Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-06-17 / 120. szám

• HÍDLAP • 2004. június 17, csütörtök

RÉGIÓ

INTERJÚ

Készül a régió oktatási és ifjúsági szervezeteinek lajstroma

Interjú Manek Jánossal, az Oktatás- és Ifjúságpolitikai Bizottság elnökével

Látogatja-e a régiós ifjúsági programokat?

Az Ister-Granum Eurorégióban működő több bizottság már hozzálátott a munkához. Az Oktatás- és Ifjúságpolitikai Bizottság is elkészítette munkatervét és hozzáfogott annak megvalósításához. Két fontos célt tűztek ki maguk elé: a régió településein működő összes oktatási és ifjúsági szervezet, intézmény felkutatását, valamint a közöttük lévő hatékony információáramlás megvalósítását. Manek Jánost, Piliscsaba polgár- mesterét, a bizottság elnökét kérdeztük a munkáról.- Milyen célt szolgál az intézmények és szerveztek regisztrációba vétele?- Borzasztóan nehéz úgy egy kistérségben munkát végezni, ha nem tudjuk, kik a potenciális partnereink. A régióban járva-kelve azt tapasztaljuk, hogy sok településen működnek ifjúsági szervezetek, de mi akkor tudjuk őket igazából segíteni, ha tudunk róluk. Első lépésként mindenkit lajstromba kívánunk venni a cserkészektől a hallgatói önkormányzatokig bezárólag. Egyszerűen azt szeretnénk tudni, hogy kik a résztvevői, érintettjei munkánknak a régióban.- Nyomtatványokat küldenek ki, vagy személyes keresik fel őket, egyáltalán milyen módszerrel végzik a felmérést ?- Minden módszert bevetünk a cél érdekében. Az internet nagy segítség számunkra, mivel sok szervezet megtalálható rajta, és a weboldalakon keresztül mi is információhoz tudunk jutni, és felhívással fogunk fordulni hozzájuk, hogy jelentkezzenek és regisztráltassák magukat nálunk- Ha összeáll a lista, mi a bizottság további terve?

Manek János- Rendkívül sok elképzelése van a bizottságnak. Először is kiscsoportokra bontva szeretnénk őket összehívni, azért, hogy egyeztetni tudjuk a programokat. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az ifjúsági szervezetek között nem jó a kommunikáció. Ez megnyilvánul abban, hogy adott napra különböző ifjúsági szervezetek rendeznek programokat, így azok kioltják egymást. Míg utána hosszú időn keresztül nincs jelentősebb esemény. Például a piliscsabai Pázmány-napokkal egy időben lehetőleg Esztergomban ne szerveződjön más program, hanem fogjunk össze és dolgozzunk együtt. Legyen egy olyan eseménynaptárunk, amit előre egyeztetünk. Tudjunk egymás rendezvényeiről, hogy a kapcsolódási pontokról tájékoztatni tudjuk a másikat. így kivédhetők lennének a párhuzamosságok. A feladat másik részében az oktatással foglalkozunk. A gyermek- és ifjúságvédelem területén is fontos feladatokat látunk.

Például működik Piliscsabán egy cserkészcsoport, amely sérült gyerekek lovas terápiájával is foglalkozik. Számtalan ilyen van más településen is, csak nem tudunk egymásról. Ezért a nyilvántartás vezetése után a második legfontosabb dolog, az információ áramoltatása, hogy tudjuk milyen funkcióval rendelkeznek még az egyes szervezetek.

Az információ áramoltatásában a Hídlap segítségét is fogjuk kérni, mert az elképzelhetetlen, hogy százhat település helyi sajtóját valaki kézben tartsa. De ha sikerül a Híd- lappal elérni azt, ami mind az elnökségnek, mind a közgyűlésnek az álma, hogy ez a napilap az érintett településekre nagy példányszámban eljusson, akkor olyan hírcsatornával rendelkeznénk, amelyen keresztül ezeket az információkat közvetíteni lehet az érintettek felé.

— Konkrétan az egyes szervezetekben, intézményekben kikkel veszik fel a kapcsolatot?- A tanárokkal mindenféleképpen, mivel a munkatervünkben szerepeltetjük a kisiskolák helyzetének felmérését és a diákcsere-programokat is. Az utóbbival kapcsolatban két elképzelésünk is van. Már ebben az évben meghirdettünk Párkányban egy táborozási lehetőséget, másrészt pedig felvettük a kapcsolatot a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen Käfer István tanszékvezető úrral. Ö a Szlavisztika tanszéket és Közép-Európai Intézetet vezeti. A diákcserén belül az egyik elképzelés a felsőfokú intézetek hallgatóinak cseréjére vonatkozik. Konkrétan a Szlovasztika tanszéken tanuló diákok kikerülnének a szlovák oldalra, és ott hasznosítanák az

itt megszerzett tapasztalataikat. A másik egy fiatalabb korosztályt érintene, és alapvetően a magyar oldalon lévő szlovákok lakta településeken élő gyerekek nyelvkultúrájának ápolását szolgálná.

