Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-06-25 / 126. szám

MAGYARORSZÁG 2004. június 25., péntek • HÍDLAP 3 Hiteltelen a kormány gazdaságpolitikája Varga: Medgyessy és Draskovics ne menjen nyaralni Magyarország éltanulóból a sza- márpadba került. A gazdaságpoliti­kát pedig a kapkodás és a tehetet­lenség jellemzi - mondta ki ítéletét Varga Mihály, ex-pénzügyminisz- ter, a Fidesz költségvetési munka- csoportjának vezetó'je csütörtöki sajtótájékoztatóján. Varga Mihály a kormány gazda­ságpolitikáját bírálva arra figyelmez­tetett, hogy az Európai Unió tagjai között Magyarország viszi a leglas­súbb felzárkózási programot, a leg­rosszabbul teljesítő ország vagyunk a maastrichti konvergencia-kritériu­mok tekintetében. Elmondása szerint a magyar gaz­daságpolitikát a hiteltelenség jellem­zi, amit - szerinte - mutat az is, hogy sem a külföldi befektetők, sem pedig a hazai elemezők nem fogadják el a kormány által közölt számokat. Varga Mihály felhívta a figyelmet rá, hogy a kormány gazdaságpolitiká­ja eddig több százmilliárd forintjába került az adófizetőknek. Mint mond­ta, ennyibe került a forint sávjának eltolása, a kamatnövekedés, a beruhá­zások elmaradása (Hyundai, Peugeot, Samsung) valamint az, hogy az Euró­Veszélyben az agrár-környezet­védelem, mert a tárca az erre szánt pénz egy részét is igyekszik átcso­portosítani beruházásokra - leg­alább is ezt állítják a szakemberek közül jó néhányan. Ángyán József, a gödöllői Szent Ist­ván Egyetem Környezet- és Tájgazdál­kodási Intézetének igazgatója szerint át­gondolatlan és rendkívül veszélyes ten­dencia, hogy a kormányon belül háttér­be szorul az agrár-környezetvédelem, a természetkímélő mezőgazdasági mód­szerek és tevékenységek támogatása. Az intézetigazgató, egyetemi tanár kifejtette, hogy június 7-én született az a vezetői döntés a földművelési tárcá­nál, hogy 20 milliárd forinttal megkur­títja a nemzeti vidékfejlesztési tervnek a forráskeretét, és azt átcsoportosítja a SAPARD-ra benyújtott pályázatok beruházás-támogatására. Ezen belül is súlyosan érinti az agrár-környezetgaz­dálkodási rendszereknek a támogatását ez az átcsoportosítás. Több mint 60 százalékát a 20 milliárdnak innen gon­dolnák elvenni. Ez azért is súlyos, és Kedvezőnek ítéli a gazdaság helyzetét, illetve lehetőségeit az Ecostat Gazdaságelemző Intézet. Ma közzétett jelentésük szerint az idén egészséges pályára állhat vissza a fejlődés, jó lehetőségek elé néz a mezőgazdasági export és az idegenforgalom. Alapvetően optimista az Ecostat előrejelzése erre az évre. Realizmus­sal párosuló prognózisuk alapja, hogy a nemzetközi környezet most sokkal jobb, mint korábban volt, és a hazai gazdaságban is érezhető az élénkülés. Annak idején mindenkit meglepett az első negyedéves 4,2 százalékos növekedés, amelynél ma­gasabbat csak 2001 első negyedév­ében tapasztaltunk. Érthető tehát az optimizmus, amikor az Ecostat arra számít - - m egyedüliként a szakmá­ban -, hogy a magyar gazdaság visz- szaállhat arra a pályára, amelyben a legfontosabb húzóerő a beruházás és a kivitel, nem pedig a fogyasztás. Ez Varga Mihály pai Unió nettó befizetői lettünk. A hiteltelenséget vázolva megálla­pította, hogy az államadóság mutató­ja az egyetlen olyan szám, ami köze­lít a maastrichti elvárásokhoz. Majd rámutatott a Pénzügyminisztérium tegnapi közleményére, amely az ál­lamadósság bruttó hazai termékhez viszonyított mértékét, a maastrichti szerződés által felső határként meg­jelölt hatvan százalék körülire várja. Elmondása szerint az újonnan csatla­kozott országok