Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-07-23 / 146. szám

MAGYARORSZAG 2004. július 23., péntek • HÍDLAP 3 Válságban a rendőrség Belebetegedtek a szolgálatba és a védelembe írásbeli kérdést intéznek Lamperth Mónika belügyminiszter­hez, Kontrát Károly és Nyitrai Zsolt, a Fidesz Rendészeti Munkacso­portjának tagjai azt tudakolva, hogy milyen intézkedésekkel kívánja megállítani a rendó'rségnél tapasz­talható nagyfokú elvándorlást, hangzott el az ellenzéki képviseló'k csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mint az, a Népszabadság tegnapi cikkéből kiderül, távozik posztjáról Salgó László, országos rendőrfőkapi­tány. A Fideszes képviselők mindezt úgy kommentálták, ha igazak a lap értesülései, akkor „a főkapitány hagyja el elsőként a süllyedő hajót.” A belügyminiszter asszony által véghezvitt átalakítások ^következté­ben, a rendőrség adósságállománya megközelíti a 2 milliárd forintot, és soha nem látott méreteket öltött a személyi állomány területén a pálya- elhagyók száma. Kontrát Károly elmondása szerint, közel ezerötszáz rendőr jelentkezett már be egészségügyi alkalmassági fe­lülvizsgálatra, ami azt jelenti, „hogy ennyi rendőr számol azzal, hogyha sorsa rosszabbra fordul, elhagyja a Kontrát Károly testületet”. A nyugdíjba vonulásukat fontolgatók - sajnálatos módon - a legnagyobb szakértelemmel rendel­kező, legalább 25 évi szolgálati idővel rendelkező rendőrök közül kerülnek ki, akiknek a pótlása szinte lehetetlen. Idén a rendőrség végrehajtói állo­mánya nyolcvanegy fővel csökkent, emlékeztetett Kontrát a belügymi­niszter ígéreteire, mely úgy hang­zott, hogy az átszervezések után a végrehajtó létszám két-három ezer­rel növekedni fog. Az eddigi intézkedések, mintegy 2 milliárd forintba kerültek, és rendőr­ségi reform kudarcának beismerését jelenti, hogy azt a megyéknél „szeren­csére” máris leállították. Az előzetes becslések szerint a megyei főkapitány­ságokról 1500 rendőr távozott volna - ha nem állítják meg a folyamatot-, és ennek költségei 8-10 milliárd forintra tehetők, tette hozzá a képviselő. A Fidesz szerint nagy hiba történt, mikor az ORFK ellenőrzési főosztá­lyát felszámolták, ellenben a gazda­sági főigazgatóság létszáma az ígére­tek ellenére sem csökkent. Kontrát Károly a 2005. évi költség- vetéssel kapcsolatban úgy fogalma­zott, hogy abban „semmiféle jó hír nincs a rendészeti szervek személyi állománya számára”, mivel a kormány „a köztisztviselői illetményalapot nem szándékozik 2005-ben sem növelni”. Mint ismeretes, 2002-ben a koalíci­ós ígéretek egybehangzóan állították, hogy „kiemelt béremelést nyújtunk a rendőröknek”, de most az a helyzet állt elő, hogy az úgynevezett illet­ménykiegészítést növelték 5 száza­lékra, ami majd novemberben kerül visszamenőleg kifizetésre. A számítá­sok szerint, ez átlagosan, egy főre ve­títve, nettó 1500 forint pluszt jelent rendőrönként. „A rendőrök megalá­zónak tartják ezt az 1500 forintos il­letménykiegészítés növelést, és a je­lenlegi információink szerint, a köz- tisztviselői illetmény alapot, nem szándékozik a kormány növelni, 2005-ben” - tette hozzá Kontrát. Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy az átszervezés Lamperth Mónika és Medgyessy Péter értelmező szótárá­ban elsősorban leépítéseket jelent. „A rendőrségen teljes a létbizony­talanság, sem anyagilag, sem szakma­ilag nem becsülik meg az ott dolgo­zókat” - szögezte le, hozzátéve, hogy ez „előbb-utóbb” az ország közbiz­tonságára is kihatással lesz. A két képviselő, írásbeli kérdéssel fordul Lamperth Mónikához azt tu­dakolva, hogy a rendőrségnél megin­duló elvándorlást hogyan és milyen intézkedésekkel kívánja megállatni. A képviselők arra is kíváncsiak, mi­lyen ütemben végrehajtott és milyen mértékű béremelés várható a rendőr­ségnél a közeljövőben. • EP Szakszervezeti kiállás a vasárnapért Legyen pihenőnap a vasárnap! - felkiáltással tette közzé 10 ezer alá­írással alátámasztott követelését a Kereskedelmi Alkalmazottak Szak- szervezete. A Hír Tv honlapján ol­vasható kezdeményezés szerint min­denkinek szüksége van arra, hogy a hét utolsó napját családjával, barátai­val tölthesse. A munkáltatók ezzel szemben úgy vélik: a szakszervezet egy mikro-érdeket állít szembe a tár­sadalmi érdekkel. Az aláírásgyűjtés tovább folytatódik, hazánkon kívül hét másik uniós tagállamban is. • (hirtv.hu) Kékhullám Zászló a legjobb strandoknak Kékhullám Zászlót ad át ma Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter azoknak a balatoni fürdő­helyeknek, akik a szaktárca pályázati megmérettetésen részt vettek, és a vízminőség, a turisztikai vonzerő, valamint a szolgáltatásokszínvonala alapján kiemelkedő eredményt értek el. A díjátadásra a balatongyöröki strandon kerül sor délelőtt - közölte hírügynökségi forrásra hivatkozva a Magyar Nemzet. Répássy kontra Ron Werber Tovább folytatódik a Fideszes Répássy Róbert, és az MSZP kam- pánytanácsadója, Ron Werber közti játszma. A legújabb fejleményekről lapunk is beszámol. Az ellenzéki politikus levelében fordul az MSZP pártigazgatójához, Tóbiás Józsefhez, hogy segítse a munkaügyi hatóságokat a- külföldiek munkavállalására vonatkozó szabá­lyok betartatásában. Ezért, ha tudo­mása van arról, hogy Ron Werber külföldi állampolgár Magyarorszá­gon munkát végzett, vagy munkát vé­gez, értesítse erről a képviselőt vagy tájékoztassa az Országos Munkabiz­tonsági és Munkaügyi Főfelügyelő­ség Fővárosi Felügyelőségét. Répássy nyilatkozata szerint, az Or­szágos Munkabiztonsági és Munka­ügyi Főfelügyelőség 2004. július 14-én kelt levelében arról tájékoztatta, hogy a bejelentése alapján elrendelt munka­ügyi ellenőrzés során Ron Werber urat, aki közismerten a Magyar Szoci­alista Párt külföldi kampánytanács­adója, „nem találta munkavégzés köz­ben”. A munkaügyi hatóság bizonyí­tékot vár tőle arra nézve, hogy Ron Werber Magyarországon munkát vég­zett, azaz munkavállalási engedélyre van szüksége. A hatóság arról is tájé­koztatott, hogy Ron Werberrel kap­csolatban csak akkor tud intézkedni, ha „munkavégzés közben találja”. Répássy levelében felszólítja Tóbi­ást, hogy „segítse a munkaügyi ható­ságokat a külföldiek munkavállalásá­ra vonatkozó szabályok betartatásá­ban. Kérem, hogy amennyiben tudo­mása van arról, hogy Ron Werber külföldi állampolgár Magyarorszá­gon munkát végzett, vagy munkát végez, értesítsen engem, vagy tájé­koztassa erről az Országos Munka- biztonsági és Munkaügyi Főfelügye­lőség Fővárosi Felügyelőségét (1056 Budapest, V Bástya u. 35., levélcím: 1438 Budapest, Pf.: 520. Telefon: 3232- 800, vagy 3232-849).” A Fideszes képviselő a választó polgárokhoz is kéréssel fordul. Ebben a levélben a képviselő azt kéri az ál­lampolgároktól, hogy ha tudomásuk van arról, hogy Ron Werber külföldi állampolgár Magyarországon munkát végzett, vagy munkát végez, akkor er­ről értesítsék az Országos Munkabiz­tonsági és Munkaügyi Főfelügyelő­ség Fővárosi Felügyelőségét. • Epress továbbra is úgy ítéli meg, hogy az