— Ez a diákcsere-program már idén nyáron megvalósul?- A területünkön működő összes oktatási intézmény kapott erről információt, de viszonylag későn, mert ekkor már sokan megszervezték a táboroztatást. De ez megint azt vetíti előre, hogy az év végéig mindenképpen el kell készíteni a következő évi eseménynaptárt. Nem áll meg nyáron sem a munka, bár kicsit lelassul a tanév vége miatt.

Szeptember közepére hívtuk ösz- sze következő tanácskozásunkat, és ekkora már szeretnénk a regisztrációba vételt készre tudni. A munkatervünk minden egyes pontjának van egy felelőse. Ezt a felmérést Kubovics Teofil, az Ister-Granum Eurorégió munkatársa kapta feladatul, de azt kértük, hogy a bizottságon belül is mindenki legyen ennek a munkának cselekvő részese. Véleményem szerint jól halad a munka, hiszen harminc százalékos készültségben van már ez a lajstrom. Az biztos, hogy szeptemberig legalább reprezentatív szinten el fogjuk végezni ezt a munkát.

Kérnék mindenkit, hogy a levélben jelezze regisztrációba vételét az Ister- Granum Eurorégió Oktatás- és Ifjúságpolitikai Bizottságának címére (Esztergom, 2500 Széchenyi tér 1.), illetve érdeklődjenek a +36/33/542 075-ös telefonszámon vagy a teofil.kubovics@esztergom.hu e-mail címen.

• GK

Tamás (tanár)

Gyakori látogatója vagyok a helyi fesztiváloknak, várszínházi előadásoknak, egyéb kulturális programoknak. Ezekről általában a barátaimtól, kollegáimtól vagy a tanítványaimtól értesülök. Az utóbbi években nem lehet panasz a programokkal való ellátottságra, és a kivitelezés minősége is egyre színvonalasabb.

Dorottya (idegenvezető)

Minden rendezvényre elmegyek, még azokra is, amelyeket távoli városokban tartanak. Sajnos sokról utólag tudom meg, hogy volt. Nem kielégítő a régiós információáramlás. Az idei Fesztergom-plakát is botrányos: ömlesztve rengeteg zenekar neve, de sehol a napi tematika. Pedig a plakát és a szóróanyag a legjobb propaganda a környéken.

Jutka (tanuló)

Ha nagy ritkán elmegyek valahová szórakozni, akkor többnyire a kedvenc zenekaraim koncertjei vonzanak. Ezekről az alkalmakról /többnyire szóbeszéd útján hallok. A rádióban és az Est Lapokban lehet még információhoz jutni. Azt, hogy regionális, átfogó programfüzet van-e, nem tudom.

Katica (tanuló)

Az ifjúsági események száma bőven elég, pörgős barátnőimnek a programok felére sincs idejük elmenni. Erősen megválogatom, hogy miért mozduljak ki. Nemrég láttam az Otthon Segítünk Alapítvány kiadásában egy részletes régiós programfüzetet. Ez nagyon jó ötlet, bár azt hiszem, hogy a határon túli események nincsenek benne.

Bemutatkoznak Esztergom testvérvárosai

Kutatom a magyarok ősi vallását

• Cambrai

Esztergom és Cambrai hivatalos kapcsolatának kezdete 1992. A két város kapcsolatrendszerében igen fontos szerepet töltenek be a mindkét városban működő testvérvárosi baráti társaságok, amelyek elhivatottan szervezik, koordinálják a civil szervezetek, iskolák, sportegyesületek, művészek, kórusok stb. együttműködését.

Több középiskola között is épült ki testvériskolai kapcsolat, így több mint egy évtizede rendszeresek a kölcsönös látogatások, tapasztalat- cserék. Az iskolák együttműködése a diákbarátságokon és a nyelvtanuláson túl a pedagógusoknak is hasznos és fontos tapasztalatokat nyújt a francia oktatási rendszerről, lehetőséget adva a magyar és a francia pedagógiai irányzatok összehasonlítására. A kapcsolódó szervezetek közül kiemelkedő jelentőséggel bír a kerékpárosok és a rögbisek sportbarátsága, versenyei.

Cambrai (ejtsd: kambre), járási székhely és másodrangú város a francia département-ban az Escaut (Schelde) partján, a St. Quentin- csatorna végében. 1891 óta érseki székhely, 24 122 lakossal.

