Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-13 / 73. szám

2 2004. április 13., kedd BAL PART FWdlap SZLOVÁKIA A legesélyesebb parlamenti pártok európai parlamenti képviselőjelöltjei A kormányzó SDKU az egyetlen párt, amelyik sokat próbált po­litikus helyett egy népszerű személyiséget állított európai parla­menti (EP) jelöltlistája élére. Elemzők szerint ugyan a leendő uni­ós képviselőknek legalábbis tájékozottnak kellene lenniük a közös­ségi politikában, azonban egyes választók az apolitikus, ám ismert embereket részesítik előnyben. Az ellenzéki Smer, amelyik hónapok óta biztosan vezeti a népsze­rűségi statisztikákat, három kisebb, parlamenten kívüli pártnak is felajánlotta, hogy az ő listájukon indítsák európai parlamenti kép­viselőjelöltjeiket. A szociáldemokraták (SDSS), a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) és a zöldek (SZS) tehát a Smer listáján indul­nak. A listavezető Monika Benová a Smer alelnöke, pártja európai parlamenti megfigyelője. A második hely Milos Koterecé, aki eddig Szlovákia brüsszeli NATO-nagykövetségének második embereként dolgozott. A harmadik helyre Vladimír Manka, Zólyom polgármes­tere került, aki Benovához hasonlóan szintén a Smer alelnöke. A jelenleg második legnépszerűbb párt, a HZDS Sergej Kozlíkot indítja befutó helyen az EP-listán. A Vladimír Meciar vezette kor­mányokban Kozlík kétszer volt miniszterelnök-helyettes, egyszer pedig pénzügyminiszter, jelenleg pártja európai parlamenti meg­figyelője. Egy korábbi nyilatkozatában kifejtette, szerinte Szlováki­ának meg kellene őrizni szuverenitását a védelmi és biztonságpo­litikai kérdésekben. Irena Belohorská, aki a listán a harmadik helyre került, szintén volt már miniszter, 1993 és 1994 között az egészségügyi tárcát vezette, jelenleg a HZDS-t képviseli az Euró­pa Tanács parlamenti közgyűlésében. A Magyar Koalíció nőt indít az első helyen A Magyar Koalíció Pártja (MKP) egyike annak a három pártnak, amelyik hölgyeket indít listavezetőként a június 13-i választások­ban. Bauer Edit képviselő jelenleg is pártja EP-megfigyelője, ko­rábban a munka-, szociális és családügyi minisztérium államtitká­ra volt. Berényi József külügyi államtitkár a második helyen indul. Meglepetésként hatott, amikor az MKP Országos Tanácsa úgy döntött, Csáky Pál európai integrációért felelős miniszterelnök-he­lyettes nem kerül fel a tizennégy főből álló listára. Az MKP hivata­los állásfoglalása szerint nem sikerült helyére megfelelő embert ta­lálni az esetlegesen megüresedő kormánypozícióba. A kereszténydemokraták (KDH) orvosokat választottak eurolistájuk első két helyére. A zürichi születésű Anna Záborská je­lenleg a KDH parlamenti képviselője. Szintén potenciálisan nyerő pozícióra került Miroslav Mikolásik, Szlovákia volt kanadai nagy­követe. Ján Hudacky, akit a 2002-es parlamenti választásokon a KDH listáján a 129. helyen indított, az EP-listán a harmadik hely­re tornászta fel magát. 0 jelenleg az eperjesi székhelyű Regionális Tanácsadási és Információs Központot vezeti. A szélsőséges erők is igyekeznek Európába A kommunista párt (KSS) jelenleg az ötödik legnépszerűbb po­litikai tömörülés Szlovákiában. A KSS egyik alelnökének, a pozso­nyi főpolgármesteri választásokon sikertelenül szerepelt Karol Fajnornak szavazott bizalmat, ő került befutó helyre a párt listáján. Érdekesség, hogy a kommunisták listáján szerepel egy Szlovákiá­ban élő palesztin is, a 49 éves Mohamed Salha. 0 egy interjúban elmondta, a kommunizmus eszméjét már 16 éves korában magáé­vá tette, korábban a Szíriái kommunista pártban tevékenykedett. Salha a KSS listáján a kilencedik. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Peter Súlovsky vezeti a nemzetiek EP-listáját. 