Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-08 / 70. szám

4 2004. április 8., csütörtök RÉGIÓ frfdlap MAI TÉMA EMMA - Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis Május 1-jétől kötelező lesz a munkáltatónak bejelente­ni az új munkaviszonyokat a munkavégzés megkezdése előtt, valamint a munkaviszony megszűnését egy köz­ponti adatbázisba. Az új nyilvántartás a megszűnt mun­kakönyvét helyettesíti. Az új rendszer Az EMMA nevű rendszer alap-adatbázisát az Országos Nyugdíjfolyósítótól, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól veszik át. Az adatok a 2002. és a 2003. év végi hely­zetre, illetve a 2004. január 1. és április 30. közötti létesített és megszűnt munkaviszonyokra vonatkoznak. Az adatbázis tar­talmazza majd a munka tör­vénykönyve hatálya alá tartozó 2,5 millió munkavállaló és az őket foglalkoztató több mint 300 ezer munkáltató naprakész, megbízható adatait, és hozzájá­rul a hatékonyabb munkaügyi ellenőrzésekhez, s segítségével teljesíthetők az európai uniós adatszolgáltatási kötelezettsé­gek is. A munkaügyi tárca már régóta tervezi a megszűnt mun­kakönyv helyett, egy egységes munkaügyi nyilvántartás létre­hozását. A törvény szerint az Egységes Munkaügyi Nyilván­tartást a Foglalkoztatási Hivatal szervezetébe tartozó Munkaügyi Nyilvántartó Központ működte­ti majd. A jogalkotók szerint a nyilvántartás hozzá fog járulni a munkaerőpiac átláthatóságá­nak javulásához, a munkaválla­lók jogbiztonságának növelésé­hez, és a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának javításához. A nyilvántartás tartalmazni fog­ja a munkavállalók személyi adatait, TAJ-számukat, állam- polgárságukat, a saját adatok­hoz való hozzáférést biztosító kódjukat, a munkáltatók adó­számát, adószámmal nem ren­delkező magánszemély munka­adójának adóazonosító jelét, megnevezését, telephelyének és székhelyének címét, valamint a saját adataihoz való hozzáférést biztosító kódját és a munkavi­szony kezdetének és megszűné­sének időpontját. A nyilvántartás naprakészsé­gének biztosítása érdekében a törvény 2004. május 1-jétől azonnali bejelentési kötelezett­séget ír elő a Munka Törvény- könyve hatálya alá tartozó mun­kaadóknak a munkaviszony lé­tesítéséről, illetve megszünteté­séről. A munkaadó a munkavi­szony létrejöttének időpontját legkésőbb a munkaszerződés megkötését követően, a munka- vállaló munkába lépésének napjáig, a munkaviszony meg­szűnésének időpontját pedig a munkaviszony megszűnését, il­letve megszüntetését követő na­pon köteles bejelenteni. A beje­lentési kötelezettség arra az esetre is kiterjed, ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, és a munkaadó a munkavállalót eredeti munka­körében újra foglalkoztatja. Ugyancsak fennáll majd a beje­lentési kötelezettség, ha a mun­kaviszony fennállásáról hatósági határozat, bírósági ítélet vagy a munkaadó és a munkavállaló megállapodása utólag, a mun­kavégzés megkezdését követően rendelkezik. A munkaügyi ellen­őrzés ki fog terjedni a bejelenté­si kötelezettség megtartására is. Módosul Az Országgyűlés elfogadta a Munka Törvénykönyvének jog­harmonizációs módosítását cél­zó törvényjavaslatot, és más munkajogi szabályok módosítá­sát. Júliustól az uniós normák­hoz igazodik a készenlét és az ügyelet, a határozott idejű mun­kaviszony és a részmunkaidő szabályozása. Szigorúbban el­lenőrzik majd a kényszervállal­kozót alkalmazó