Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-06-23 / 124. szám
4 HÍDLAP • 2004. június 23., szerda RÉGIÓ MAI TÉMA Magánnyugdíjpénztárak - mire jó az új rendszer? A magánnyugdíjpénztárak lényege, hogy amit eddig az állami tb-alap- ba fizetett a munkavállaló, az a pénztártaggá válást követően kétfelé oszlik. A bruttó bérből levont nyugdíjjárulék kisebb része (2004-ben 0,5 százaléka) továbbra is az állami nyugdíjkasszát gyarapítja, nagyobbik része (8 százaléka) viszont a választott magánnyugdíjpénztárnál nyitott egyéni számlájára folyik. Nem kell tehát többet fizetni, csak máshova. Ez a pénz ráadásul a felhalmozási időszakban örökölhető és - ellentétben a tb-rendszerrel - bármikor utána lehet nézni a megtakarítás aktuális értékének. A nyugdíjkorhatár elérésekor a pénztártagok kétfelől kapnak nyugdíjat. A tb- től a tisztán állami nyugdíjasokhoz képest ugyan 25 százalékkal alacsonyabb járadékra számíthatnak, de ezt kiegészíti a magánnyugdíjpénztárból folyósított nyugdíjszolgáltatás. A rendszer célja, hogy a kettő összege meghaladja a nem pénztártagok állami nyugdíjának értékét, azaz a tb-ből megszerezhető nyugdíj 100 százalékát. A magánnyugdíjpénztár semmivel nem kerül többe, mint az állami nyugdíj. Semmilyen pluszbefizetést nem igényel, pusztán az egyébként is fizetendő nyugdíj járulékok másfajta elosztásáról van szó. Mennyi nyugdíjra lehet számítani? Az állami nyugdíj alapvetően a munkában eltöltött évek számától és a járulékköteles jövedelmek nagyságától függ, figyelembe véve az egyes évekre meghatározott jövedelemplafont, illetve a 2008-ig még érvényben lévő deg- resszív számítást (ez a magasabb jövedelműeket érinti hátrányosan). A magánnyugdíj alapja a kötelezően teljesített havi befizetések kamatos kamattal növelt, illetve működési költségekkel csökkentett értéke. Kinek kötelező belépnie a magánnyugdíjpénztárba? 200 3-tói kötelező a pályakezdők magánnyugdíjpénztári tagsága. Ez azt jelenti, hogy aki 2003. január 1-je után válik pályakezdővé, és még nem töltötte be a 42. évét, annak kötelező valamelyik magánnyugdíjpénztárba belépnie. Az illető tagsága a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozatot követően a munkaviszony kezdetének időpontjára visszamenőlegesen kezdődik. Meddig lehet visszalépni az állami tb-rendszerbe? Megszűnt annak a lehetősége, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok visszaléphessenek a tisztán állami finanszírozású nyugdíjrendszerbe. Kivételt ez alól a rokkantnyugdíjassá válók képeznek. Meddig kell a tagdíjat fizetni? A tagdíjat a nyugdíjkorhatár eléréséig kell fizetni. A tagdíjfizetés szüneteltetésére munkanélküliség, fizetés nélküli szabadság, táppénz és a gyes időtartama alatt van lehetőség. A gyes időtartama alatt a magánnyugdíjpénztári tagdíjat a tb fizeti. Milyen szempontok alapján érdemes dönteni? Azok a pénztárak, amelyek mögött nemzetközi hagyományokkal, évszázados múlttal és nagy tőkeerővel rendelkező háttérintézmény áll, különös biztonságot nyújtanak. Egy ilyen pénztár vagy annak anyacége nem rövid távon akar nyerészkedni, hanem hosszú távú üzleti kapcsolatokra törekszik, amelyek legfontosabb feltétele a bizalom. Mi alapján választ magánnyugdíjpénztárat? Van-e lehetőség átlépésre a pénztárak között? Ha már legalább fél éve (180 napja) tagja valaki egy magánnyugdíjpénztárnak, és nincsen hátraléka, akkor szabadon mozoghat a pénztárak között. Az átlépés pénzbe kerül, de az ilyenkor felszámított díj törvényben maximált mértéke az egyéni számlán lévő megtakarítás 0,1 százaléka. Az átlépésre minden naptári negyedév fordulónapján van mód. Mit szavatol a Garancia Alap? A Garancia Alap a magánnyugdíjpénztári tagok biztonságát szavatolja: a befagyott követelések esetén áll helyt. Ha egy másik pénztárba történő átlépéskor, a tb-rendszerbe való visszalépéskor, a tag elhalálozásakor vagy a járadékszolgáltatás esedékessé válásakor a pénztár mégsem tudja vállalt kötelezettségeit