0 Kubában és Argentínában diplomáciai ta­pasztalatokat is szerzett, hiszen követségi ügyvivőként szolgált Ha­vannában, majd Szlovákia Buenos Aires-i nagykövete volt. Sokáig Éva Cerná egykori tévériporter, az ANO parlamenti képviselője számított befutónak, a Pavol Rusko vezette párt azon­ban végül Jozef Heribannak ajánlotta fel a pártlista első helyét, Cerná csak a második lett. A jégpályáról a politikába „Úgy gondolom, elegendő tehetségem és tapasztalatom van ahhoz, hogy felelősségteljesen és hatékonyan tölthessem be ezt a posztot” - jelentette ki Peter Stastny, az egykori válogatott cseh­szlovák jégkorongozó. Az ő személye okozta a legnagyobb meg­lepetést, hiszen a Mikulás Dzurinda vezette SDKU Stastnyt indít­ja az első helyen a június 13-i választásokon. Az egykori kormány­alapító SDKU, amelynek népszerűsége mára hatszázalékosra ol­vadt, az egyetlen politikai párt Szlovákiában, amelyik tapasztalt politikus vagy diplomata helyett egy népszerű személyiséget he­lyezett képviselőjelölt-listája élére. A Szlovák Tudományos Akadémia politológiai intézetének elemzője, Juraj Marusiak szerint az euroképviselőknek „bizonyos tapasztalatokkal kellene rendelkezniük az európai joggyakorlat és a közösségi politika terén, és tudniuk kellene, hogyan működnek az európai intézmények.” Marusiak az SDKU zuhanó népszerűsé­gével magyarázta, hogy apolitikus jelölt került a párt uniósképviselő-jelöltjeinek élére. A legutóbbi közvélemény-kutatások tanúsága szerint a felsorol­takon kívül más pártnak aligha van esélye, hogy képviselőt küld­jön a 626 tagú európai törvényhozó testületbe. Politikai elemzők azonban úgy vélik, az uniós választások nem vonzanak majd az urnákhoz annyi embert, mint a parlamenti választások, így elto­lódhatnak az egyes pártok közötti arányok. yj A keresztény vallás legjelentő­sebb ünnepén ezúttal is turis­ták és zarándokok tömege ér- kezeit a magyar kereszténység bölcsőjének és fellegvárának számító Esztergomba. A hét vé­gén az időjárás is kegyébe /o- gadta a kirándulókat, emberek százai keresték fel a Bazilikát. Az ünnepi misékre rendre meg­telt Magyarország legnagyobb temploma, a magyar és külföl­di látogatók a Bazilikán kívül az esztergomi várat is megcso­dálták, és több mint valószínű, hogy a Várdomb környéki ven­déglátósok sem panaszkodhat­tak a hosszú hét vége forgalmá­ra. Az idelátogatók többsége nem mulasztotta el a Duna túl­só partjára és a Vízivárosra egyaránt pazar kilátást biztosí­tó körbástya megtekintését sem, amely a Melocco István tervezte, István királlyá koro­názását jelképező szobor felál­lítása óta még nagyobb érdek­lődésnek örvend. Húsvéti zarándokok Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Először választunk európai parlamenti képviselőket Alig két hónappal a köz­társaságielnök-választás második fordulója után is­mét az urnákhoz járul az or­szág: június 13-án megvá­laszthatjuk, kik képviseljék Szlovákiát az Európai Par­lamentben (EP). A brüsszeli kvóták alapján Szlo­vákia 14 európai parlamenti kép­viselőt küldhet Brüsszelbe (illetve Strasbourgba, hiszen az EP a két városban felváltva ülésezik). A je­lenleg 626 tagú európai törvény- hozásnak a keleti bővítés befeje­zése után 732 képviselője lesz. Az európai honatyák eredetileg a kö­zösségi tagállamok parlamenti képviselői közül kerültek ki, 1979 óta viszont már saját szavazáson, külön választják őket. Az európai parlamenti választásokat ötévente tartják, idén először már az új tag­államok részvételével. Az EU képviselőtestületének két meghatározó csoportja a szocialistáké és a keresztényde­mokrata, polgári pártokat tömö­rítő néppárti frakcióé. Az MKP színeiben beválasztott szlovákiai EP-képviselők is ebben a cso­portban dolgoznak majd. Fontos tudnivaló, hogy a Szlo­vákiából az EP-be érkező képvise­lőknek nem az a feladatuk, hogy a szlovákiai érdekeket képviseljék. Azért a képviselők természetesen nem felejtik, hogy honnan érkez­tek, elvégre otthon számot kell ad­niuk választóiknak. Ezért fordul elő időnként, hogyha úgy érzik, egy döntés nemzeti érdekeikkel el­lentétes, akkor közösen szavaznak vagy lobbiznak az ügyért. A né­metek például egységesen mond­tak nemet a dohányreklámot kor­látozó jogszabályra, a csatlakozási szerződés szavazásánál pedig a Benes-dekrétumok miatt a néme­tek jelentősebb számban ellenez­ték a csehek tagságát. A szlovákiai magyarok - uniós állampolgárként - nem csak Szlo­vákiában szavazhatnak. Ha egy szlovákiai, de munkája vagy csa­ládi kapcsolatai miatt Magyaror­szágon bejelentett lakcímmel ren­delkező magyar úgy dönt, sza­vazhat a magyar pártok jelöltjeire is. Az érintetteknek ehhez április 30-áig a lakóhelyük szerinti pol­gármesteri hivatal jegyzőjénél kell kérniük felvételüket a magyaror­szági névjegyzékbe. Az egyes pártoknak április 9-ig kellett lezárniuk képviselőjelölt­listájukat. Az persze továbbra