Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-09 / 71. szám

2 2004. április 9., péntek BAL PART Wdlap SZLOVÁKIA Az Európai Bizottság még nem kommentálja Meciar győzelmét Az Európai Bizottság nem kívánja kommentálni a szlovákiai köz- társaságielnök-választás első fordulójának eredményét, annak a Vladimír Meciarnak a győzelmét, akinek a kormányzása alatt Szlo­vákiát a bizottság többször is erőteljesen figyelmeztette. „A máso­dik forduló hivatalos eredményhirdetéséig nem akarunk fejtegeté­sekbe bocsátkozni” - jelentette ki tegnapelőtt Brüsszelben Reijo Kemppinen, az Európai Bizottság szóvivője. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a május 1-jén csatlakozó tíz or­szág valamelyikének legújabb politikai történései nem adhatnak okot az azonnali elégedetlenségre. Nem akart hozzászólni a Len­gyelországban kialakult helyzethez sem, miszerint Leszek Miller miniszterelnök kijelentette, a csatlakozás után lemond, sőt a litván történéseket sem akarta értelmezni, ahol a parlament bizalmatlan­ságot szavazott Roland Paksas köztársasági elnöknek. Jean-Michel De Waele, a brüsszeli Szabadegyetem kelet-európai szakértője másképpen látja a helyzetet. „Közép-Európában megingott a politikai stabilitás” - mondta. De Waele ezt azzal indokolta, hogy ezek az országok egy összetett átmeneti időszakon mennek keresztül, amely az állampolgárok kormányaikkal szembeni elégedetlenségét hozza magával. „Ezeknek a kormányoknak kell elvégezniük a piszkos munkát. Itt Brüsszelben mindenki azt gondolta, hogy a közép-európai országok állampolgárai majd hálásak lesznek kormányaiknak, hogy bevezették őket az Európai Unióba. Am ez közel sincs így.” Emellett De Waele állítja, hogy nemcsak egyedül Meciar fog fejtörést okozni az Európai Uniónak. Ezzel kapcsolatban meg­említette még Václav Klaus cseh elnököt, aki szerinte egy „euroszkeptikus” politikus. Egyre jobb gazdasági eredményeket ér el Szlovákia Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése alapján a szlovák gaz­daság bruttó hazai összterméke (GDP) ebben az évben 4 százalék­kal, a következő évben pedig 4,1 százalékkal fog nőni. Lassan, ám folyamatosan fog csökkenni a munkanélküliség, va­lamint a következő évben kiemelkedően csökkenni fog az infláció is, ám az államháztartás hiánya csak mérsékelten emelkedik majd, ugyanis hatással lesz rá a nyugdíjreform. Annak ellenére, hogy a bizottság a tavalyi őszi előrejelzéséhez képest mérsékelten csökkentette a Szlovákiában várható gazdasá­gi növekedés mértékét, mégis a szlovák gazdaság jelenleg jobban fejlődik, mint a magyar (2,9 százalék) vagy a cseh(3,2 százalék). A legnagyobb gazdasági növekedésre Litvániában (6,9 százalék) és Lettországban számíthatnak(6,2 százalék). Amíg két évvel ezelőtt a hazai kereslet volt Szlovákia GDP-jé- nek húzóereje, addig 2003-ban nem járult hozzá ennek növeke­déséhez. A lakossági fogyasztás látványosan csökkent a költség- vetési megszorítások és az árak növekedésével. A gazdasági nö­vekedéshez legnagyobb mértékben az áruexport és szolgáltatá­sok külkereskedelme járult hozzá. A bizottság 2004-ben és 2005-ben ismét a hazai kereslet növe­kedésével számol, mivel fokozatosan megerősödik a lakossági fo­gyasztás mértéke és megemelkednek a beruházások is, ez többek között a zöldmezős beruházásoknak is köszönhető. A kormány folytatni kívánja a közvetett adó emelését, ezért az infláció ebben az évben jelentősen csökkenni fog és 8,2 százalék szintjén állapodik meg. 2005-ben jelentős dezinflációval számolhatunk, ekkor az inflá­ció valószínűleg már csak 4,5 százalék lesz. Az Európai Unió or­szágai közül ebben az évben Szlovákiában lesz a legmagasabb az infláció, ám megközelíti a magyarországi 6,9 százalékot. A bizottság előrejelzése alapján a munkanélküliség a vállalatok szerkezetváltása ellenére is tartósan fog csökkenni. Ebben az év­ben előreláthatólag 16,5 százalék, a következő évben pedig 15,9 százalék lesz. Magasabb munkanélküliséget az EU-tagállamok kö­zött csak Lengyelország