Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-14 / 74. szám

Napilap az Ister-Granum Eurorégióból. Ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk II. évfolyam, 74. szám 2004. április 14., szerda Tibor (Szí. Tibor napja) Fdseriesló-helyettes Hantik Rate» • Srartesdök: Bate Tinea (régió), Koler Péter (srkarákiai bel- és külpolitikai. Ne® Bates (sport). Vécgr H. taván (kultúra) • Munkatársak: Árpéá Kéeoly, Bukovtcs Krisztián, Crr^er Mórira, Efeese Jóesef, Gá Kata, Kiss Emese, Kultes Árpid, Muztey A®es • Művészeti uraló Belage P. Seeder ■ Tesvezősaakesztó A^slvi Loretta ■ Szerkestőségi titkár JánbaéT^fcié Kérisz Krisdlna * Szerkesztőség: 2500 Esztegom, Deák Ferenc utca 4., postacím 2501 Esztergom, Fbstafiók 233, telelőn: +36 (33) 50a75Q telefax: +36 (33) 500-7SQ érnai hidtapűrésztergomhu • Kiadta a Strigontum RL, 2500 Esztagom, Deák Ferenc utca 4, telelőn: +36 (33) 5IKM0 • Feletűs kiadó: Kpié Footc izgató • Kiadói sudasroetó: Haváéi Gábor • Hirdetésfelvétel: Stand Ralfe», 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. • Terjeszti a Magyar Fbsta RL, a Rábahír Rt, valamint az alternatív terjesztők. • Bőfizethető a híriapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában. Sbigonium Slovakia sta 943 03 Stúrovo, Továrenská L, telefon: 036-756-2027 • Előfizetési dl) egy évre 14 400 forint (1918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út I (Rjstafiók 2L), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató. Az örök visszatérő f És az örök búcsúzó. Az önálló Szlovákia meghatáro­zó politikusa, . Vladimír Meciar ismét felemelkedő­félben van. Ezúttal a minisz­terelnöki poszt helyett az ál­lamfői cím elnyerése a cél (úgy tűnik, hogy az a rövid idő, amit ideiglenes „prezi- denként” eltöltött, fölöttébb megtetszett neki), és a dol­gok jelenlegi állása szerint er­re minden esélye megvan. Blenfele, egykori kebelbarát­ja, Ivan Gasparovic feltehe­tően nem lesz képes elegen­dő támogatást szerezni. Kü­lönösen valószínűnek tűnik ez annak fényében, hogy a Szlovákiában tartott vala­mennyi választáson Meciar és pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom dia­dalmaskodott. A győzelmek mellett a távozások szlovákiai rekordere is ő: búcsúzott már emelt fővel, és a televízió egyenes adásában könnyek­kel, siratóénekkel kombinált komédiával is. Soha nem örökre. A külföld szemében egyáltalán nem eurokonform politikus újra ringbe szállt, bízva abban, hogy Szlovákiá­ban ő bizony nagyon is „szlovakokonform”. A szlo­vákiai magyarság ismét kényszerhelyzetbe került, az elnökválasztások második fordulójában újra - mint azt az elmúlt néhány évben már többször is - két rossz közül kell választania. Abban, hogy ez a helyzet kialakult, egyes elemzők szerint nem kis sze­repe volt az MKP rossz takti­kázásának, amely a szavaza­tok igen kis százalékát meg­szerző Frantisek Mikloskót fa­vorizálta. így vagy úgy, Vla­dimír Meciar ismét biztos be­futónak számít, ezért több mint valószínű, hogy Szlová­kia az Európai Unióba azzal az emberrel az élen érkezik, akit mumusként emlegettek az országtól nyugatra. Persze Meciar ma már másképp gondolkodik (vagy legalább­is másképp nyilatkozik) az általa korábban oly hevesen szidott Európai Unióról, és az is könnyen lehet, hogy az uniós vezetők is máshogyan ítélik meg őt, de gyanítom, többen kétlik azt, hogy oly sok pálfordulást követően őszinte-e az egykori bunyós Európára villantott mosolya (vicsora?). Mindenestre a kutya és a szalonna viszo­nyát vizslató magvas gon­dolatot nem árt ez esetben is észbe tartania minden érintettnek. -bk­HU ISSN 1785-0592 9 771785 059026 04104 Magyarország és Szlovákia ugyanazon az oldalon foglal helyet- Ister-Granum Eurorégió ­A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma szervezésé­ben Közösen Európába, közösen Európáért címmel teg­nap nemzetközi konferenciát tartottak a Párkányi Művelő­dési Házban a Szlovák és a Magyar Köztársaság kormá­nyának képviselői. Az értekezleten a nemzetközi együtt­működés fejlesztésének stratégiáját vitatták meg az euró­pai uniós csatlakozás után. A konferencián elhangzott az igény, hogy az észak-déli európai autópálya megépítése érintse Párkányt és Esztergomot is. Eduard Kukán, a Szlovák Köztársaság