Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-17 / 142. szám
4: HÍDLAP • 2004. július 17, szombat RÉGIÓ MAI TÉMA Szélsőséges időjárás vagy klímaváltozás? Egyelőre nem tudjuk, hogy az elmúlt években tapasztalt extrém időjárási jelenségeket csupán a természetes klimatikus ingadozás okozza, vagy már valóban a komoly éghajlati változások első tünetei mutatkoznak. A WMO bejelentése szerint azonban valóban instabillá vált a földi klíma, ezért a változásokra való felkészülést meg kell kezdeni. Egy évvel ezelőtt elindítottak egy projektet (VAHAVA - Változás, Hatás és Válaszadás) amely azt hivatott kideríteni, milyen várható hatásai lehetnek a klímaváltozásoknak Magyarország gazdaságára és társadalmára. Lehetséges, hogy a statisztikai adatok alapján normálisnak számító hőmérsékleti értékek 5-10 év múlva visszatérnek, de az is előfordulhat, hogy az idei év első felében - csakúgy, mint az elmúlt néhány nyár folyamán - egy komoly változás első figyelmeztető jeleit tapasztaltuk, tapasztaljuk meg. A legtöbb szakember szerint jelenleg még nem mondhatjuk ki azt, hogy bizonyítottan kimutatható lenne valamiféle klimatikus tendencia, vagy, hogy bizonyítottan szélsőségesebbé vált volna az időjárás. Objektív módszerek, statisztikai mérőszámok szükségesek ahhoz, hogy ilyen tendenciákat ki lehessen mutatni. Azok, akik lehűlést prognosztizálnak, azt is mondják, hogy a globális felmelegedés következtében felborul az óceánok cirkulációja, ezért időszakosan átváltunk egy hideg periódusra. Az óceáni áramlatok át' rendeződésével azonban ez a folyamat újból felmelegedési periódust indukál majd - vélik a szakemberek. Bizonyos, hogy a változás — ha erre egyáltalán sor kerül - nem lesz gyors, tehát pánikra nincs ok, de számolni kell minden lehetőséggel, s fel kell készülni rá. A klímaváltozások okozta feladatok közé tartoznak a közlekedés, az úthálózat állapotának vagy az energiaiparnak a problémái vagy a turizmus gondjai is: tavaly például a Balaton alacsony vízszintje miatt megcsappant a magyar tenger vendégforgalma. Még korai lenne becslésekbe bocsátkozni az időjárás-ingadozás okozta károk nagyságáról, de néhány hónap múlva már pontos adatok állnak majd a kutatók rendelkezésére. Annyit azonban már most meg lehet állapítani, hogy a felkészüléshez rendkívül nagy összeg szükséges majd. Szakértők szerint öt évszázad hőmérsékleti rekordja dőlt meg tavaly nyáron Európában: — az elmúlt év kellemetlen tapasztalata volt a szokatlanul, szinte elviselhetetlenül forró nyár. A Berni Egyetem klímakutatói megállapították, hogy érzékeink valóban nem csaptak be, ez volt az elmúlt fél évezred legmelegebb nyara. Mindamellett azt is kimutatták, hogy Európában a telek is egyre enyhébbek lettek. A kutatók 1500 és 1685 között az egyes évszakok, 1685-től napjainkig pedig az egyes hónapok hőmérsékleti jellemzőit vizsgálták. Az adatokat a korábbi évszázadok archívumaiból, későbbi megbízható műszeres mérésekből, grönlandi jégmintákból, valamint skandináviai és szibériai fák évgyűrűiből nyerték. A vizsgált terület Skandináviától Spanyolország déli csücskéig, valamint Izlandtól Oroszországig és Törökországig terjedt. Az eredményekből kitűnt, hogy 2003 után a második legmelegebb nyár 1757-ben volt, amelyet egy hűvösebb periódus követett. A legutóbbi melegedés 1977-től datálható, amely a tavalyi kivételes forróságban csúcsosodott ki. A klímakutatók statisztikájából az is kitűnik, hogy Európa a leghidegebb telet 1708 és 1709 fordulóján élte át. A hőmérsékletet Európa nagy részén és Nyugat-Oroszországban 7 Celsius-fokkal volt az átlagértékek alatt. 85 százalékos megbízhatósággal azt is ki lehet jelenteni, hogy az elmúlt 30 év telei melegebbek voltak, mint bármely más időközé 1500 óta. A tavalyi év 11,4 Celsius-fokos középhőmérsékletével 1961 óta a harmadik legmelegebb esztendő volt hazánkban. 