Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-09 / 71. szám
2004. április 9., péntek KALEIDOSZKÓP írószemmel Esztergom Szép Szeretem a szépet. És szeretek nézni is. Szeretem a szépet nézni. Valahogy ez jutott eszembe néhány éwel ezelőtt, egy novemberi hajnalon. A szép - Esztergom volt. Egy Teknő becenevű költőnővel ültem egy pádon, pokrócba csavarva, becherowka nevű reggeli italt és zlaty bazen márkájú táplálékkiegészítőt szopogatva, és néztük a párálló Duna felett lebegő várost. Most már nem tudnám a pontos látványt felidézni, csak a Bazilika monumentális kupolája és a Dunába rekedt hídcsonkok maradtak meg, no meg az érzés, hogy szép. Szeretnék olyan városban élni, amit lehet „látni”. Amibe mielőtt megérkezik az ember, tudja, hogy van élet. Hogy ott szuszog, liheg, tülekedik több ezer ember, ahol hajnali piacszag van, életek születnek és múlnak el, valakit éppen leszúrnak a kocsma mögötti bozótosban, valaki meg éppen megcsalását gyónja meg az atyának. Ahol az élet folyik. Én többnyire olyan városokban éltem, amit nem lehetett látni, ha megérkeztem. Miskolcra érve, amikor ereszkedik le a kistokaji dombról az ember a Cora, a Praktiker, a TTL és a cementgyár látványa fogadja, eszébe nem jut, hogy van egy hegy, aminek évszázados pincéiben mély titkok rejlenek. Debrecenbe érve a volt orosz laktanyából átalakított lakóparkot látjuk, télen az üres rakétasilókon szánkóznak a gyerekek, nesze neked Nyilas Misi. Ha meg haza, ahol most élek, Pestre jutok, a bevásárlóközpontok szuperhipermar- ketek. benzinkutak, raktáráruházak között végtelen az út. Azon a novemberi nyirkos hajnalon viszont láttam egy várost. Esztergomot. Szép volt. Ficsku Pál írása Csak az a baj, hogy szinte megközelíthetetlen. A Duna bal partján ültünk, egy Mikszáth-konferenciát pihentünk ki, és nem volt átjárás. Akkor arra gondoltam, milyen szerencsés ember az, aki a városban él, és arra, hogy milyen szerencsétlen is, mert ha látni akaija szépségét, egy másik országba kell átmennie. Át egy folyón. Van egy mondásom - a folyó jobbá teszi az embereket. Tiszai gyerek vagyok, a Dunát nem ismerem, de fáj, hogy a Duna nem összeköt, hanem elválaszt. Ne nyavalyogj már, mondta Teknő, én a Dunának köszönhetem a nevemet. Történt ugyanis egyszer, hogy a költőnő és barátai, miután kiitták az esztergomi kocsmákat, átkom- poztak Párkányba, csak úgy ihletet gyűjteni. Amikor hatott az ihlet, meg a becherovka-sör-ruszli ihletpótló is, a költőnő már nem tudott járni. A kompista határőr nem akarta felengedni a hajóra, valahogy rögzítsék ki, mondta. Mit volt, mit nem tenni, kellett valami Ficsku Pál: könyvkiadó (PUFI PRESSZ), szerkesztő, hírügynök 11 év alatt végezte el az egyetemet, közben dolgozott restaurátorsegédként. Volt az Új Holnap főszerkesztője, írt filmforgatókönyvet, volt a Nyugat c. tévéműsornak Is szerkesztője, volt egyetemi óraadó sőt négy hónapig gimnáziumi tanár is. Pufi Press néven néhány éve kiadót alapított. Állítása szerint ő az utolsó népi író. Ezt később megváltoztatta, azóta lakossági íróként határozza meg magát. Az Orkény-novel- lapályázat II. díja 1992. Szakbarbárok : magyar RAPszódia, Pufi Pressz, 2002. Matatás a végeken (vigyázat, dzsalokl), Seneca Kiadó, cop. 1999. Élni három nővel (magyar gépmesék), Seneca Kiadó, 1997. A eszköz, amibe berakják. Zsírszagot kergetett a könnyű dunai szél. Megvan, mondta az egyik fiú, ér- zitek, ott disznótor van... Fertályóra múlva ringatózott a folyón a költőnő, lágyan feküdt a kol- bászszagú kölcsönteknőben. Szép, mondtam. A nevem, kérdezte. Nem. Ez a város. Te, figyelj, van egy ötletem. Vegyük meg a Bazilikát. Minek. Miből. Kérdeztem. Minek nekünk egy Bazilika. Te, figyelj, tegnap hallottam, hogy a Duna Esztergomnál