teljesíteni, akkor a Garancia Alap kipótolja a hiányzó összeget. Pénztárválasztással kapcsolatos döntésünk hátterében állhatnak érzelmi, bizalmi indíttatások, de van néhány olyan szempont, ami alapján racionálisan mérlegelhetünk. Ezek egyike lehet, hogy ki, milyen szervezet áll a magánnyugdíjpénztár mögött. A biztosítók, bankok, pénzügyi csoportok érdekkörébe tartozó pénztárak mindegyikéről elmondható, hogy stabil, tőkeerős háttérrel és rendszerint hosszú távú nemzetközi tapasztalat birtokában tevékenykednek. Náluk a versenyképesség és az ügyfelek bizalmának megőrzése nem csupán anyagi, hanem presztízskérdés is. Ha valaki nem szeret kockáztatni, érdemes egy konzervatívabb pénztárat választania, amely tudatosan távol tartja magát az 1-2 éves időszakra nézve kockázatosabb befektetési formáktól, a hazai és nemzetközi részvényektől vagy vállalati kötvényektől. Ha kevésbé kockázat- kerülő az illető, tanácsos olyan pénztárhoz csatlakoznia, amely a hosszú távú magas hozam elérését tűzte ki célul. • SEM Tamás (egyetemista) Ha minden igaz, ez az a dolog, amit állandóan reklámoznak, amivel traktálják a fiatalokat, amivel idegesítenek. Jelenleg nem tartom fontosnak, hogy ezzel foglalkozzam, mert még van 2 évem a diplomáig. Mivel kötelező, előbb-utóbb biztosan kénytelen leszek igénybe venni, akkor majd odafigyelek, hogy a legkedvezőbb feltételekkel tegyem. Zsófi (egyetemi hallgató) Hasznos dolog a magánnyugdíjpénztár, nem is annyira most, mint majd sokkal később. Igazából jobban bízom benne, mint pénzben, amit az államtól fogok kapni nyugdíjként. Most fejeztem be a főiskolát. Úgy érzem, a legkedvezőbb ajánlatot fogadtam el, tehát már része vagyok a rendszernek. Dóri (fodrász) Szívem szerint nem fizetnék senkinek semmit, mert úgysem érem meg a nyugdíjas kort. A befizetett pénzt a bankok meg az állam teszi zsebre. Mivel kötelező, és mert kijártam az iskoláimat, sajnos be kellett lépnem egy magánnyugdíjpénztárba. Nem keresgéltem sokat, elfogadtam azt az ajánlatot, amit a számlavezető bankom tett. Adrienn (könyvelő) Még az iskoláim befejezése előtt alaposan tájékozódtam. Nagyon örülök ennek a lehetőségnek, úgy hiszem, ezáltal sokkal több nyugdíjra tehetek majd szert, mint a szüleim. A választásnál elsősorban a kockázat minél alacsonyabb szintje Vezérelt, bár tudom, hogy ehhez alacsonyabb haszon társul. abban A zselízi iskola segít a beilleszkedésbe Reggel fél nyolckor még üres az iskola épülete. A pedagógusok többsége már megérkezett, a gyerekek azonban lassan szállingóznak. Sajnos többen pont a helyi gyerekek közül nem bírnak ideérni a tanítás kezdetére - avat be a részletekbe Éva Simková, a zselízi speciális iskola igazgatója. A késés nem is annyira a tanulók hibája, mint inkább a szüleiké, akik nem ébresztik ó'ket kellő időben.- Mióta működik Zselízen ilyen jellegű iskola?- Iskolánkat a szülők kezdeményezésére 1986-ban hoztuk létre a zselízi és a környékbeli gyerekek részére. Addig ilyen iskola csak Léván működött. Tanulóink nagy része szociálisan hátrányos családokból származik, ezért nem engedhették meg maguknak, hogy a gyerek naponta 60 kilométert ingázzon az egyre növek- vő jegyárak mellett. A kezdetekkor egy magyar és egy szlovák osztállyal indítottunk. 88-ban új épületet kaptunk, s ekkor tudtuk az iskolát ötosztályosra bővíteni. Jelenleg 75 tanulónk van 9 osztályban — ebből kettő a magyar és hét a szlovák osztály. Sajnos a mai napig helyhiánnyal küzdünk - osztályaink három épületben működnek, ami nehézzé teszi az összehangolt munkát. Nagy Géza, a város polgármestere próbál segítségünkre lenni ezen áldatlan helyzet megoldásában. — Diákjaik mi alapján és hány éves korban kerülnek ebbe a speciális iskolába?- Tanulóink nagyon gyengén tanultak az alapiskolákban, ezért aztán pszichológus tanácsára íratták hozzánk őket szüleik. 