Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-06-22 / 123. szám

KALEIDOSZKÓP 2004. június 22., kedd • HÍDLAP 7 A mi kis szigetünk Ha egy szóban kéne jellemezni a Fesztergom napjait, így jönne sorba: szerda-lézengős; csütör- tök-zsúfolt; pé ntek-e Iszállós; szombat-esős. Ismételjük át: szer­dán többnyire helyi zenekarok léptek fel, megjöttek a sátrasak, csütörtökön mint az állatok; Tank­csapda, Hooligans, HS7, junkies, nem húzom tovább. Péntek Ötkor még senki sehol. A sátrasak már ébredeznek az előző napi kábu­latból, az éjszakai nagy „szerelmek­ből” egy-egy kósza smár maradt. De ez érthető is: még csak a köze­pén vagyunk. A zord biztonságiak még rezignáltak, viszonylag köny- nyen bejutok. Első utam a környe- zetkultúrásokhoz vezet, akik reme­kül olvadnak bele a zöldbe, miköz­ben megtépázott teszkósásványvíz- palackokból összemizurált babáik­ban gyönyörködnek. A máltais lá­nyok nem fogadnak túláradó lelke­sedéssel, egészen mélyen társasjáté- koznak, azt is csendben, fegyelme­zetten. A drogprevisek viszonylag élénkek, bár ők sem értik, mit kere­sek a sátrukban, pedig azt hirdetik, dumálgatni lehet velük, partizni, miegyéb. így aztán a szerencsétlen környezetesekhez csapódok, - az­nap még tízszer legalább. Jön a Tequila and the Chiken Brass. Csórikáim, alig hogy szín­padra lépnek, elered az eső, ráadá­sul a többség „mi ez a *ar?”- felki­áltással arrébb megy piálni. Az együttes láthatóan frusztrált, végül egy srác sajnálja meg őket, kimegy magányosan rázkódni, de aztán fel­hagy ezzel a sajátosságával. Szünet. Színpadon a Szépülő Városköz­pont. Klasszikusoknak járó tiszte­lettel mindenki feltápászkodik, és végre előkészül a terep a bulihoz. Befut a Zanzibár kocsija, Ritáék tiszteletkört tesznek, majd jön a nó­taszó. Félig kötelességből, félig mert jók, ügyesen teremtenek han­gulatot, és akkor sem lankad a happy, mikor szétesik a dob. Jön egy szám drum nélkül, mire oké lenne a dob, már le is járt az idő. Aztán rémület. Elterjed, hogy az Anima lefújta. Ez érdekes, gondolom, ugyanis Ju­ditkával, miután elkészült az interjú, éppen lángost eszünk. Kérdezem: „Lefújtátok?” „Le hát, csak még nem tudjuk!” - így a válasz. Anima színpadra jön, és elkezdődik a Tank­csapda utáni legnagyobb zúzás. Min­denki elszáll, tombol, - nem vélet­len; Animáék élnek a színpadon. Az Amorf Ördögök este tíz körül érkeznek a Gran-kanyon Színpadra. Nagyon kell pisilniük, így vécét ke­resünk az interjú előtt. A felajánlott mobilklotyó nem szimpi, inkább bevárják a sötétet. Az estéjük nem épp frenetikus, de azért megjárja. A Belga atom. Öserők a srácok, - a sá­tor bevadul, az első sorban az Anima tombol a Kollégájának. A Hyperkarma és Graveyard zárja az estét, bár jó darabig úgy tűnik nem lesz vége a Pénteknek. Aztán mégis. Szombat Ötkor még sehol senki. Úgy tű­nik, ez már tradíció. A pénteken összejött párok hatig szakítanak, addig elkezdődik a Nulladik Válto­zat. Hiába. A Másfél már hangula­tosabb, annyi számot játszanak, hogy a végén kénytelenek bejelen­teni, ennyi gyerekek, nincs több dal. Valahogy lézeng a terep. Azon morfondírozok, nem szemétség-e, hogy a Nulladik, a Másfél, de még a Ghymes is a Kispál előtt jön? Per­sze a világzene királyainak sikerül hangulatot csinálni a Borznak. Lovasi ezúttal nem lett egészen csontrészeg, nem botrányoz igazán, szépen lenyomja az estét, könnyű­szerrel elérve, hogy ők legyenek az este csillagai (vagy fecskéi). Velük együtt zár a Duna-színpad, jön a Gran-kanyon. Ha a Neo így folytatja, egészen a kultzenekarig viheti, ami műfajukat tekintve nagy szó. Persze mázlijuk is van, mert esni kezd az eső, és mindenki bejön hallgatózni - jobb híján. A szórakoztatottak egészen bevadulnak. Hátulról lehet csak lát­ni igazán, zenéjük mekkora szexuá­lis energiákat mozgat a Mai Fiata­lokban. Egymásra tapadnak a tes­tek, a zord motoros-gorillák pedig láthatóan fontolgatják a közbelé­pést. Egy bátor fiúcska felpattan a színpadra, gondolom, együtt ropná az