Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-10 / 72. szám
Ftfdlap RÉGIÓ 2004. április 10., szombat _____5. A hagyományba „belenő” az ember A húsvét a legszebb, legszentebb keresztény ünnep. A szocializmus idején a vallásos jellegtől igyekeztek megfosztani, és a nyúlra, kölnire, „pénzadományra” redukálni. Ettől pedig megcsömöriött a jónép. Nem csoda, ha a hagyományokat egyébként tisztelő fiatalok a húsvétban inkább csak a nyugodt találkozás, az együttlét lehetőségét látják. Örvendetes azonban, hogy idővel, családapává-anyává érve fontosnak tartják megtartani a szokásokat és megtanítani erre gyermekeiket is. Zoli (nőgyógyász) Gyerekkoromban egyszer lánynak néztek és meg akartak locsolni. Húsvét után ünneplem a születésnapomat, 26 leszek. Ebben a korban már és még nem a családról szól a húsvét. Persze később minden alkalmat ki fogok használni, hogy a gyermekeimmel lehessek. Idegesítő, hogy az interneten nem újulnak meg a locsolóversek. Pozitív viszont, hogy értékes népi mondókákat is találni a hálón. Gábor (műfordító) Gyerekként arra vágytunk, hogy ihassunk végre. Ha gyerekeink lesznek, akkor majd az ő egészségükre iszunk. Baráti körben töltöm a húsvétot. A régi szokásokat már nem tartják a fiatalok. Mi is inkább a szabadnap részét élvezzük, de azért meglocsoljuk a közeli hölgyismerősöket. Pár éve fordítottam néhány külhoni locsolóverset, de ezek nem tűrnek nyomdafestéket. Gergely (gyógymasszőr) A locsolás kezd kimenni a divatból a többi hagyománnyal együtt. A kisgyermekes családoknál még megvan a sonka, tojás, torma reggeli és a nyuszi, az elrejtett ajándék, a festett tojás és a locsolás. Mi inkább kimegyünk a haverokkal a szabadba, koccintunk, jókat beszélgetünk. Általában ilyenkor van idő programot szervezni azokkal, akikkel ritkán találkozom. Peti (tanuló) Mi egy vallásos nagycsalád vagyunk, és minden hagyományt megtartunk. Húsvétkor együtt megyünk templomba, a három testvéremmel a kertben megkeressük az ajándékot, kapunk festett tojást - amit anyukám és a húgom készít meglocsoljuk a rokonokat, az osztálytársakat, barátnőket. Idén a húsvét előtti napokat Esztergomban töltjük, egy lelki gyakorlaton veszünk részt. Önforradalmunk szent ideje - a nagyböjt Tóth Sándor József Attila- és Pro Űrbe Esztergom- díjas költő, az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanára. Az ő ünnepi gondolataival ismerkedhetnek meg a Híd- lap olvasói. A -nagyböjt 40. napja a keresztény ember legnagyobb ünnepe, a húsvétra való fölkészülés ideje. Ez az időszak magába foglalja természetesen a Krisztus-esemény szenvedéstörténetét, hiszen Jézusnak szenvednie kellett, hogy aztán föltámadásával minden ember számára megnyissa az üdvösség kapuját. A nagyböjt időszaka társítható az advent időszakához, amikor a várakozásban - hogy Jézus megszületik a világnak - benne van a legnagyobb titok: Isten emberré lett. A második isteni személy testet öltött, vállalta az emberi életet, az élettel járó szenvedést, megpróbáltatásokat, vagyis a bűn kivételével minden emberit. A nagyböjt a 33 éves názáreti Jézus szenvedésére való emlékezés, amikor a hívő ember elgondolkodik az életről és a halálról, ezek értelméről, és intenzíven tudatosítja önmagában, hogy örök célra rendeltettünk. Nem a halál, a megsemmisülés életünk végpontja, haa Hídlap olvasóinak nem a feltámadás, amelynek