2001-től kialakítottunk egy ingyenes pszichológiai tanácsadót, amelyet a szülő a gyermekével együtt felkereshet, ha tanulási zavarok mutatkoznak. Itt a szakemberek megállapítják, hogy a tanulónak speciális iskolára van szüksége, vagy egyéni testre szabott tanterv szerint fejlődik a legoptimálisabban. Ezek főleg írás, olvasási és számolási zavarok, de kerülnek hozzánk down- kóros és halláskárosult gyerekek is. Gyakran kérnek tőlünk tanácsot az alapiskola tanítói, ha tanácstalanok az ilyen gyermekek nevelése és tanítása terén. A legtöbb tanuló a negyedik osztálytól jár hozzánk, mivel ekkor tudják a leginkább diagnosztizálni a rendellenességeket. Ha később kerül hozzánk, már nehézségei lehetnek a beilleszkedés terén. Sajnos akadnak az iskolában álfogyatékos gyerekek is, akik csak több törődést igényelnének a szülők részéről.- Miben tér el az itteni tananyag az alapiskolás tananyagtól?- A tananyag kissé redukálva van az alapiskolához képest, és nem tanítunk idegen nyelveket sem. Vannak tanulóink, akik olyan súlyos rendellenességgel küzdenek, hogy fel vannak mentve az iskolába járás alól. Ezeket pedagógusaink az otthonukban látogatják, és egyéni tanterv szerint haladnak. Segédeszközökkel jól el vagyunk látva. Ez többek között azért is fontos, mert sok szülő még gyermeke alapvető tanszerszükségletét sem biztosítja.- Milyen a szülőkkel a kapcsolat?- Nagy az előítélet az ilyen fajta iskolák iránt. Tanulóink többsége roma származású, ezért sok szülő idegenkedik beíratni gyermekét, bár tudja, a speciális iskola lenne a legjobb a gyermek fejlődése szempontjából. Vannak szülők, akik nem nagyon érdeklődnek a gyermek előmenetele iránt, de még az iskolalátogatásra se fektetnek kellő hangsúlyt. A gyerekek nyersek, arrogánsak, néha még egymással is erőszakosak. Bár, véleményem szerint, a nevelés a családban kezdődik, a mi feladatunk is, hogy tegyünk valamit viselkedésük javítása érdekében. Némely tanuló már idekerülése előtt megszokta az iskolakerülést, és nem akar beilleszkedni az iskola rendjébe, de mi nagyon szigorúan vesszük az iskolalátogatás betartását. Ha szükséges, igénybe vesszük a városi rendőrök segítségét is. Ha igazolatlanul több mint 15 órát hiányzik a tanuló, az akár a szociális juttatások megvonásával is járhat.- A tanulók étkeztetése megoldott? — Étkezde nem működik az iskola mellett. Tanulóink a tanítás végeztével hazamennek. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a tízóraijuk is egyre kevesebb és egyre kevésbé tápláló. A segély előtt sokszor éheznek is a gyerekek. Tabaceková tanító néni tesz a legtöbbet azért, hogy támogatókat találjunk, de eddig csak ünnepek alkalmával tudtunk gyermekeinknek édességgel és gyümölccsel kedveskedni. Sajnos sok tanuló még ezt sem tudja értékelni. Vámos Éva, a magyar alsótagozatosok tanító nénije tíz csemetével foglalkozik. Fiatal pedagógus, aki sokat tesz azért, hogy az iskola tanulói minél több rendezvényen, versenyen részt vehessenek, és, hogy számukra is vonzóvá tegye az iskolai munkát. Az iskola pályázott a Pázmány Péter Alapítványhoz, hogy a gyerekek úszótanfolyamon és kiránduláson vehessenek részt, biztosítva legyen számukra is a színházlátogatás lehetősége, valamint fordult a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségéhez is segédeszközök biztosításáért. Éva elmondta, a napokban két kis tanítványával a komáromi szavalóversenyen vettek részt. Helyezést ugyan nem értek el, de az emléklapnak és az élményekben gazdag napnak nagyon örültek. Nemrég az interneten egy macedóniai rajzpá- lvázatot sikerült találnia. Baracska Árpád szőgyéni képzőművész segítségével ismerkedtek a tanulók a temperával és a különböző technikákkal. Nagyon megkedvelték Árpi bácsit, és figyelemreméltó munkák születtek a „Városból vissza a ter- mészetbe„címmel. Az egyik kislány Banda Stanislava rajzát egy nagy kiállításon is bemutatták.- Az a legszebb érzés, amikor tanulóink kitanulnak egy-egy szakmát, és azt látjuk, hogy sikerül beilleszkedniük a társadalomba - mondja végszóként az igazgatónő. • Bokor KlAra