külügyminisztere a tegnapi sajtótájékoztatón meg­elégedettségének adott hangot a nemzetközi konferencia lefo­lyásával kapcsolatban. „Né­hány héten belül Szlovákia Ma­gyarországgal együtt az Európai Unió tagjává fog válni. Az uniós csatlakozás fontos követelmé­nye a határokon átnyúló együttműködés. Ez volt a fő té­mája a mai konferenciának. A magyar kormány képviselőivel az együttműködés lehetőségei­ről tárgyaltunk. Ezt fejezi ki a tanácskozás címe is. Elégedett vagyok az értekezlet lefolyásá­val, úgy gondolom, teljesítette küldetését. Említés történt több olyan kérdésről, amelyeket a jövőben a gyakorlat válaszol majd meg, egyúttal pedig a két ország polgárainak együttmű­ködését segítik majd elő.” , Kovács László magyar kül­ügyminiszter az együttműködés fontosságára hívta fel a figyel­met. „A világ globális kihívásai egyaránt érintik a két országot. Közös erővel nagyobb esély van arra, hogy ezeket a kihívásokat megoldjuk. Mindkét ország ér­deke, hogy Európa megosztott­sága végleg a múlté legyen. Az unióban mindennél nagyobb je­lentősége van annak, hogy a közös érdekekkel rendelkező or­szágok ezeknek érvényesítéséért közösen lépjenek fel. Magyaror­szág és Szlovákia szinte minden esetben ugyanazon az oldalon foglal helyet. Azon leszünk, hogy az új alkotmány megfelelő kezességeket adjon a tagállam­ok egyenjogúságára. A 2007- 2013 közötti év költségvetési vi­tájában egyaránt érdekünk, hogy ez a költségvetés biztosítsa a csatlakozó országok felzárkó­zásához szükséges forrásokat. Közös érdek fűződik néhány olyan nagy projekt megvalósu­lásához is, mint például egy észak-déli autópálya építése, ami a Balti-tengertől az Adriáig húzódna. Elégedetten mondha­tom, hogy 1993-2003 között hat és félszeresére nőtt a kereskedel­mi forgalom, körülbelül 1 milli­árd dollárnyi magyar tőke be­fektetésére került sor Szlovákiá­ban, és mintegy 300 millió dol­lárnyi befektetésre került sor Magyarországon.” (folytatás az 5. oldalon) Lapozó AZ ALACSONY RÉSZ­VÉTEL MECIARNAK KEDVEZ ...............2. oldal CS ŐDBE MEHET A MÁV RT..............3. oldal FELÚJÍTÁSI TERVEK EPÖLÖN.............4. oldal BU DAPESTRŐL FUTNAK BRÜSSZELBE........5. oldal NA PI BULVÁR........7. oldal TIPPMIX ÉRDEKESSÉGEK ...8. oldal A csatlakozás után nőhetnek- Magyarország ­Németh Imre agrárminisz­ter szerint a csatlakozás után akár húsz százalékkal is nőhet egyes termékek ára, egyébként az inflációt meg­haladó, 6-8 százalékos drá­gulásra lehet számítani az élelmiszerek tekintetében. A szakma véleménye megosz­lik az árak alakulásáról. Németh Imre szerint az élel­miszerárak növekedésére lehet számítani az uniós csatlakozás után. A földművelésügyi mi­niszter szerint egyes agrárcik­kek esetében már idén húsz százalékkal nőhetnek az árak. Ilyen lehet a cukor, és hasonló lehet a helyzet bizonyos csirke- és pulykatermékeknél, ha a mai piaci túlkínálat csökken. Kiegyenlítődés indulhat meg a zöldség- és gyümölcspiacon is, ahol a magyar termékek nyá­ron az uniós áruknál általában olcsóbbak, télen viszont drá­gábbak. Az agrárminiszter sze­rint a csatlakozás miatti drágu­lás előreláthatólag 6-8 százalék közötti lesz idén. Ehhez hozzá­járul az is, hogy a piaci szerep­lők erre az évre jórészt már ko­rábban megkötötték szállítási megállapodásaikat. A Magyar Nemzeti Bank 2002- es tanulmánya szerint nem vár­ható hirtelen árszint-kiegyenlítő- dés. Az uniós csatlakozás tehát önmagában nem eredményez ugrásszerű emelkedést sem a me­zőgazdasági termelői, sem az élelmiszerek fogyasztói árában. A tanulmány szerint a mező- gazdasági termelői árak a hazai fogyasztás szempontjából lé­nyeges élelmiszereknél az euró­pai árak átlagos szintje körül mozognak. A tanulmány szerzői idéznek egy, az Eurostat által készített felmérést is, mely rá­mutatott arra, hogy a fogyasztói árak a közösségen belül is erő­teljes eltéréseket mutatnak, és ez a differencia tartósnak tűnik. A CA IB Alapkezelő elemzője szerint az EU-csatlakozás az ag­az árak rárszektort állítja a legnagyobb kihívás elé, mert az erősödő im­portverseny eredményeként fo­kozódhat a termelői árakra ne­hezedő nyomás, ez pedig akár az élelmiszerek árcsökkenését is maga után vonhatja. A Metro Holding Hungary vezérigazga­tója viszont úgy vélekedik: az élelmiszerek várhatóan 