között ez az érték át­különösen az iránya súlyos, mert ez a kis- és középgazdaságok környezetkí­mélő gazdálkodását támogató egyetlen lehetőségünk, ráadásul az új európai fejlődési iránynak megfelelő források­nak a megkurtítását jelentené. Európa, miután ebbe az irányba megy, sokkal nagyobb arányban finanszírozza eze­ket a programokat. Ez azt jelenti, hogy 80 százalékát a kifizetéseknek, amit a gazdák földalapú támogatásként kap­nak, az európai közösség állja, 20 szá­zalék nemzeti forrással megoldható, és a gazda önrészét nem igényli. Tehát érthetetlen az, hogy miért nem ezt a kedvező forrást veszi Magyarország igénybe, és ehelyett átcsoportosítja nagy agrárvállalkozások beruházás-tá­mogatási terveire. Ez elfogadhatatlan, átgondolatlan, és úgy látom, hogy a kormányon belül is megoszlik a véle­mény e tekintetben. Ángyán József leszögezte: számomra ezt jelezte Kiss Zoltán politikai államtitkár lemondása is. Abban reménykedem - és ezzel nem vagyok egyedül -, hogy az agrár­tárca újragondolja ezt a lépést. • MR utóbbi egyébként a mérséklődő bér- emelkedés hatására csak visszafogot­tan bővül. Egy gazdasági prognózis szinte csak számokból áll, ezek közül csak a legfontosabbat emelem ki. Az Ecostat az év végére 3,8 százalékos növekedést vár, jövőre 4,1 százaléko­sat. Talán az unalomig ismert már egy másik szám, az államháztartás hiánya. Az utóbbi időben ez szinte slágertéma volt. Nos, az Ecostat a kormányzati 4,7 százalékos hiánynál kicsivel többet, 4,8 százalékot vár az év végére. Hozzáteszi persze, hogy a tartós egyensúlyhoz végre el kellene már kezdeni az államigazgatás és a szociális ellátórendszerek ésszerűsí­tését, netán reformját. Optimista ez a prognózis a tekintetben is, hogy az irányadó kamatlábat az év végére 9,5 százalékosra várja. Inflációs várako­zásaiban viszont nem tér el mások véleményétől abban sem, hogy jö­vőre 5 százalék alatti indexet remél­nek. Az ország fizetési mérlegét il­letően a tavalyinál kisebb hiányra lagosan negyven százalék körül mo­zog. Ezért ebben a tekintetben abszo­lút utolsók vagyunk. Varga Mihály a „rekordösszegű” államháztartási hiányról szólva hangsúlyozta, hogy az elmúlt tizen­négy évben ilyen mértékű államház­tartási hiány nem alakult ki májusig a magyar költségvetésben. A Reuters elemzésére hivatkozva kijelentette, hogy a Draskovics Tibor által han­goztatott 4, 6 százalékos hiány elérés­hez, további 130 milliárdos megszorí­tás lenne szükséges. A gazdaságpolitika csődjét jelzi az infláció alakulása is. Varga Mi­hály emlékeztetett, hogy a kormány 2004-re 5, 8 százalékos inflációt ígért. Májusban ez az adat már 7, 6 százalékra változott, és ma már a kormány is arról beszél, hogy 6, 5 százalékos éves infláció lehet. Egy valamiben biztosak lehetünk, hogy a kormány idei évre meghatározott lehetséges inflációs mutatója már nem valósul meg, mint ahogy a maastrichti kritériumokban foglalt 2, 7 százalékos küszöb sem. Köszönhető mindez a túlkölteke­zésnek és az idei adóemeléseknek - tette hozzá Varga. Az MDF nem akar több áldozatot Irakban, ezért ismételten benyújtott egy országgyűlési határozati javas­latot, amellyel az Irakban szolgála­tot teljesítő katonai szállítókontin­gens azonnali hazarendelését kí­vánja elérni - hangzott el Herényi Károly frakcióvezető és Karsai Pé­ter, az Országgyűlés Honvédelmi bizottság alelnökének közös, csü­törtöki sajtótájékoztatóján. Herényi Károly kijelentette: „Bí­zunk abban, hogy a tragédia, ami mögöttünk van a kormánypártokat és a parlament mindhárom pártját álláspontja megváltoztatására