együttessel de az oldalszekrény legalább ilyen fürge és az eltévedt kiskacskát lazán visszarakja a többi­ekhez. A Colorstar és a Le Panic is­mét zsúfol, és meg is érdemlik. A Le Panic-ról még annyit - mivel a mi kutyánk kölyke, hogy tetszettek látni? Nem szerdai Helyi Együtte­sek Napján léptek elénk, hanem im­már a sztárokkal közösen. Rövide­sen híresek lesznek, ígérem. Úgy értem, gondolom. Zárhatnám közhellyel: egyszer mindennek vége lesz + jövőre ugyanitt, de ezt'hagyjuk. Vasárnap hajnalban vége lett a hatodik Fesztergomnak is, ezen nincs mit szépíteni. • SLEEPY PROGRAMOK-RENDEZVÉNYEK Esztergom Július 17-25. között kerül megrende­zésre az Aranyhíd 2004 Jógafesztivál az esztergomi Bajor Ágost Művelő­dési Ház és Kultúrmozgóban. Rész­letes információ: 401-482, 06-20/563- 43-89, www.invitel.hu/hummelr. Június 22-én, 18-kor kerül megren­dezésre Szántai Lajos művelődés történész következő előadása: Fehér Barátok - Pilisi Pálosok címmel az esztergomi „Hármas Sziklákénál Szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt! (Kérik, hogy megfelelő ülő alkalmatosságról mindenki ma­ga gondoskodjék!) Június 26-án, 20.00 órától Krisz Ru­di és a Füstifecskék koncerteznek a Makovecz Imre által tervezett kö­bölkúti Nádszínpadon. A fellépők után hajnalig tartó diszkó várja a szórakozni vágyókat. A szervezők emellett a látványról is gondoskod­nak, hiszen egész éjjel lézershow fé­nyei világítják majd meg a színpa­dot. Jegyek kaphatók: elővételben Párkányban a Mária Valéria Tour utazási irodában és a köbölkúti Községi Hivatalban 100 Sk-ért, vagy a helyszínen 120 Sk-ért. Június 26-án, 17 órakor érkeznek Esztergomba, a Bazilika elé a „VII. Veteránjárművek találkozója Révkomárom” résztvevői. Info: Szakái Sándor (Szlovákia), tel.: 00421-907-306-001 Június 27-én, 10-17-ig NEMZET­KÖZI DUNA NAP elnevezéssel egész napos programokkal várják az érdeklődőket több helyszínen is. (Várhegy, Víziváros, Kis-Duna part) Részletes info.: Duna Múzeum Esztergom,Kölcsey út 2., tel.: 33/500-250, e-mail: info@mail.duna- muzeum.org.hu, www.duna- muzeum.hu Párkány A Fórum Információs Központ és a Jövő 2000 Alapítvány meghívja Önt, kedves családját és ismerőseit június 24-én a Párkányi Kultúr- házban 14:00 órától 19:00 óráig tar­tandó civil börzére, mely a régió­ban működő civil szervezetek „kirakodóvásárakéntS nyújt alkal­mat a nagyközönség számára, hogy megismerkedjenek a térségünkben működő szervezetekkel. 14:00 - 15:00 Hivatalos megnyitó: Himmler György, a Párkány és Vi­déke Kulturális Társulás elnöke, Fórum Információs Központ be­mutatkozása, Jövő 2000 Alapítvány bemutatkozása. 15:00 - 17:30 Az ak­tuális pályázati lehetőségeket a meghívott vendégek ismertetik. 17:30 - 19:00 A szervezetek kötetlen bemutatkozása, szabad ismerkedés a szervezetekkel. Bővebb informáci­óért hívja a +421 (908) 091-716-os telefonszámot. % ■ m' ' Pöltl „Oxi” Zoltán írásai P R E S S O PRESS A szakasz lenyomata „Minden nap kérjétek az embe­reket, hogy szeressenek titeket! Majd ezután kérdezzétek meg őket, hogy pontosan mit is sze­retnek bennetek!” Ezzel indítot­ta útjára kíméletlen szakaszát a Kapitány. A srácok a pokol fene- j kére igyekeztek, mert ugyan ele­gük lett a „setét gondok közt va­ló henyélésből”, de sorsuk meg­fordítására immáron képtelenek voltak. A presszóban gyertyák égtek minden asztalon, a hangszórókból finom léptű dobbanások és lágy cicergések hangjaival festett alá valami arab dídzsé zenéje. Alko­nyuk. Az utolsó vacsora megkezdődött. A díszes társaságból senki sem hiányzott. Az ötperkettes asztal feje természetesen a Kapitány volt. Tő­le jobbra T.P tizedes ült, aki higgadtan szemlélte, amint kriglijéből kifo­lyik a sör, egyenesen a szája felé, hogy azután a torka mélységében vég­képp eltűnjön. T.P.