Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-06-19 / 122. szám
2 HÍDLAP • 2004. június 19., szombat Z L 0 V Á K I A Korai volt a szerdai pedagógustüntetés A művészeti iskolák szerdai tüntetését Szigeti László Oktatásügyi Államtitkár elhamarkodottnak tartja. A fiskális decentralizációval kapcsolatos változtatások ugyanis csak tervezetek, és lehetőség van azok módosítására is. A művészeti alapiskolák azt sérelmezik, hogy nem részesülhetnek az állam által szétosztott anyagi forrásokból. Szigeti László elmondta: az iskoláknak is keresni kell a megoldásokat.- Az Oktatási Minisztérium májusban megfelelően reagált a követelésekre. Az iskoláknak engedélyezte, hogy a szülők számára nagyobb illetéket szabjanak ki. A minisztérium át fogja értékelni a normatíva tervezetét, de azt is tudni kell, hogy a művészeti iskolák rendelkeznek komoly belső tartalékokkal is. Újra a parlament elé viszik a reformok koordinációjáért feleló's hivatal ügyét A Szabad Fórum ismét a parlament elé terjeszti a reformok koordinációjáért felelős hivatal alapításának kérdését. A Szabad Fórum elnöke, Zuzana Martináková a tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a hivatal feladata az lenne, hogy valósághű képet adjon arról, hogyan hatnak a polgárokra a reformok. Martináková szerint az ilyen felmérések vagy teljesen hiányoznak, vagy csak részleges képet adnak a reformok hatásairól. Kártyákkal a feketemunka ellen A Munkaügyi Minisztérium kártyák bevezetését indítványozza, amelyek segítségével ellenőrizné a feketemunkát. Ezzel szeretné megakadályozni az állami költségvetés adókieséseit, amit az illegális munkák okoznak. A törvény egyelőre csak tervezet formájában szerepel. A kártyákat Ludovít Kaník munkaügyi miniszter elsősorban a szociális támogatásra szorulóknak osztana szét, 2006 végéig pedig minden polgár megkapna, aki már nem tanköteles. Egy kártya 200 koronába kerül, de a kiadásáért nem kell majd fizetni. így a 4,3 millió lakos számára a kártya 860 millió koronába fog kerülni. Vezet a Szlovák Rádió Szlovákiában a legmegbízhatóbb média a Szlovák Rádió - derül ki a legújabb közvélemény kutatásokból. A Szlovák Rádió fél százalékkal megelőzte a Szlovák Televíziót, amely 74,5 százalékkal a második helyen végzett. A harmadik helyet a Markíza foglalta el, őt követi a JOJ 45 százalékkal. A TA csak az ötödik helyen végzett. A 3400 megkérdezett 36 százaléka a kereskedelmi rádiók közül a Radio Expres-re szavazott, megelőzve ezzel a Twist Rádiót, amelyik 11 százalék szavazatot kapott. • -ezGasparovic amnesztiát adott Ivan Gasparovic megválasztása alkalmából amnesztiát adott a gondatlanságból elkövetett, egyévi feltétlen szabadságvesztésre, és a gondatlanságból elkövetett feltételes szabadságvesztésre ítéltek számára. Az elkövetőkre az amnesztiát követően úgy tekintenek, mintha soha nem lettek volna elítélve. Az amnesztia csak azokra a büntetésekre vonatkozik, amelyek tegnapig léptek hatályba. Gasparovic ezenkívül elengedte a 30 ezer koronáig terjedő gondatlanságból elkövetett tettek pénzbírságait, továbbá kijelölte azokat a személyeket, akik esetében előterjeszthető a büntetés elengedése, illetve mérsékelése. Ez főként a terhes nőkre vonatkozik, akik még legalább egy 15 éven aluli gyerekről gondoskodnak, valamint az egyedülálló férfiakra, akik két vagy több 15 éven aluli gyermekről gondoskodnak. Ebbe a körbe tartoznak még a 65 év fölötti férfiak, és a 60 év fölötti nők, akik súlyos betegségben szenvednek. Ezeket az eseteket egyénileg az Igazságügyi Minisztérium fogja elbírálni. • -ezDzurinda nem akar népszavazást az európai alkotmányról Mikulás Dzurinda miniszterelnök kijelentette, nem akar népszavazást az európai alkotmányról. Amennyiben az EU-csúcs résztvevői megszavazzák az alkotmánytervezetet, Szlovákiában a parlament az alkotmányt népszavazás nélkül fogja jóváhagyni. „Nem tartom becsületesnek, hogy ilyen fontos döntés meghozásánál az emberek háta mögé bújjunk.” - mondta Dzurinda Brüsszelben egy sajtótájékoztatón. Szerinte azokban az országokban, ahol népszavazást írtak ki, azért tették, mert nem számíthatnak a parlament