mondhat magáénak. A bizottság az államháztartási deficit fokozatos emelkedésével számol, amely ebben az évben 4,1 százalék lesz. 2005-ben az ál­lamháztartási hiány 3,9 százalékot fog elérni, ám ez még mindig magasabb lesz, mint a kormány által tervezett 3,1 százalék Emelik a családi pótlékot A kormány szeptembertől a családi pótlék növelését tervezi - je­lentette ki Martin Danko, a Munka-, Szociális és Családügyi Mi­nisztérium szóvivője. Az emelés mértékét nyáron fogja meghatá­rozni a kormány. A családi pótlék január elsejétől mindenki szá­mára 500 korona, a munkaviszonyban állóknak és a magánvállal­kozóknak havonta további 400 korona adókedvezmény jár. így a teljes támogatás összege esetükben 900 korona. Januártól azonban megszűnt az anyagi szükséghelyzetben levő családoknak járó kiegészítés, így a szociálisan rászoruló családok esetében több száz koronával is csökkent a pótlék összege. rga A vidéki statiszta nem statiszta A múlt hét végén és e hét ele­jén a több napon keresztül le­zárt Pázmány Péter utcában felvett reklámfilm forgatása során két dolog világossá vált számomra. Egyrészt a reklám­film forgatásánál nem a sta­tiszta, a kamerámon vagy a szereplők a legfontosabbak, hanem a zöld mellényt viselő, rádión kommunikáló biztonsá­giak. Másrészt pedig az, hogy a statiszta egy olyan emberfaj, amely csak és kizárólag a fővá­rosban tenyészik, vidéken nem. A film készítői erre a cél­ra Budapestről „importáltak” embereket attól tartván, hogy Esztergomban nem találnak 150 olyan segítőt, akik képe­sek lennének egy lufival a ke­zükben a járda szélén ücsörög­ni. Nyilván nem gondolták, hogy a forgatás egész ideje alatt helyi fiatalok - főleg diá­kok - fognak nyüzsögni a hely­színen, akik némi zsebpénz el­lenében minden bizonnyal szí­vesen álltak volna a forgató- csoport rendelkezésére. Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Az EU-ban a négylábúaknak is kell útlevél Az Intézkedésre az emberek egészségének védelme érdekében van szükség A kötelező útlevél haszná­lattal az EU illetékesei a ve­szettség terjedését szeretnék kivédeni. Ezért az unió tag­államaiban, beleértve a fris­sen csatlakozott országokat is, június 3-tól kötelezővé teszik az állatok útlevélhasz­nálatát. Ez elsősorban a ve­szettséget terjesztő macs­kákra, kutyákra és a va­dászgörényekre vonatkozik. Az útlevélben feltüntetik az ál­lat azonosítására és a kötelező ol­tásra vonatkozó adatokat. Emel­lett a nemzetközi szabványok, az ISO 11784 és az ISO 11785 szerint az utazó állatokat tetoválásnak vetik alá és elektronikus chippel látják el. Ezen tárolják a házi ked­vencek egészségügyi adatait. Az útlevélhasználatot az EU tagállamaiban vezetik be, de ér­vényes lesz Andora, Izland, Lichtenstein, Monaco, Norvé­gia, Svájc, San Marino és a Va­tikán területére is. Kivételt ké­pez Nagy Britannia, ahol a be­lépés előtt kötelesek vagyunk vérvizsgálat eredményével bizo­nyítani, hogy a négylábú meg­kapta a veszettség elleni védő­oltást. A vérvizsgálatot értelem­szerűen az EU által szentesített laboratóriumban kell elvégez­tetni. E nélkül az állatot néhány hónapra karanténba kell zárni. A közelmúltban az Európai Bi­zottság jóváhagyta az EU-n kívül lévő államok listáját, amelyek­ben az állatok útlevelével kap­csolatban az EU tagországaihoz hasonló gyakorlatot vezetnek be. A listán nem szereplő orszá­gok esetében viszont más elő­írások érvényesek. Ha egy ilyen államba utazunk a háziállatunk­kal, hazafelé jövet kell, hogy le­gyen nálunk az állat egészségét igazoló okmány. A laboratóriu­mi vizsgálatot közvetlenül a ki­utazás előtt, illetve legkésőbb három hónappal a hazatérés előtt kell elvégezni. Például, ha valaki a bulgáriai Fekete-tenger partját választja utazási céljának és magával viszi a veszettség ellen beoltott házőr: ző kutyáját, visszatérésekor a szlovén vagy a magyar határon fel kell mutatnia a kutya vérvizs­gálatára vonatkozó igazolást. Ez talán túlzottan bürokratikus intézkedésnek tűnhet, de az EU szervei ki akarják