munkáltatókat, a munkaügyi bírság pedig már júniustól duplájára emelkedik. A határozott idejű munkavi­szony tekintetében a magyar szabályozás nagyrészt megfelel az uniós normáknak, de kiegé­szítésre szorul. A Munka Tör­vénykönyve jelenleg öt évben maximálja a határozott idejű munkaviszony tartamát, még­pedig úgy, hogy ebbe már be­számít az is, ha szerződést meg­hosszabbítják, illetve új munka- szerződést kötnek újabb határo­zott időre. A törvénymódosítás ezt a szabályt úgy pontosítja, hogy a határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül lé­tesített újabb határozott idejű munkaviszony időtartama együttesen nem haladhatja meg az öt évet. A részmunkaidős foglalkozta­tásra vonatkozó uniós irányelv rögzíti, hogy a munkavállalók hátrányos megkülönböztetésé­nek tilalma, valamint a teljes és a részmunkaidős foglalkoztatás közötti átjárhatóság ebben a foglalkoztatási formában is ér­vényesül. A jogszabály ennek megfelelően módosítja a hatá­lyos szabályozást, valamint elő­írja, hogy a részmunkaidőben dolgozók juttatásait időarányo­san kell megállapítani, ha nem teljesítménybérben dolgoznak. Gyakran előfordul, hogy a prunkáltató - teljesítménybér al­kalmazásakor - aránytalanul ál­lapítja meg a teljesítményköve­telményeket. Ennek visszaszorí­tása érdekében a Munka Tör­vénykönyv módosítása részlete­sen szabályozza a teljesítmény­követelmények megállapítását. Uniós csatlakozásunkkal lép majd hatályba az Európai Üzemi Tanács felállításáról és működé­séről szóló törvény, amely előírja, hogy a közösségi szinten működő vállalkozások és vállalkozáscso­portok mindegyikénél üzemi ta­nácsot kell létrehozni, a munka- vállalók tájékoztatása és a velük való konzultáció érdekében. A munkaügyi tárca kiemelt szándéka a kényszervállalkozá­sok visszaszorítása, azaz annak a gyakorlatnak a megszüntetése, hogy a munkáltató csak azért kössön megbízási vagy vállalko­zási szerződést „munkavállalójá­val”, hogy mentesüljön a mun­kaviszonnyal járó közterhek megfizetése alól. Ez a gyakorlat egyrészt hátrányos a munkavál­lalóknak, másrészt egyértelmű­en a munkajogi szabályok meg­kerülésére irányul. A munkaügyi ellenőrzés eddig is kiterjedt a megbízási, vállalkozási szerző­dések minősítésére is. A hatá­lyos szabályozás szerint az ellen­őrzést végző felügyelő külön en­gedély és előzetes bejelentés nélkül beléphet az ellenőrizni kí­vánt munkahelyre, akadályozta­tása esetén rendőrségi segítsé­get is igénybe vehet. Összeállította: GK (forrás: origo.hu) Ismét útra kelünk - 2.rész Az autófényező mellett egy út ágazik el és vezet a Szamárhegy felé. A 11-es út mellett a Fogarasi (régen Dédai, Mária) sziget csúcsával szemben a Nyárfa (előbb Almavirág) utca elején áll egy fakereszt. 1785- ben a Dédai csárda mellett (ma már nincsen meg) Haller Kilián szentgyörgymezői gazda fake­resztet állíttatott és fenntartására alapítványt is tett. Az elkorhadt kereszt helyébe az alapítvány kamataiból újat készítettek és helyezték el a jelenlegi helyére. A Duna és Szamárhegy közti terület volt a szentgyörgymezői közbirtokosság legelője. Regge­lenként a gazdák állataikat kien­gedték a gyülekezőhelyekre. A Major (ma Dózsa György) térről indult a csorda, a kecskenyáj, a konda a csordás trombita-, a pásztor és a kanász tülökhangjá­ra. Útközben az Iskola (ma Klap­ka) téren, majd végig a Szent Vendel (ma Földműves) utcában csatlakoztak az