támogatására. „Egy évvel ezelőtt megkérdeztük az állampolgárokat, hogy csatlakozni akarnak-e ehhez a közösséghez, ezt most nem szabad kétségbe vonnunk.” - hangsúlyozta a miniszterelnök. Az európai alkotmányról szóló népszavazást populizmusnak tartja. A miniszterelnök elutasította azt a vádat, miszerint a tárgyaláson meghátrált volna. Szerinte az ajánlott kompromisszum elfogadható. Most már csak az adókról, a védelmi és külpolitikáról kell dönteniük. „Azok a módosítások, amelyek látszólag a jogkörünktől fosztanak meg, végeredményben az emberek érdekeit védik. Kik számára alkotjuk az európai alkotmányt? A miniszterek számára, hogy erősnek érezzék magukat, vagy netalán az állampolgárok részére? Én olyan alkotmánytervezetet fogok aláírni, amely az állampolgárok érdekeit fogja előnyben részesíteni, védeni fogja őket, és erősíteni fogja a biztonságukat. Később talán emiatt többen részt vesznek az európai parlamenti választásokon.” — magyarázta a kormányfő. • RGA Szeptembertől több mint 300 óvoda és iskola zár be Az önkormányzatok néhány tucat esetben az iskolák, óvodák és étkezdék felszámolása mellett döntöttek. Ennél sokkal gyakoribb az intézmények összevonása. Az oktatási tárca több mint 300 kérvényt tart nyilván, amely az általános iskolák és óvodák összevonására vonatkozik. Az elmúlt hét adatai alapján nyugtalanító, hogy az ilyen jellegű beadványok száma folyamatosan emelkedik. Amíg június 10-ig az oktatási tárca képviselői mintegy 250 kérvényről tudtak, jelenleg ez a szám már meghaladja a 320-at. Frantisek Gasparík, a minisztérium regionális oktatási részlegének munkatársa megerősítette, hogy az elmúlt héten az önkormányzatok több kérvényt is postáztak. Szerencsére a felszámolás országos viszonylatban csupán néhány tucat iskolát érint - ezen a téren a magyar iskolák száma nem haladja meg a tízet. Az önkormányzatoknak június végéig kell megítélniük és eldönteniük, hogy melyik oktatási intézményük fenntartását nem tudják vállalni. A döntésükhöz ki kell kérni az iskolatanács és a megyei iskolaügyi hivatal véleményét. Az adott oktatási intézmény végső sorsáról az oktatási tárca illetékesei határoznak. A Városok és Falvak Társulatának (ZMOS) vezetését nem lepte meg az iskolák karcsúsítása. Jozef Turcáni, a ZMOS alelnöke szerint óvatosságra intették a polgármestereket és önkormányzatokat, hogy jól fontolják meg az összevonásról, vagy felszámolásról hozott határozataikat. A helyzetet bonyolítja, hogy a városok és falvak elöljárói a jövő szempontjából nehezen tudják megítélni az iskolák pénz- ellátási lehetőségeit. Ez a bizonytalanság behatárolja mozgásterüket — állítja az alelnök. A települések június végéig mintegy félmilliárd koronát kapnak az óvodák, étkezdék, általános- és művészeti fenntartására. Ez csupán fele annak az összegnek, amelyet a kormány a törvényből kifolyólag köteles folyósítani. Az oktatási tárca ugyanis pontatlanul számította ki az egyes oktatási intézményeknek járó állami támogatást. Összességében a regionális iskoláknak több mint 14 milliárd koronának megfelelő összeget kellene elosztani, az oktatási tárcának viszont mindössze 550 millió korona áll rendelkezésére erre a célra. Michal Sykora, a ZMOS elnöke reménykedik, hogy Dzurinda kormánya a közeljövőben az említett 550 milliót 650 millió koronával kiegészíti. Emellett Dzurindáéknak további 60 millió koronát kellene odaítélniük az iskolák tavalyi tartozásának törlesztésére. • (zc) A kullancsok és rókák elszaporodása növeli a fertőzés veszélyét Szlovákia lakosai az utóbbi időben fokozottabb mértékben vannak kitéve a kullancs és a róka által terjesztett betegségeknek. Az átfogó klímaváltozások következtében számos esetben gyakrabban ütik fel fejüket az olyan fertőző betegségek, amelyeket állatok és vérszívók terjesztenek. Ez a megállapítás legmarkánsabban a kullancsra vonatkoztatható, amely mára ott is elszaporodott, ahol néhány évtizede még nem volt jelen. Már a tengerszint feletti magasabb helyeken, a Tátra alatti völgyekben is megtalálható és a városi parkokban is találhatunk ilyen vérszívókat. A kullancs jelenléte a folyókhoz köthető térségek