2002-ben több melegrekord dőlt meg - állapítja meg az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) most közzétett részletes elemzése. A feljegyzések szerint június elején még szokásos hőmérsékleteket mértek, június közepétől azonban beköszöntött a kánikula, az ország nagy részén aszály alakult ki. A fővárosban és az ország déli részén 30 Celsius- fok fölött volt a maximum hőmérséklet, három napon át pedig a 35 fokot is meghaladta. Békéscsabán június 24- én 384 fokot mértek. A forróság elviselését nehezítette, hogy a hajnali minimumok is 20 fok fölött maradtak. A kánikula júliusban és augusztusban is folytatódott. A fővárosban július 10-én dőlt meg a rekordhőmérséklet, az addigi 1942-es 33,6 Celsius- fok helyett 34,9 fokot mértek. Július közepétől sok helyen bőséges eső esett, Heves megyében, Mátraszent- lászlón például a hónap során összesen 328 milliméter csapadékot regisztráltak. Ezzel szemben (vagy éppen ezért) elgondolkodtatóak a téli melegrekordok: november 15-én például Fonyódon 24 Celsius-fokot, Keszthelyen 23,9 fokot mértek. Budapesten ötven éve nem volt példa arra, hogy november közepén a legmagasabb nappali hőmérséklet öt napon keresztül 18 fok felett alakult volna. Decemberben aztán eljött a böjt ideje: 26-án a Nógrád megyei Zabaron mínusz 28,3 fokot mértek. A kutatók éghajlati modelljei szerint 2070-től - mindenekelőtt a fokozódó üvegházhatás miatt - minden második nyár ugyanilyen meleg lesz, sőt még akár forróbb is lehet. A svájci szakértők nem foglaltak állást abban, hogy a drasztikus melegedés az emberi tevékenységnek köszönhető-e. • SEM Mit tesz, ha elüt egy vadállatot? Imi (szociálpedagógus) Egy időben, amikor egy zöldségesnek dolgoztam, sokat jártam kisteherautóval. Egyszer elém került egy őzike. Sajnos elütöttem, és már nem lehetett segíteni rajta. Hívtam a tudakozót, hogy mit kell ilyenkor csinálni. Rendőrség, erdészet, állatorvos jött szóba, de amire kiértek, az állat elpusztult. A többire nem emlékszem. Gergő (egyetemi hallgató) Egy éve lehetett. Lakott területen kívül, egy erdős részen 80-nal hajtottam és váratlanul elém ugrott egy őz. Hirtelen nem tudtam, mit csináljak. Egy kilométert vezettem még, míg végiggondoltam a teendőket. Mire visszaértem, már nem volt ott a halott őz. Szerintem valaki elvitte. A biztosítóval az édesapám intézte el a dolgot. Kálmán (fuvaros) Munkámból adódóan so- L —^ kát vezetek sötétben. KádiLd bvenkor nagyon sok nagy- ■L"' 7 vad kerül a kocsim elé: őzek, vaddisznó, szarvas. Én nem vagyok szívbajos. A csomagtartó elég nagy ahhoz, hogy elférjen benne bármilyen állat. Ha karambolozok, beteszem a döglött vadat a kocsiba. Vadász vagyok, tudóm, hogyan kell őket elkészíteni. Eszter (eladó) Ahol lakunk, gyakran látunk apróvadat. Mivel azon a helyen 80-nal, 100-zal szoktunk menni, már későn vettem észre, mikor kiugrott elém egy nyuszi. Nagyon megijedtem. Nem tudtam, mit kell ilyenkor tenni, de valószínűleg nem lett volna értelme telefonálgatni, mert a nyuszin már úgysem segít, az autónak pedig nem esett baja. A stratégiai programról vitáztak Barton Központban a vajdasági magyar kultúra Bart Község önkormányzata, a Szövetség a Közös Célokért területi iroda és a LIMES-ANAVUM Regionális Kulturális Társaság II. Regionális konferenciát tartott Barton Európai Útravaló címmel. A konferenciát Szvetlík Ottó helyi polgármester meghívásának eleget téve tartották. A mintegy 80 résztvevő előtt Szvetlík Ottó hangsúlyozta: Egyelőre hiányzik egy olyan információs rendszert, amely tájékoztat a régió településeinek terveiről, lehetőségeiről, hogy segíteni és támogatni tudjuk egymást. Az Európai Unió elsődleges céljai közt a régiófejlesztés szerepel. Csak ezen az úton haladva, összefogva juthatunk a fejlesztésekhez szükséges pénzforrásokhoz. Duray Miklós, az MKP ügyvezető elnöke Legyen végre stratégiai programunk címmel tartott előadást, melyben kifejtette:- Az a közösség, amelynek nincs jövőképe, széthullik. A stratégiának olyan célokat kell tartalmaznia, amelyek az egész közösség számára fejlődést jelentenek mind gazdaságilag, mind kulturális téren. Ha ezeket a fejlődési célokat nem fogalmazzuk meg, a közösség kötelékei meglazulnak, és elveszti megmaradási esélyét. Paradigmatikusan kell kialakulnia a társadalmi megegyezésnek az egyes kérdésekben. Egyik alapvető kérdés az, hogy egy térség autonóm módon működjön-e, vagy az állam akaratának függvényében. A felvidéki magyar politika sajnos nem foglalkozik stratégia kialakításával, minek következtében a felvidéki magyar társadalom és a felvidéki magyar politika elválik egymástól. Ez baj, de ha nincs nagy, közösségileg megfogalmazott stratégia, akkor régiónként kell a célokat kitűzni - mondta el Duray