Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-07-22 / 145. szám

4 • HÍDLAP • 2Ö04. július 22., csütörtök RÉGIÓ MAI TÉMA • • Mi a véleménye az üveggyár újraindításáról? Összetört üvegek - újra indulhat a Tokodi Üveggyár Dobi Mihály bízik benne, hogy hamarosan újra indulnak az elhagyatott gyártósorok Folytatás az 1. oldalról Ez azt jelenti az energiaszámla havi szinten 65-70 millió között mozgott. Ugyanennyi mennyiségű üveg gyár­tása korszerű technikával 12-15 millió forint közötti energiával megvalósít­ható. Gyakorlatilag az energia annyi plusz költséget emésztett fel, hogy gazdaságtalanná tette a termelést. Mivel a tulajdonosi kör így már nem tudta tovább finanszírozni a terme­lést és a szállítók felé sem volt ellen- tételezése a felvett anyagnak, február végén a Tokodi Üveggyár öncsődöt jelentett be. Pár nappal később a gyártást is leállította, mert életveszé­lyes helyzet alakult ki: az egyik ke­mencénél kifolyásos robbanásveszély keletkezett.- Mind a háromszáz dolgozót el­küldtük kényszerszabadságra, amely idő alatt is fizettük a dolgozók bérét, hiszen reménykedtünk az újraindu­lásban - mondta Dobi Mihály. Az engedély a leállás után, tehát nagyon későn érkezett meg, ekkor ugyanis (másfél év után) már a bankok is fel­mondták a hiteleket. Az üveggyár képviselői még ekkor sem adták fel a „harcot”:- Megpróbáltunk eljutni egészen a miniszterelnökig, hogy segítsen a prob­lémánkon. Nem segélyt, hanem hitelt szerettünk volna kérni a Magyar Fejlesz­tési Banktól, de nem sikerült velük egyezségre jutni. Miután ez sem sike­rült, az üveggyár valamennyi dolgozójá­nak felmondtunk. Az ő végkielégítésük miatt most már az anyagi lehetőségeink végén járunk - számolt be a hosszú fo­lyamatról az igazgató, aki már harminc­két éve dolgozik az üveggyárnál. A csődegyezségi eljárás Az azóta eltelt idő alatt megsze­rezték a csődeljáráshoz szükséges hozzájárulást a szállítóktól és múlt héten szerdán megtartották az első csődegyezségi eljárást, a másodikra pedig e héten pénteken kerül sor. Az eljárás lényege, hogy megegyezés szülessen a tartozásállomány felére. Az igazgató szerint ezt a csődegyez­ségi eljárást két fordulón keresztül sikeresen meg tudják vívni. Sikeres tárgyalás esetén a cégbíróság hivata­losan is bejegyzi ezt, és ekkor elin­dulhatnak a tárgyalások a befekte­tőkkel. Több szakmai befektető - akiket az igazgató egyelőre még nem kívánt megnevezni - is jelentkezett már, így ha megegyeznek a legjobb ajánlattevővel, rövid időn belül négyszáz milliós nagyságrendű pénzösszeghez jutna a gyár. Ebből kielégítenék a szállító-állományt és három hónapon belül újraindulhat­na a gyártás. Természetesen korsze­rűsítenék a technikát, hogy gazdasá­gosan működhessenek tovább. Emi­att az újraindítás elején veszteséget termelnének, de nyolc-tíz hónapon belül megvalósíthatnák a technoló­gia fejlesztést. Visszatérne a szakem­ber gárda és mintegy kétszáz alkal­mazott, így ismét bekapcsolódnának a piaci versenybe. Perelik a késlekedő hatóságokat Dobi Mihálytól megtudtuk, hogy időközben az üveggyár pert indított a Környezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium ellen, azért mert nem ér­kezett meg időben a környezet hasz­nálati engedély. Az első tárgyaláson csak elnapolták a pert szeptemberre. Mivel az üveggyár kérvénye három helyen fordult meg, ezért a pert is három részre bontották. Jelenleg te­hát a felperes üveggyárnak három al­perese van (a korábban említett há­rom környezetvédelmi hatóság).-A környezetvédelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy a hatóságok egyike sem követett el jogsértést és betartot­ták a törvényi előírásokat. Mi azt mondjuk, hogy nem. Szerettünk volna peren kívüli egyezséget kötni, de nem sikerült. Az igazság, úgy érzem, az üveggyár oldalán áll és nyertesek le­szünk a perben. Véleményem szerint, az alperes érzi, hogy a felperes üveg­gyárnak valamilyen szinten igaza van; ezért bontották három részre a pert. Mindhárom hatóságnak a Környezet- védelmi Minisztérium a szakmai fele­lőse. Mi ellene akartunk fellépni, de most egy helyett három alperesünk lett - nyilatkozta a gyár igazgatója. Az ellenvélemény A győri székhelyű Észak-Dunán­túli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese, Hajdú