reménye Jézus által minden kereszténynek legnagyobb kincs. Főleg ebben a reménytelennek tűnő 21. században - amely mintha folytatná az előző század halál-koreográfiáját - lényeges, hogy önmagunk, emberségünk forradalmára gondoljunk, vagyis arra a benső átalakulásra, amely az ember erkölcsi gondolkodásának legfontosabb feladata. Az ember szabad akaratú lény, ami nagy kísértés is, hiszen Isten a teremtés után az emberre bízta a Föld sorsát, de nem hagyta magára. A szabad akarattal vissza lehet élni, amelynek következménye a bűn. A nagyböjt alkalmas idő arra, hogy átgondoljuk bűnös voltunkat, és fölszítsuk magunkban azt a kezdettől bennünk lévő sóvárgást, amely a megújulás utáni vágy. A megújulást a bűnbánat teszi lehetővé. Azt is érdemes átgondolnunk, amit már Szent Ágoston a 4. században megfogalmazott, hogy a bűn nem más, mint a szeretet hiánya. Manapság sokan úgy gondolkodnak, hogy elegendő bizonyos törvényeket, szabályokat megtartani, holott a szeretet ennél sokkal több: az egész embert betöltő isteni adomány, amely bűnbánatra indít. A nagyböjt arra is fölhívás, hogy életünkben ne csupán helyet adjunk Istennek, hanem Isten töltse be az életünket. Ahogyan Szent Pál írja: „Elek, de már nem én, hanem Krisztus él bennem.” Sokan a kereszténységről úgy vélekednek, hogy az csupán tan, holott a kereszténység - mint Prohászka püspök írja - elsősorban nem tan, hanem cselekvés, amelynek legcsodálatosabb, titokzatos példája éppen az, hpgy az Isten Fia emberré lett. Életünk, ha akarjuk, ha nem, a Golgota útján vezet, ugyanis a szenvedés alól senki sincs fölmentve, mindenkinek van keresztje. Szóltam a halálról. Krisztus föltámadása az élet legnagyobb akciója. Liszt Ferenc írja Les Preludes című szimfonikus költeményének címlapjára: „Mi más az élet, mint előjátékok hosszú sorozata, amelynek első akkordját a halál adja meg.” Ez a keresztény ember reménysége, ha a halálról úgy gondolkodik, hogy az valóban egy új élet nyitánya. Nincs halál, csak élet van - hirdeti Krisztus szenvedése és feltámadása. A nagyböjti időben a húsvétra való felkészülés mindenképpen olyan cselekedeteket és megfontolásokat kér, amelyek az iménti igazságot csak erősítik: legyen több bizalmunk másokban, legyünk megbocsátok, mert Isten maga az irgalom. Más lenne a világ, ha a krisztusi dimenziót egyre inkább megközelítenénk. Ez természetesen csak annyiban idő kérdése, amennyiben életünk évekkel van szabva. A kegyelem azonban minden időt „megrövidít”: egy- egy szent idő alkalmas arra, hogy önforradalmunkat véghez vigyük, vagyis a Krisztusi távlatokat egyre mélyebben megértsük. Manapság az embernek úgy tűnik, kevés ideje van, hogy forradalmasítsa önmagát, vagyis, hogy benső életével foglalkozzék, mégis szent kényszer, hogy naponta legalább 10 percnyi időnk maradjon Isten dolgaival törődni. Ezek a tíz percek a 40 nap alatt olyan komoly, mérhető időt jelentenek, amely tartalmában mérhetetlenné válik, vagyis bekapcsol az örök élet világába. Krónikás: Kertész Viktor Mennyibe kerül a városi uszoda? Soron kívül ülésezett Dorog Város Képviselő-testü- lete csütörtökön. Előbb munkaértekezletet tartottak a városatyák, a tematikában szerepelt a városi uszoda létesítése és üzemeltetése is. Ezt követte a testületi ülés, ahol három határozati javaslatot fogadtak el a képviselők. A munkaértekezlet témája a dorogi