Miklós. Kárpát-medencei kitekintés címmel Entz Géza, a Pro Professione Alapítvány elnöke, Kulcsár László, a gödöllői Szent István Egyetem professzora, Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere tartottak előadást. Entz Géza elmondta, alapítványuk a határon túli magyar közösségi kezdeményezéseket támogatja, és azoknak a diákoknak kíván ösztöndíjat biztosítani, akik kiemelkedően tehetségesek és eredményesek, ugyanakkor az állami támogatási rendszerből kimaradtak. Párkány és környékén működik a LIMES-ANAVUM Regionális Kulturális Társulás, amely 22 település irodalmi, történelmi és népi hagyományait igyekszik feltárni és továbbadni - tájékoztatott a társaság munkájáról Dániel Erzsébet elnök.- Létrehoztuk annak idején az első kézműves tábort Szálkán, Kisgyar- maton felelevenítettük a tollfosztás és a disznóölés hagyományait, valamint a húsvéti locsolás népszokásait. Nem a színpadi formát, hanem az akkori valóságot próbáljuk bemutatni az érdeklődőknek. A vidékfejlesztés példájaként tulajdonosa bemutatta a jelenlévőknek az Alpok lábánál elterülő, róla elnevezett Novákfalvát. Itt egy üdülőfaluba ágyazva mutatják be a magyar múltat és jelent. Novák Tamás a Felvidéken is szeretné létrehozni a kézművesek és népművészek házát. Az Új Kézfogás kis— és középvállalkozóknak nyújt segítő kezet. Pogány Erzsébet arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy pályázni a Szövetség a Közös Célokért polgári társuláson keresztül lehet, ahol szakmai segítséget is nyújtanak a pályázónak. Farkas Iván parlamenti képviselő abban látja az ilyen konferenciák hasznát, hogy általuk a nyilvánosság is tudomást szerez az adott régió terveiről. A legfontosabb és egyben a legtávolabbi cél az 5/C Helsinki-folyosó megépítése, amely elengedhetetlen az ipartelepítés szempontjából. Teherkomp, hídépítés, ipari park létrehozása, 4 logisztikai lefedettség bővítése is szerepel a tervek között, valamint a régió magyarországi és szlovákiai területei közt létező szociális különbségek kiküszöbölése. Végezetül Szímő, Muzsla, Kürt és Bart községek polgármesterei ismertették vidékfejlesztési programjaikat. • -BOKMa kezdődik a vajdasági Zobnaticán a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány által rendezett negyedik Ifjúsági Találkozó. A többek között svéd, német és svájci magyar fiatalok, összesen negyvenen, nyolc napon keresztül ismerkedhetnek az anyaországi kultúra egy szegletével. A találkozónak otthont adó Zobnatica egy, Szabadkától 30 km- re található régi kastélyépület, amely többhektáros park közepén helyezkedik el - ismertette a hangulatos a helyet - ahol természetes tó és lovarda is található. Harmati István, az alapítvány elnöke. Elmondta, hogy azért választották Zobnaticát, mert ez a helység illik bele leginkább az ifjúsági találkozóik sorába, hiszen minden évben arra törekedtek, hogy ! természetközeli, a város zajától távoli helyen rendezzék meg a programot. Idén körülbelül negyven fő érkezik a találkozóra, Svédországból, Németországból, Svájcból, Felvidékről, Erdélyből, a Vajdaságból és Magyarországról. Mindannyian olyan magyar fiatalok, akik legalább egyik ágon magyar származásúak és őrzik a kultúrát.- Sokan már az első vagy második ifjúsági találkozó óta folyamatosan részt vesznek a találkozón, nekik automatikusan küldjük a jelentkezést és a programot. Ezen kívül interneten és más sajtóorgánumokon keresztül hirdetjük. Aki szeretne jelentkezni, mindig megtalál minket - beszélt lapunknak a jelentkezési lehetőségekről Harmati István. A találkozón résztvevő fiatalok létszámát tulajdonképpen az anyagiak korlátozzák csak. Az alapítvány saját költségén negyven-ötven főnek tud helyet biztosítani, de ezen kívül önköltségesen bármenynyien jöhetnek. A nyolcnapos találkozóra ma indulnak Budapestről. Szabadkára érkezve autóbuszokkal jutnak el Zobnaticára, ahol a hivatalos megnyitón jelen lesznek a helyi képviselők, politikusok és Szabadka polgár- mestere is. Minden nap más helyszínre látogatnak a fiatalok, így ismerkednek majd a vajdasági kultúrával és a tájjal. A programban ezen kívül helytörténeti, néprajzi előadások, valamint népzene- és néptánc- ^ tanulás szerepel; természetesen helyi sajátosságokat bemutató és általános történelem- és irodalomoktatásban is részesülnek. • GK