A kisváros legfőbb nevezetességei a nagy, nyilvános városi könyvtár, a jelentékeny batiszt- és finomvászonszö- vő üzemek, továbbá a kalapkészítéssel, szappan- és cukorgyártással, olajpréseléssel foglalkozó gyárak. A városka élénk gabona-, len-, komló-, vaj-, szénás szövetkereskedést folytat.

Kerek tornyokkal védett közfalai még ma is állnak. Jelentős épületei a Saint- Sépulcre székesegyház (Fénélon síremlékével) és a régi érseki palota. Cambrai a régiek Cameracuma, már a rómaiak idejében egyike volt Gallia legjelentékenyebb városainak. A frankok birtokába jutván Ragnachaire a fővárosává tette. 954-ben a magyarok kifosztották, a ver- duni szerződés pedig Németország kezére juttatta. 1476-ban XI. Lajos elfoglalta ugyan, de nem sokkal később kénytelen volt visszaadni Németországnak. Véglegesen 1678-ban került vissza Franciaországhoz. Cambrairól kapta nevét a Cambrai-i liga, amelyet 1508-ban a velenceiek ellen kötött XII. Lajos, II. Gyula pápa és Miksa császár, továbbá a Cambrai-i béke, amelyet 1529-ban kötött Savoyai Lujza fia, I. Ferenc az osztrák Eleonórával. Cambrai a szülővárosa többek között Dumouriez francia hadvezérnek.

• SEM

A szőgyéni óvodás és első osztályos nebulók a témához méltóan keleti pózban, a földön ülve hallgatják Rozália nénit, aki a csodálatos Indiáról mesél nekik.

Magával hozta színes, nagyméretű festményeit is, melyeken megelevenedik Tündér Ilona és Magyar Miklós szerelme a csodálatos Aranykertben, tündérfiak és tündérlányok társaságában. Ősi mondókákra és az indiai tánc alapjaira tanítja a nagyon tanulékony gyerkőcöket, majd mazsolával kínálja őket. Végezetül csak az idő szab határt a gyerekek végeérhetetlen kérdéseinek.

Hummel Rozália 1946-ban született Budapesten. Festői munkásságát Franciaországban kezdte, majd 1989- ben Indiába ment. Vallja, ott lett sokkal szellemibb lénnyé. Udiapurban, az ősi szkíta királyi városban elsajátította a miniatúrafestést és elvégzett egy olyan festőiskolát, amelyet királyok tartanak templomfestőknek, hogy ráhangolódjanak az isteni húrokra.- Mi késztetette, hogy elhagyva az európai kultúrkört Indiába menjen?- Körösi Csorna Sándor mindig is tanította, hogy a magyarság gyökerei Indiában vannak. Az összehasonlító mitológia alapján párhuzamot fedeztem fel az indiai és a magyar regékben, mondákban. Különösen Radzsasztánban, ahol 300 millió szkíta él, éreztem úgy, hogy rokonok közt vagyok.

Hazalátogatva itthon kezdtem kutatni a magyarok ősi vallása után. Rábukkantam Ipolyi Arnold ősvalláskutató pap Magyar Mythologia című könyvére, ahol Ipolyi beszél a tündér fogalmáról és a boldog aranyhonról. Valóban, a magyar népmesék gyakori szereplői a tündérek, s mint tudjuk, tündérország úrnője Tündér Ilona, a mi Boldogasszonyunk, a termékenység anyja. Tündérországban lévő Aranykert helyét egyesek Erdélybe, míg mások a Felvidékre teszik. Ez tehát a mi ősi monda és regevilágunk alapja.- Látom, megfestette ezt az álomvilágot.

— Igen, rögtön éreztem, hogy meg kell festenem, hogy ennek üzenete van a mai hiteden világban, főleg a gyermekek felé, akik talán épp ezeken az ősi rendszereken keresztül fordulnak a természet és a természetfeletti felé.

Indiában az egyik hitrendszer se ellentétes a másikkal. A vallások - különböző emberek különböző útjai - jól megférnek egymás mellett. Nálunk is toleránsabbnak kellene lennünk e téren.

Nem rögtön fogok a festésnek - egy éven keresztül tanulmányozom a témát megtanulom, megértem, átérzem. Majd meditálok, és ekkor kezdem megrajzolni a fejemben már kész művet. A fény az alkotás során folyik a képbe.- Magyar mitológiai alakok indiai vonásokkal?- Mi, magyarok mára már elveszítettük keleti vonásainkat, de régen megvoltak, és ezzel is érzékeltetni akartam, hogy mennyi szál fűzi ösz- sze az indiai és a magyar népet. Tündér Honát és Magyar Miklóst, a Napistent szőke hajjal ábrázoltam, hiszen a fény gyermekei ők, ruhájukat matyó népi motívumok díszítik.

• Bokor KlAra