állatok, és vonul­tak a pilismaróti úton. Útközben legeltek és értek el a Csordakűt- hoz, ahol ittak, legeltek és delel­tek (pihentek). Délután innen in­dultak hazafelé. Érdekes volt, hogy a hazatérő jószág megállt a kapu előtt és bőgéssel kért bebo­csátást. Mindegyik megtalálta a maga kapuját. A Csordakutat, de a többit is a csőszök tartották rendben. Tisztí­tották, az esetleg tönkrement tar­tozékokat javították, pótolták. Ma már gémeskút egy sincs a határban, a még működő nyomóskutak mellől hiányoznak a vályúk. A legelő területén szép hétvégi házak, üdülők épültek. A Szamárhegyet borító erdő is az 1960-as évek elejéig a Szentgyörgymezői Közbirtokos­sági Társulaté volt. Ekkor a TSZ-szervezés és tagosítás útján került állami tulajdonba és parkerdőgazdasági kezelésbe. Természetvédelmi oltalom alatt állt, amelyet Duna-Ipoly Nem­zeti Park biztosít. Az etgykori andezit kőbányából származik az esztergomi Bazilika építési anyagának jelentős része. A Szamárhegy körül hajdan volt kisebb falvak mind megsem­misültek a török hódoltság ide­jén. A Szamárhegy alatti nagy kanyar után elénk tűnik a Búbá- nat-völgy és a Hosszúhegy or­mán a Hideglelős kereszt. Eddig tart Szentgyörgymező határa és a negyedik utunk vége, de a ll­es út halad tovább Pilismarót- Budapest felé. Bélán Iván Piliscsév, ahol a múlt egyben jelen is A fővárostól 30 km-re nyugatra, a Dorogi-meden­ce szélén található a 2350 lakosú község. Dorog felé nyitott, három oldalról a Pi­lis hegyei ölelik körül a völgyben fekvő szlovák nemzetiségű települést. A te­lepülés polgármesterével az elmúlt évről beszélgettünk.- Beavatna minket, hogy mit is jelent „piliscsévinek” lenni?- Piliscsév régen szlovákok lakta település volt. Ez nem sok­ban változott. A legutóbbi lakos­sági felmérés során az itt élők 50 százaléka vallotta magát szlo­váknak. Sokan elmentek a fővá­rosba, beházasodtak más közsé­gekbe, városokba. Ám sok új családdal is bővült a létszám. Mégis „szlovák” jellege megma­radt a településünknek. Nagyon kedvező a község fek­vése - közel vagyunk Budapest­Nagy Mária polgármester hez is. Az emberek vágynak a zajos, nyüzsgő fővárosi életből a csendesebb vidékre. Eddig is so­kan költöztek ide, ezután is vár­juk őket. A közlekedés is megol­dott, könnyen eljutunk minden­hova. Úgy érezzük, hogy meg kell ragadnunk a lehetőségein­ket. Nincsenek olyan jó kilátása­ink, mint a városiaknak. Azon­ban számos dologgal mi büszkél­kedhetünk. Ezeket az adottságo­kat - mint például a lovasturiz­mus - ki is szeretnénk használni.- Piliscsév szemszögéből ho­gyan értékelné a 2003-as évet?- Büszkén mondhatom, hogy jó évet zártunk, megőriztük lik­viditásunkat. Szerencsére nem kellett eddig hitelhez folyamod­nunk; előreláthatólag ezután sem lesz szükségünk rá.- A tervezett beruházások kö­zül melyek valósultak meg?- Már évek óta esedékesnek éreztük a közút-hálózatunk fej­lesztését, helyreállítását. Az el­múlt évben végre minden felté­tel adottá vált, és újra tudtuk aszfaltozni az utakat.- Az idei tervezetekről meg­tudható-e már valami?- Jelen pillanatban is folynak a munkálatok egy SAPARD fá­sítási programon. Még az idei év folyamán meg szeretnénk pályázni ezt az Európai Unió kínálta lehetőséget. Terveink között szerepel még egy tornaterem felépítése is a helyi lakosok számára, mert ilyet sajnos még nem mondha­tunk magunkénak. Reméljük, hogy sikerül megvalósítanunk, de nem biztos, hogy idén. Nincs igazán tartós, állandó bevételi forrásunk. Kevés az iparűzési adóból származó befi­zetés, így terveink finanszírozá­sához a tartalékokhoz kell nyúl­nunk. Így is kétséges még, hogy megvalósítható lesz-e a projekt.