öt hatvan, Bajánál meg kilenc nyolcvan. Nagy árrés, nem. Leviszünk néhány uszálynyit, és gazdagok leszünk. És akkor megvesszük a Bazilikát. És mit csinálunk vele. Hát rendezünk költői esteket, meg irodalmit, meg mindenfélét, ami szép. Jó, mondtam, mert éreztem, hogy Teknő megint teknő. Akkor nézzük. Szép. videódisznók esete és más történetek : (ami egy regényből kimaradt), Seneca Kiadó, 1995. „Önéletrajzaimat egy Hervay Gizella sorral szoktam kezdeni: "én térképen tanultam járni", utalva ezzel arra, hogy 35 éves korom ellenére jelenleg a 21. lakásban élek. Amúgy 1967-ben születtem Debrecenben Gyulai Csaba néven a Homok u. 39 alatt, ami arról híres, hogy húsz méterre van tőle a Makk Tizes nevű kocsma, talán Innen ered a kocsmák Iránti vonzódásom. 1990-ben a pécsi István borozóban kaptam a Ficsku Pál nevet, amely nyelvészetileg a Pu Fi és a Pu FI Csku nevekből vezethető le. Évekig büfékocsikban éltem - lásd Hervay. Ritkán írok." Esztergomi Városi Televízió ...a város televíziója! KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLATOK, MOZIMŰSOR, REJTVÉNY, ÉS TV-MŰSOR EGÉSZ HÉTRE! Április 11. Szent Szaniszló A hagyomány szerint Szent Szaniszló püspök és vértanú a krakkói egyházmegyében született. Iskoláit valószínűleg a krakkói bencéseknél kezdte. Nevelői korán felfigyeltek kimagasló képességeire, ezért az akkori Európa szellemi központjába, Licge-be küldték, a teológiát is ott végezte. Hazatérve hamarosan kitűnt szellemi és lelki kiválósága, ezért a krakkói püspök, Lamberto Zula székesegyházi kanonokká nevezte ki. 1070-ben, amikor a püspök meghalt, a klérus, a nép, sőt maga a fejedelem is őt kívánta utódnak. II. Sándor pápa ki is nevezte Krakkó püspökévé, fölszentelésére 1072- ben került sor. A reformszellemet, amelyet nyugatról hozott magával, a papság körében meg tudta szerettetni, s ennek megfelelően sikerült megújítania a klérust. Az évek múlásával a király meggyűlölte a püspököt, viszonyuk ellenségeskedéssé fajult. Az uralkodó emberei a Szent Mihály-templom oltáránál ölték meg, 1079. április 11-én. sem Időjárás Hazánkban ma eleinte több órára kisüt a nap, majd dél felől felhősödés kezdődik és késő délutántól délen már eső, zápor várható. Mérsékelt marad a légmozgás. Hajnalban -1, +4 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 12, 16 fok között alakul. Késő este 6,11 fok lesz. Szombaton északon még kevés napsütés várható, közben dél felől tovább vastagszik a felhőzet és egyre többfelé elered az eső. Megélénkül a keleti, északkeleti szél. Hajnalban 1, 6 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 10,17 fok között alakul. Gyógyszertári ügyelet Április 9-én Esztergom Szent István Patika (Madách Imre tér 1.) Telefon: 311-680 Dorog Szent Margit Gyógyszertár (Rákóczi út 9.) Telefon: 431-191 Visszatérő, tollas barátaink 2004 a rozsdafarkúak éve Távoli, téli szálláshelyeikről egyre érkeznek vándormadaraink. Örömmel fogadjuk visszatérő tollas barátainkat, mert benépesítik újra az erdőket, mezőket és házaink környékét. Életükkel, röptűkkel, szívderítő énekükkel a tavasz varázsát, harmóniáját hozzák közénk. A természet tavaszi ébredése, annak kiteljesedése biztosítani fogja majd számukra a szükséges élelmet, hogy fészket rakva fiókáikat felnevelhessék. A feltámadó böjti szél már az első pacsirtaszót sodorja a gyümölcsfák ágait tisztogató emberek felé. Vidáman szól a széncinege „kicsit ér”-je. Hajnalonként a fuvo- lázó feketerigók koncertje szól. Megjelent a seregély, a bokrok alján felbukkannak az első vörösbegyek és pettyezett mellű énekes rigók is. Megszólal a csengő hangú barátka, és „csip-csup” hangját hallatja a csilpcsalp-füzike. Nemsokára itt lesznek az erdei pacsirták, az erdei pintyek, a molnárfecskék