uszoda megépítése, annak költségvonzata, valamint az Agrimpex-megállapodás és a Közművelődési megállapodás módosítása volt. Először Tittmann János polgár- mester összefoglalta az uszoda létesítése érdekében tett eddigi lépéseket. Mint elmondta, a városvezetés ajánlatot kért a tervezésre, illetve hat pénzintézettől a finanszírozásra. Ezek közül mindössze kettő reagált, ám egyik sem elfogadható ajánlattal, így a város maga teremti meg a kereteket, pénzintézeti közreműködés nélkül. Balogh Zoltán, a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület (DKE) képviselője az uszoda-projekt kapcsán eddig felmerült költségeket tudakolta. A Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztályvezetője arról tájékoztatott, az engedélyezési terv tizenhét millió forintba került, az uszoda kivitelezése pedig száznegyvenmillió forintot venne igénybe. Tauber György DKE képviselő kérdésére a polgármester közölte, az építkezés költségeit hitel- és pályázati források kombinációjából fedezné a város. Balogh Zoltán a működtetés éves szinten tervezett költségeire is rákérdezett, kiemelve, hogy hosszabb távon kell gondolkodni a létesítményről és annak fenntartásáról. Dávid Anna, a DKE képviseletében szintén aggodalmát fejezte ki az üzemeltetés költségeit illetően, hangsúlyozva, ameddig a teljes tervre vonatkozó költségvetés nem készül, az uszodaépítésről nem lehet dönteni. Tittmann János válaszában kifejtette, a működtetési költségekre is kitér majd a megvalósíthatósági tanulmány, évente húsz-huszonhárom millió forintba kerülne az üzemeltetés, erre vonatkozóan azonban a tanulmány már nem hozhat újdonságot. Kijelentette, a városvezetés a tervezési szerződésbe működési költségelemzést is kér belefoglalni, a képviselő- testület tájékoztatása végett. Az uszoda kérdésében két határozati javaslatot fogadott el a képviselő- testület: az ajánlatkérési folyamat lezárását és a tervezési szerződés megindítását illetően. Béres Tiborné szocialista képviselő módosító javaslatát, miszerint az előterjesztett műszaki tartalom tükörképében épüljön fel az uszoda és a hozzátartozó kiszolgálóegységek, a városatyák elvetették. A soron kívül összehívott képviselő-testület ezután egy ellen- szavazat és egy tartózkodás mellett elfogadta az uszodára vonatkozó határozati javaslatot, illetve egyhangú szavazatokkal támogatta az Agrimpex-megállapodás és a Közművelődési megállapodás módosítását is. n. m. Ister-Granum Eurorégió Ingyenes jogi tanácsadás Április 14-től már nem kell előzetesen bejelentkezni a nyugdíjasoknak tartandó ingyenes jogi tanácsadásra Esztergomban. A jogi kérdésekben bizonytalan nyugdíjasokat dr. Szabó Imre ügyvéd várja minden szerdán 16-17 óra között az ENEKE-irodában (Esztergom, Bajcsy Zs. u. 4. I. em. 109.). sem Rövid ünnepség lesz Bernecebarátiban Bernecebaráti még nem tűzte ki csatlakozási ünnepségének időpontját. Amint azt Kertész Lászlótól, a település polgármesterétől megtudtuk, valószínűleg április 30-án, pénteken tartanak egy kisebb rendezvényt, de ezt még a 15-i képviselő-testületi ülésen fogják megtárgyalni. A rövid ünnepségnek az az oka, hogy jó idő esetén a lakosság már a földeken dolgozik. Bernecebaráti sikertelenül pályázott a Miniszterelnöki Hivatalnál a csatlakozási ünnepség támogatására. A település az Ister-Granum Eurorégiós kezdeményezés miatt vállalja az uniós