- Milyen programokkal pezs- dítikfel a „vidéki” életet?- Sok állandó programunk van, amelyeket évek óta meg­rendezünk, ilyen többek között a Csévi- napok. Felújított Közössé­gi Házunkban helyszínt szeret­nénk biztosítani a különböző előadásoknak, kiállításoknak is. Szűcs Szandra Még idén lesz környezetvé­delmi program Tokodaltárón Képviselő-testületi ülést tartottak április 1-jén Tokodaltárón. A testület ki­emelten foglalkozott a kör­nyezet állapotával, a kör­nyezettudatos szemlélet ki­alakításával. A testület módosította a fel­nőtt- és gyermek háziorvosi szerződéseket. A tavaly elfoga­dott fogorvos-privatizációval összhangban a területi ellátási követelményt a feladatellátási követelmény váltotta fel. Ugyancsak módosították az Egészségügyi és Szociális Bi­zottság átruházott hatáskörben végzett tevékenységét, a szoci­ális segélyezéssel eddig ugyanis a képviselő-testület foglalko­zott. A segélyezés körében a polgármesterre is ruháztak át jogköröket, így ezentúl a pol­gármester azonnali és az úgy­nevezett temetkezési segély odaítéléséről dönthet. Jogsza­bályi változások miatt két okta­tási intézmény, a Gárdonyi Gé­za Általános Iskola és az 1. szá­mú Napköziotthonos Óvoda alapító okiratát is módosították. A Szociális Gondozási Központ szakmai programjának és házi­rendjének módosításáról is tár­gyaltak, mivel azt a szakhatósá­gi engedély kiadásához kellett igazítani. A legnagyobb jelentő­ségű kérdés a környezet állapo­táról szóló beszámoló volt, a környezetvédelmi törvény és a helyi rendelet alapján évente kell a témában prezentálni, melyben nagy segítséget nyúj­tott a településnek a Tokodaltárón működő Környe­zet-, Egészség- és Természetvé­dő Klub. Megállapították, hogy a helyi rendelet végrehajtásá­ban .van ugyan fejlődés, de még sok a tennivaló az ügyben. A környezettudatos szemlélet lassú kialakítása mellett sajnos szükség van bírságokra is. Többpontos határozatot foga­dott el a képviselő-testület, amely meghatározza a bizott­ság, a polgármester, a jegyező és a falugazda feladatait a té­mában. A testület felkérte a Klubot, hogy mint civil szerve­zet segítse az önkormányzatot a munkában, a természeti érté­kek megvédésében, a helyi komposztálás, hulladékkezelés, és a tanösvény kialakításában. A településnek még nincs kör­nyezetvédelmi programja, ezt a hiányosságot külső segítség nélkül még az idén pótolni kí­vánják. A hulladékkezelés­program augusztusig elkészül. A munkát a dorogi kistérséggel együtt végzik, települési szintre lebontva. Tovább elfogadta a testület a köztisztviselők egyéni teljesítmény-értékelésének alapját képező kiemelt célok meghatározásáról szóló rende­letet és döntöttek két önkor­mányzati bérlakás értékesítésé­ről is. Zárt ülésen tárgyalták egy önkormányzati hatósági ügyben hozott döntés elleni fel­lebbezést. A testület azonban az első fokon hozott döntést hagyta helyben. Nemrég beszámoltunk arról, hogy Leányvár sikeresen szerepelt az e-pont pályázaton. Most örömmel számolunk be ar­ról, hogy a tokodaltárói Művelő­dési Ház is hasonló pályázaton három számítógépet nyert inter­net-hozzáféréssel. GK

Next

/
Thumbnails
Contents