is kétséges, milyen arányban ke­rülnek be az EP-be az egyes pár­tok jelöltjei. Az első, 1979-ben megrendezett választás óta ugyanis 13 százalékkal csökkent a részvétel az európai parlamen­ti választásokon, és 1998-ban már csak a választópolgárok 49,5 százaléka élt ezzel a jogával. Szinte valamennyi párt teljes, ti­zennégy fős listával indul a válasz­tásokon, a Polgári Konzervatív Párt (OKS) viszont bejelentette, ők egyszemélyes „listát” állítottak ösz- sze. A csekély támogatást élvező OKS színeiben csak Peter Osusky indul. Mivel a párt támogatottsága szinte mérhetetlen, elég kevés esé­lye van arra, hogy európai parla­menti képviselő legyen. -h­Az összes új tagnak vannak hiányosságai Már csak hat hét maradt az európai uniós csatlako­zásig, pedig még az EU-ba lépő országok közel sincse­nek felkészülve a belépés­hez, pontosabban szólva elmaradtak a csatlakozás előkészületeivel - ez a vé­leménye Jean-Christophe Filorinak, az Európai Bi­zottság szóvivőjének. Filori elmondta, a levélben két alapvető problémáról van szó. Először is a csatlakozó or­szágok még nem hozták létre azokat az irodákat, amelyek a mezőgazdaság fejlesztésére szánt anyagi juttatások kifizeté­sét biztosítanák, másodszor pe­dig az egyes húsfeldolgozó üze­mek és vágóhidak higiéniája nem megfelelő. „A csatlakozó országok érdeke, hogy minél előbb oldják meg ezeket a prob­lémákat. A tagországok nem ke­reskedhetnek olyan élelmiszer­ipari termékekkel, amelyek nem felelnek meg az EU előírásai­nak” - tette hozzá Filori. Két héttel a bővítés előtt, amely után az EU 25 tagorszá­got és 450 millió lakost fog magában foglalni, a csatlakozó országok a gazdaság, politika és az infrastruktúra területén már többé-kevésbé teljesítet­ték az uniós előírásokat. A szó­ban forgó kifizetőhelyek hiá­nyán és az egyes élelmiszerek higiéniai hiányosságain kívül néhány országban még gondot jelent az EU állategészségügyi előírásainak a betartása, illet­ve az egyes egészségügyi fog­lalkozások minősítésének köl­csönös elismerése. Filori elmondta, az új tagor­szágokat nem a tökéletességük alapján kellene értékelni, ugyan­is szerinte tökéletesség nem léte­zik. Rámutatott többek között ar­ra is, hogy a csatlakozó orszá­gokban jelenleg 2200 az EU sza­bályait sértő esetről tud. rga a Az EU intézményei Az Európai Unió Tanácsa ■ Az Európai Unió Tanácsa az a szerv, amely az egyes tagállamokat 1 képviseli. Tagjait az egyes tagállamokból érkező egy-egy miniszter al- 1 kotja. Ellátja egy törvényhozási kamara szerepét és végrehajtási ha- 1 táskörei is vannak. A tanácsban folyó döntéshozatal körülbelül 1986 | óta felgyorsult. A döntéseket többségi alapon hozzák. A tanács fő j funkciója a tagállamok érdekeinek képviselete az EU szintjén. A tes- ! fület ezzel egyidejűleg általános döntéshozó hatásköröknek is birtoká- I ban van, és ezzel jelzi, hogy a tagállamok érdekei fontos tényezőnek 1 számítanak az Európai Unió intézkedéseiben, és prioritást élveznek a 1 közösségi érdekekkel szemben, amelyeket az Európai Bizottság (EB) I és az Európai Parlament testesít meg. Kezdetben az Európai Unió Ta- I rtácsának önálló döntéshozó hatásköre volt az Európai Közösség po­ll litikai területein. A végrehajtási hatásköröket is nagy részben mindig I az gyakorolta. Bár a tanács pozíciójában és az intézményi rendszer- | ben nem történt alapvető változás, mégis megkövetelték tőle, hogy a I végrehajtó hatásköreit adja át az Európai Bizottságnak. Szintén elvárt I lett, hogy ossza meg döntéshozó hatásköreit az Európai Parlamenttel 1 a költségvetési és társulási politikával kapcsolatban és a csatlakozási I egyezmények ügyeiben is. A bizottság javaslata alapján a tanácsot fe- I lelősség terheli a gazdasági és monetáris unió területén, a nemzeti | költségvetési politika összehangolásának kérdésében és a multilaterá- I lis ellenőrzésben. Az intézményi rendszeren belül az Európai Tanács 1 folytatódó kulcspozícióját az a tény korlátozza, hogy néhány kivétel- | tői eltekintve a közös EU politika területein csak az Európai Bizottság I által benyújtott javaslat alapján intézkedhet. A tanács, vagy alárendelt I testületéinek ülésén megjelennek az EB képviselői, akik jogosultak | módosítani vagy visszavonni a bizottság javaslatát. Az európai plénum

Next

/
Thumbnails
Contents