kény­szeríti, és belátják, hogy a magyar ál­dozatok elkerülésének egyetlen mód­ja, ha a magyar katonai kontingenst azonnal hazarendeljük”. Herényi megismételte pártja ko­rábbi álláspontját, miszerint Szaddám Húszéin elfogásával megszűnt a há­borús ok, és kiderült az is, hogy nincs tömegpusztító fegyver Irakban. A frakcióvezető emlékeztetett az ameri­kai hírszerzés legújabb kijelentésére, számítanak, ami persze nem jelent keveset, hiszen így is sajnos, 6,2 milliárd euróról van szó. Élénkülést várnak viszont az építőiparban, a mezőgazdasági exportban és az ide­genforgalomban. Nem minden szakember osztja a gazdaság állapotát és a növekedési ki­látásokat illető optimizmust, és több közgazdász, köztük Dr. Csath Mag­dolna óvatosságra int.- Én úgy gondolom, hogy attól függ, hogy honnan nézzük ezeket az eredményeket. Ha a lakosság szem­pontjából nézzük, akkor egyértel­mű, hogy tulajdonképpen itt a fo­gyasztásnak a lemaradása azt mutat­ja, hogy csökkentek a bérek, csök­kent az életszínvonal. Azt is mond­hatnánk, hogy szegényedés, sőt azt is esetleg, hogy bizonytalanság, mert amikor az emberek bizonytala­nok, akkor kevésbé vásárolnak. Megemlíthetnénk a növekvő infláci­ót is, például, ami szintén eltántorít­ja az embereket a vásárlástól. A be­A volt pénzügyminiszter a gazda­ságpolitikai baklövések kapcsán meg­jegyezte, hogy a kormány a kampány előtt hirtelen döntött arról, hogy négy külföldi multinacionális cégnek 10 milliárd forintos támogatást ad. Korábban azt lehetett hallani Csillag Istvántól és Draskovics Tibortól, hogy az állami támogatás rossz, és nincs szükség a Széchenyi-tervre. Most pedig láthatóvá vált, hogy a ko­rábbi kijelentéseikkel szöges ellentét­ben cselekszenek. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a Fidesz nem til­takozik ez ellen, ha erre van szükség, hogy a nagyvállalatok megtelepedje­nek hazánkban, csak korábban mást mondtak, és továbbra is nyitva marad a hazai kis- és középvállakozások tá­mogatásának kérdése. Ahhoz, hogy Magyarország újra visszanyerje a bizalmat, és ne a bi­zonytalanság, hanem a bizalom jelle­mezze a magyar gazdaságot, változá­sokra van szükség. Ezért a Fidesz azt javasolja, hogy Medgyessy Péter és Draskovics Tibor, ne menjenek nya­ralni, és thaiföldi, illetve kenyai utak helyett inkább gazdaságpolitikai vál­tást dolgozzanak ki. • EP miszerint semmiféle összefüggés és kapcsolat nem fedezhető fel Szaddám Húszéin diktátor elnyomó rendszere és a terrorszervezetek között. A frakcióvezető hangsúlyozta: „Semmiféle magyar érdek nem fűző­dik az iraki katonai akcióban való részvételünkhöz, egy magyar élet sok­kal többet ér, mint az a dicséret, ame­lyet Medgyessy Péter miniszterelnök kapott Bush amerikai elnöktől, amelyben hű és kitartó szövetséges­nek nevezte a Magyar Köztársaságot”. Karsai Péter, a Parlament Honvé­delmi bizottságának MDF-es alelnö- ke, hozzátette, hogy immáron ne­gyedszer nyújtják be határozati javas­latukat a Parlamentnek, és ezt mások nevezhetik makacsságnak vagy buta­ságnak. De ez nem más, mint a dön­téshozók felelőssége és „olyan akció­ban, amelyben tudjuk, hogy áldozat­ra lehet számítani, az MDF politiku­sai számára ez a felelősség nem vállal­ható”. Karsai hozzátette: „Akár min­den nap beadhatnánk ezt a javasla­tunkat a Parlamentnek.” • EP ruházások növekedését a külföldi cégek tevékenysége indította el, és az, hogy ilyen pozitív jelek vannak, az összefügg azzal, hogy például a német piac újra megélénkült, és tudjuk, hogy a magyar gazdaság erősen függ a német piactól, sokkal függőbb a magyar gazdaságnak a helyzete attól, hogy mi alakul ki az Európai Unióban, és azon belül kü­lönösen Németországban.