és a füsti fecskék is. Egy fehér gólya igen korán érkezett hazánkba, havas táj és havas fészek fogadta. Később érkezik majd a kerti és a házi rozsdafarkú, a fülemüle, a kékbegy, búbos banka, csic- sörke, nyaktekercs, kakukk, poszáták, a nádirigó, sárgarigó stb. A hímek a gyorsabbak Tavaszi érkezéskor az öregek megelőzik a fiatalokat. Gyakran némi eltérések is adódnak, a hímek korábban érkeznek meg a tojóknál. A fehér gólya és a füsti fecske Dél-Afrikából érkezik, kb. 10 ezer kilométeres utat tesznek meg hazáig. Gólyáink tavasszal napi 150 km-t repülve, két hónap alatt érkeznek haza. A legtöbb madár napkompasz (napiránytű) segítségével tájékozódik. Az éjjel vonulók csillagkompasz segítségével tájékozódnak. A mág- neskompaszt használó madár a Föld mágneses terének az adott pontban jellemző irányát és erősségét tudja érzékelni, és ezt az otthonival összehasonlítva orientálódik. A madarak vonulási átlagsebessége nem túlságosan gyors: a karvalyé 41, a füsti fecskéé 44, a varjaké 50, a pintyeké 52, a csókáké 62, a seregélyeké 72, a récéké 90 km/óra. Hasznos madarainknak biztosítsunk fészkelési lehetőséget! A hagyományos madárvédelem gyakorlatilag az odú- és bokorlakó fajok telepítésére terjed ki. A madárvédelmet, természetvédelmet elsősorban a jóra és szépre fogékony ifjúsággal kell megkedvelteim. A kitartó, már az óvodáskorban elkezdett környezeti nevelést tartjuk a szemléletformálás leghatékonyabb módszerének. Fel kell újítani és rendszeresíteni az egykor igen hasznosnak bizonyult „Madarak és Fák Napját”, melyet Herman Ottó javaslatára valósítottak meg minden iskolában, évenkénti kötelező érvényű kiértékeléssel. Hogyan telepítsünk énekesmadarat? Az énekesmadarak telepítésére irányuló kísérletek az 1900-as évek elején kezdődtek a német H. Berlepsch, az alkalmazott madárvédelem megteremtőjének tapasztalatai alapján. A mesterséges fészekodúknak a következő típusai váltak be a gyakorlatban: Az „A” típusú, verébmentes fészekodú a kis termetű, kék- és barátcinege számára alkalmas. Az odú üregének mélysége 16- 20 cm, belső átmérője 10 cm, a röpnyílás átmérője 25 mm. A leggyakrabban használt „B” odú két különböző átmérőjű röp- nyílással készül. A B32 röpnyílása 32 mm, a B46-é 46 mm. Mindkét odú üregének mélysége 18-20 cm, belső átmérője 10-12 cm. A B32 széncinege, csúszka, nyaktekercs és mezei veréb, a B46 seregélyek, örvös légykapó és harkályok megtelepítésére szolgál. A „C” típusú 5x7 cm-es szögletes röpnyílású odú szürke légykapó, kerti és házi rozsdafarkú telepítésére szolgál. A nagyméretű „D” odút 6, 8 és 12 cm-es röpnyílással lehet ellátni, attól függően, hogy búbos banka, csóka vagy baglyok megtelepedésére lehet számítani. Az A, B és C odúkat családi és hétvégi házak kertjeiben, gyümölcsösökben is kiakaszthatjuk, a D odúkat azonban erdei tisztások, öreg parkok, erdők és nagyobb gyümölcsösök szélső fáira akasztva célszerű elhelyezni. (Az odúk nyílása kelet vagy délkelet felé nézzen az elhelyezés alkalmával) Az odúkat nemcsak költésre használják a madarak, hanem télen is igénybe veszik, mint éjszakázóhelyet. A bokorlakó énekesek helyhez kötése érdekében fészkelés- re alkalmas ágcsomókat, ágcsészéket alakítunk ki a bokrok metszésénél. A fecskék részére műfecskefészket is készíthetünk. (Műfecskefészket magam is készítettem, a füsti fecskék, elfogadták és költöttek benne.) Történelmi és egyházművészeti értékei mellett, Esztergom legyen a virágok és díszkértek városa, ahol a környék odútelepítései által egy megyényi mennyiségű hasznos madár segítené vidékünkön a környezetkímélő biológiai növényvédelmet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület határozata alapján: 2004 a rozsdafarkúak védelmének éve! Klotz József