-t, Marcell Gran1 szakaszvezető követte a sorban. Ő bölcs mosollyal tisztázta magában és a körülötte lévőkben, hogy mi a helyzet, majd tüzet adott T.P-nek és azt mondta: „Szívd erősen magad felé!” A szkv. mellett két közlegény, QnTa, aki mellékesen A1 Pacino kaszkadőre volt és Gilbert Becaud, a hivatásos dezertőr foglalt helyet. Aztán itt hentergett még néhány, egyelőre névtelen újonc, valamint D., a verhetetlen kantinos és Niederschtotzinger, a mélakóros tábori lel­kész. Az UV-csillár kísérteties fényében lebegő társulat tagjai halotti maszkokra emlékeztető pofákat vágtak, majd nem szólt senki. Még Niederschtotzinger sem, akinek folyamatos közléskényszere már több operatív tisztet, köztük Tabakó Bilbao őrmestert a hirtelen halál átgon­dolására késztetett. Tabakó Bilbao őrmi, amúgy az önmaga elsüllyeszté­sére létrehozott egyszemélyes kommandó képviselője volt. Közben a feltett arab lemez lejárt, D., a kihagyhatatlan kantinos nem cserélte le, hagyta, hogy a sercegés monotóniája megkörítse az esti melankóliát. Csak a hátsó folyosóról hallatszott időnként egy pad ritmikus recsegése, ahogy két trip-hop fiatal egymás testében keresett és talált menedéket. T.P tizedes szemöldöke rándulásával jelezte, hogy megnyugodott attól, hogy a két sötétben bujkáló buja egyike nőnemű. Marcell Gran1 a tér egy tetszőleges pontjától egyenlő távolságra lévő pontok halmazát kezd­te figyelni, mely gömb először rugby lasztivá, majd freezbee-vé változ­va lebegett a szakaszvezető orra előtt. A többiek is észrevették a láto­mást és halk mormolással jelezték a káprázat iránti tiszteletüket. Végül az egyik közlegény, QnTa törte meg az áhítat csendjét és egy lelkes ku­tya állkapcsának erejével markolt rá a hawaii sporteszközre. „Azt a bár- cabitorló...ezt még a múlt héten hajítottam el a Petőfi utca elejéről. S most ért ide?...” Az est kormos üvegen átszüremlett opálossága ekkor tört hatbillió da­rabra. A szakasz minden egyes tagjából egyszerre tört ki a közröhej. A kantinos közölte, hogy ő ezt most jól látta, de nem hiszi el, Marcell Gran1 egy újabb kör sört rendelt a terem füstjén átkiabálva. Tabakó Bilbao őrmester egy panaszkönyvnek álcázott pokolgéppel berohant a latrinára. T.P tizedes a mobiltelefonjába csimpaszkodott, hogy le ne es­sen a nevetéstől, ahogy a Kapitány is, aki Gilbert Becaud-val együtt harsogva közölte, az újoncokkal, hogy most akkor ez volt a beavatás. Tisztek csak később lehetnek, ha ők is látnak és láttatnak ilyesmit. Niederschtotzinger meg kihasználva az eufórikus zűrzavart, a hátsó si­kátorban fújtató trip-hop duó felé siklott, hogy elkészítse a következő heti nyertes digitális lesifotó sorozatot, az unatkozó helyi médiumfüg­gők részére. R 0 N U Két kerék, egy út, sok kerekező Esztergom, illetve a régió vezetői most a biciklizés, a természetbe vágyó bike-osok, versenykereke- zők, túra-, és terepkerékpár akro­batika híveinek szeretnének ked­vezni. Elismerésre méltó a terv, hogy Süttőtől egészen Dömösig biciklis út vezessen. A két telepü­lés között Esztergom és még oly sok minden ott van, s aki e még egyelőre névtelen túrán részt vesz majd, a régió, a megye egyik lcg- karakteresebb táját járhatja, akarom mondani, kerekezheti végig. A mostani biciklis út az esztergomi Erzsébet parktól, a búbánati főútig viszi a lelkes vállalkozókat. A kétkerekű „Gran1 Prix” végén egy náluk is lelkesebb vállalkozó pedig vendégül látja az éhes és szomjas vendégeket. Az út a Duna menti élővilág legszebb lényeit ismertetheti meg velünk. Az énekes madarak legjobb torkú szólistái, a hullámok fölött vitorlázó si­rályok, a hullámokon szörfölő vadkacsa kolóniák, a vízi siklók és mezei rágcsálók egész családjai, a terméstáblák és gazosok csapásain a-folyóhoz érkező szomjas vaddisznók és őzek kisebb, nagyobb csapatai, a rovarvilág millió tagja, a külső és belső emberi fogyasztásra nem, de a halak bőséges életvitelére kiválóan alkalmas Duna, telve a kopoltyúsok nem kevés fajtá­jával, mind-mind a mi életerőnk és életkedvünk felemelkedésére szolgál. Ugyanúgy, mint a Dunakanyar jobbra ívelésének csodálatos panorámája, és a szemközti part sziklás, meredek csúcsainak látképe.

Next

/
Thumbnails
Contents