fa ültetését és egy Európa-park létrehozását is tervezik. áh ROK-gyűlés Kertvárosban Április 6-án délután tartotta meg a részönkormányzat soron következő ülését a Polgármesteri Hivatal Esztergom-Kertvárosi Kirendeltségén, Bajkó Sándor, a részönkormányzat elnökének vezetésével. A tájékoztatón szó esett az Arany János Általános Iskola beiratkozási létszámadatairól, a Palatínus tófürdő bérleti szerződésének meghosz- szabbításáról, valamint a belépők árának inflációhoz való igazításáról. A RÖK-gyűlésről bővebben keddi lapszámunkban írunk. -száKezdődik a kátyúzás húsvét után Mivel a téli időszak megviselte Esztergom városi úthálózatát, és több helyen alakultak ki gödrök, kátyúk az úttesten, szükségessé vált a kátyúzás. Esztergom Város Önkormányzata, Meggyes Tamás polgármester előző képviselő-testületi ülésen elhangzott szavainak megfelelően, a húsvéti ünnepet követően elkezdi az utcák felületének rendbetételét. A program során elsősorban a tömegközlekedési eszközök útvonalain végzik el a javításokat, és rendbe teszik a forgalom által leginkább igénybe vett városi főutakat is. nü Lapszemle Diákrajzok kiállítása nyílt Dömösön A Duna-parti kistelepülés közismert szervezete, a Dömös Barátok Köre „Királyi vidék ez” címmel rajzkiállítást szervezett a környék dákjai számára. A felhívást nagy érdeklődés kísérte, az elismeréseket nemrég osztották ki - írja az Esztergom és Vidéke. Összesen huszonöt munka érkezett be, ebből húsz rajz, kettő irodalmi, három pedig plasztikai jellegű volt. Mivel a plébániai helyiség szűknek bizonyult volna a pályázati munkák bemutatására, Pokriva László plébános készséges hozzájárulásával a katolikus templom adott otthont a kiállításnak. A kiállítás megnyitóján a plébános úr köszöntötte a megjelenteket, majd Vertei Beatrix grafikusművész, a baráti kör elnöke értékelte a műveket, az ifjú alkotók legnagyobb örömére egyenként. A művész külön említést tett azokról a művekről, amelyek a lakóhely szeretetéről tanúskodtak. Minden résztvevő kapott elismerő oklevelet, a legjobb alkotások készítői pedig - a baráti kör jóvoltából - külön jutalomban részesültek. A szervezők külön kö- szönetüket fejezték ki Papp Istvánné dömösi óvónőnek és Szemeryné Szimeth Juditnak, a visegrádi Aprily Laps Általános Iskola rajz szakos tanárának felkészítő munkájukért. A baráti kör következő kiállításának témája Szent István és kora lesz. Amerikai adomány a DUNAJ Társulásnak A Szlovákiában működő Amerikai Kereskedelmi Kamara nemes hagyománya közé tartozik, hogy Hálaadás napján egyszeri anyagi támogatásban részesít különböző polgári szervezeteket. Idén több mint negyven szervezet illetve társulás pályázott, ezért óriási öröm volt, amikor kiderült: a párkányi DUNAJ Társulás, amelynek célja mentálisan sérült embertársaink megsegítése, a kiválasztottak között szerepel - írja a Párkány és Vidéke legújabb száma A Pozsonyban megtartott nyilvános eredményhirdetésen a társulás vezetői megtudták: a juttatás voltaképpen egy fénymásoló és egy nyomtató negyvenezer korona értékben. A gépeket a Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója, Jake Siegers és Vancová asszony személyesen hozták el Párkányba. Az adomány átadásakor Siegers úr elmondta: a szervezet által végzett sokrétű tevékenység közül a jótékonykodás, a rászorulók megsegítése áll a legközelebb a szívéhez. sem
