél, ami az eddig megszokott ellátás színvonalát mindenféleképpen csökkenti, sőt az intézmények működési biztonságának sem fog használni. Akár elbocsátásokra is sor kerülhet - szögezte le Gémesi György. Elsősorban ott, ahol még egyáltalán van létszámtartalék. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége főtitkára szerint az önkormányzatok számára a tervezett bérfejlesztés meglehetősen nagy fejtörést okoz, hiszen még a 2002-ben bevezetett 50 százalékos bérfejlesztés áthúzódó hatásai is a mai napig gondot jelentenek. Ennek következtében a működési forrásokhoz kell az önkormányzatok jelentős részének a fejlesztési pénzeiket beáldozni. A jövő évre tervezett másfél százaléknak a kitermelése egyre nehezebb az önkormányzatok számára. A fejlesztéssel kapcsolatos takarékoskodás azzal a veszéllyel jár, hogy az európai uniós pályázatoknál kevésbé tudják előteremteni a fedezetet az önrészhez az önkormányzatok. Egy olyan helyzet áll elő, amikor a hiányt egy másik hiánnyal nem lehet megsokszorozni. • MR A Greenpeace kockázattól tart A Greenpeace kockázatosnak tartja a Paksi Atomerőmű 2-es blokkjának újraindítását egész addig, amíg a reaktor biztonságos működését nem tudják garantálni. Csáki Roland kampányszervező tájékoztatta erről a Magyar Rádiót. A Greenpeace független szakértői vizsgálatot követel a Paksi Atomerőmű 2-es blokkjának újraindításával kapcsolatban - erősítette meg a hírt Csáki Roland. A Paksi Atomerőművet a 2-es reaktor újraindításakor pusztán a rövidtávú haszonszerzés motiválja, hiszen üzleti tervében 120 napnyi működés tervezett be a 2-es reaktor számára. Ezt most mindenáron szeretnék végrehajtani, még azon az áron is, hogy a tavalyi üzemzavarkor bekövetkezett rongálódásokat egyelőre nem sikerült elhárítani. Pedig az eredeti terveknek az volt a feltétele, hogy az újraindítás majd ezután következik be. Vagyis a Paksi Atomerőmű ismételten fittyet hány a maximális biztonság elvének, és előtérbe helyezi saját üzleti tervét, a saját haszonszerzését. Ez megengedhetetlen egy atomerőmű esetében. A korábbi üzemzavar körülményeit pontosan nagyon kevesen ismerhetik, hiszen még mindig nem tudhatunk minden adatot - állítja Csáki Roland. Az már biztos, hogy nagyon súlyos tervezési hiányosságok történtek, azaz mind a fűtőrendszere, mind pedig az ellenőrző műszerei rendkívül alul voltak tervezve annak a tisztítótartálynak, amely később tönkre is ment. Továbbá valószínűsíthető, hogy a Paksi Atomerőmű sem végzett el megfelelő felügyelő munkát a tekintetben, hogy az alvállalkozók pontosan milyen tevékenységet folytatnak. • MR Több százan sztrájkoltak Szegeden Befejeződött az egészségügyi dolgozók sztrájkja a Szegedi Tudományegyetem több klinikáján, melyen pontosan 30 3-an vettek részt a helyszínen. A munkabeszüntetést ugyanakkor ország- (sőt világ-) szerte nagy érdeklődés kísérte: a szervezők támogató faxok érkezéséről számoltak be Nyíregyházáról, Miskolcról, Pécsről és Hollandiából is. A Magyar Rádió tudósításaszerint a sztrájk ideje alatt kevés beteg kérte 'felvételét a kórházba, mivel a rendelőkben már korábban kifüggesztették az orvosok a közleményt a figyelmeztető sztrájkról. Dr. Pető Zoltán, az Új Klinika intenzív osztályának munkatársa a Magyar Rádiónak elmondta: még a központi költségvetés szeptemberi tárgyalása ek>tt jelezni akarták gondjaikat. A dolgozók szeretnék elérni az elhasznált műszerek cseréjét, legalább 6 százalékos béremelést és az ügyeleti szolgálatról szóló törvények uniós harmonizációját. • (MR) Strasbourghoz fordulnak a kismamák A Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul a magyar kismamák elmaradt jövedelempótléka ügyében Radovics Csilla ügyvéd - adta hírül a Magyar Rádió. A károsultak jogi képviselője Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán úgy érzi: járnak az elmaradt összegek után a kamatok is, és nem csak három, hanem öt évre. Amennyiben'az ügyvédnő reményei szerint pozitív döntés születik, akár a mostani háromszorosa is lehet a kifizetendő összeg. Az elmaradt havi 6700 forintok összesen most körülbelül harmincmilliárdot jelentenek a költségvetésnek - kamatok nélkül. Az ügyvédnő sürgősségi eljárást kérve terjesztette kérelmét az emberjogi bíróság elé, és jövő év őszére vár döntést Strasbourgban. • Összeállította Kovács Árpád A pékek szerint emelni kellene a kenyér árát akkor is, ha ebben az évben rekordmennyiségű búza termett. Korábban többször is a kenyér árának emelését tartották szükségesnek a pékek - a többi közt az energia és szállítási költségek növekedése miatt -, ám ezt a gyakorlatban nem tudták érvényesíteni, elsősorban a multik, a nagy áruházláncok árletörő tevékenysége miatt. Ezért egyébként a Gazdasági Versenyhivatalhoz és a kormányhoz is fordultak a pékek. A másik oldalon viszont rekord búzatermést takarítanak be, nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén, sőt már eddig is nagy mennyiségű olcsó szlovák liszt érkezett Magyarországra, ami miatt csökkenni kellene az áraknak. Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke szerint a szövetség A pékek szerint emelni kellene a kenvér árát