ár­emelésre szükség van. A nagymeny- nyiségű búza ellenére a molnárok nem csökkentették a liszt árát jelen­tős mértékben. A pékek költségei azonban tovább nőttek. Úgy ítélik meg, hogy jelen pillanatban nincs rá lehetőség a kenyér árának csökkenté­sére. Inkább emelni kell a szállítási és a munkabér költségnövekedés miatt. Azt tudni kell, fejtegette Ilonka Boldizsár, hogy a liszt összességében csak huszonegynéhány százalékot tesz ki az anyagköltségben. Alapvető­en nem meghatározó, de mindenkép­pen befolyásoló tényező. Amennyi­ben a molnárok csökkentik a liszt árát, az új helyzetet teremthet. Mind­ezzel együtt inkább az áremelés felé hajlik jelen pillanatban a tendencia. • MR További információink a 4. oldalon Pénzhiánnyal küzdenek a települési önkormányzatok Az Állami Számvevőszék jelenté­se szerint a települési önkormány­zatok mintegy fele küzd pénzhiány­nyal, harmada a csőd szélén áll. Most mégis olyan kormánydöntés született, amely szerint a közszfé­rában tervezett 6 és fél százalékos béremelésből másfél százalékot az önkormányzatoknak kell állniuk. Gémesi György, a Magyar Önkor­mányzatok Szövetsége elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a korábbi kormánydöntések még az 50 százalékos béremeléssel kapcsolatosan is komoly terheket jelentettek az önkormányza­toknak. Úgy tűnik, hogy az a másfél százalék csak papíron igaz, ennél jóval nagyobb az az összeg, amivel az önkor­mányzatoknak hozzá kell járulniuk a kötelező béremeléshez. Ez nagyon ko­moly gondokat jelenthet, hiszen az ön- kormányzatok ma már a fejlesztési és felújítási pénzeiket is a működésbe for­gatják. A következő esztendőben - fel­tehetően az ez évihez hasonlóan - en­nek a döntésnek a következtében mű­ködési zavarok, további működési visz- szafogások várhatóak a településeknél, ami az eddig megszokott ellátás színvo­nalát mindenféleképpen csökkenti, sőt az intézmények működési biztonságá­nak sem fog használni. Akár elbocsátásokra is sor kerülhet - szögezte le Gémesi György. Első­sorban ott, ahol még egyáltalán van létszámtartalék. Zongor Gábor, a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetsége fő­titkára szerint az önkormányzatok számára a tervezett bérfejlesztés meg­lehetősen nagy fejtörést okoz, hiszen még a 2002-ben bevezetett 50 százalé­kos bérfejlesztés áthúzódó hatásai is a mai napig gondot jelentenek. Ennek következtében a működési források­hoz kell az önkormányzatok jelentős részének a fejlesztési pénzeiket beál­dozni. A jövő évre tervezett másfél százaléknak a kitermelése egyre nehe­zebb az önkormányzatok számára. A fejlesztéssel kapcsolatos takaré­koskodás azzal a veszéllyel jár, hogy az európai uniós pályázatoknál ke­vésbé tudják előteremteni a fedeze­tet az önrészhez az önkormányzatok. Egy olyan helyzet áll elő, amikor a hiányt egy másik hiánnyal nem lehet megsokszorozni. • MR A Greenpeace kockázattól tart A Greenpeace kockázatosnak tartja a Paksi Atomerőmű 2-es blokkjának újraindítását egész ad­dig, amíg a reaktor biztonságos működését nem tudják garantálni. Csáki Roland kampányszervező tá­jékoztatta erről a Magyar Rádiót. A Greenpeace független szakértői vizsgálatot követel a Paksi Atomerő­mű 2-es blokkjának újraindításával kapcsolatban - erősítette meg a hírt Csáki Roland. A Paksi Atomerőművet a 2-es reak­tor újraindításakor pusztán a rövidtá­vú haszonszerzés motiválja, hiszen üzleti tervében 120 napnyi működés tervezett be a 2-es reaktor számára. Ezt most mindenáron szeretnék