- Ez a 4,1 százalékos gazdasági növe­kedés mennyire sok?- A gazdasági növekedés üteme az egy érdekes szám, mert valóban jó­nak tűnik ez a 4,1 százalék, de ha a környező országokhoz mérjük, akkor például Lengyelországban 6,9 száza­lékos a növekedés, a csehek sem na­gyon maradnak el tőlünk. Tehát azt gondolom, hogy mindig hasonlítani kell a többi országhoz, az úgyneve­zett versenytársakhoz, tehát a többi, velünk együtt az Európai Unióba be­lépő országhoz. • MR ÖSSZEÁlLlTÁS Muzsikáló nyárelő' ­rendező a juszt család Juszt László felesége a főszervező­je annak az utcazenei fesztiválnak, amelyre a Miniszterelnöki Hivatal 135 millió forint közpénzt fordít - értesült a Magyar Nemzet. A jelen­legi kormánypártok melleti elkötele­zettségét szokatlan vehemenciával hangoztató médiaszemélyiség felesé­gének és fiának érdekeltségébe tar­tozik az a cég, amely tagja a MeH pályázatát elnyerő egyesületnek. A polgári napilap úgy tudja: pályázati úton választották ki a koncertsorozat megrendezésére az egyetlen jelent­kezőt, a 2004 elején alakult Magyar Rendezvényirodák Szövetsége Egyesületét, amelyben érdekelt az ŐRI Objektív Rendezvény Iroda Bt. is. Utóbbi társaságnak beltagja Kővári Katalin, kültagja pedig Juszt Balázs, a televíziós műsorvezető fia. • (MNO) Ml ÉP-frakció a BKV felelősségéről A Fővárosi Közgyűlés MIÉP-frak- ciója felveti a BKV Rt. vezetőségé­nek és a nagykörúti villamosok vá­sárlásáról szóló pályázat elbírálóinak felelősségét az ún. Siemens ügyben - olvasható a Zsinka László frakcióve­zető által aláírt közleményben. A ra­dikális jobboldali párt budapesti szervezete kíváncsian várja, hogy a BKV nyilvánosságra hozza a Sie­mens-konzorciummal folytatott tár­gyalásai eredményét és felteszi a kérdést a szociál-liberális városveze­tésnek, mennyi előleget fizettek ki a cégnek, illetve hogyan szerzik vissza a beinvesztált összeget kamatostól. A képviselőcsoport szerint a szerződé­seket ügyesen eltitkolták a képvise­lők elől és hiába van az ügy 1999 óta napirenden, azóta is késik a fővárosi lakosok életkörülményeinek javítását szolgáló villamosprojekt beindítása. • (fuggetienseg.hu) Talán előbb leszerelnek Kovács László külügyminiszter szerint optimális esetben akár man­dátumuk lejárta előtt is hazatérhet­nek Irakból a magyar katonák. A külügyminiszter, aki a miniszterel­nökkel együtt hivatalos látogatáson tartózkodik az Egyesült Államok­ban, tegnap reggel nyilatkozott a Magyar Televíziónak. Kovács László a telefoninterjúban azt is elmondta, hogy Medgyessy Péternek amerikai útja során nem volt szándéka újabb vállalásokat tenni Magyarország ira­ki részvételére és George Bush el­nök nem is kért ilyet. Fokozott ellenőrzések Vác és Budapest között Sikeresnek ítéltetett az Ml-esen a közelmúltban tartott fokozott közúti ellenőrzés. Hasonló akciót tartanak most a 2/A jelű úton Vác és Buda­pest között. A rendőrség, a határőr­ség mellett a pénzügyőrség szakem­berei is jelen vannak. A főúton hala­dó járműveket megállítják, és mind közlekedésbiztonsági, mind vám il­letve egyéb szempontból megvizs­gálják a járműveket, illetve ahol szükséges, ott a rakományokat is. Amennyiben a Vám- és Pénzügyőr­ség munkatársai jövedéki terméket találnak, amiről esetleg nincs eredet- igazolás, akkor természetesen lefog­lalják és intézkednek a továbbiakról. • Kovács- Árpád Kisemmizett környezetvédelem Vitás gazdasági mutatók Vállveregetést ér az iraki részvétel

Next

/
Thumbnails
Contents