Klára la­punknak nyilatkozva megerősítette a felügyelőség korábbi álláspontját, miszerint az engedélyeztetési folya­mat a hatályos jogszabályokba foglalt határidőn belül megtörtént. „Április közepén emelkedett jogerő­re az egységes környezethasználati en­gedély, amely alapján az új beruházást elkezdhették volna. Az engedélyezte­téshez két különböző, nagyon bonyo­lult és hosszadalmas eljárásra volt szük­ség, melyekre a törvény 2x120 napot engedélyez. Szükség volt egy hatás- vizsgálati és egy - az Európai Unió szabványainak megfelelő - úgynevezett Egységes Környezethasználati Enge­délyezési eljárásra. Az engedélyeztetést kérő Új Üveggyár Kft-nek tudnia kel­lett, hogy ezek az eljárások rendkívül hosszadalmasak lesznek, ráadásul a fo­lyamat során több alkalommal hiány­pótlásra és jogorvoslásra, illetve más el­járó hatóság kijelölésére is szükség volt. A helyzetet tovább bonyolította, hogy három hatóság - a győri és a budapesti felügyelőség, illetve a Környezeti és Természetvédelmi Főfelügyelőség - is foglalkozott az üggyel. A határidők mi­atti perben a két felperes - a Tokodi Üveggyár Kft. és az Új Üveg Kft. - úgy vélik, hogy túlléptük a határidőt. A sajtóban többször megjelent, hogy több mint ötszáz napig tartott az enge­délyeztetés, ennek ellenére úgy gondo­lom, hogy az illetékes hatóságok betar­tották a törvény által, előírt határidőket, az ilyen engedélyeztetési eljárásoknak ennyi az átfutási ideje.” • GK/BK Dávid (rendőr) Szükség van a munkahelyek visszaállítására, hiszen To­kodon nagyon sokak számá­ra az üveggyár jelentette a megélhetést. Nem hiszem, hogy könnyű lenne máshol elhelyez­kedniük azoknak, aki ott dolgoztak, hiszen ilyen a környéken nincs. Na­gyon bízom benne, hogy rövid időn belül rendeződik az üveggyár körül már régóta húzódó hercehurca. Nati (szociálpedagógus) r Og Furcsállom, hogy különbö- ző engedélyeztetési eljárá- ' ~ ’ sok miatt előfordulhat az, hogy emberek százai vesz­tik el munkahelyüket, és ezzel együtt a megélhetésüket is. Persze lehet, hogy más is van a hát­térben, én mindenestre úgy gondo­lom, hogy mindenki jól járna, ha az üveggyár ismét üzemelne. Tamás (mentős) Keveset hallottam az ügyről, de azt tudom, hogy elbocsá­tották az alkalmazottakat, csődeljárás folyik a gyár el­len, és mindez azért, mert nem kapták meg időben az engedé­lyeket. El kellene gondolkodni a dön­tést hozóknak azon, hogy az ilyen ügyintézéssel mennyi ember megél­hetését veszélyeztetik az irodáikból. Bea (főiskolai hallgató) Hogy őszinte legyek, nem nagyon hallottam az ügy­ről, de az soha sehol nem jó, ha egy gyárat bezárnak. Az üveggyártás egyébként sem egy túlságosan elterjedt szak­ma, nem hiszem, hogy azok az em­berek, akik ott dolgoztak, könnyen el tudnának helyezkedni. Már nem olyan népszerű a jogász szak Közzétette az Országos Felvételi Iroda a 2004-es felvételi ponthatá­rokat. Ez alapján már tudható, hogy az esztergomi Vitéz János Ró­mai Katolikus Tanítóképző Főisko­lán, a tanító szakon, költségtéríté­ses képzésre elegendő volt a mini­mális 72 pont. Esztergomban, a tanítóképző főis­kolára a tanító szakra jelentkezőknek államilag finanszírozott képzésére 75 ponttal vagy a felett lehetett bekerülni. A mostanában nagyon népszerű szo­ciálpedagógus szakra jelentkezők álla­milag finanszírozott, nappali alapkép­zésére a ponthatár 80-nál lett meghúz­va. A kommunikáció-művelődésszer­vező szakra jelentkezők államilag fi­nanszírozott, nappali alapképzésére 99, míg a költségtérítéses nappali alap­képzésre 76 pontos határt állapított meg az Országos Felvételi Iroda. A diplomások számára meghirdetett le­velező képzéseken egységesen 120 volt a ponthatár. A kommunikáció-műve­lődésszervező és a szociálpedagógus levelező alapképzésre 95-95-ös pontha­tárt állapított meg a felvételi iroda. Egyébként az, hogy melyik helyre milyen nehéz volt bekerülni, egyaránt függ az adott intézmény és szak nép­szerűségétől, valamint a meghirdetett helyek számától. Országosan a legnép­szerűbb felsőoktatási intézmény to­vábbra is az ELTE. Az összes felvéte­liző egytizede akart ide bekerülni. Az ELTE bölcsészkarára közel hatezren jelentkeztek. Az ELTE után a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem követ­kezik, mindkét helyre 12 ezren szeret­tek volna bejutni. A főiskolák rangso­rát idén is a Budapesti Gazdasági Fő­iskola vezeti 10 ezer jelentkezővel. A közgazdász szak, akárcsak tavaly, idén is vezeti a szakok listáját. Ahhoz, hogy valaki Budapesten a Közgazda­ságtudományi és Államigazgatási Egyetemen tanulhasson közgazdász­nak, idén 101 pontra volt szüksége. A második legnépszerűbb szak az ide­genforgalmi és szálloda szak. A Buda­pesti 'Gazdasági Főiskolán 123 pont kellett a maximális 120-ból ahhoz, hogy valakit felvegyenek. Még azok­nak is magas volt a követelmény, akik ezt a szakot angolul szeretnék hallgat­ni. Nekik 115 pontra volt szükségük. A jogász szakra - ami hosszú évekig ve­zette a listát, idén már csak a harmadik legnépszerűbb - az ELTE-n 99 pont, a Pázmányon 92, Szegeden 88, Debre­cenben pedig 87 pontra volt szükség. Az orvosképzés népszerűsége nem közelíti meg a közgazdász vagy az in­formatikus szakokét. Ezzel szemben idén mintegy ötszázzal többen pró­báltak bekerülni, mint tavaly. A SO- TE-n 110, Debrecenben 105, Szege­den pedig 104 pont elérése után már lehet látogatni az előadásokat. Az egyes egyetemek, főiskolák ponthatárait a www.felvi.hu oldalon mindenki megtalálhatja, de annak a 147 ezer jelentkezőnek, aki kérte, rövid szöveges üzenetben is eljutatták a kért intézmények és szakok ponthatárait. • ÁK, (forrás: felvi.hu, origo.hu) Tűzszerészekre emlékeztek Esztergomban A világháborúban a város kör­nyékén telepített harckocsiakna­mező fölszedése közben hősi halált halt tűzszerészekre emlékeztek ha­láluk évfordulóján az esztergomi Belvárosi Temetőben. Miklós Lajost, honvéd szakaszve­zetőt, utász-tűzszerészt huszonhat, Tandler Istvánt, honvéd őrvezetőt, utász-tűzszerészt harmincnégy, Zalecker Lajost, honvéd őrvezetőt, utász-tűzszerészt huszonkét éves ko­rában ragadta el a halál. Beszédében rájuk emlékezett vitéz Mártha László, bajtársuk, aki az 1945. július 20-án történt robbanás követ­keztében harminchat aknaszilánktól sebesült. Az emlékező szertartást lo­vag B. Juhász Levente, a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület reformá­tus tábori lelkésze, Ágoston Csaba, az esztergomi református gyülekezet lelkésze és Michels Antal, Eszter- gom-Belvárosi plébános végezte. A vitéz Szendrő Péter, a Vitézi Szék Komárom-Esztergom Megyei szék­kapitánya vezette megemlékezésen részt vett Láng László nyugállomá­nyú ezredes, a korábbi Tűzszerész Zászlóalj vezetője, emlékbeszédet mondott Molnár Sándor ezredes, a Magyar Honvédség Hadihajós és Tűzszerész Ezredének parancsnoka. Az ünnepség végén a hősi halált halt tűzszerészek sírján koszorút he­lyezett el Esztergom Város Önkor­mányzata nevében Koditek Pál, a Kulturális Bizottság elnöke, Szabó Péter, a Veterán Tűzszerészek és Ak­nakutatók Bajtársi Egyesületének al- elnöke, vitéz Halasi Géza nyugállo­mányú ezredes, a tűzszerész alakulat háború utáni zászlóalj-parancsnoka. • MÁ Csak a hídon szerettek volna átkelni A budapesti 23. János pápáról el­nevezett szeretetotthon lakói meg­tekintették Szőgyén nevezetessége­it, majd szentmisén vettek részt a Nagyboldogasszony-templomban. László Ildikó az otthon program- szervezője elmondta, gyakran szer­veznek kirándulásokat a idősek szá­mára. Az apartmanos lakóotthon az öregkor kezdetétől a végéig 23. János pápa szellemében gondoskodik a la­kók orvosi és lelki gondozásáról. Jelen jövetelük célja pusztán az volt, hogy a Mária Valéria hídon átkeljenek. Sok idős lakó csak fiatal korából emléke­zett a hídra és most élete alkonyán még egyszer át akart jönni rajta. így a párkányi oldalról is megcsodálhat­ták a Bazilikát, a várat és környékét. Király Mária Nicefora nővér Szőgyénben született és jelenleg az ott­hon lakója. O invitálta társait szülőfa­lujába. A nővér egyébként Szőgyén el­ső díszpolgára is, aki szülőfalujához va­ló őszinte ragaszkodását több alkalom­mal kinyilvánította. Adományozott a templom javára, elkészítette és a köz­ségnek ajándékozta Pató Pál úr szobrát, valamint a templomhoz feljárókat épít­tetett a mozgássérültek számára. Néhány idős embernek könny gyűlt a szemébe, amikor a helyiekkel együtt elénekelték a Boldogasszony Anyánk című egyházi éneket. • -BÖK-

Next

/
Thumbnails
Contents