vég­rehajtani, még azon az áron is, hogy a tavalyi üzemzavarkor bekövetkezett rongálódásokat egyelőre nem sikerült elhárítani. Pedig az eredeti terveknek az volt a feltétele, hogy az újraindítás majd ezután következik be. Vagyis a Paksi Atomerőmű ismételten fittyet hány a maximális biztonság elvének, és előtérbe helyezi saját üzleti tervét, a saját haszonszerzését. Ez megen­gedhetetlen egy atomerőmű esetében. A korábbi üzemzavar körülményeit pontosan nagyon kevesen ismerhetik, hiszen még mindig nem tudhatunk minden adatot - állítja Csáki Roland. Az már biztos, hogy nagyon súlyos tervezési hiányosságok történtek, azaz mind a fűtőrendszere, mind pedig az ellenőrző műszerei rendkívül alul vol­tak tervezve annak a tisztítótartály­nak, amely később tönkre is ment. Továbbá valószínűsíthető, hogy a Paksi Atomerőmű sem végzett el megfelelő felügyelő munkát a tekin­tetben, hogy az alvállalkozók ponto­san milyen tevékenységet folytatnak. • MR Több százan sztrájkoltak Szegeden Befejeződött az egészségügyi dol­gozók sztrájkja a Szegedi Tudo­mányegyetem több klinikáján, me­lyen pontosan 30 3-an vettek részt a helyszínen. A munkabeszüntetést ugyanakkor ország- (sőt világ-) szer­te nagy érdeklődés kísérte: a szerve­zők támogató faxok érkezéséről szá­moltak be Nyíregyházáról, Miskolc­ról, Pécsről és Hollandiából is. A Magyar Rádió tudósításaszerint a sztrájk ideje alatt kevés beteg kérte 'felvételét a kórházba, mivel a rende­lőkben már korábban kifüggesztet­ték az orvosok a közleményt a figyelmeztető sztrájkról. Dr. Pető Zoltán, az Új Klinika intenzív osz­tályának munkatársa a Magyar Rá­diónak elmondta: még a központi költségvetés szeptemberi tárgyalása ek>tt jelezni akarták gondjaikat. A dolgozók szeretnék elérni az elhasz­nált műszerek cseréjét, legalább 6 százalékos béremelést és az ügyeleti szolgálatról szóló törvények uniós harmonizációját. • (MR) Strasbourghoz fordulnak a kismamák A Strasbourgi Emberjogi Bíróság­hoz fordul a magyar kismamák el­maradt jövedelempótléka ügyében Radovics Csilla ügyvéd - adta hírül a Magyar Rádió. A károsultak jogi képviselője Legfelsőbb Bíróság dön­tése nyomán úgy érzi: járnak az el­maradt összegek után a kamatok is, és nem csak három, hanem öt évre. Amennyiben'az ügyvédnő reményei szerint pozitív döntés születik, akár a mostani háromszorosa is lehet a kifizetendő összeg. Az elmaradt havi 6700 forintok összesen most körül­belül harmincmilliárdot jelentenek a költségvetésnek - kamatok nélkül. Az ügyvédnő sürgősségi eljárást kérve terjesztette kérelmét az em­berjogi bíróság elé, és jövő év őszére vár döntést Strasbourgban. • Összeállította Kovács Árpád A pékek szerint emelni kellene a kenyér árát akkor is, ha ebben az év­ben rekordmennyiségű búza termett. Korábban többször is a kenyér árá­nak emelését tartották szükségesnek a pékek - a többi közt az energia és szál­lítási költségek növekedése miatt -, ám ezt a gyakorlatban nem tudták érvé­nyesíteni, elsősorban a multik, a nagy áruházláncok árletörő tevékenysége miatt. Ezért egyébként a Gazdasági Versenyhivatalhoz és a kormányhoz is fordultak a pékek. A másik oldalon vi­szont rekord búzatermést takarítanak be, nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén, sőt már eddig is nagy mennyiségű olcsó szlovák liszt érkezett Magyarországra, ami miatt csökkenni kellene az áraknak. Ilonka Boldizsár, a Magyar Pék­szövetség elnöke szerint a szövetség A pékek szerint emelni kellene a kenvér árát

Next

/
Thumbnails
Contents