iktatni az összes kockázati tényezőt, amely az em­berek egészségét veszélyeztetheti. Az EU által jóváhagyott lis­tán többek között a következő államok szerepelnek, amelyek meglátogatásakor nem kell fel­mutatni a macska, kutya vagy vadászgörény veszettség elleni oltását bizonyító vérvizsgálat eredményét: Horvátország, Ka­nada, USA, Japán, UJ-Zéland, Bermuda, Barbados, Fidzsi-szi- getek, Holland Antillák, Kaj­mán-szigetek, Mauritius, Új- Kaledónia, Francia Polinézia, Szingapúr. (zc> Széthúznak a nemzetiek - senki nem hisz Slotának Közösen állítja fel az európai parlamenti képviselőjelöl­tek listáját a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), a Valódi Szlo­vák Nemzeti Párt (PSNS) és a Szlovák Nemzeti Egység (SNJ). Ján Slota nemzeti vezető a témában tartott sajtótá­jékoztatón ezen kívül elmondta, hogy a 14 jelöltből álló lista első helyén ő fog szerepelni. A második helyen Stanislav Pánis, az SNJ elnöke foglal helyet. Mindezekkel ellentétben Peter Súlovsky, az SNS elnöke azt állítja, Slota kijelentései nem fedik a valóságot. A 14 jelölt között csupán két nő szerepel, ám Anna Malíková neve - akit a Súlovsky vezette SNS kizárt so­raiból - nem merült fel. Slota nehezményezi, hogy a Nemzeti Erők Konföderációja - amelyet az SNS, HZD, LÚ, SNJ és a Szlovák Néppárt (SLS) idén hozott létre - nem együtt készítette el a közös EP- képviselő-listáját. Azt is el­mondta, hogy meglátása szerint az ő három pártjuk sokkal „nemzetibb”, mint a Demokrá­ciáért Mozgalom (HZD) vagy a Népi Unió (LÚ). Peter Súlovsky kétségbe vonta Ján Slota állításait, mi­vel szerinte Slota nem tagja egyik pártnak sem, így nem is nyilatkozhat egyetlen politikai tömörülés nevében sem. Súlovsky azt mondta, hogy még tegnap leadták a PSNS- szel közös jelöltlistájukat, amelynek élén viszont nem Slota, hanem Súlovsky áll. Slota azt állítja, hogy a kor­mány azzal, hogy egyik elnökje­lölt támogatására sem hívta fel választóit, Vladimír Meciart pártolja. Szerinte a kormány nem szeretné az elnöki székbe juttatni Ivan Gasparovicot, mi­vel őt a jövőbeni kormányalakí­tó Smer és a nemzetiek egy ré­sze is preferálja. -fc­Az EU intézményei Az Európai Parlament ki Európai Parlament az Európai Unió parlamentáris intézmé­nye. 626 tagját 1979 óta közvetlenül választják. Eredeti szerepe az Európai Unió Tanácsa számára szóló tanácsadás, illetve az Európai Bizottság tevékenységének figyelemmel kísérése. Hatalma az évek során folyamatosan, több lépcsőben bővült, de még mindig nem éri el a nemzeti parlamentek jogkörének mértékét. A képviselők orszá­gonkénti megoszlása nem mutat jelentőséget. Sokkal inkább a poli­tikai hovatartozás szerinti tagozódás számít. A politikai csoportok a különböző európai politikai pártok szövetségalkotásának módjára utalnak. A parlament a döntéseit a plenáris ülésen hozza. Az előké­szítő munkát húsz bizottság végzi. Feladatai nem hasonlíthatók össze a tagállamok nemzetgyűléseinek feladataival, mivel az EU-nak nincs a parlament által kinevezett felelős kormánya. Csak korlátozott bele­szólása van a jogszabályalkotásba. Az Európai Parlament feladata a politikaformálás Ez valamennyi parlamentáris tevékenységet magá­ban foglal. Célja a létező EU politikájának befolyásolása javaslatté­tellel, a részvétellel a jogalkotásban. Feladata még az EU rendszeré­nek formálása. Javaslatokat tesz a döntéshozatali eljárás reformjára vagy a tagállamok közötti hatalommegosztásra. A parlamenti képvi­selők és a választók közötti párbeszéd, amely magában foglalja a vá­lasztók érdekeinek kinyilvánítását, ellentétes álláspontok összeegyez­tetését, és fontos ügyekben a közvélemény mozgósítását is, az Euró­pai Parlament feladata. Az 1979-es első választások óta a parlament sokat tett az EU politikájának formálásában. Ez különösen indítvá­nyaival és az egyes politikai események nyomon követésével való­sult meg. Az Európai Parlamentnek a választókkal fenntartott kap­csolata nem ad okot a teljes megelégedésre.

Next

/
Thumbnails
Contents