közül régebben a Duna mentére volt jellemző. Jelenleg viszont már a Tisza és a Latorca mentén, Tőketerebes és Nagymihály erdei parkjaiban is találkozhatunk velük. A térségünkben honos vérszívók többek között vírusos agy velőgyulladást, Lyme-kórt és egy újfajta, néhány évtizede még csak a Földközitenger térségében ismert betegséget terjeszthetnek. A statisztikai adatok szerint évről évre egyre többen igénylik e rettegett vérszívók által terjesztett betegségek elleni védőoltást. Éva Máderová, az Egészségügy Nyilvános Hivatal járványügyi osztályának vezetője szerint e rovarok által terjesztett fertőző betegségek veszélyével számolni kell.- Az egyén szabad akaratán múlik, hogy milyen életformát választ. Jár-e a természetbe, hogyan viselkedik ott és beoltatja-e magát e vérszívók által terjesztett betegségek ellen - közölte a járványügyi osztály vezetője. Máderová nem zárja ki, hogy e rovarok a Tátra alatti völgyekben is előfordulhatnak, de ez nem jelenti, hogy ott meghonosodnak. „A fennmaradásuk csak bizonyos feltételek mellett lehetséges. A kullancsok egy adott tengerszint feletti magasságig, lomblevelű erdőkben és füves növényzeten élnek. Figyelembe kell venni, hogy mindössze két százalékuk terjeszt fertőző betegséget” - fogalmazott a szakértő. A kullancsok mellett a rókák nagyobb száma is gondot jelent. Zuzana Hurníková, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa úgy gondolja, hogy az emberre nézve a rókákon kívül a legnagyobb veszélyt a mosatlan erdei gyümölcs és a kutyák fertőzése jelenti. • (zc) Nagy Balázs jegyzete Hívjuk vissza Meghalt egy magyar katona. Eltávozott közülünk egy életre szóló hivatást vállaló ember, elment valakinek a barátja, valakinek a fia, egy olyan ember, akinek még sokat adhatott volna az élet. O mást vállalt, nemes célért akart küzdeni, s talán meg sem fordult a fejében, hogy nem a saját lábán, hanem egy átkozott koporsóban térhet csak vissza hazájába. A halál az élet lezárása, s bár a hivatásos katonák is megélhetik a nyugdíjas kort, nem hiszem hogy Nagy Richárd tizedes fejében motoszkált volna valaha, hogy neki erre nem lesz lehetősége. Lehetne fejtegetni azt, lehetne vitatkozni azon, hogy miért kellett odamenni, miért kellett célpontjává válni egy, talán nem is a magyarok ellen irányuló bombatámadásnak, de szerintem fölösleges. Meghalt egy magyar katona. Ez a tény, ezen változtatni már nem lehet. Több ezer kilométerre hazánktól, egy idegen országban, egy más világban, egy olyan nagyhatalom (USA) zsoldosaként, ahol talán nem is tudják, hogy létezik magyar gulyás, vagy van-e olyan falu, hogy Tokodaltáró. Magyarország felvállalt valamit, meg akart felelni az Amerikai Egyesült Államoknak, példát akart mutatni, hogy hazánkban is vannak talpraesett katonák, akikre bárhol, bármikor lehet számítani. Nem Nagy Richárd tizedes volt az első magyar hősi halott Irakban, ez azonban senkit nem vigasztal. Mennyivel könnyebb lenne azt leírni, hogy nyugodtan, szépen, sokat segítve teljesítik feladatukat a magyar katonák, nem forognak életveszélyben, végzik a dolgukat. Sajnos nem lehet és azt kell írni megint: meghalt egy magyar katona. Akár hasonlóságot is lehetne keresni az ott folyó csatározások, és az itthoni politikai harcok között. Azonban, ha az ember kiejti a száján, hogy halál, akkor minden megváltozik. Ésszerűen és okosan, felnőtt ember módjára kéne gondolkozni a politikusoknak arról, hogy szüksége van-e Magyarországnak erre. Meg kéne vitatni, hogy továbbra is meghunyászkodunk az USA-nak, vagy pedig hazahívjuk hazánk fiait. Mert lehet, hogy szükség van ott rájuk, de egyre nyilvánvalóbb az, hogy nem Nagy Richárd tizedes volt az utolsó. Egy magyar katona elment. Már megint. Hívjuk vissza őket! ÍDLAP Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Művészeti vezető: Balage R Szeder Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: 4-36 (33) 500-750, telefax: +36 ( 33 ) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató Terjesztés vezető: Horváth Gábor Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 ( 33 ) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.
