Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-06-30 / 129. szám
4 HÍDLAP • 2004. június 30., szerda RÉGIÓ MAI TÉMA Idén is színes program vár minden érdeklődőt Visegrádon Az Úr 2004. esztendejében, július havának második hetében, 9-10-11. napján fényes ünnepség veszi kezdetét a visegrádi királyi palotában. A magyarok királya, Károly vendégül látja a csehek királyát és ennek fiát, a morva herceget, a lengyelek királyát, bajvívó vitézeiket és díszes kíséretüket. Érkezik még számtalan nemes Magyarországból és«*nás országokból, hogy tanúi lehessenek a királyok találkozójának és a lovagi tornának. Mint azt a heroldok már jó előre kihirdették, a tornán a legnemesebb, legvitézebb bajvívók vesznek részt, melyre a magyarok vitéz és bölcs királya, Károly és gyönyörű' városa, Visegrád szeretettel vár minden érdeklődőt Ebben az évben a korábbi évekhez hasonlóan július második hétvégéjén, vagyis július 9. és 11. között rendezik meg a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat. A már országszerte ismert rendezvény 1985 óta szerepel a Dunakanyar nyári programjai között. Idén már a 20. alkalommal vonulnak fel a lovagok a városban. Az idei játékokkal kapcsolatban szárnyra keltek olyan hírek, amelyek azt vetítették előre, hogy nem lesznek palotajátékok. Bár az anyagi helyzet valóban azt sugallta, hogy a palotajátékok megrendezésére nem kerül sor, de 6 millió forint törzstőkével létrejött a Pro Visegrád Kht., amelynek tulajdonosa a város, és célja első lépésben a palotajátékok megrendezése. A kht. vezetése nem hagyta, hogy játékok nélkül maradjon a történelmi város. Első feladatuk a pénzügyi háttér rendezése volt. Ezek mellett alapvető feltételként szabták meg, hog)’ a játékok tartalma és színvonala ne csökkenjen, megtartva ezzel a rendezvénysorozat korábbi éveklien kialakított rendkívül jó hírét. Az idei év rendkívül nehéz anyagi helyzetét az eredményezi, hogy a korábbiaktól eltérően jelentős állami támogatással nem számolhattak. A támogatási rendszer megváltozásával, a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program hiányában közel 15 millió forinttól esett el a rendezvényt szervező kht. Egyéb források reményéi >cn két pályázaton is indultak. Az egyik a hazai Nemzeti Kulturális Alapprogram, a másik a Nemzetközi Visegrád Alap támogatási programja. A hazai támogatási alapból hárommillió forintot nyertek. A rendezvény költségvetéséből hiányzó mintegy hatmillió forintnak a felét a visegrádi városvezetés vállalta magára. A fennmaradó összeget szponzorok bevonásával sikerült biztosítani, így biztossá vált a palotajátékok megszervezése. Az anyagi gondok miatt a szervezőknek és természetesen a résztvevőknek is le kell mondaniuk a játékok idején hagyományosan megrendezett utcabálról. A szervezők a nehéz helyzet ellenére biztosítják a visegrádi lakosoknak a lehetőséget, hogy ingyen tekinthessék meg a játékokat. Nekik a palotajátékok megtekintésére a pénteki, azaz a július 9-i napot jelölte ki a kht. Az erre a napra szóló tiszteletjegyüket a korábbi évekhez hasonlóan a könyvtárban vehetik át június 20-tól. Egyébként, a belépőjegyek ára felnőttek esetében 1500 Ft, gyermekeknek 1000 Ft lesz. Minden nap fél tíztől látható a Királyi menet Visegrád város Fő utcáján a katolikus templomtól a királyi palotáig. A színpompás menetben látható a cseh király és fia, a morva herceg, bajvívó vitézeikkel, a lengyel király lovagjai élén, a magyarok királya főrangú emberei kíséretében, címeres fegyverzetben. A menetet kíséri hazai és külhoni előkelők, lovagok, katonák sokasága. A Királyi palota lovagi tornapályáján Lovagi tornát rendeznek. A torna során több száz lovag küzd meg Csehországból, Bajorországból, Itáliából, Lengyelországból, Felvidékről egymással és a magyar király Szent. György Lovagjaival. A hadijátékokat lovas és gyalogos íjászok nyitják meg, akik nyilak záporát zúdítják az ellenségre. Királyi solymászok, gyönyörű udvarhölgyek, számszeríjászok, itáliai zászlósok, lovasbemutatók és más látványosságok szórakoztatják a királyokat és a nagyszámú nézősereget. A Lovagi hétpróbán híres magyar sportolók és laikus társaik mérik ösz- sze tudásukat úszásban, futásban, íjászatban, falra futásban, birkózásban, lándzsavetésben és lovaglásban. Az első helyezett díja egy hátasló. • AKAREE, FORRÁS: VISEGRÁDI HÍREK Állandó programok: Középkori vásár, régi mesterségek bemutatója a királyi palota előtt a Fő utcán. Középkori gyerekjátszóház és kézműves foglalkozások a palota előtti parkban. A palota főbejáratával szemben XIV-XV. századi katonai tábor, ahol a sátrakban megtekinthető a kor fegyverzete, viselete. A táborban ki lehet próbálni a lovaglást, íjászatot, lándzsavetést, csatacsillag-dobást. A parkszínpadon vásári komédiák, történelmi táncbemutatók, régi zenei koncertek várják egész nap az érdeklődőket. A királyi palotában középkori babakiállítás és vásár lesz. A Salamon-toronynál a várudvar színpadán régizenei koncertek, trubadúrverseny, szerelmi hétpróba, vásári komédiák szórakoztátják a közönséget. A Fellegvárban középkori ostromszer-bemutató, Szent Korona-kiállítás és a királytalálkozót bemutató panoptikum fogadja a látogatót. Látogatja-e a visegrádi palotajátékokat? Jutka (tanuló) Sajnos még nem jutottam el oda, csak a tévén keresztül szoktam követni az eseményt. Szeretnék egyszer ellátogatni Visegrádra, mert tetszik a környék. Akár az összes napra ott maradnék. Kipróbálnám az íjászkodást, a lovaglást, bebarangolnám a szomszédos városokat. A legjobb, hogy korhű jelmezekben idézik fel a dicső múltat. Gábor (mediátor) Nagyon tetszik a rendezvény, rendszeresen látogatom. Az ideire egy szűkebb baráti társasággal fogok érkezni, akikkel együtt úgy gondolom, hogy a magyarság, a történelem hagyományát, nagyságát ilyen méltó módon kell propagálni, mint ahogyan Visegrádon teszik. Engem leginkább a viadalok és korabeli zene ragadnak magukkal. Csilla (tanuló) Nagyon sokat hallottam róla a barátnőimtől, és láttam részleteket a tévében, de még nem voltam a visegrádi palotajátékokon. Azt tudom, hogy számos országból érkeznek szereplők és nézők. A színes forgatag, a látványos show, a jó hangulat a tévén keresztül is ámulatba ejt. Mindenképp elmegyek majd egyszer. Alfréd (régész) Hosszú évek óta járok Visegrádra. Közel lakom, érdekel a történelem, ráadásul az unokám szerepel. Legelőször 16 éve kísértem figyelemmel a játékokat. Kedvenc produkcióim a dobosok által kísért lovascsata és az olasz zászlósok felvonulása. Annak örülök a legjobban, hogy nincs már az a „vursli- hangulat”, mint ami pár éve volt. A peches sportember, Szokolyi Alajos Szokolyi Alajos neve keveseknek cseng ismerősen, de azok, akik Bemecebarátiban járnak, a főtéren találkozhatnak a szobrával. A méltán híres úr nemcsak mint atléta, hanem mint sportvezető is a magyar atlétika százéves történetében kitörölhetetlen érdemeket szerzett. Szokolyi Alajos Az 1896. évi olimpiai játékok idején az Országos Torna- és Sportbizottság titkára volt, majd 1897-ben az ő javaslatára alakult meg a Magyar Atlétikai Szövetség, amelyben az atlétika szakosztály vezetőségi tagja lett. A sporttal való kapcsolata versenyzői pályafutása után sem szakadt meg, mivel alapító tagja volt a BEAC-nak és több más sportegyesületnek. A húszas években a Magyar Atlétikai Szövetség társelnökének választották meg. Kezdeményezésére alakult meg a Magyar Olimpiai Társaság. Szokolyi egyetlen olimpián, az 1896. évi első újkori játékokon, Athénban vett részt - három versenyszámban. Arra lehetett a leginkább büszke, hogy a 100 méteres síkfutás első futamában az 1-es rajtszámot kapta, az újkori olimpiák történetében legelsőként magyar adéta viselte a megtisztelő számot. A döntőben a harmadik helyen végzett. Hazai források szerint az idejét nem mérték, külföldi szakkönyvben azonban Thomas Burke (amerikai) 12,0, Fritz Hofman (német) 12,2, ideje után Szokolyi Alajos (magyar) 12,6 idővel ért célba. Elméletileg ő az első olimpiai érmesünk, ám Athénban a harmadik helyezettek nem kaptak érmet. Elindult az addig kevésbé ismert hármasugrásban is, egyetlen kísérletével, 12,30-as eredménnyel a negyedik lett. Talán nyerhetett volna még egy érmet, az első aranyat, mert jó gátfutó is volt, de balszerencse érte. Ha az elődöntőben, vezető helyen nem esik el az utolsó gátban, akkor talán nem Bemecebaráti főtere Hajós Alfréd, hanem ő lenne az első olimpiai bajnokunk. A gát, amelyikben elesett, nem az ő pályáján volt. A mellette futó versenyző rúgta be elé véletlenül, és Szokolyi a két gátat már nem tudta átugrani. Elesett, de felpattant, s holtversenyben a 2-3. helyen beért a célba. A szabályok szerint a döntőben a két futam győztese és a két második helyezett indulhatott volna, ám Szokolyi futamában nem tudták eldönteni, hogy ki a második. így elvágva a gordiuszi csomót, a verseny- bíróság úgy határozott, hogy a döntőben csak a két futamgyőztes indulhat. Szokolyi Alajos Bernecén halt meg 1932. szeptember 9-én. Freskók a mészréteg alatt A múlt században még a bencés rend nevelői tanították kellő szigorral növendékeiket az élet tudományára, ma pedig műszaki ismeretekre tehetnek szert a diákok abban az épületben, melynek falain értékes freskókra bukkantak. A vastag mésztakaró alatt díszes- faliképek rejtőznek az 1950-ben alakult Bottyán János Műszaki Szakközépiskolában, s majd 50 évig őrizték inkognitójukat. Az iskola egykori dolgozói, tanárai szorgalmazására - akik még látták épségben a festményeket - indult el a restaurálás folyamata. 1988-ban az iskola közössége létrehozta a Freskó Alapítványt, az évek alatt lassacskán összegyűlt pénzből megkezdődhetett a freskók feltárása. Hosszú, fáradtságos munkával - ahogy azt a régi emlékek helyreállítása megkívánja - konzerválták a falfelületeket, majd ezután kezdődhetett el a tulajdonképpeni restaurálás. Mára négy teljes falikép látható újra az időközben ráfestett rétegek eltávolítása után az iskola lépcsőházának falain. Csupán azokat a részeket nem tudták megmenteni, melyek épületestül a világháború rombolásának áldozatául estek. Június 10-én adták mutatták be a közönségnek ünnepélyes keretek között a helyreállított képeket, melyeket a Műemléki Felügyelőség szakemberei előzetesen megvizsgáltak és átvettek. A megnyitón Prokopp Mária művészettörténész ismertette a freskók történetét, szakértelemmel nyilatkozott a képek jelentőségéről. A freskók helyreállítási munkálatai ezzel még nem értek véget, az idén nyáron kerül sor a képeket körülvevő további falfelületek feltárására és konzerválására, mellyel a szegélydíszek és az ott lévő ornamentikái elemek is újra a régi szépségükben díszítik majd az iskola falait. • Lőrincz Zsuzsa