6-8 szá­zalékkal drágábbak lesznek az infláció miatt. A Reál Hungária Élelmiszer Rt. vezetője ezzel szemben egyetért Németh Imre álláspontjával. Szerinte a fo­gyasztói árak emelkedése abból adódhat, hogy nőhetnek a nyugati átlagnál alacsonyabb felvásárlási árak és a munkaerő ára is. Másrészt feltétlenül szá­molni kell azzal, hogy a multi­nacionális cégek az EU-n belül egységes szintre hozzák áraikat, és ez szinte minden esetben emelkedéssel jár. mno Az ellenzék visszavonná Irakból a szlovák csapatokat- Szlovákia ­A kommunista párt (KSS) arra utasította a kormányt, hogy hívja vissza az Irak­ban állomásozó szlovákiai katonákat. Jozef Sevc, a kommunisták vezére szerint a KSS kérte az Irakban dol­gozó személyeket és csa­ládjaikat, hogy mérlegeljék a helyzetet és önként jöjje­nek vissza Szlovákiába. Sevc szerint a kormánynak a parlament elé kellene terjeszte­ni az iraki szlovák erők visszahí­vásáról szóló javaslatot. Emel­lett a kommunisták az ellenzéki pártokat is megkeresik, hogy a parlamentben nyissanak vitát az egyre aggasztóbb iraki hely­zetről és annak rendezéséről. Ezzel kapcsolatban Eduard Kukán külügyminiszter tegnap, a Közösen Európába, közösen Eu­rópáért elnevezésű nemzetközi konferencián Párkányban el­mondta, hogy egyelőre nem ter­vezik a szlovákiai erők kivonását. Elmondása szerint jelenleg 100 katona teljesít szolgálatot a térség­ben, de a misszió Irak újjáépítésé­ben és különféle kiszolgáló fel­adatok elvégzésében segédkezik, harci tevékenységet nem végez. Kukán hozzátette, hogy a kato­nákon kívül még 3 szlovák diplo­mata is tartózkodik az országban, őket viszont különleges biztonsági óvintézkedések segítségével igye­keznek megvédeni. A külügymi­niszter reményét fejezte ki, hogy a szlovák katonák hamarosan haza­térhetnek, de ezt ő maga is akkor látja megvalósíthatónak, amikor az ottani politikai helyzet kellően megszilárdul és kialakul a szüksé­ges demokratikus államrendszer. Addig, amíg ez nem történik meg, az ország által kiküldött erők to­vábbra is a helyszínen fognak te­vékenykedni az iraki helyzet mi­nél előbbi rendezésének és az or­szág talpra állításának érdekében. Hasonló véleményt fogalmazott meg Kovács László, Magyarország külügyminisztere is az említett pár­kányi találkozón. Szerinte a közel- keleti misszión tartózkodó magyar katonák visszahívása még nem került napirendre, de ha a helyzet túlzottan súlyossá válik, fontolóra vehetik a kontingens hazahívását. A tárcavezető megemlítette, hogy a magyar katonák sincsenek köz­vetlen veszélyben, nem vesznek részt harci feladatokban. -*­Az Irakban szolgálatot teljesí­tő magyarországi katonák uisz- szahíuásáról lapunk 3. oldalán olvashatnak. Közlekedés, árvízvé­delem és tájvédelem- Régió ­A Komárom-Esztergom megyei területrendezési terv véleményezése volt a legfon­tosabb témája az Esztergom- Nyergesújfalui Kistérségi Tár­sulás tegnapi ülésének. A te­rületrendezési tervet több té­nyező is befolyásolja. Egy­részről alkalmazkodnia kell az országos rendezési tervhez, másrészről meg kell felelnie az egyes kistérségek és a telepü­lések rendezési terveinek is. Ezek összeegyeztetése nem mindig jelent egyszerű feladatot a ten/ készítői számára. Komárom- Esztergom megyében a közleke­dési hálózat, a települések rend­szere és a tájhasználat probléma­körét kell szolgálnia a tervnek. A kistérség polgármesterei egyönte­tűen hangot adtak annak a véle­ményüknek, hogy az egyik legna­gyobb problémát a térségben a 10-es út és az elkerülési lehetősé­gek fejlesztésének hiánya, illetve a délről érkező utak teherforgal­mának korlátozása okozza. Ezzel a lépéssel a közlekedési tárca rendkívül nehéz helyzetbe hozza a zsákszerűén elszigetelt térség­ben élő vállalkozásokat. A közútfejlesztéssel kapcsolat­ban szóba került az 5/C Helsinki korridor elnevezésű európai uniós projekt, mely egy egész Európát észak-dél irányban átszelő út meg­építését jelenti. Az országos terület- rendezési tervben két megoldás szerepel ennek az útnak az orszá­got átszelő szakaszára. Az egyik terv szerint az Esztergomnál épí­tendő új hídon lépne be az ország­ba, és a Zsámbéki-medencén ke­resztül folytatná az útját déli irány­ba, majd érintené Budapestet (folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents